Esztergom és Vidéke, 1902
1902-12-04 / 96.szám
igéretét a kiküldöttek egyikének, ki már a komáromi útról volt szives lapunknak egy számadatokkal támogatott valóban szakszerű közleményt rendelkezésére bocsájtani, hogy lapunk vasárnapi számában, tapasztalatainak közlését, egy cikksorozatban kezdi meg. Addig is általánosságban, a következőkben adjuk elő, a kiküldetés eredményét. A tapasztalat beigazolta, hogy a villamvilágitás számottevőleg többe jön a gáznál. Hogy azonban tárgyilagosak lehessünk, külön kell szóllanunk a magán, s külön a közvilágításról. Ugy a magán, mint a közvilágításnál a villám a gáznál feltétlenül többe jön, mig azonban a közvilágításnál minimo kalkuló 80—100 ó/ 0-al, addig a magánvilágitásnál a kisebb fényerő, felette nagy takarékosság stb. révén apasztható 30—25 0/ 0 ra. Viszont azonban igazolta a tapasztalat, hogy a több kiadás mérséklése csak a kisebb helyiségekkel biró lakosztályoknál érhető el, nem azonban a nagyobb szobák, üzleti helyiségek és termeknél, hol a helyiség nagyságának növekedésével arányban nem állólag kevesbbedik a megtakarítás, vagyis drágul a világitás. A mi már most a közvilágítást illeti, az feltétlenül többe jön. Hozzávetőlegesen példával mustrálva a következő a viszony. Esztergom világítása 300 izzóval -és a főutcán ivlámpákkal, körülbelül 24.000 koronába kerülne, vagyis 10000 koronával többe, mint a mostani, e mellett azonban, kivéve az ivlámpákkal világított főutcát, világítása megette volna a jelenlegi acetylen világitásnak. Ha pedig oly fényerővel akarnánk utcáinkat viAzután szemtelenül az arcomba nézve, folytatta : — Különben, kis Labarthe barátom, magának olyan jó, fiatal képe van, hát csak ne féljen, majd arat még ennél nagyobb sikert is a zsurnalisztika terén ... » Nem tiltakoztam a szerkesztő gúnyolódása ellen. Pedig mit szólt volna, ha megtudja, hogy az interview a zsebemben van, a fejemben pedig páratlanul érdekes történet motoszkál, a melyből remek tárcát lehetne irni. De nem kapta meg sem az interviewot, sem a tárcát. Azóta arattam sok sikert a zsurnalisztikában, el is vesztettem belé jó, fiatal képemet és bőven megkeresek évente Ötvenezer frankot. De nem adtam* egyetlen egy cikket sem, mely oly gyönyörűséggel töltött volna el, mintáz a cikk, — nemoursi látogatásom, — a melyet a fiókom mélyére rejtettem, hogy soha ki ne kerüljön onnan. Gyakran gondolok arra, hogy nem ugy szolgáltam az irodalmat, ahogy akartam volna: mert egész pályámon egyetlen egy könyvet sem irtam csak apró aktuális cikkeket. De ha eszembe jut, hogy volt annyi lelki erőm, hogy ne kövessem el mesterem ellen azt az indiskretiót, amellyet elakartam követni, akkor igy szólok magamhoz: — Ha nem is szolgáltad az irodalmat, de legalább nem is árultad el. Most azonban, midőn Pierre Fauchery már nincs az élők közt, ugy hittem, hogy elbeszélhetem az én első interviwom történetét. Semmi másra nem vagyok olyan büszke . . . (Vége.) lágitani, mint ahogy az Auer-égős gázzal kivilágítva lenne, úgy körülbelül 60.000 koronába kerülne a közvilágítás, ha azt körülbelül azon áram árral számítjuk, mint amenynyit a magánosok fizetnek. Ezen összeg azonban, a meglátogatott városokban tapasztaltak szerint, a magánfogyasztóknál elért haszon által kevesbbedne 50, avagy még nagyobb százalékkal. Figyelembe veendő körülmény a két világítási nemnél a fényerő, mi a magánfogyasztóknál kevésbbé játszik szerepet, annál inkább azonban a közvilágításnál. Igy pl. egy normális nagyságú szoba világítására elég egy 16 gyertyafényü izzó. Ugyanazon helyiséget egy 5o gyertyafényű gázlánggal olcsóbban lehet kivilágítani. Igaz, hogy a gáznak 34 gyertyafénynyel felérő több világítása felesleges, de nem igy a nagyobb helyiségek, termek, udvarok és utcák világításánál, hol épp az olcsóbban előállítható nagyobb fényerejű világításra van szükség. Hallottunk oiy vélemény nyilvánítást, hogy az egyesek szivesebben fizetnek többet, ha a villám vezettetik be azért a kényelmért, egyszerűségért és tisztaságért, amivel annak kezelése jár. Ám legyen, az egyes fizethet többet, ha ugyan találkozik a szükséglendő száma a fogyasztóknak, de ezzel csak az a cél lesz elérve, hogy drágább és szebb világítása lesz a magánosnak, de ezzel nem lesz segítve a közvilágításon, mert vagy világítunk villámmal legalább is úgy, mint most a gazolinnal, s akkor többe jön a közvilágítás a mostaninál, vagy nem áldozunk többet a Jvillamra, a jelenlegi világítási költségnél, akkor a jelenlegi világitás megett maradunk, mig a gázná^ azon összegen, amibe a közvilágítás jelenleg kerül, az egész várost sokkal fényesebben kivilágíthatjuk, sőt rövid idő alatt okvetlenül bekövetkezik az, hogy a jelenleginél jóval fényesebb világitás kevesebbe, sőt semmibe sem kerül, illetve a magánfogyasztás révén megtérül. Ujabban folyton a magánfogyasztók érdekeit látjuk előtérbe tolni, mi nem helyes, mert mi volt a kiindulási pontja az egész világítási kérdésnek ? A közvilágítás. A magánvilágítás csak támogatása és elősegítése a közviiágilágitásnak, melynél az egyes nemcsak hogy anyagi áldozatot nem hoz, hanem a maga részére gazdálkodik és e mellett a városnak hasznot hajt. Az a felfogás pedig, hogy ilyképen a magános fizetné meg a közvilágítást, azon gazdagodnék a város, nem helyes felfogás, mert annak az egyesnek a világitás többe nem kerül s e mellett a városnak hasznot hajt. És kérdjük, ha a városnak hoz hasznot, ki élvezi azt, nem-e ugyanaz az egyes, ki ha nem volna haszon, pótadóban fizetné azt meg. Különben ugy értesülünk, hogy a Ganz gyár részéről ujabban egy igen kedvező ajánlat érkezett a villamos világításra vonatkozólag, mely ha számadatai helyi viszonyaiknak tényleg megfelelnek, érdemes a beható mérlegelésre. Színészet. Tartalékos férj. Ez volt Berényi Zsigmond, városunk kedvelt művész fia jutalomjátéka, melyben Hólyag Tóni szerepét kreálta. Aki ismeri színtársulatunk ezen törekvő tagját, a legjobb auspiciumokkal nézett az előadás elé s várakozásában nem is csalódott, mert a bár nem neki való szerepben érdekes alakítást mutatott. Az a rokonszenv, mely városunk fiát eddig kisérte, ez estén többször zajos elismerésben nyilatkozott meg közönségünk részéről, mely különben teljes számban jelent meg ez estén. Az est sikere előmozdításában tevékeny részt vettek: Radnai (Timár Zoltán) és Nyitrai (Brancsán táncmester) meg Termesi Gizella (Fruzsina kisasszony), kik számtalanszor megkacagtatták a közönséget. A piros bugyelláris. Csepregynek ez az örökszép színműve ismét telt házat hozott össze vasárnap este. Az előadás starja ezúttal B. Csányi Juszti volt, ki igen takaros parasztmenyecskének mutatkozott be, jól énekelt, életteljesen kacérkodott és mókázott, szinte kár, hogy partnere, a rendesen jó Krassói Csillag őrmester szerepét kissé elpancsolta. Ellenben nagyon jó volt külső maszkra is Peták káplár szerepében Prágai és Kósza Gyuri szerepében Radnai, kik hálás szerepeiket ügyesen produkálták. A lőcsei fehér asszony, Jókai gyönyörű regényéből a koszorús iró által alakított látványos színmű nem sok hatást ért el látványosság híján. Kevés közönség volt jelen, de soraiban ott láttuk városunk szépei legszebbjeit, kik a dicsőséges idők romantikus epizódjain lelkesedéssel tapsoltak színészeinknek. Az előadás elég sikerült volt s ez Prágai (Andrássy tábornok), Kohári Mariska (Géczi Julianna) és Radnai (Korponai kapitány) érdeme. Amit az erdő mesél. Báródy Ilonka jutalomjátéka gyanánt került szinre kedden este Géczy István jeles népszínműve. Báródy Ilonkától sok kedves szerepet láttunk, több előadás sikerében élénken osztozott kellemes fellépésével, bárolykor hideg, de zengzetes dialógjaival. Ezen este is szépen kitett magáért s jól esői eg láttuk törekvő alakítását Ficzere Zsuzsika szerepében. A közönség részéről tüntető ovációkban részesült és kopott egy igen szép virágcsokrot is. Kitűntek még az estén Prágai Sándor" Ficzere Tamás szerepében, Nyitrai Tűrje Tóbiás szerepében és Csányi Juszti Bacsó Kata szerepében. Szerdán este Rákosi Jenő Magdolna cimű színműve került szinre Porzsoltné Lukács Juliska felléptével, ma pedig ugyancsak a hírneves művésznő a Vasgyárosban fog bemutatkozni. T—y. — Híreink egy része, mai számunkból kiszorult. — Az Oltáregyesület nyilvános istentiszteletét folyó hó 14-én tartja a vízivárosi zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hivek a sz. gyónást végezhetik. Az imádásí napon pedig 1 /% 7, 8> 9 és 10 órakor szent mise, délután 5 órakor sz. beszéd és litánia. — Fogadalom újítás. Dec 8-án fog a vízivárosi zárdatemplomban d. u. 5 órakor ez ünnepség megtartatni. Ezt megelőzőleg prédikáció, letenye, majd utána az irgalmas nővérek fogadalmainak megújítása lesz. A nyolcadban pedig naponkint d. u. 4 órakor áldás. — Vimmer Imre városunk polgármestere, szabadságidejének leteltével f. hó 2-án átvette a hivatal vezetését. — Ferenc napja volt tegnap, midőn is számos Ferencünk ülte névünnepét. Igy a többek közöt tországgyűlési képviselőnk Frey Ferenc, kit már kedden tömegesen kerestek fel tisztelői barátai, annál többen pedig a tegnapi napon, midőn szinte beletáradt a sok gratuláns fogadásába. Ugyan e napon ülte névünnepét Dóczy Ferenc ipartestületi elnök, kinél szintén igen nagy számban jelentek meg, hogy jó kívánságaikkal elhalmozzák. E helyütt emiitjük fel, hogy a polgári egyesület kedden este társasvacsorát rendezett elnöke Dóczy Ferenc és tiszteletbeli elnöke Frey Ferenc tiszteletére. — Halálozások. A kérlelhetlen halál az utóbbi napokban sürün ellátogatott hozzánk. A többek között vasárnap helyezték örök nyugalomra Schaller Vilma úrhölgyet, kit élte ifjú korában ragadott ki szerettei köréből a halál. Meszéna János, Esztergom megyének volt első alispánja december 2-án hunyt el, kinek elhalaláról vezető cikkünkben emlékezünk me g- Uggancsak vasárnap kisérték utolsó utjara várpalotai Hayas Simon nyugalmazott érsek uradalmi központi intézőt nagy részvét mellett. Társadalmuuk egy kedvelt alakját vesztette el Glatz Ödön nyugalmazott honvéd őrnagy elhalálozásával, kinek tetemét a budapesti családi sírboltban helyezték el. Gloger József temetése pedig ma d. u. 4 órakor lesz, kinek elhunyta, a Buzárovits családot borította gyászba. — Figyelmeztetés. Laptársunk, az »Esztergom« fennakadva egy hirdetésünkön, tévedésünkre figyelmeztet, melynek folytán bűnbe estünk. Többször és nagyobb bűnbe esett már tisztelt laptársunk, mi azonban ízetlen dolognak tartottuk a vezeklésre figyelmeztetni. Köszönjük jóindulatát, de mi nem tévedtünk, sem a véletlen a dologban nem játszik. Lelkiismeretünk nyugott a tekintetben, hogy nem rontottunk le semmit, mert amit építettünk, oly szilárd alapokra fektettük, hogy képzeletbeli rontása, még atendentia mellett sem árt. Ne itélj, hogy meg ne ítéltess! — TŰZ. Nagy tűzvész pusztított hétfőn reggel a szomszédos Párkányban, melynek a Franki-féle keményítő gyár esett áldozatául. A tűz a gyár gépházában gyulladt ki s állítólag ugy keletkezett, hogy a gépész, ki ittas állapotban volt, olaj helyett petróleumot használt a gépek kenésére, mi meggyulladt s oly rohamosan terjedt a tűz, hogy annak csak nagy erőfeszítéssel lehetett gátat vetni, miben nagy részt vettek ki maguknak tűzoltóink. A gépházon kivül a gőzmalom majd több mellék épület hamvadt el raktár is leégett. A kár hozzávetőleg 280000 korona, minek nagyrésze a biztosítás utján megtérül. A gépészt a csendőrség letartóztatta s vasraverve kisérte a bírósághoz. — A Kaszinóból. A Kaszinó műkedvelő gárdája szombaton estélyt rendez mely iránt általános az érdeklődés. A kitűnő sikerűnek ígérkező estély műsora a következő: 1. »Monolog.« Mondja: Fischer László. II. »A ki mer az nyer.« Jelenet Irta : Murai Károly. Személyek: Magda — Szenttamási Panni k. a. Laci — Nagy Pál. III. »Egy csésze thea.« Vígjáték 1 felvonásban. írták: Nuitter és Dertey. Személyek: Báró Villeduil Henry —Berán Károly.Hermance a báró neje —Daubek Ella k. a. Camouflet—Dr. Berényi Zoltán. József inas — Magyarász Béla. — A közigazgatási bizottság e havi ülését 9-én délelőtti 10 órakor tartja meg. — Vizsgálat a városnál. Főispánunk kedden délelőtt folytatta a már régebben megkezdett vizsgálatot annak kiderítése végett, valljon a Gunda-féle pontozatokban foglaltaknak elég-e lett téve. A tapasztaltakat megelégedéssel vette tudomásul. — A megyei egészségügyi bizottsága kedden délután tartott ülésén választotta meg elnökét. A megüresedett elnöki széket ideiglenesen B. Szabó Mihály főjegyző, a bizottság azelőtt volt elnöke foglalta el, ismertetve az ülés célját s kérte a jelenlévőket az elnök választás megejtésére. Dr. Áldori Mór a közóhajt tolmácsolva kérte az ideiglenesen elnöklő főjegyzőt, változtatná meg régi elhatározását s fegadná el véglegesen és újból az elnöki teendők vezetését. A főjegyző az általános bizalom előtt meghajolva köszönetet mondott a tagoknak, egyben pedig indítványára, a bizottság volt elnökének, a tiszti főorvosnak eddigi fáradozásaiért és buzgalmáért a bizottság jegyzőkönyvi köszönetet mondott. — Vásár elhalasztás. A ragadós száj és körömfájás járványos fellépése következtében a komáromi országos vásár december elsejéről 15-re lett elhalasztva.