Esztergom és Vidéke, 1902

1902-11-20 / 92.szám

ezen pénzintézetek nem végzik az állami feladatok jelentékeny részét minden ellenszolgáltatás nélkül úgy, mint a városok. Hivatkozik különösen Németország példájára hol a közszellem . megerősödését, a városi élet elevenségét, a vidéki központok létrejöttét nagyban elősegítette ily kötvények kibocsátásának az állam által való elősegítése. Végül hivatkozik a székesfővárosra amelynek már van ily adómentessége. Érdeklődéssel várjuk, mi lesz a megindított mozgalom eredménye, hiszszük, hogy a felhívott városok mind csatlakozni fognak a kérelemhez és nem kételkedünk benne, hogy azon esetben, ha az sikerülni fog, úgy jobb napokat is fognak élni az indirekt jövedelmeik nagy részétől megfosztott városok. — f. A gázvilágítás terén ujabbi események elő magukat nem adták. A Gans gyárnak a villamos világításra vonatkozó ajánlata folytán a közvélemény két táborban foglal állást, mi azonban az eszmék tisztázásán tul nem terjed s a gázvilágitásnak ártalmára nemcsak nincs, HAnem ellenkezőleg annak előnyeiről győz meg, minek folytán az előjegyzések nap nap után szaporodnak. Az eddigi előjegyzések tekintélyes névsorát a következőkben adjuk. Kik vezetik be a gázvilágitást. Régebbi jelentkezők: Brenner József fűszerkereskedő 3 I. Fodor József vasaló intézete 6 > Központi kávéház (Neubauer M.) 28 > Esztergomi takarékpénztár 30 » Bleszl Ferenc 5 » Porgesz Mihály bádogos 2 > Király Mór ékszerész 2 > határait, de kellemetlen például, ha Lukács László ugy látja, hogy még mindig tejjel-mézzel patakzó Kánaán. A kicsinyítő szem. Olvasom az újságban, hogy a közönség az idegen rossz posztót jobban megfizeti, mint a maga jó posztóját, hogy az idegen pancsot szivesebben issza, mint a saját nemes borait. Olvasom ezt, olvasom azt és mindenünnen pislogni vélem a kicsinyítő szemet, melylyel a magyar maga dolgait nézi és hallani vélem a jelmondatot, a mit a címerünk köré oda lehetne vésetni : Melius Alienum (Jobb . a másé.) Az irodalmi rovatban az a statisztikai adat áll, hogy Magyarországon egy egy Ohnet könyvből több fogy el évenkint, mint az egész magyar szépirodalomból. Ez bizony rossz szimptomä. Mutatja a niveau sülyedését, de egyebet is jelez. Eddig jobbat hittem: hogy semilyen könyv se fogy. És belenyugodtam. Szegény a publikum. A szegénységet és a köhögést pedig lehetetlen eltitkolni. De hát nem igaz, vesznek könyveket a magyarok, csak nem vesznek magyar könyveket. Valóságos rejtély. Mert ha Ohnet műveit veszik, azoknál harmadrangú íróink is különbeket irnak, miért nem veszik azokot ? Ha aztán azonfelül Ohnet-t is vennék, meg lehetne érteni: Nagyobb a fogyasztás a termelésnél, punktum. Ámde az Ohnet-kaliberü magyar írókat Izraelita hitközség 5° » Eddig összesen 128 jelentkező fél 1329 lángot jegyzett elő. A„Gazdasági Egyesületiből Eladó ojtvátiy gyümölcsfák. Gazdasági egyesületünk helybeli faiskolájában több ezer darab kiváló jó fajta alma, körte, cseresznye, meggy, kajszin és őszi ba rackfa ojtványok diófák és fajtiszta amerikai alany vesszők jutányos árakért eladók. Név és árjegyzékkel díjmentesen, szivesen szolgálunk. A gyümölcsfák biztos fogamzása érdekében különösen ajánljuk a fáknak őszszel való ültetését. Színészet. Hihetetlenül szép ház gyűlt össze szombat este >Sulamith« gyönyörű zenéjének élvezetére a színkörben. A függöny felgördülte előtt az összes padsorok cl voltak foglalva és az összes férőhelyeken műélvezni vágyó közönség tolongott. Zenekar híján bár, ami az Összhatás és illúzió hátrányára volt, mégis sikerültnek mondható volt az előadás, mert a szereplők mindegyike egész bensőséggel s odaadással játszott. Szulamithot B. Csányi Juszti énekelte, sok elismerő taps kíséretében. Vasárnap este Géczy István hires népszínműve : »A gymesi vadvirág* ismét teljesen megtöltötte a színházat, ugy hogy a szombat és vasárnapi előadások leglátogatottabbak voltak a szezonba. Balánka Imrét Radnai György adta, talán legjobb alakítása volt, amelyet eddig láttunk, nem hirtelenkedett, igyekezett a paraszt-typust hűen és sikeresen reprodukálni, Krassói Sándor Fábián Gyula szerepében sokat gesztikulált, sok műpáthoszt vitt bele szerepébe, aminek helye van a szalonokban, de nem a székely pórlakban. Prezsmér Magdolna szerepében Csányi Jusztiról kell elismerőleg nyilatkoznunk s mint ismét igen sikerült alakról kell Nyitrairói megemlé)raxler Alajos férfi szabó üzlete 3 > )raxler Alajos „ „ lakása 8 > •ternfeld Rezső magánzó „ n » »chwarcz Adolf vállalkozó 10 > Valdvogel József asztalos mester 6 > 'erger Lajos plébános 3 > »zentgyörgymezei templom 5 * iinka Ferenc építőmester 3 > Jnger Hugó rendőralkapitány 2 » )r. Berényi Gyula orvos 12 » beszédes Imre bormérő 5 * Kaufmann Ferenc kantinos 10 * Veisz Mór férfiszabó üzlete 6 > Veisz Mór „ műhelye 5 > »teinbach János pálinkamérő 3 » Jrutsy Gyula diszműárus 7 > )rraxle Ferenc nőszabó 3 > xang Zsigmond ruhakereskedő 2 > • ein Jakab korcsmáros 3 > Cemény Lajos divatárúkereskedő 3 > írausz Samu fűslerkereskedő 3 » >zimhardt Károly kárpitos 5 » temzing Antal fodrász 2 » )zv. Steiner Lajosné rövidárú ker. 2 » iirschhorn Nándor pálinkamérő 2 > ?tricz Lajos férfiszabó 3 > 5

reszler József cipész 2 > Mirraann Gyula üveges 2 > ^Imai János József bőrkereskedő 10 » -felez Kálmán bőrkereskedő 6 > £ratz Antal órás 2 » "sillag József borbély 2 » Vletz Sándor fűszerkereskedő 4 > Duchs Gyula bőrkereskedő 2 » 3

ach Antal fűszerkereskedő 2 > Slelhübel Gusztáv „ 4 » schuítheisz Adolf „ 3 > Sargel Mihály vaskereskedő 5 » 3.ochlitz Arthur gyógyszerész 6 > iCecskeméthy János diszműárus 5 * Esztergomi katholikus kör 20 > 3enderek István bormérő 5 > vízivárosi apácazárda 120 > Schleiffer Lajos >Fürdő« vendéglő 130 » Brutsy János Kossuth Lajos utcai hazába, második aláirás 5 » Fried Arnold dohánynagyárus 10 > Bartal Samu rövidárukereskedő 2 » Perényi Árpád főszámvevő 3 » Wanitsek Rezső cipészmester 8 » Dr. Simonyi Adolf orvos 10 » Wimmer Ferenc magánzó 4 > 3zt. Benedekrend székháza 15 » Érseki papnevelde / 180 » Zserő Zsigmond üvegkereskedő 5 * Vjabbi jelentkezők : Niedermann Pál ügyvéd 3 1. Frey Ferenc orsz. képv. lakóházban 20 > Frey Ferenc „ üzleti házban 17 > Szent Anna templom 6 » Szent Anna zárda 8 » nának. Hála istennek elég jól nőnek, fejlődnek emelkednek — egymás közt. Az énekes madarak is rendesen akkor szaporodnak el, mikor nincsenek divatban. Könyvek nem jelenvén, dolgozataik jobbadán a politikai lapok utján jutnak el valahogy a közönséghez, ha ugyau beveszi, meglátván alattuk a jelzés: beszély vagy regény. Egy irónk (gondolom Sas Ede) egyik beszélye alá valami ismeretes angol nevet irt, a beszély roppant tetszést aratott, de mikor kisült, hogy magyar iróé, megszűnt a láz. Ilyen a kicsinyítő szem ! A legveszedelmesebb szembetegség. Isten csapása; vakságnál rosszabb. Mert mindent liliputinak, satnyának látni, ami kedves lehetne, rosszabb mint semmit se látni. Szegény magyar! Hite a saját hivatásában megtörik, önbizalma csökken, nem tudja magát kiismerni. Valaki most közbe vethetné e szavaimra : — Uram, uram, Előszó uram ! Hiszen magyar politikai lapokat mégis csak olvas a közönség, a lapokban ismerté tést, véleményt mondanak az írókról, innen lehetne tehát tájékozódnia. Oh, oh, bohóság, tisztelt képzeletbeli közbeszóló barátom ! A lapok irnak az írókról, kétségtelen, de épen ez konfundálja meg a közönséget. Mert a lapokat is magyarok irják, minélfogva az ő szemük se más, egyik kicsinyit, másik nagyit. Hiszen ki ne olvasott volna már például az országházból ily fajta tudósitást, kivált régebben : > Apponyi zűrzavaros felszólalása után Koleszár Mátyás tartott nagyszabású beszédet*. Az irodalom mezejéről pedig ilyen formát: »Lapunk munkatársa, Kecske Izidor, a nagy iró regényt ir számunkra* vagy »Blaky Aladár nagyhírű irónk és munkatársunk lefordította a nemzeti színház számára Pailleron egyik csinosabb darabját* stb. A dolog magyarázata pedig az, hogy a lapok és a közönség épen megfordított módon nézdelődnek a szent berkekben : a közönség kicsinyítő a lap nagyitó szemmel látja a maga iróit, — a mi csak fokozza a zavart. — Hogyan lehet az, — kombinálja a közönség — mikor az egész világon van egy-két nagy iró, itt Magyarországon egyszerre negyven legyen ? És ha negyven nagy iró van, okvetlenül legalább ugyanannyi nagy műnek is kell lennie, de nincs. Hát hová lettek ezek a munkák ? . . . Bele lehet ebbe bolondulni. Ezért van a közönség mcgkonfundálva és nem hisz már végül se a lapjainak, se saját magának. Se irodalmi dolgokban, sem másban. Annyira nem jár a maga lábán, hogy még a mustot sem azért tartja édesnek, mert annak érzi, hanem mert a darázs dőzsöl benne. Igy okoskodik : >A must bizonyosan édes, mert ha nem voina édes, nem menne rá a darázs*. Szakasztott igy van az írókkal. Ha valamit a német lefordít és tetszik a németnek, hát akkor neki is tetszik. Berger Herrmann rövidáru kereskedő 2 > Jedlicska Rezső fűszerkereskedő 8 > Kardos Dezső díszműáru kereskedő 5 > Németh Gábor vendéglős 24 > Mérei József rövidáru kereskedése 7 > Zsiga Zsigmond gyógyszerész 5 > Tauber Manó rövidáru kereskedő 2 » Bádi István fodrász 2 » Klein Gábor rövidárúkereskedő 5 > Schalkász Ferenc mészáros 4 > Krizsmanits János gyümölcskeresk. 2 > Schwach Sándor rövidárukeresk. 4 » Aczél Vilmos csemege kereskedő 3 > Schmideg Soma divatáru kereskedő 10 > Kitzinger József mézesbábos 8 » Vörös József fűszerkereskedő 4 » Kerschbaummayer Károly gyógysz. 15 > Magyary László kályás 8 » Rothnagel László hentes 5 > Kath. Legényegylet 20 > Dóczy Ferenc pék 12 > Grósz Ferenc magánzó 6 * Dr. Áldori Mór orvos 5 > Widder Jakab pálinkamérő . 3 > Özv. Buzárovits G.-né könyvkeresk. 5 » Deutsch Mór diszmúáru kereskedő 5 > Scheiber Rezső divatáru kereskedő 10 > Scheiber Rezső lakása részére 7 » Spick Ferenc aranyműves 3 > Popp Alajos órás 2 » Fleischmann Ignác divatáru keresk. 10 > Knöpfler Mihály rövidáru kereskedő 2 > Weichsler Vilmos mészáros 2 > Weichsler Vilmos lakása részére 3 » Weisz Nándor cipőkereskedő 2 > Miller Imre cukrász 2 » Pozman Sándor fodrász 3 > Pleva Ferenc 15 > Schrank Béla szesznagykereskedő 25 > Szatzlauer János cukrász 3 > Balogh László divatáru kereskedő 8 > Hofbauer Antal fodrász 4 > Virág és Szántó divatáru kereskedő 4 > Marosi József és fia vaskereskedő 5 > Marosy József lakása részére 2 > Pelczmann László szabó 5 > Kósik Ferenc vállalkozó 4 > Kereskedelmi és iparbank 15 » Kaán Karoly könyvelő 3 > Laiszky János könyvnyomdász 10 » Walfiisch Szidónia szivartőzsde 2 > Brutsy János szeszgyáros 5 » Niedermann János szódavizgyáros 5 > Pfalcz József vállalkozó 15 > Oltóssy Ferenc sétabotgyáros 30 > Oltóssy Lajos „ 30 > Szentgyörgymezei árvaház 16 > Leitgeb János fűszerkereskedő 4 > Paulovils Géza „ 4 > Popper és Leier posztó kereskedő Széchenyi tér 2 > Popper és Leier posztó kereskedő Lőrincz utca 4 » névről se ismeri a közönség. Még nem volna annyira feltűnő, ha Tolstojt kap kodnak, Csehovot vagy Kiplinget: az igazgyöngyöt, az osztrigát, meg a datolyát végre is onnan szerzi a publikum, a hol terem, itthon az nincs, de miféle bohó ember lenne az, a ki például a faggyúgyertyát Londonból hozatná ? Ez az! Ez a rossz szimptoma. Eddig csak az apathia ellen panaszkodtunk. De ez nem az a baj. Uj betegséggel állunk szemben, mely kizárólag a literatura magyar voltát érinti. Nem ritkaság, hogy igy szól egy-egy hazánkfia: —- Egyáltalában nem olvasók magyar könyvet. Valamelyiktől megkérdeztem egyszer, hogy mi ennek az oka. Az illető gondolkozott kissé, mintha meghökkent volna, aztán vállat vont. — Isten tudja — felelte. — Nem tudom miért. Csak nem kell. Azt hiszem ugy valahogy, a mint nem kell az embernek a saját felesége. No persze! Hogyne! Mert jobb a másé. Még akkor is jobb, ha szebb az övé. Van ez igy imitt-amott, de az egész társadalom még se lehet ilyen mert akkor egyszerűen kicserélnék aszszonyaikat a férfiak. Holott a mi irodalmi kórtünetünk kicsi kivétellel az egész közönségen látszik. Innen van aztán, hogy már alig jelenik meg egy-két szépirodalmi könyv : évenkint. Nem mintha az irók lankad*