Esztergom és Vidéke, 1902

1902-01-26 / 8.szám

kalmazni. Az a legtételesebb tör­vényünk, mely örökké alapja a ma­gyar nemzet létének. Végül még azt is megjegy­zem, hogy ez nem politikai kér­dés, hanem a magyar nemzet nem­zeti társadalmának kérdése, a nem­zeti önvédelem kérdése, melyhez minden magyar bárhol hozzá szól­hat. Esztergom város hazafias közön­sége másként nem is érezhet, mint a hogy e három szó kifejezi: Éljen a magyar! B. V. Rendőrségünk tevékenységére! szóló jelentés 1900. évről. ii. Az >utasítás* 166 §-ának azon intézkedése, a mely szerint nyomo­zásra vonatkozó iratok minden ren­dőri hatóságnál külön kezelendők s e célból a bűnügyi nyomozásokról iktató, mutató és kézbesítő könyv vezetendő, mely szerint külön ik­tató-számmal kell ellátni minden fel­jelentést, más hatóságtól érkezett vagy magánegyén által benyújtott iratot és egyáltalán minden olyan intézkedést és jelentést, mely a nyomozásra, vagy esetleg a későbbi bírósági eljárásra fontossággal bir, az úgyis munkával túlterhelt ren­dőrirnokra valósággal egy ember által el nem végezhető munkát ró. Ezek azon indokok, melyek engem arra kényszeritettek, hogy akár a rendőrtisztviselők, jelesül a Il-ik alkapitányi állás betöltése, akár pe­dig egy rendőrbiztosi állásnak fo­csisnak, — mialatt elsáppadva nézi a fehér zsebkendőre kibuggyant pár csöpp vért. — Oh ha az anya látná, talán nem imádkozna olyan áhitattal — ? . . . A lovakat elbontotta a tajték, mire elérték a vasúti állomást. Az úrfi köhö­gése meg is szűnt, mihelyt leszállott a kocsiról. Lám, csak a kocsi rázástól volt olyan rosszul, gondolta és újra vidám lett. De annál inkább szomorú lett az öreg János, mikor a kocsis meghozta a hirt, hogy az úrfi rosszul volt, sokat köhögött az úton. — Csak meg ne mondjátok az anyjá­nak, — tiltotta meg a cselédeknek és félrébb ment, hogy ne lássa senki azt a két fényes könnycseppet, ami ott rez­gett a szeme pilláin. — Szakasztott ugy, mint a többi, azok is mindjárt köhögtek a portól, ko­csikázástól : pedig hiszen nyár van, süt a jó Isten napja. Az ő korlátolt, egyszerű feltogása se­hogyse tudott megbarátkozni azzal, ho­gyan lehet nyáron is köhögni. — De hát az uraknál minden másképpen megy. A szegény ember csak télen köhög, ak­kor is csak ugy, ha nincsen jó gúnyája. — No volt a Kaály fiuknak, még nyá­ron is gyapjú kendőt kötözött a nya­kukra az anyjuk és mezítláb még a szo­bában se volt szabad végig menniök. Mit használt ? Semmit ? Ott feküsznek kint a temetőben, mind a köhögés ölte meg őket. Nem is lehet az máskép, mint hogy valami rosz lélek járja ezt a családot, átok alatt van bizonyosan. Ugy van, ugy keli lenni, hogy a lidérc megülte őket még kicsi korukban, azért voltak mind olyan véznák, sáppadtak. Az ő fejébe az se ment bele, hogyan galmazói állássá való megváltozta­tása iránt előterjesztést tegyek. IV. Toloncügy. Idegen helyről idekísért és innen továbbított toloncok száma volt 511 az ezek után felmerült s az állam­kincstár által megtérített élelmezési és kisérő dij 449 kor. 03 fillér. A helyben letartóztatottak száma, volt 282, ezekből töloncuton továb­bittatott 202, élelmeztetett 134, az ezek után felmerült s a város pénz­tára terhére eső élelmezési költség 139 kor. 20 fii. V. Kihágási ügy. 1900-ik évben kiszabott pénzbün­tetés összege 4036 kor ; ebből be­folyt és az illetékes pénztárakba be­fizettetett 1195 kor. leíratott 1785 kor. hátralékban maradt 1056 kor. Büntettek, vagy vétségek miatt elitélt és nyilvántartott egyének száma 728. VI. Tűzrendészet. Az elmúlt évben felmerült tüz­esetek száma 5. Hónapok szerint: 1) június 1, 2) július 2. 3) október 1, 4) decemberben 1, ezen 5 esetben felmerült tűzesetnél a károsultak száma 7 egyén, a kár összege pedig volt 16.775 korona, melyből biztosítás folytán 13500 korona térült meg. A tűz keletkezésének okai : Három esetben valószínűleg gyer­lehet betegséget örökölni az apától, mint a hogy hallotta. De annyit már régóta világosan tudott, hogy ez a fiú is nem sokára oda kerül a többihez. És a hogy rágondol arra a szomorú napra, mikor majd ez is lefogyva, erőtlenül haza kerül, megerednek a könnyei — és izgatottan jön megy alá s fel a tá­gas, nagy udvaron, a hol mintha min­den búsulna az úrfi után. A violák és szegfű vek bágyadtan hajolnak meg a forró nap sugarától. A fák levelei se rezzennek meg, csönd van, csak a ga­lambok repkednek a due körül, mintha azok is szomorkodnának. Talán éhesek ? És búzát szórt ki nekik. Netek egye­tek. De a galambok nem ettek, csak sétál­tak a buzaszemeken, mert az úrfi jól­tartotta őket, mielőtt elment, de az öregnek ugy tetszett, mintha azért nem ennének, mert hogy az úrfit sajnál­ják. Oh hogy az állatok is megérzik a gazájuk veszedelmét Aztán mintha lát­hatatlan alakok röpködnének a szemei előtt — a »1 id érce — arosz 1 é­I e k, susogja halkan és bele bámul a le­vegőbe. Ott, ott kell lennie valahol annak a »rosznak«, a ki igy megrontotta ezt az áldott jó népet. Aztán söpörni kezdi az udvart, pedig senki se szemetelt reggel óta. A nagy nyirfasöprő csak ugy suhog a kezében, a mint dühösen söpri a puszta követ, mintha azt a láthatatlan sátánt akarná elsöpörni a ház tájékáról, a ki ezt az úrfit is elviszi bizonyosan nem sokára. Ugy lesz ! ugy lesz ! bólintgat­nak rá az eltikkadt violák, szegfűk és a galambok olyan szomorúan sétálnak a kiszórt buzaszemeken. Az öreg cseléd meg sir s titokban meg meg töröli a szemeit az inge ujjával. mekek általi gyújtogatás, két eset­ben pedig gondatlanság. A felmerült tűzeseteknél a kato­naság és az önkénytes tűzoltó egye­sület tagjai mindannyiszor dicsé­retet érdemlő em erbaráti köteles­séget végeznek ugyan, mindazon­által szabadjon a t. polgármester urat arra kérnem, hogy a városok egyesítése előtt a testvérvárosok­ban fennállott önkéntes tűzoltó egyesületnek a volt kir. városival való egyesítésével ez ügyet ren­dezni s ekként a védelmet hatá­lyosabbá tenni szíveskedjék. VII. Cselédügy. Nehéz kérdéssé vált ma már a cselédügy rendezése. Azok a tapasztalatok, melyek az előttem nap-nap után előterjesztett panaszokból leszürődnek, kétségte­lenné teszik, hogy a mostani ren­dezetlen és majdnem elviselhetet­lenné váló állapotoknak részben maga az idevágó s még 1876-ban életbelépett törvény az okozója. Másrészt azonban abban a me?­győződésben vagyok, hogy a leg­jobb törvény mellett is magának a társadalomnak kell kezébe venni ezt az ügyet, ha csak tűrhető álla­potokat is kivan elérni. Különösen a jótékonyság gya­korlására alapított nőegyesületek volnának hivatva ezen ügyet felka­rolni és a hit fegyvere, vaiamint a meglazult közerkölcsiség javítása, a a jóknak jutalmazása által a cseléd­ügyet arra az útra terelni, amelyen a szolgálatadó iránti tisztelet, az engedelmesség és munkaszeretet találja meg otthonát. Es e részben a »Szt. Erzsébet­ről* nevezett egyesület volna kü­lönösen hivatva a kezdeményező, — ezen ügynek életet adó munkáját foganatosítani. A mult év folyamán cselédkönyv 2 75« igazolási jegy 34 adatott ki. A felmerült cselédügyi panaszok szóbeli uton intéztettek el. VIII. Prostitutio. A város területén 3 engedélye­zett örömház létezik, a melyek foly­tonos és szigorú rendőri és egész­ségügyi felügyelet alatt tartatnak. Éppen ennek eredménye az, hogy az örömházakban levő állapotok miatt az elmúlt esztendőben egyet­len egy érdemleges panasz se merült fel. Az egész év leforgása alatt je­lentkező nők száma volt 53, ezek közül még ugyanazon évben eltá­vozott 45, a folyó évre itt ma­radt 8. Az erkölcstelenség meleg ágyai és nagymérvű terjesztői a *Daltár­sulat* neve alatt ismeretes truppok, a melyek bejárják az ország vidéki városait s nagyban terjesztik a ve­nerikus bajok számtalan fajtáit. Feliratilag kérelmezendő volna a magas kormánynál, hogy az ily daltársulatokba női tagok felvétele meg ne engedtessék, annál is in­kább, mert azok legtöbbje nem is magyar honos, másrészt úgy sem a magyar nyelv, hanem a germa­nisatio terjesztői. (Folyt, köv.) A„Gazdasági Egyesület*-bo! Minden téren, ugy az egyeseknél, mint bárhol az együtt működés előbbre viszi a célt, a melyet elérni akarunk. Az Eszergom vidéki gazdasági egye­sület működésére bénitólag hat, hogy a megyei mezőgazdasági bizottsággal nem képez összefüggő egészet; ez pedig annyival is inkább könnyen keresztül vi­hető lenne, mert a mezőgazdasági bizott • ság tagjai majd mind ugyanazok, kik a gazd. egyesület vásztmányát is képezik. Igen sok megyében megtörtént az egyesülés, még pedig olykép, hogy a mezőgazdasági bizottság áll : a megye alispánja, a lótenyésztési tisztség elnöke, a közgazdasági előadó, — szőlészet s borászati felügyelő, állami állatorvos, 10 tag a törvényhatósági bizottságból vá­lasztatik, 10 tagot pedig a gazdasági egylet választ ; a bizottság elnöke az alispán, jegyzője az alispán által kiren­delt egyik megyei jegyző, vagy aljegyző. Ilyen mezőgazdasági bizottság a me­zőgazdasági érdekek előmozdítását s a különböző mezőgazdasági ágak folyto­nos figyelemmel való tartását minden­esetre jobban és hasznosabban viheti keresztül, mintha teljesen külön műkö­dik a gazdasági egyesülettől. Igen kivánalos volna, ha megyénkben is mielőbb létre jönne az egyesülés, a mely épen senki érdekeit nem gátolja és semmi nehézségbe sem ütközik. Ez év őszén Pozsonyban tartandó or­szágos mezőgazdasági kiállításra gazda­sági egyesületünk is felszólítva lett, hogy hasson oda, miszerint megyénk is kép­viselve legyen a kiállításon. Bár szegé­nyek vagyunk s kicsiny megyénk mező­gazdasági viszonyai nem valami élénk képet nyújtanak, mégis helyet foglal­hatnánk a kiállításon, a magunk egysze­rűségében bemutathatnánk megyénk gaz­dasági főbb termékeit. Ezt azonban csak úgy élhetnénk el — ha a megye mezőgazdasági bizottsá­ságával együtt működve létesítenénk a kiállítást, — ez azomban mind addig meg nem történt, — gazdasági egye­sületünk pedig önállóan ezt keresztül nem viheti. Nagyon sajnálnánk, ha erről a II. országos kiállításról is hiányeznék Esztergom vái megye. Gazdasági egyesületünk felterjesztést tett a földmivelési miniszter úrhoz, hogy tekintve a szük szalma és gabona ter­mést, azoknak szállítására nézve vasúti szállítási kedvezményt engedélyezzen. A földmivelési miniszter 6094/902. sz. le­irata következtében a következőkre figyel­meztetjük a gazda közönséget: Tilos élőnövényeknek, oltóvesszők­nek, dugványoknak és mindennemű friss állapotban lévő növényi ré­szeknek, ugy szintén az olyan hordók­nak, ládáknak, melyek fent nevezett árúk csomagolására használva lettek — Ame­rikából való behozatala ; úgy szintén ti­los a friss gyümölcsnek és ezeknek szá­ntására használt tárgyaknak behoza­tala is. Ezen tilalmi intézkedés az Ameriká­ban és a távol keleten fellépett s a gyümölcsösöket fenyegető élősdiek és ártalmas rovarok behurcolásának meg­akadályozását célozza. Az ezen tilalom ellen vétők szigorú büntetés végett azonnal feljelentendők. A földmivelési miniszteri leirat követ­keztében szives tudomására adjuk a gazdaközönségnek, hogy a katonai élel­mezési raktáraknai előállított korpát a gazdaközönség közvetlenül beszerezheti és pedig : Bpesti állomás a váczi határban lévő raktárban, megrendelhető minden hét­köznap kivéve 1., 5., 6., 10., 11., 15., 16., 20., 21., 25., 26., és minden hónap utol­ját. A korpa métermázsája 6 kor. 87 fil­lér ; ha a vevő a vasúthoz, vagy hajó­hoz akarja szállítani, akkor mmkint 38 fillér fizetendő.

Next

/
Thumbnails
Contents