Esztergom és Vidéke, 1902

1902-10-05 / 79.szám

vatkozva a fenti törvényszakaszra, ne­vezett főorvos e'nöki minőségét a tör­vény alapján kizártnak tartja, s kéri azt, hogy az elnök választás kérdésében in­tézkedjék valamellyes módon, mivel a megyei főorvos, mint illyen, a törvény­hatósági és közigazgatási bizottságnak is egészségügyi véleményező szakközege lévén, a város egészségügyi érdekeire is kiterjed azon természetszerű kivánalom, hogy azok a törvények alapján kellőkép elkülönített és megóvott hatáskörben tárgyaltassanak és Ítéltessenek meg, mely kívánalommal pedig elvi ellentét­ben áll, hogy a határozat hozatalra hi­vatott forumok véleményező szakközege oly fontos előkészítő szakbizottságnak millyen az egészségügyi bizottság, ta­nácskozásait vezesse. Az alispán a fel­terjesztést a ministerhez küldötte fel döntés végett. — Pénzügyi bizottsági ülés lesT~hoT nap d. u. fél 4 órakor, melynek tárgya az 1903. évi költségvetés tárgyalása lesz. — A halastó. Értesülvén Corhus Béla vállalkozó arról, hogy a törvényható­sági bizottság a halastó ügyében hozott képviselőtestületi határozat ellen beadott fellebbezés elutasításával a város hatá­rozatát helybenhagyta, felkereste polgár­mesterünket, hogy a szerződést a város sai megköthesse, mivel még az ősz fo­lyamán szándékozik a tavat elkészíteni, hogy a télviz idején a szükséges víz­mennyiséget beszerezze, hogy aztán ta­vaszszal az üzem megkezdhető legyen. A tanács felhívta ennek folytán a fő­ügyészt, hogy a szerződést kösse meg. Fellebbezőknek van ugyan még egy fo rumuk, hova az ügyet felvihetik, a mi­niszter, annak döntése azonban már eleve ismeretes. Mégis óvatosságból, a szerző­dés vállalkozó veszélyére lett a felebbe­zési határidő lejárata, illetve a végső forum döntése előtt megkötve. — A magyar kath. tanitók római za­rándoklata. A f. hó 21-én induló római zarándoklatra a jelentkezési határidő, 7­ikének lejárta közeledvén, a zarándoklat iránt az érdeklődés napról napra nő. A bizottság ezúttal is kéri és felhívja az abban résztvenni szándékozókat, hogy jelentkezéseiket október hój ^múlhatatla­nul megtenni szíveskedjenek, mivel azon túl a jelentkezések administratió szem­pontjából alig fogadhatók el. A za­rándoklat újabb támogatói között első sorban felemiitjük; Sujánszky An­tal, ki — 160; Vincze Károly Kagyhin­dai esperest, ki 80 és Pintér Károly armyos-maróti apátot ki 20 koronát adományozott egy-egy tanitó költségei­nek fedezése. Ezenkivül biztos tudomá­sunk van arról, hogy az Esztergomi káptalan illustris tagjai egyenként 50— 60 koronás adományokkal járultak a za­rándoklatban résztvenni szándékozó ta nitók költségeinek fedezéséhez. — Uj nagy szeminárium Győrött. Széchényi Miklós gróf püspök, elhatá­rozta, hogy a régi nagy szeminárium helyett alkalmas helyen a kor igényei­nek és az egyházi nevelés minden kivá nalmának megfelelő intézetet állíttat fel a közel jövőben. A jelenleg még hiányzó anyagi eszközök pótlására ő maga e eéira már is letett kétezer koronát s egyházmegyéje papjait is felhívta, hogy a nemes célra nélkülözhető filléreikből áldozzanak. — A léva vidéki róm. kath. népneve­lők egyesülete t. hó 2-án, csütörtökön tartotta a pipái jubileummal összekötött szokásos évi közgyűlését. A gyűlés fé­nyesen sikerült, Barsmegyének jóformán összes, a főegyházmegyéhez tartozó taní­tója vett részt harminc lelkésszel. Ez a tény valóban dicséretére válik a barsi tanítóknak. Az ünnepély isteni tiszte­lettel kezdődött, melyet a vendégszere­tetéről messze ismert Pintér Károly ara­nyosmaróthi apát tartott, fényes segéd lettel. A gyűlésen jelen volt dr. János Péter kir. tanfelügyelő, ki jelenlétével bi­zonyította be, mily jó barátja a tanítók­nak. Ünnepi beszédet mondottak Kvas­say István zsemléri esperes és Reviczky Aladár lévai segéd lelkész, mind a két beszéd magas szárnyalású gondolatok­ban gazdag volt. Az egyesület képvise­lőt is küld a római zarándoklatra. A ligetes aranyos-maróton Összegyűlt barsi kath. tanitók megérdemlik, hogy dicsé­rettel emlékezzünk meg róluk. — Lesz e villamos vasút. Emiitettük már lapunkban, hogy Török budapesti vállalkozó arról értesítette a várost, hogy a leküzdhetetlen akadályok folytán, a vil­lamos vasút építéséről le kell mondania, azonban annak helyébe a szemé.yszálli­litásra automotoros, mig a teher szállí­tásra füstemésztővel ellátott kisebb szer­kezetű gőzmozdonyokat ajánl. A város tanácsa e hét folyamán foglalkozott a vállalkozó átiratával, melyet a pénzügyi bizottságnak adott ki. — Egy templom bezárása. A héreghi templomon, évek óta mutatkoznak már repedések, melyek az utóbbi időben oly veszélyeseknek jelentkeztek, hogy a tatai főszolgabiróság, a templomnak azonnaii bezárását rendelte el. — Közigazgatási bizottság f, hó 14-én d. e. 10 órakor ülést tart. TŰZ. A főkáptalan nánai uradalmá­nak belső majorjában f. hó 2-án reggeli fél 7 órakor tüz ütött ki, mely körülbe­lül 1000 kereszt szalmát hamvasztott el. Miként a jelek mutatják, a tűz gyújto­gatás műve. A főkáptalan kára a bizto­sítás révén megtérül. = Ő Szentsége a pápa magyar gyógy­vize. XIII. Leo pápa, O Szentsége, a ki­nek magas életkorát és szellemi frisse­ségét méltán csodálja az egész világ, magyar gyógyító itallal él. A Vatikánba ugyanis a »Palmac jelzésű keserűvizet hozatják O Szentsége egyenes utasítá­sára, a ki e gyógyító itallal igen meg van elégedve. Ritka kitüntetés a magyar vizre, hogy a pápa asztalára kerül s méltó elismerés illeti Loser János, es. és kir. udvari száilitó céget, a »Palma« forrás tulajdonosát, a ki e vizet a pápai udvarba szállítja. — Felülfizetés. Az eszt. kath. legény­egyesület szeptember 28-án tartott szü reti mulatságára pótlólag még a követ kezők fizettek felül : Venczel Antal 10 kor. Kührner Antal, Draxler Ferenc, Meizler János, Scricz Lajos és Gerenday József 2—2 koronát. Mely adományokért az egyesület vezetősége hálás köszöne­tét nyilvánítja^­— Csiüeetgázolás. Wankó Jánosné, az annavölgy-sárisápi állomá sról haz felé ment, s hogy útját megrövidítse, az iparvasut vágányai között haladt. A bá­nyavehdéglő felett észrevette, hogy szemben egy megrakott csille vonat jön, s igy átment a másik vágányra. Egyidejűleg jött háta megett egy üres csille vonat. Az asszonyt a vonat elkapta s maga alá sodorta, melynek 3 kocsija keresztül gázolt rajta. Hogy zúzódásá halálos természetű e, azonnal megállapít­ható nem völt. — Állategészségügy. Süttőn a sertés­vész, Kőhidgyarmathon a sertésorbánc és Farnadon a lépfene megszűnt. / — Letartóztatások. Bischhof Adám többszörösen körözött helynélküli csavar­gót, ki a^szolnoki rendőrség börtönéből megszökött, majd Pollák József sodrony kefekötőt és Pollák Mór Io éves gyer­meket, gyanús magaviseletük miatt a rendőrség letartóztatta. = Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűvíz valamennyi hasonló vizet, tartós has­hajtó, hatása és említésre méltó kelle­mes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozot­tan Ferenc József keserűvizet. :2 Z^ elfagyott fecske­madár.*) Szobámnak ablaka felett Kis fecske-fészek volt. Egy fecskepár napestig ott Boldog danát dalolt. — A dalnak egy nap vége lett; Egy fecske ült csak ott . . . Oly szivrepesztőn sirla, hogy : »A párom elhagyott . . .« — Eljött az ősz ; a fecske mind El messze délre szállt. *) Szerzőnek legközelebb megjelenő verskötetéből. Kis fecském sirva hagyta el E bánatos határt. Avval búcsúzott innen cl: »Szép táj! Isten veled. Nem látlak többé bár soha, — Megőrzöm képedet . . .« S elszállt ... A sárga lomb lehullt. A táj kihalt, kopár ; A berkeken már nem dalol Vig dalt a kis madár. — Egy reggelen a fecskelak Bús daltól hangozik ; Az én megcsalt fecském az ott, — Párján siránkozik : — »Akartam szállni messze el, Hogy elfeledjem őt, \ De szivem mindig jobban fájt, A vágy az nőttön nőtt. E tájra szálltam vissza hát; De haj ! — a sziv beteg . . . — Ám, itt fognak temetni majd S én boldogabb leszek . . .« * * Házunkban az a kis madár — Én voltam, angyalom. — Feledni Önt, — hitemre! — én, Mig élek — nem fogom. Visnyovszky Emil. ZPéle-lvdléle­K virágokról. A virágoknak is van története. Időn­ként ismeretlenek tűnnek fel, elhanya­goltak válnak divatosakká; kedvencek, drágán megfizetettek lesznek elfelejtettek, közönségesek . . . Amerika felfedezése nagy változást idé zett elő a virágtenyészetben. A tulipánok, jácintok, nárciszok rövid időre teljesen háttérbe szorították az ismert virágokat. A szőnyegeken, ékszereken, diszműveken egyszerre szerepelni kezdettek ezek az eddig ismeretlen virágok, a festő- és szobrászművészet is előszeretettel, alkal­mazta őket, szóval divatosak voltak egy ideig, azután ezek is mindennapiakká, megszokottá lettek. A XVIII. század elején a^forró égövi virágokat kezdették meghonosítani. Ebbe az időszakba esik a virágházak épitése Is, amelyekben a hőmérsék lehetővé tette a meleg égövi növények felnevelé­sét, tenyésztését is. A cactusok-, pálmák­és encalyptusokért törte magát ezután mindenki, természetesen ismét csak rö­vid ideig. Most ujabban a nyugtalan, folyton a rendkívülit hajszoló és ujitásra vágyakozó emberi elme meghamisítja a természetet és kényszeríti olyan virágok növelé­sére, amilyent ő akar. Parisban egy napon egyik virágkeres­kedésben zöld szegfűket árusítottak . . . A rendőrség tudomást szerzett a feltű­nést keltő dologról és mert csalásnak hitte, lefoglalta a virágokat és az állami vegytani intézet által megvizsgáltatta. Ez megállapította, hogy a szegfűket tény­leg beoltás és előzetes kezelés által fes tették meg, már zöldek voltak bimbójuk­ban is. A példa hamar utánzókra talált és ma már a nárciszokat, a fehér orgoná­kat is különböző színekben tudják elő­állítani. Kék rózsát és fekete tulipánt azonban még mind ez ideig nem sikerült növelni. Hogy a divat mint keletkezik, az isme rétes. Egy jeles államférfiú, kiváló mű­vész, dédelgetett színésznő megkezd valamit, a többiek, a nagy tömeg felkapja az ellesett dolgot és általánossá teszik. Igy van ez a virágoknál is. Dlsraeliről mesélik a következő kis történetet. A nagy államférfiú egy bál alkalmával sokat foglalkozott egy fiatal leánynyal, akinek hajában kankalin-füzér volt. Az egyszerű, de mégis szép fejdísz megtetszett Disraelinek. Mikor barátai figyelmét is fel hivta reá, ezek azt állí­tották, hogy a virágok nem természete­sek hanem művirágok. Disraeli kétségbe vonta ezt, odament a hölgyhöz és meg­kérdezte. A leány válaszként két kanka­lint kitépett a füzérből és átnyújtotta Disraelinek, aki a virágot gomblyukába tűzte. Ezóta Disraelit soha sem látták sárga kankalin nélkül. A mikor pedig a konzervatív pártok egyesültek és Disra­eli lett vezérük, az egyesület tagjai gyűléseik alkalmával — követve Disra­eli példáját — mindig kankalint viseltek. Innen a párt neve: primrose Leagne lett. A még mai napig is fennálló liga tagjai Disraeli születése napján mindig kankalln-koszorúkat helyeznek volt vezé­rük sírjára. A fehér liliom az angol király ked­venc virága ; a koronázási ünnepélyekre különféle díszítésekre roppant sok lili­omot rendeltek. Egy virágbarát 30.000 dollárt fizetett egy a maga nemében páratlan szegfű fajért. Vanderbilt leánya az orchideákat sze reti; esküvője alkalmával a figyelmes apa 500.000 korona áru orchideával dí­szítette fel a templomot. Egy másik amerikai milliomos, aki a liliomokat szereti, birtokán 38 hektár te­rületen csak liliomot tenyészt. Az amerikaik különben is szeretik a virágokat, ami különösen a temetőkön látszik meg. Az összes sírokat virágok díszítik és van család, a mely 4000— 10.000 dollárt elkölt évenkint a családi sírbolt virágaira. Kertészet. A vlrághagymáknak szabadban való te­nyésztése. Mtthle Vilmostői Temesrárott. A virághagyma október kezdetétől november végéig ültetendő, ha az idő ugyan még kedvező hozzá. Mindenek előtt ritka, jól és mélyen átdolgozott, egészen rothadt trágya és tiszta homok­ból álló, meleg napos fekvésű talaj szük­ségeltetik. A hagyma nagysága szerint mélyebben vagy sekélyebben ültetendő, ugy hogy a Jácint, Tazetta, Nárcis és Tulipán fölött 10 centiméter magasság­nyi föld legyen. Anemona, Crocus, Szi­ronta fölött csak 6 cm. magasan. Mihe­lyest beáll a fagy, az ágyak vagy cso­portok trágyával vagy szalmával néhány hüvelknyire betakarandók, mely kora ta­vaszszal — ha az erős fagy már kima­rad — onnan eltávolítandó. Szironta és Anemona még tavaszszal Is előnynyel ültethető. A gyönyörű Gladiolus (ékliliom), mely egy kertben se hiányozzék, csak tavaszszal, korábban vagy későbben ül-^ tettessék, a mikor is épen virágzása kí­vántatik. A szép Tubarózsa, jóillatú, tiszta fehér virággal, szintén csak tavasz­szal ültetendő és jó meleg, napos fek­vést kedvel; virágzik augusztustól no­vemberig. Iris, úgy őszszel, mint tavasz­szal is ültethető és sok éven át meg­marad. Valamennyi virághagymánál vigyázni kell, hogy hajtásuk fölfelé történjék. Friss trágya sohasem jó ; ajánlatos mindig csak rothadtat használni; száraz időben tavaszszal néhányszor jól locso­landó. . Mihelyesl a lomb megsárgul, a hagy­mák a íöldből kiveendők, szellős, egészen árnyékos helyen száritandók és néhány nap múlva a gyökerek tisztán, a levelek pedig közvetlen a nyak fölött levágandó! . ennek történte után alsó részüket föltelé, deszkák vagy száraz homokra teendők, a hol a kiültetésíg maradnak. Tulipánt, Nárczist és Crocust nem szük­séges minden évben kivenni; 3 évig is a földben hagyhatók, de ezen időn tu! teljesen elfajulnak, de ismét megjavulnál;, ha jobb talajba ültetnek át.

Next

/
Thumbnails
Contents