Esztergom és Vidéke, 1902

1902-02-13 / 13.szám

vivendit« arra nézve, hogy a többi kis embereknél milyen tárgyak vo­nassanak ki a végrehajtás alól. Meg kell gondolni a törvényho­zóknak, hogy ez országban egy­forma védelemben kell részesíteni a kisgazdát ép ugy, mint a kisipa­rost, kiskereskedőt. Mindegyiknek életfeltétele, hogy házi tűzhelyét egyformán védje meg a törvény. A házi tűzhely védelmének az összes kis emberekre való alkal­mazása, illetőleg törvénybe iktatása csak gazdasági előnynyel járhat, mig annak a kis emberek csupán egyik ágazatára való alkalmazása megbontván a harmóniát gazda­sági életünkben, gazdasági, társa­dalmi, esetleg politikai összeütkö­zést is szülhet. K tanitói nyugdíjtörvény revíziója. A napokban egy hirt közöltünk, mely szerint a kultuszminisztérium­ban befejezték a nyugdíjtörvény küszöbön álló revíziójáról való ta­nácskozásokat s most Klauzál taná­csos dolgozik a javaslaton. E sze­rint a gyógypedagógiai intézetek tanítóit kivették az országos nyug­díj hatásköréből és tiszti nyugdijat utalványoznak részükre. A polgári iskolai tanárokat azonban továbbra is meghagyják a tanitói nyugdíj mostohább elbánása alatt. Ugy ér­tesülünk, hogy a mérleg-készítő szakember erre nézve még csak utasítást sem kapott a számitások megtételére. Ugyancsak a mérleg­készitő szerint biztosra vehető, hogy megmarad a negyven éves szolgálati idő, A tanitói földek jövedelmét a kataszteri érték kétszeresével fogják fölbecsülni és a gazdasági ismétlő iskola száz koronás dija is számit a nyugdijba. A tiszti nyugdíjra szá­mító polgári iskolai tanárok közt tott s igy szólt: >Nem hiába zörög a haraszt, kend nagy füles, ha a felesé­gének hisz, lássa most kellene otthon lenni, akkor mindent tudna.* Vujkovics se hallott, se látott e sza­szavakra, halántékain az erek kiduzzad­tak, állati hörgéshez hasonló hang jött ki torkán, igazi paraszt természete kitört rajta s dühtől remegve futott az őrház felé. Futtában szolgálati revolverét nézte, lassan mint a prédára leső vad, benyi­tott az őrházba, A mit ott látott, elvette az eszét; emberiségéból kivetkőzve, e szavakkal lépett az összebujt, mit sem sejtő szerelmesek elé: >Gaz becsület­rabló, esküszegő hitves, nyomorultak imádkozzatok, egy percig sem éltek to­vább !< A asszony sikítva futott feléje, s vé­dőleg nujtotta elő meztelen karját, Ti­hanyi pedig dühösen ugrott a pályaőrre őt lefegyverezni akarván. Ez azonban rálőtt a mérnökre, ki jajkiáltással esett össze. Az asszony menekülni akart, de Vujkovics őt is lelőtte s aztán mint az őrült, futott ki az őrházból, neki egye­nesen az éppen arra robogó gyorsvonat­nak. A megállított vonat utasai két halot­tat találtak az őrházban s a pályaőr szét­szaggatott holttestét a vágányok között. A megölt szép asszony falujában pedig a jövendölő öreg asszonyok fejeiket össze dugták: » Tudtuk mi, hogy nem jó vége lesz a szép Lyubicának: Gábris Aladár. • persze nagy az elégületlenség, any­nyival is inkább, mert az alkotmá­nyos korszak elején az első állami polgári iskolai tanárok tényleg tiszti nyugdíjban részesedtek. Erre a hírre vonatkozólag kap­tuk a párkányvidéki tanitó-egyesü­letnek egy nyilatkozatát, a mely a fentjelzett kiszivárgott hir kapcsán újólag felhívja az ország Összes ta­nítóit s különösen ama 200 tanító­egyesületet, amelyek ez ügyben már eddig ís rendkívüli gyűléseket tartottak, hogy ne nyugodjanak meg mindaddig, mig teljesen nem bizto­sítják jogaik megvédését. A fenti hirek szerint el lehetnek a tanitók készülve, hogy sérelmeiken a me­morandumoknak özöne sem fog segíteni. Ha tehát a tanitók ez úton nem nyernének meghallgattatás^ lépjenek a cselekvés más terére, amely biztosan célhoz vezet. Ugya­nis : minden tanitó-egyesület (de ezzel késni nem szabad!) küldjön saját kebeléből 2—3 tagot a kerü­let országgyűlési képviselőjéhez, ki­nek necsak jóindulatát, hanem a tanitók ügyének tárgyalása alkal­mávali védelmét és leg főképen sza­vazatát már előre is megnyerni tö­rekedjenek. A tanitók kérelme jo­gos és méltányos. Mostani allapot­juk, még azon esetben is, ha a fenti hirek szerint nyernének elin­tézést, nemcsak lesújtó, hanem le­alázó is. Megjegyezzük, hogy újra gyűlésezni felesleges. Elegendő, ha a helybeli tanitói kar az egylet ne­vében fölkeresi a kerület országos képviselőjét. Ezt a kevés fáradságot föltétlenül és azonnal megtenni ne késsenek ! A hol pedig idáig gyű­lést nem tartottak, forduljanak me­morandum-ivekért a köbölkúti (Esz­tergommegye) plébánia hivatalhoz s gyűléseiket megtartván, fentiek­hez hasonló értelemben járjanak el. További miheztartás végett a de­putációk eljárásának eredményeiről egy-egy levelezőlapnyi értesítést kér a párkányvidéki tanítóegyesület. Egy hó közigazgatása. Esztergom, február 11. A megye közigazgatási bizottsága ma ülést tartott, melyben a közigazgatás január havi menetéről számoltak be, az egyes szakelőadók. Az ülés kezdetén Horváth Béla főispán üdvözölte a bizottság nevében annak egyik tagját, Usztanek Antal érsek ura­dalmi felügyelőt, ki 40 éves szolgálatá­nak jubileumát ülte meg mostanában. A főispán indítványára a bizottság a jubiláns iránti közszeretetének és bizal­mának jegyzőkönyvileg adott kifejezést. A havi jenlentések és egyes referen­sek előadásai különösen felemlitésre méltó dolgokról nem számoltak be. Héya Tivadar, az alispáni jelentésnek a közrendészetről szóló részénél a tekin­tetben szólalt fel, hogy a kir. város jár­dáin, a szabályrendelet szigorú tilalma ellenére, a kisebb, nagyobb kézikocsik­kal való járás visszaéléseinek megaka­dályozása végett a város hatósága ke­restessék meg. Szeiler Emil egy piac rendészeti sza­bályrendelet alkotásának szükségét ecse­telte. A kapott felvilágosítás folytán, hogy t. i. oly szabályrendelet most van jóvá­hagyás végett a miniszternél, megnyu­godott. Vargyas Endre kir. tanfelügyelő kérte a járások főbiráit aziránt utasítással el­látni, hogy a 15 évet be nem töltött tan­köteles gyermekeknek a korcsmai láto­gatás eltiltására vonatkozó szabályrende­let szigorú betartását nagyobb mértékben ellenőrizzék, mely visszaélések különö­sen a német és tótajkú községekben öl tenek nagyobb mérveket. Felolvastatott a komáromi kir. tör­vényszéknek, Meitncr Lajos tokodi jegyző megvesztegetési ügyében hozott beszün­tető határozata, melynek következtében az állásától felfüggesztett jegyző állá­sába újból visszahelyeztetett. A főorvos jelentéséből tudjuk meg, hogy a husz ezernél kevesebb lakossal biró városok között Esztergom első helyen áll azon városok között, melyek a modern és egészségügyi követelmé­nyeknek minden tekintetben megfelelő két oly kórházzal birnak, mint váro­sunk. A kir. tanfelügyelő jelentéséből szo­morúan kell konstatálnunk, hogy az is­kolalátogatások mulasztásának terén Pár­kány ért el legnagyobb rekordot, hol az indokolatlan iskolamulasztások száma 392, és hogy a bírságokból e címen ed­dig egy fillér sem folyt be. Az ülés végeztével a fegyelmi vá­lasztmány tartott ülést, mely Németh Jenő ügyével foglalkozott, ki ellen annak idején Várnai, városi adóvégrehajtó tett feljelentést. A fegyelmi választmány Németh Je­nőt, az 1886. évi XXin. t. cikk, 1. §-ának b) pontja alapján 150 korona pénzbün­tetésre ítélte. •jEíti ••{•• inüiM •jE^'\Í^ ínEnnJ íw^í^ilii>í *• — Térszűke miatt híreink egy része jövő számunkra maradt. — Esztergom ünnepe. Tízszer újult meg az esztendő azóta a na?y örvende­tesnap óta, hogy az ősi primási »székhelyt f Esztergom városa nagy lelkesedéssel várta Vaszary Kolost, az ujonan kine­vezett hercegprímást falai közé, szővén egy szép, dicső korszakról fényes álmo­kat. A fogadtatás lelkes hangulatába pár disszonáns hang is vegyült s most talán néhány »gixerc miatt kell az egész város mély tisztelettel és szeretetteljes csodálatai áthatott lakosságának sanya­ruan nélkülöznie azt a történelmi hagyo­mányok által megszilárdított jogokon ala­puló szerencsét, hogy a >pax* jegyében kormányzó nemes főpásztort egyedül méltó helyén, szerető hívei és tisztelői körében láthassa. Ezek a szomorú ref­lexiók egy szép, nagy dátum alkalmából támadtak : Vaszary Kolos hercegprímás­nak 7oik születésnapján, melyec tegnap ünnepelt távol idegenben, a mindent el­nyelő fővárosban. De ha ő — tán bün­tetésből — mostoha gyermekeinek tart is bennünket, mi az édes gyermek sze­retetével kívánunk szivünk tiszta mélyé­ből hosszú, boldog életet, megelégedést és lelki békét a szent életű bíboros főpap­nak, a mi lelki atyánknak és kérjük, hogy az ünnepet avassa fel a szeretet, a meg­bocsátás ünnepévé és adja vissza a mi történelmi örökségünket, az ő tiszta, ma­gas személyét, a melyet hogy többé egy disszonáns hang se fog bánthatni, arról a város összes polgárai egyetem­legesen vállalnak kezességet. Fiat >paxc etiam inter nos! \ — Személyi hír. Horváth Béla főispán hétfőn délután városunkba érkezett s kedden megtartotta rendes fogadó nap­ját, melyen tudvalevőleg mindenki, min­den ceremóniák és előjegyezgetések nél­kül megjelenhet és közvetlenül elpana­szolhatja ügyét baját a jóságos szivű főispánnak. És hogy bizalmában senki sem csalódik, arra már nagyon sok pél­dát tudna felmutatni a vármegye. — Egyházi kinevezés. Dr. Pécsi Gusz­táv tanulmányi felügyelő és bölcsészeti tanár lett az esztergomi papnöveldé­ben. — Városunk gyásza. Valóban pótol­hatatlan veszteség érte városunk köz­igazgatását Bedő József t. tanácsjegyző halálával, a ki n-én este rövid, de kinos szenvedés után egy lelkiismeretes, pon­tos, tevékeny élet után elhunyt. A meg­boldogult mintaképe volt az ideális tiszt­viselőnek ; még éjjeleken is dolgozott, mert gyűlölte a restanciát. Jobb karjá­nak egy gyermekkori égési seb miatt nem birta hasznát venni s bal kézzel dolgozott. A város egyesítése előtt 20 éves korában Szentgyörgymezőn jegyzői irnok, majd 2 év múlva az elhunyt Reiz János jegyző helyett községi jegyzővé lett. A város egyesítésekor 1894-ben mint árvaszéki jegyző a városhoz jutott s utóbbi időben Horváth Lajos halála után tanácsjegyzői teendőket végzett. Hétfőn este hivatalából a csúnya szeles időben lesietett Szentgyörgy mezőre s meghűlt, szerdán otthon pincéjében bort fejtett, de már nem jól érezte ma­gát. Csütöi tökön nagy erővel tört ki rajta a tüdőlob, a mely öt napi kinos szenvedés után megölte 38 éves kerában. Temetése ma délután 3 órakor lesz s a szentgyörgymezei családi sírboltba fog­ják temetni. Halálán az egész város osz­tatlan, mély részvéte nyilatkozott meg. — Halálozás. Lapunk zártakor vet­tük a hirt, hogy Varéra József Búcs község érdemes jegyzője szivszélhűdés­ben hirtelen elhunyt. A megboldogult nagyszámú családot hagyott hátra. Buzgó, lelkiismeretes tisztviselője volt a község­nek, a mely egyszersmint szülohazáia is volt. A község apraja-nagyja siratja a rokont és jó jegyzőt, a ki a lölöttes hatóság tiszteletét is mindenkor kiérde­melte. Tegnap délután temették óriási részvét mellett, melyen a járás jegyzői kara és a közelfekvő községek nagy küldöttségei is megjelentek. — Kaszinó estély. Térszüke miatt mai számunkban csak röviden emlékez­hetünk meg a kitűnően sikerült humoros orfeum estélyről, mellyel az esztergomi kaszinó e hó 11-én lezárta a farsangot. Az estély diszét személyes megjelenésé­vel emelte Horváth Béla főispán, a ki a megyei tisztikarral együtt éjfélen túl időzött a kedélyes mulatságban. Az elő­adásokról részletesen jövő számunkban fogunk referálni. A mulatságon jelen voltak: Asszonyok: Bachl Vilmosné, özv. Barta Arminné, Bruckner Albertné, Bugsch Aladárné, dr. Burián Jánosné, Büttner Róbertné, Csupor Istvánné, Choma Pe­temé, özv. Csukásné Etel, özv. Daubek Jakabné, Ernszt Dezsőné, Etter Nándorné, Etter Ödönné, Feigler Károlyné, dr. Földváry Istvánné, Geiger Ferencné, Gerenday Józsefné, dr. Gönczy Béláné, Grósz Ferencné, Hajos Simonné, Häuser Károlyné, Ivanits Gyuláné, Ivanits Ist­vánné, Ivanovits Béláné, Kerschbaum­meyer Károlyné, Körmendy Miháhályné, dr. Kuffler Hugóné, Kutsera Hugóné, Lipsitz Józsefné, Lőwy Lajosné, Marosi Ferencné, Marosi Józsefné, Meszéna Kái­mánné, Niedermann Jánosné, Oltósy La­josné, Perényi Henrikné, dr. Perényi Kái­mánné, Petri Viktorné, Kenner Gáspárné, Rudolf Istvánné, Rudolf Mihályné, Schrank Béláné, özv. Scuhmacherné Ida, Spannraft Tivadorné, Spiszár Jánosné, Sternfeld Rezsőné, Szecskay Kornélné, Szenttamási Béláné, Szvoboda Románné, özv. Vajda Pálné Vancsó Gyuláné, Wall­fisch Arminné, dr. Weisz Sándorné. Leányok: Barta Ilonka, Beuthum Blanka, Bruckner Aranka, Burián Erzsike, Csukás Etel, Daubek Ellácska, Fáy Ró­zsika, Feigler Nellike, Geiger Ilonka, Grósz Margitka, Gyurányi nővérek, Gyur­kóczy Izor, Haár Melanie, Hajas Anna, Gabriella és Olga, Ivanits Vilma, Renner Valéria, Schrank Malvin, Szecskay Mar­gitka és Vali, Szenttamási Panni és Sári, Szvoboda Kornél, Vilheim Olga, Völgyi Ida. — A kath. kör vacsorája. Hétfőn este kitűnően sikerült, kedélyes férfivacsorát rendezett a kath. kör, a melyen szelle­mes tósztokban és jó italokban nem volt hiányosság; az otthon maradt asz­szonyok pedig nyugodtak lehettek, mert férjeiket a legszolidabb helyen tudták. — Rózsadominó estéJy. Ha Budapest­nek volt > vörös < operabálja, Eszter­gomnak meg volt > rózsaszínű c tiszti estélye, melyen nem csak a szemek előtt hullámzott a szerelemnek diszkrét tónusa, de a szivekbe is belopódzott a rózsaszínű köd, a melybe Ámor elősze­retettel burkolja magát. A közönség válogatott volt, a hangulat pedig pá­ratlan. Ennek az estnek emléke sok fiatal szívben fog visszamaradni. Jelen voltak: Arlow Viktorné, özv. Bartháné és Ilonka, Burián Jánosné és Böske, Burány Ernőné, Bugsch Ala­dárné, Büttner Róbertné, Choma Pe­temé, Csupor Istvánné, özv. Csukás Lászlóné, Etelka és Erzsi, Földváry 1st-

Next

/
Thumbnails
Contents