Esztergom és Vidéke, 1902

1902-11-13 / 90.szám

es A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. Megjelelik Vasárnap és csütörtökön. j^LÓFIZETÉSI ÁRAK I Egé$a évre — — — — 12 kor. —- til. fél évre— — — — 6 kor. — fii. •tegyed évre — — — 3 kor. — fii. Egyes szám ára: 14 111. Felelős szerkesztő: Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések kőidendö Kossutlj Lajos (azelőtt Buda) utcza 485. szám. Kéziratot nem adunk viasza. M£Világítás. Esztergom novb. II. Sokat és sokféleképen volt már vitatva városunk világításának ügye a helyi lapok hasábjain, de mindig csak általánosságban; vagy nagyon is egyoldalúlag, úgy, hogy igazi, tiszta és a valóságnak, de különösen a sajátos helyi viszonyainknak megfelelő képet a legfigyelmesebb olvasó sem alkothatott magának ezen, a város életére kiválóan fontos ügyről. Legyen szabad megkísérelnem, a mennyire szük keretekben lehetséges, a város világításáról egy olyan és azt a képet bemutatni, mely élethű mása a valónak. Számtalan alkalommal halljuk hangoztatni, hogy hát miért is nem csinálunk villamos világitást, mikor az a legmodernebb dolog és már. annyi kis városba be van vezetve ? A magánlakásokban kényelmesebb és tisztább világítási módot, mint a villamosságot, alig lehet képzelni, de ha megnézzük azokat a városokat, melyekben villamos világitás van bevezetve, látjuk, hogy a közvilágítás a képzelhető legszegényesebb, mert azok az elméletileg ió gyertyafényű kis izzólámpák csak mécsesek, igazán világosság csak ott van, hol ivlámpákat alkalmaznak. De melyik város győzné meg az ezzel járó költséget ? Ott vannak intő példa gyanánt Eger, Mármarossziget, Szathmár stb váró1 sok, melyeknek utcái, a már sokat szidott és drága gazolin világításunkhoz hasonlítva, sötétségben vannak és közvilágításuk költségei mégis óriásilag túlhaladják a mienket. Azt le-; het mondani, hogy a villamosság egy áldozat, amit a város a mo- \ dernségért hoz, de vájjon van-e ebből a nagyközönségnek haszna ? Bátran mondhatjuk, hogy nincs,! mert példákkal igazolható tény,

1 hogy a magánfogyasztók, ha be is j vezették a villamos világitást, kény- j telének azt használatlanul hagyni, i mert egy polgári háztartás a villa- í mos világitás költségét nem győzi.; Meg lehet erről győződni, különö-j sen oly városokban, hol villamos és gázvilágítás van, mint pld. Budapesten, Sopronban stb. hol dacára a létező villamos műnek, a gázmű jobban van igénybe véve, mert olcsóbb, mint a villamos világitás. Van ugyan egy eset, melyben a villamos áram előállítása olcsóbba jön, és ez az, hol a villamos áram vizerő által állíttatik elő. Sajnos nálunk ez nem lehetséges, mert a sokat emlegetett Héviz egyáltalán nem ád erő forrást, még pedig gorság, komaság kovácsolta bilincsektől, megfogja tudni választani a gázmű vezetésére is az arra képes férfiakat. Föl volt vetve azon kérdés is, hogy ki lesz felelős az esetleges szerencsétlenségekért ? Erre csak kérdéssel lehet felelni; hát a petróleumkereskedő felelős-e a petroleum által nap-nap után okozott számtalan szerencsétlenségért? A gázmű vezetősége rajta tarthatja kezét folyton minden lámpacsapon, hogy az nyitva ne maradjon ? Ép ugy, mint ma vigyázattal kell a petroleum lámpát meggyújtani és eloltani, ugyanúgy kell majdan a gázlámpával is bánni és akkor nem lesz semmi baj. Minden ellen lehet kifogásokat találni, mindent lelehet dorongolni, de azt elvitatni nem lehet, hogy a gázvilágítás ma a legszebb és leggazdaságosabb világítási mód és csak hálával tartozunk a hatóságnak, hogy a világitás sokat vajúdó kérdésében végre oly kivezető útra talált, mely a nagy-közönségnek nyújtott előnyök mellett, a város pénzügyi helyzetére is csak jótékony befolyással lehet. (—1.) azért nem, mert a Duna vízállásában egy éven belől az áradás és apadás folytán 4—5 méter magasság különbség mutatkozik, úgy, hogy az év egy jó részében a Hévviznek egyáltalában nincs esése. Feltűnően szembeötlő a gáz és villamosság közti különbség, ha a város által nemrégiben kibocsátott felhívást és a Gans gyár által a napokban beadott ajánlatot hasonlítjuk össze, Mig ugyanis a gázt a város a magán fogyasztóknak köbméterenként 3 2 fillérjével adja és a mellett már a maga részére hasznot producálésigy ezen ái mellett a magánfogyasztó egy 5c gyertyafényű Auer égőnek egy órai égéseért 3*2 fillért fizet, addig a Ganzgyár számítása szerint 8 filléres maximalis alap ár és 15% átlagos engedmény mellett, a mire mellesleg megjegyezve állítjuk, hogy a legolcsóbb ár, melyen Magyarországban a villamos áram szállíttatik, egy hectovattóra, azaz egy 32 gyertyafényű izzó lámpa egy órai égése 6*8 fillérbe kerül, tehát gázból majdnem kétszeres fényerőt, félannyi áron ad a város, mint adhatna villamosban, ha elfogadja a Gansgyár ajánlatát. Pontosan kiszámítva, egy 50 gyertyafényű lámpa egy órai égése gáz Auerrel kerül 3*2 fillérbe, villamos árammal ugyanazon fényerő kerül 10.6 fillérbe. Ezek megcáfolhatatlan tények, melyeket a gyakorlat nagyon is igazol. A ki figyelemmel kiséri a világítási technika haladását, az tudja, hogy a gáz és a villám élethalál harcot vívnak ma. Az Auer égő feltalálása óta a gáz van felül, és felül is marad hosszú időkön keresz tül, mert habár tökéletesedik ugyan a villamos világítás, de vele könnyen lépést tart új találmányok által a gáz is. Ha egyszer mégis felül fog kerekedni a villamos, a gázművek még mindig értékes objectumot fognak képezni, mert ha egyébre nem, mint erőforrás megbecsülhetetlenek lesznek, a mi világos azon egyszerű tényből, hogy mai gőzgépünknél a kőszéntüzeléssel, a kőszén fűtő értékének csak kis százaléka használtatik ki, a többi koromba, füstbe elvész, addig a gáz fűtő képessége majdnem teljes egészében kihasználható és igy ennek használatával semmiféle érték sem megy veszendőbe. Sokszor felhánytorgatott kérdés a gáznak veszélyes volta. Hát a petróleum, spiritus, gazolin nem okoz-e megszámláthatatlan szerencsétlenséget? És a villamos vezetéktől nem gyulladt kí még csak a mult napokban az új országház egyik helyiségének mennyezete ? És hányszor történtek már szerencsétlenségek villamos vezető sodronyok elszakadása által az utcán ? Nem állanak rendelkezésünkre statistikai adatok arra nézve, hogy melyik világítási mód okozott már több szerencsétlenséget, de nem csalódunk ha azt állítjuk, hogy az eddigi közhasználatú világítási módoknál, mint a petróleum, gazolin stb. a gázvilágítás minden esetre veszélytelenebb. Az egyik helyi lap foglalkozva a kérdéssel, azt vitatta hogy a gáz más városokban olcsóbb, mint a város által kibocsátott felhívásban jelezve van. Felemlíti Győrt, Debrecent és Kassát. Ezek mindegyike háromszor oly nagy, mint Esztergom és a gázmüvük már mintegy 30 év óta áll fenn. Fog-e tehát azon valaki csodálkozhatni, ha nagyobb fogyasztó közönséggel rendelkező, régi idők óta fennáló gázmű ugy, mint Győrben 2, mondd kettő fillérrel olcsóbban adja a gázt a magánfogyasztónak, mint a mi városunk kínálja, hol a gázmű még csak most fog létesülni. De ama lap, nem emliti fel azt, hogy a három emiitett város polgármesterének egyike levelében azt irja, hogy Esztergom nem is tehet okosabbat, mint hogy gázmüvet épit. Az emiitett cikkberl folyton az hangsúlyoztatik, hogy a közvilágítás mennyivel olcsóbb a jelzett városokban, mint a nálunk megadott ár. De hiszen a 32 fillér köbméterenkinti ár nem a közvilágításra vonatkozik. Hivatkozhatunk itt szakértők által eszközölt pontos számításokra és Komárom példájára, hogy 2000 magánláng mellett már annyi haszon éretett el, hogy Komárom városa a gázmű fennállásának első évében közel 300 utcai gázlámpáját ingyen világíthatta, tehát annyiba sem kerül, mint a győri, debreceni 20 fillér és a kassai 14 fillér köbméterenkénti ár. Nálunk még a gázmű létesítése előtt, már is közel 2000 a biztosított lángok száma és ha Komárom belement a gázmű építésébe 1400 biztosított magánlánggal, miért ne mehetne bele a mi városunk ugyanabba, nagyobb biztosíték mellett ? Persze itt van a házi kezelés réme. Kérdjük, mivel vagyunk mi gyöngébbek, mint más város ? Nem találhatunk mi is megbízható embert, ki ugy vezetné a gázmű üzemét, mint Komáromban, Pozsonyban és más száz és száz városban? Megmutatta e város közönsége a legutóbbi tisztujjitás alkalmával, hogy szabaddá tudja magát tenni a sóKik vezetik be a gázvilágitást. Az utóbbi napokban az aláírások gyűjtése szünetelt s ennek tulajdonítandó, hogy az ujabbi jelentkezők száma csekélyebb. Az a néhány, ki ujabban jelentkezett, önmagától adta be a kötelező nyilatkozatot s nem a bizottság megkeresésére, mi csak annak jele, hogy a gázvilágítás iránt az érdeklődés nő. Régebbi jelentkezők : Brenner József fűszerkereskedő Fodor József vasaló intézete Központi kávéház (Neubauer M.) Esztergomi takarékpénztár Bleszl Ferenc Porgesz Mihály bádogos Király Mór ékszerész Berger Herrmann rövidáru kereskedő Jedlicska Rezső fűszerkereskedő Kardos Dezső diszműáru kereskedő Németh Gábor vendéglős Mérei József rövidáru kereskedése Zsiga Zsigmond gyógyszerész Tauber Manó rövidáru kereskedő Bádi István fodrász Klein Gábor rövidárúkereskedő Schalkász Ferenc mészáros Krizsmanits János gyümölcskeresk. Schwach Sándor rövidárukeresk. Aczél Vilmos csemege kereskedő Schmideg Soma divatáru kereskedő 10 Kitzinger József mézesbábos 8 Vörös József fűszerkereskedő 4 Kerschbaummayer Károly gyógysz. 15 Magyary László kályás 8 Rothnagel László hentes 5 Kath. Legényegylet 20 Dóczy Ferenc pék 12 3 6 28 30 5 2 2 2 8 5 24 7 5 2 2 5 4 2 4 3