Esztergom és Vidéke, 1902

1902-02-02 / 10.szám

Rendőrségünk tevékenységéről szolé jelentés 1900. évről. (Folytatás.) Alig van kérdés nálunk, a mely különösen a sajtóban annyi kritika tárgyát képezné, mint éppen á köztisztaság kérdése és méltán, mert hiszen kapcsolatos ez a közegészség kérdésével, a kritikusok azonban, midőn a kérdést bírálgatják, rendesen elfeledik azon körülményeket és hiányokat, a melyek a minden ember inye szerinti tisztogatást lehetetlenné teszik. Ott, hol nincs vízvezeték, nincs csatornázás és járdakővel való kövezet, az utcáknak és tereknek tisztántartása mindig nehézséggel fog járni. Nálunk különösen áll ez, a hol a város fekvésénél fogva, a hegyekről lefolyó viz által magával sodort iszap is hozzájárul a íenforgó nehézségekhez. Meggyőződésem szerint szükséges volna : 1. hogy azok a napszámosok, kik az utcák seprésére azok tisztántartása céljából alkalmaztatnak, más munkára ne vétessenek igénybe s ha a városnak egyéb munkához szüksége van emberre, alkalmazzon egy két embert e célra. 2. szükséges volna, hogy a most meglevő kézi szemétkocsin felül annyi szereztessék be, a mennyi utcaseprő van, ezáltal eléretnék az, hogy minden utcaseprőnek ki volna jelölhető az ő területe, melyet állandóan tisztán tartani köteles. 3. a város különböző utcáin és terein fedett ládák volnának elhelyezendők, a melyekben öntetnék az összesöpört szemét. Igy van ez Budapesten is. Ebből a ládákból reggelenként a szemetes kocsis hordaná ki a szemetet. 4. habár a víztorony építésével az utcák öntözése, locsolása könynyebbé fog is válni és nagyobb mérvben lesz az öntözés foganatosítható, mindazonáltal szükséges volna, hogy A. kocsmák falain a márványsima vakolaton most is elolvashatók a korcsmázók nevei. Ugylátszik a rómaiaknak már vérükben volt, hogy olvastassák a nevüket. A graffitik ezrei és ezrei legalább ezt bizonyítják. Napjainkban a turisták szeretik magukat névtelen nevükkel megörökiteni. — A svájci kősziklák teli vannak festett és vésett nevekkel, a Herkules fürdő meredek bazaltjain olyan nagy névjegyek láthatók, akárcsak a boltok fölött lógó cégtáblák. Tanulságos graífitik láthatók az esztergomi főszékesegyház világhírű Bakács kápolnájának márványfalain is a XVI. századból. Csakhogy ezek a karcolatok már történeti becsüek. Hogy a kövek és falak befirkálásától elriasszák az emberiség megörökítő szenvedélyét, már a régi időkben satyricus közmondásokat gondoltak ki azokra, a kikből lépten-nyomon kitör a halhatatlanság vágya, ha feltűnő helyet találnak a nevök számára. De hiába. A mi korunk okosabb. Különösen Olaszországban. Nem citál goromba közmondásokat, hanem vaskos látogató könyveket rak a turisták elé. Ezek azután a falak és műemlékek villámhárítói, mert a megörökítésért sóvárgó nyomokat szépen összegyűjtik és megóvják a következő kötetig. (Folyt, köv.) minden utcaseprő kannával rendelkezzék. 5. legalább is még két öntöző lajt volna beszerezendő. Ily módon és eszközökkel azt gondolom, hogy a tisztogatás eredményesebben foganatosítható, miért is kérem a polgármester urat, kegyeskedjék ebbeli javaslatomat komoly bírálat tárgyává tétetni. XII. Szegényügy. 1899 év ápril hó i-ső napjától kez dődőleg szüntettetett meg a házról házra való koldulás. Ezen időtől kezdve 93 szegény részesült állandó segélyben, ezen szzgények közül időközben elhalt 17, mai napság tehát a segélyezettek száma 76. Mig 1899-ben adomány cimén befolyt .... 4747 kor. 78 fii. 1900-ban . . . 7482 « 38 « összesen i223o kor. 16 fii. Ezen összegből a szegényalap pénztárába befizettetett 11.603 kor. 40 fillér, évközben az állandó segélyösszegen felül a szegények közt kiosztatott 625 kor. 76 fii. Az adakozók száma 217. Ebben a számban azonban nincs belefoglalva O Eminentiája a Hercegprímás, valamint a méltóságos ; Főkáptalan nagyrabecsült tagjai. j Legyen sz abad e helyütt is úgy j O Eminentiája, valamint a méltójságos Főkáptalan tagjainak hálás • köszönetem kifejezni. j Az elmúlt esztendő a szegények részéről is méltán nevezhető öröm j évnek, mert az állandó segélytől eltekintve, szétosztatott köztük ugy . O Fensége Frigyes Főherceg ur j 600, mint O Eminentiájának 5000 koronára terjedő fejedelmi adoj mánya. XIV. Munkásmozgalmak. j A szocialista mozgalmak hullámverései az elmúlt évben eszter!

gomot érintetlenül hagyták. I Szándékozott ugyan néhány iparossegéd > Táncsics* asztaltársaság j cim alatt egyletet alakítani vároIsunkban és nem lehetetlen, hogy ezen egyesület megalakítására törekvő ifjúság vezetői azzal a titkos 1 célzattal fogtak a munkához, hogy ' a fennálló társadalmi és politikai jrend megbontására használják fel az egyesület tagjait, azonban az jegylet megalakítása csakis az alap(

szabály tervezet megbeszéléséig terjedt és az e részbeni mozgalom megszűnt, a fővezető pedig a város területéről eltűnt. A „Gazdasági Egyesület u-bol len voltak a helybeli tiszteletes, tanitó s a környékbeli több jegyző és a gazdasági egyesület néhány választmányi tagja. A nagy szakismeretet tanúsító előadáson az előadó által több eszköz is bemutatva lett, a mely által egyrészt a tej zsir tartalma, másrészt a hamisított tej felismerhető, illetve meghatározható, az előadás 1 és fél óráig teljesen lekö tötte a hallgatóság figyelmét s a jelenvolt gazdák elhatározták, hogy a szövetkezetet megalapítják s mint örömmel hallottuk, ugyanezt teszik a derék Farnadiak is ; mert bizony távol a várostól lévő községekben a tej értékesítése csak a szövetkezet útján érhető el. Az előadás végén a gazd. egyesület által adott 10 kgm. takarmány mag (lóhere és lucerna) lett a jelenlévők nagy megelégedésére kisorsolva. Bár a többi községekben is hasonló eredményeket lehetne elérni. Hisz a kisgazdát, a mai renkivül nehéz viszonyok között csakis a szövetkezetek alakítása mentheti meg a végelpusztulástól, a szövetkezés lehet minden irányban. A külföldi kisgazdák már ré ebben beláták, hogy a gazdasági terményeik eladását és beszerzését sokkal biztosabban tehetik, ha azt a szövetkezet által eszközölteti! A mi népünk sajnos, csak panaszkodni és kifakadásokksl tud élni, de hogy bajaikon az összetartás, az együtt működés által iparkodna segíteni, azt nem teszi. Vagy kicsúfolja a tanácsot, vagy pedig nem hiszi el, hogy az neki a tanácsot adó által önzetlen jó akaratból tétetik. Külföldön a bortermelők nem potyázzák el termésüket, hanem alakítottak majdnem mindenütt pince szövetkezetel, másutt gabona raktárakat, — tejszövetkezeteket s ezek működése óvja meg őket, hogy gazdasági termékeiket nem kénytelenek lelketlen vevők alacsony árainak esetleg csalásainak kitenni. A régi jó világ ma már a gazdára nézve is megszűnt, a gazdának ma már nemcsak szántani és vetni kell tudni, hanem üzlet emberré kell átalakulni, mert csak igy tud boldogulni. A gazdasági előadások célja, hogy felvilágosítsa a kisgazdákat s bizalmat keltsen benük az újítások iránt, mely csak javukra szolgál. Azok, kik hivatva vannak a népet vezetni, nemes feladatot teljesítenek, ha ily népies gazd. előadásokon való részvételre a kisgazdák figyelmét felhívják, Legközelebbi előadások lesznek február 9 én Bucson és Kőhidgyarmaton, 16-án pedig Muzslán. Január 29-én tartatott meg a gazdasági egyesület 1901. évi pénztári vizsgálata Mattyasóvszky Lajos és Usztanek Antal bizottsági tagok által, kik a legnagyobb rendet és pontos elszámolást állapítottak meg; Büttner Róbert alelnök elismerését fejezte ki Groh Ferenc pénztárosnak odaadó buzgalmáért. A gazdasági népies előadások is szép eredménnyel folynak, a még nagyobb apparátussal és hatáskörrel biró gazdasági egyesület sem tud többet e téren felmutatni. Legutóbb január 30-án volt Kétyen ily előadás, melyei ifj. Feichtinger Sándor intéző tariott a *tejszövetkezétek t-ről azok hasznával és alakításával. Ezen igen tanulságos és a kisgazdák anyagi érdekeit feltüntető előadás nagy érdeklődés mellett ment végbe, a kétyi ref. iskola nagyterme egészen megtelt a falu gazdáival, ezen kivül je3sr2 !E] m — EskÖVÖ. Hollóst Mór megyei árva széki jegyző febr. hó 9-én vezeti oltárhoz Globotsnigg Mariskát, néhai Globots nigg Ede helybeli polgár szép leányát. — A postafőnök jubileuma. Walter Károly az esztergomi posta- és távírda hivatal közkedvelt főnöke, tegnap ülte meg szolgálatának három évtizedes fordulóját. Őszinte szívvel gratulálunk a lelkiismeretes, tapintatos és e.'őzékeny jubilánsnak ! — Farsangi ebéd. Mult hó 28-án nagy farsangi ebédet adott dr. Rosszival István praelátus, amelyen részt vettek : Horváth Béla főispán, Pór Antal, Walter Károly, Büttner Róbert, Zemplényi Gyula, Nádhera Pál, Geiger Ferenc Szabó Géza, Sólyomy Lajos, Horváth Gaál István, Récsy Antal, Zitterbarth Vilmos, Dobó Jenő. A pezsgőnél a háziúr éltette a főispánt, ki viszont a ház urára emelte pohaiát. Geiger Ferenc az uradalmi tisztek nevében mondott felköszöntőt a főkáptalan tagjaira. A háziúr rendkívüli szeretetreméllósága sokáig együtt tartotta a víg társaságot. — Ünnepélyes tagfelvétel. Az esztergomi érseki tanítóképző növendékeinek Mária congregatiójába febr. hó 2-án vesznek fel uj tagokat. Az ünnepélyes tagfelvétel vasárnap délutáni 3 órakor lesz a vízivárosi zárda templomában. Az ünnepély litániával veszi kezdetét, azután dr. Prohászka Ottokár sz. beszédet mond. A fogadalmi szertartást dr. Walter prelátus, apatkanonok végzi. — A kath. kör thea-estélye. Mult hó 28-án igen kedélyes »Thea-estélytf rendezett a katholikus kör. A humoriszlikus hangverseny e?ső száma Táky Gyulának tömör szép éneke volt Kersch Ferene zongorakisérete mellett; egy paródiát adtak elő zajos derültséget Veltve és viharos tapsokat aratva. A második szám két süket trubadúrnak (Perényi Árpád és Hollósy Károly) énekes párbeszéde volt, melyet számos kihívás (nem párbajra) követett. Majd dr. Perényi Kálmán egy humoros elbeszélését olvasta fel nagy derültség közt. Több tréfás ének után a vacsora következett, erre pedig a tánc, mely lankadatlanul folyt a hajnal-hasadtáig. A mulatságon megjelent a helybeli katholikus intelligencia majdnem teljes számmal. — A főgimnázium Cucor önképzőköre az intézet kegyura, Fehér Ipoly főapát névnapja alkalmából diszgyülést tartott az intézet dísztermében. Az énekkar szépen előadott éneke után Visnyovzzky E. VIII. oszt. t. tartott igen ügyesen megirt s lelkes szabadelődást a hitvédő Sienkievicről a quo vadis ? c regényével kapcsolatban. Tompa Sírboltban c. költeményét Trammer L, VII szavalta mély érzéssel. Margó S. VI. olvasta fel azután Kartaly S. VIII. o. tan. »Bottyán apó legc'nyei« c. csinos rajzát a kuruc időkből. Az itjuság nevében Bajnok J. VIII. tartotta meg a gondosan s emelkedetten megirt üdvözlő beszédet, a mire a főgimn. igazgató üdvözölte a rend főapátját működésének 10 éves fordulója alkalmából. A kedves ünnepet az énnekkar egy bájos tavaszi dallal fejezte be. Az ünnepen csak a tanári kar s az ifjúság volt jekn, noha diszgyülésein szívesen látja a kör az érdeklődő vendégeket is. Délben a székház a város előkelőségeinek részvétével fényes ebédet adott. Poharat emelt a főapátra, majd a vendégekre Hollósi R. házfőnök, a főapátra és tanári karra Boltizár püspök. — A párkányi kath. legényegyesület február hó 2-án a .Tomanóci féle termekben szinielőadással egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez. Kezdete 7 órakor. — Névmagyarosítás. Dr. Felsenburg Emil joghallgató nevét belügyminiszteri engedélylyel »Ferencz« re változtatta. — Meggyógyult orvos. Mint örömmel értesülünk, dr. Berényi Gyula közkedvelt orvosunk több heti ágyban töltött betegségéből már teljesen felépült úgyannyira, hogy pár nap múlva praxisát is megkezdheti. — Az esztergomi polgári egyesület. A »Magyar Királyt szálló összes termeiben febr. 9-én nagy tréfás estélyt rendez. Belépti díj 1 korona. — Városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. város képviselőtestületének mult hó 31-én tartott közgyűlésén az állatorvos választás képezte az egyetlen programmpontot. Dóczi Ferencnek a húsvágási szabályrendelet megalkotása miatt a polgármester és a városi tanács ellen intézett támadására Vimmer Imre polgármester válaszolt, megcáfolva Dóczi gyanúsításait. Majd az alispán megjelenése után az elnöklő polgármester elrendelte a szavazást, melynek eredmények ép városi állatorvossá Székely Henrik választatott meg 88 szavazattal a nagyszámú pályázók közül. — Dohánytöztdések s a képes levelező-lap. A kereskedelemügyi miniszter egy minapában kiadott rendeletében kimondotta, hogy a dohánytőzsdések képes levelező-lapot, füzeteket stb. nem árusíthatnak, árusítási joguk csupán a szivar- és dohánynemüekre terjed ki s ha egyebet, mint képes levelező-lapot s más papirnemüt elárusítani akarnak, iparengedélylyel kell birniok. — A kereskedőifjak mulatsága. A mult számunkban közölt báli tudósításból kimaradt névsort és a jótékony célra felülfizetők névsorát az alábbiakban közöljük. Jelen voltak: dr. Burián Jánosné és Böske, Bartal Samuné, Berán Antalné, özv. Buzárovics Gusztávné, Büttner Róbertné, Brenner Ferencné, Berger Hermanne, Borovicska Adolfné, Bargel Mihályné, Brutsy Gyuláné, Csupor Istvánné, Cserő Zsigmondné, Cselka Jánosné (Kőhidgyarmat), Dankó Istvánné, Sári és Katica, Daubek Rudolfné és Ella, Etter Gyuláné, Ernszt Dezsőné (Dorog), Etter Káimánné, Eckstein Miórné, dr. Földváry Istvánné, özv. Fritcz Józsefné (Párkány,) Garai Arminné és Janka, Grósz Ferencné és Margit, Geiger Ferencné és Ilonka