Esztergom és Vidéke, 1902

1902-09-21 / 75.szám

val, és ne féljetek, mert irva vagyor hogy a ki feláldozza életét, megment azt. A haza minden előtt! Ugy legyen ! Eget verő, szűnni nem akaró fre netikus tapsvihar, éljenzés reszket tette meg Bottyán ősi palotáját mely midőn végre lecsendesült polgármesterünk indítványára ki mondotta a közgyűlés, hogy ; fenti beszédet egész terjedelmébei örökíti meg jegyzőkönyvében. Ezután dr. Horn Károly ügyvéc kelt fel, s tette meg, az alábbi in ditványt. Mélyen tisztelt Díszközgyűlés ! A most elhangzott, szivünk véréből meri tettes örök emlékezetű, ugyanoda vissza sugárzó ünnepi szózat hatása alatt mind nyáj an úgy érezzük, hogy a midőn fejet hajtunk a hatalmas kortárs hallha tatlansága előtt, a midőn hódolunk 2 nagy ember, a dicső hazafi, a hatalmas alkotó geniusának, még korántsem róttul le emberi és hazafias kötelességünk egé szét, ha egyúttal nem támogatjuk a magyar nemzet magasztos törekvését, mely oda irányul, hogy Kossuth Lajos neve, példája és emléke éljen, éljen örökké éljen mindtddig, mig csak magyar szrv dobog.e földön. Igaz, a történelem van hivatva Kossuth Lajos nevét és alkotásait a késő nemzedékeknek átszármaztatni, igaz, hogy a nagyjai iránt mindenkor a hálás magyar nemzet ércben és márványban hirdeti Kossuth Lajos nagyságát, valamint igaz, hogy a magyar nép költeményeiben és regéiben, dalaiban és hagyományaiban már is megörökítette azt, kinek a kincsek legnagyobbikát, legfényesbikét, a szabadságut köszönheti, mégis midin Esztergom sz. kir. város közönsége ma, a hálás megemlékezés és a hazafias kegyelet szent ünnepét üli nem zárkozhatik el és nem is kivan elzárkózni attól, hogy mint közigazgatási és politikai körzet a maga részéről is egy parányival hozzá ne járuljon a baza egyik legnagyobbik fia dicső emlékének megörökítéséhez. Szobrot javasolnék, nagyot és hatalmasat, mely évezredek behatásával lacolna, avagy pan theont egyedül és kizárólag: Kossuth dicsőségének szentelve. km ha határt szab is hazafias felbuzlulásunknak a szegénységünk, Esztergom polgárságának tiszta hazafisága és íálás kegyelete nem lett fölülmúlva és nem leszen fölülmúlva soha! Mélyen tisatelt polgártársaimnak ízen általánosan tudott és elismert érzelmeire hivatkozom, midőn azon Iszteletteljes inditványnyal járulok a iek. díszközgyűlés elé: Méltóztassék, elhatározni, hogy Esztergom szab. kir. város legjelentékenyebb Is legforgalmasabb utcája, a Buda-utca íallhatatlan hazánk fia Örök emlékére, 5rök időkig „Kossuth Lajos" utcának íeveztessék. Az indítvány lelkes elfogadása itán, polgármesterünk bezárta az ilést. Az izraelita templomban. Az ünnepségeknek nem kevésbbé :imagas!ó és szép része volt az a haaíias ünnepély, melynek az izraelita emplomban voltunk tanúi, hol a r

áros, a megye fennebb jeleztünk :épviselőin kivül, nagyszámú és inelligens közönség jelent meg, nem jp>KaJlás külömbség nélkül. A háTaaüV-vistemtiszteíetnek sor. sndje a következő volt 1. Matowu . 15 számú <zsoltár. 3. Kossuth' ymnus. 4. Ünnepi beszéd. 5. «Ha z Isten kedvesünket* c. ima. 6. chwisi. 7. Hymnuis. Az ünnepségnekXmaradandó em:kű része, az ünnepöi beszéd volt, lellyet dr. Weisz Izsá\k rabbi monott. A szép, tartalmas\ és hasonltokban gazdag beszéd aikövetkező : Dicsértessék örökkévaló \ Istenünk, ki bölcseségéből osztályrészY juttatott ilandó embereknek, aki jóságábaVi segitőattámaszt a nemzeteknek szorongaYtottság idejében, a ki megkönyörül elnyomott népeken és megszabadítja küldöttjei által, a ki felemeli a sújtottakat, gyógyítja a sebesülteket, megszabadítja a rabláncokban sinlődőket és kegyelmébe részesiti a porban alvókat a túlvilági élei glóriájában Aramén. Hárman vannak, akik elméikedve, népük állapota felett fájdalmunknak *Echa» kiáltásban adtak kifejezést: Mózes, Jezaiás és Jeramiás. Mózes, aki szól: „Hogyan viseljem el egyedül fáradalmatokat, terheteket és perlekedésteket.* Jezaiás, aki felkiált: »Hogyan fajúit el a hűség védbástyája és az igazság férfiai gonosztevőkké* és Jeremiás, aki jajveszékel: »Hogyan ült siránkozva, mint özvegy a büszke nemzet, elhagyatva férjétől, barátjaitól, akik ellenségeivé lettek*. Régi bölcseink e megjegyzésére hivja fel figyelmünket a mai nap vonatkozása ama férfihoz, aki 100 év előtt mai napon látott napvilágot és hazánknak világító napjává lett, amely leáldozása után is egész pompájában és dicsőságé ben ragyog a sir sürü sötétségét áttörve, emlékében is a magyar hazára, a magyar név és népre soha el nem halaványuló fényt áraszt. Egy század foly le születése óta, egy század, mely föld rengető és megrázkódtató léptekkel kezdte meg és fejezte be pályafutását, évszázad, melynek kezdetét, közepét és végét ágyúdörgés és a riadó hadi kürt harsogása kisérte, felválta a többi tizedekben a gépek zakatolása és a gőzerő zajos működése által, e század, mely leggazdagabb következménydu* "clfede^ésekben, szellemi vívmányok és :udományos diadalokban, ez a század a politikai és társadalmi átalakulások századának nevezhető és ezen átalakítók sorába tartozik hazánkban Kossuth Laos, aki az eleink közül csoportképben be nutatott 3 férfi alaknak egy-egy erényét, uldonságát kristály tiszta és acél erős ellemében egyesíti, és élettörténetük egyígy mozzanatát, mozgalmas, változatos Hetében visszatükrözi. E csoportképnek első alakja : Mózes. Aózes nagyságát, jelentőségét legjobban ellemzi a következő elbeszélés, melylyel abi Akiba egykor nyilvános előadását belezette. Egyptomban, hol Izrael böl:sője ringott, ahol a gyöngéd anyát báriony kéz simítása helyett kegyetlen zsaríokok és felügyelők ostorcsapásai váltak isztályrészévé és az álomba ringató böl:sődal helyett a rabláncok csörgése :örnyezte, és a 70 lélekből álló :salád nagyszámú néppé szaporodott, lt egy asszony, ki 600.000 gyermeknek dott életet, 600.000 embernek anyjává ;tt és midőn a hallgatók hihetetlensé•et kifejező bámulattal néztek feléje, \y folytatta beszédjét: Nem mese az ,mit nektek mondok, hanem szent igazág, ez az asszony Jachebed volt és a 600.000, akit szült, Mózes volt, mert lózes felér a 600.000 emberből álló zraellel. O volt a nép teremtője, alkotója, íegszabaditója és törvényhozója, jövőínek alapitója és fenntartója, mert a 3rvényt, a szabadságot, egyenlőséget, istvériséget vérre alapította, a szabadiig eszméjét foglalva az egyenlőség és testvériség hirdetése által. És jogos lózes ajkairól panaszként hangzó ama kérés, hogyan viselheti ő egyedül a nép ;rheit, fáradalmait? Kossuth Lajos is y emberfeletti munkát végzett. O a ép embere, törekvéseinek céljára nézve. íradoz.ott a népért, azért milliók őt pának nevezik, imádják, bálványozzák lint senkit még előtte. O egy széíszagatott előjogok és kiváltságok várfalai Ital egymástól elválasztott osztályokból Hó embertömegből egységes népet alotott, e népből önálló nemzetet, szeezve független kormányt, igazi népképiseletet és más, Önállóságot biztosító íté-menyeket, szabaddá tette a népet, a zót, a gondolatot, a földet, megsemmisiätte a kasztrendszert, eltörölte a kivá't•ígos osztály előjogait, és igy biztosította )vőjét. Nem sikerült ugyan, az elért redményeket tartósan biztosítani, mint Mózes által hozott törvény táblát, úgy zek is eltörtek és eltöröltettek a reaco gyászos korszakában, de a '. lint a későbbi törvénvtáblák az elsők- ] 2I megegyeztek, ugy a Deák Ferenc tal létre hosott törvények a Kossuth 1 tal lerakott alapokra emeltettek és igy 1 jelen politikai szervezet az ő nevéhez i Mózes szellemében járt el Salamon, * bölcs király, az első jeruzsálemi temp lom építője, midőn a nemeslelküsége éi fenkölt szelleméről fényesen tanús kodó felszentelési imában nem csak Í zsidóhitüekért imádaozik, hanem igy szól és az idegen, a külföldi, más hitű, aki nen zsidó népből való, ha imádkozik itt, hall gasd meg imáját és teljesítsd kivánsá gait. — Ily szentélylyé akarta Kossuti Lajos a magyar alkotmányt tenni, mely ben minden hitű ember találjon helye' és élvezze a jogokat, ki nem felejtve Í zsidókat sem, kikről igy nyilatkozik »A zsidó gyűlölet a középkor sötétsé gének hagyománya és az egyenjogosi tás elmulasztása folt volna a nemzet be csü!etén.« De már előbb az 1847 év dec. 8-án az országgyűlésen ezeké monda : »Bár a más ajkúak is ily hajla mot tanúsítanának nemzetiségünk elő mozdítása tekintetében.* Es ez a templom jelenleg lenáll ha zánkban és építője szinte egy bölcs király, ki iránt minden magyar érzelmi sziv hódolatteljes tisztelettel viseltetik aki a legnemzetibb, legmagyarabb legalkotmányosabb király 300 év óta, de e templom alapköveit Kossuth Lajos rakta le és azért hálás kegyelettel adózunk emlékének, mint azon férfiúénak, aki prófétai|ihletséggel előre kijelölte a nemzetnek az utat, melyen haladnia kell, hogy boldoguljon és történeti hivatásának megfeleljen. A régiek bölcsescge két nézetet vall. A nemzedék olyan mint a vezér, a vezér olyan, mint a nemzedék, a mely ellentét igy oldható meg: »Min den nemzedéknek oly vezére van, milyenre szüksége van és a milyent a szükségletek követelnek, — de más részről, ha a vezér ezt felismerte, feladata befolyásolni, átalakítani a nemzedéket, az erőket mozgásba hozni és céljai elérésére érvényesíteni. Kossuth nemzedékének szüksége volt ily erélyes, geniális vezérre. Mert a szabadságérzet, a nemzeti öntudat, függetlenség ut-áni vágy, a magyarnak ezen veleszületett erényei, a sok száz évi elnyomás által kihaló félben voltak, megkövültek vérében és egy rabszolgaszerű tompultság fogta el a sziveket, ezt érezte, érezte Kossuth Lajos. Az ő érdeme, hogy megismerte; tudta, hogy e tetszhalál gazi halállá válik, ha ez tovább tart és csodákat tett, mint Mózes, a vizet /érré, az erekben folyó közömbösség /érét lüktető, pezsgő vérré változtatta, 1 közön/ jégkérgét szétrepeszté és a sziklaszirteket meglágyította és a tetterő, íldozatkészség, buzgó forrásokat fakaszott és mindazt a bűbájos szó varázsltjával, a mi őt a magyarok Iezaiásává eszi. Iezaiás a csoportkép másod k alakja, ezaiás a próféták közül a leghatalmaabb, a leglángészübb, szónokká való felLvatását igy írja le : »és hozzám repült :gyszeraph tűz angyal és érinti ajkamat, :gy izzó parázszsal rrrSlyet az oltárról r

ett. »Kossuth Lajos nyelvét is a mayar nemzet géniusza érínté egy izzó larázszsal, mellyel a haza oly próíéta tiletségű szónokává avatta, amilyennelMayarország a született szónokok országa lég nem birt, akinek ajkáról oly zengetesen, oly bűvölően, oly varázslatosan Langzott a magyar szó, mint soha sem lőtte, sem utána máig. Az ő beszédjeiben minthaa természeti rők elementáris eredetiségében működének. Halljuk a háborgó ég dörgését, ltjuk a sújtó és gyújtó villám cikázáát, érezzük a vulkáni kitörést megelőző eszkettető rengést, Ő mindennel rendelkezett amit a gondviselés halandóik kölcsönöz. Nemes páthosz, virágos lőadás, csengő hang, de a mi fő esz létől duzzadó tartalom és az igazság leggyőző ereje, ami által az ő beszédjei emcsak a hallgató, hanem, az olvasóra is llenállhatlan hatást gyakoroltak és aző eszédjét, magyar irodalmunk gyöngyeivé sszi. Ha Kossuthnak más érdemei nem olnának, mint hogy az irodalmunkat ly megbecsülhetlen kincsekkel meggazagitotta, akkor is megérdemli, hogy magyar pantheonban a legelsők özé helyeztessék. — De sajnos, ogy ő nem csak Mózes. Jezamiás, anem életsorsára nézve Jeremiás is, [omlókat nem csak az irói, szónoki, üamférfiui dicsőség koronája övezi, haem a számkivetés vértanú — glóriája . — O látta összeroskadni az általa melt épületet és rombadőlni az oszlopokat, melyekre emelte. Az ?Echa^^S detű elégiák költőjével ő is kénytelen fr-j jajdulni: »El!enségeink felülkerekedtek, behatoltak a nemzet szentélyébe, megszüntették jogait, alkotmányát, szabadságát, összetipor- ' ták hőseimet és kiválasztottjaink fogságba, száműzetésbe mentek és mint Jeremiás, ő is elhagyta e földet, melyet élve többs nem látott, de szerencsésebb Jeramiásnáf mert hullája visszatért, hogy honi föLfr ben pihenjen és még halála után is eoberfeletti hatalmat gyakorol és sírjától emeli fel kezét, nem tiltakozólag a jeln állapot ellen, békitőleg, engeg^||^e. ^ Itt ismétlődött Akab nevű tanaita^Bj«| Akab több vallási tantételre nézvB véleményt vallott mint többi tárfl tanházban. Felszólitatván, hogy hafl mega többségelőtt, és kilátásba heljM neki egy őt megillető állást a colléS ban, de ő visszautasította az ajl tot e szavakkal: inkább lemondcB kiváló állásról, mintsem hogy megB ződésem ellenére cselekedjem. Vifl vonultak tőle és ő mint remete élte^B jait. De midőn halálos ágyán fekfl magához hivatta fiát és meghagyta nfl hogy ne ragaszkodjék az ő álláspont™ hoz és midőn csodálkozva kérdezM hogy miért nem tett ő is ugy, erre vV laszolta: én a többektől vett hagyH mányra támaszkodtam, te csupán csfl én tőlem, csak egyetlenegytől hallotta] és igy kötelességed a többségnek HTJA dőlni. Kossuth visszatérése a hazába^ nos az Akab féle végrendelettel, az ő JJSB nése a hon, földben kiengeszteli nepevJ^B hazájával és hirdet hazafiasságot, sz^-B badelvüséget, vallási türelmet. Midőn Kos-1 suth Lajos lelki üdveért hálás éskegyeletes kebellel imádkozunk, hálát mondunk a mindenhatónak és könyörgünk, erősítsen meg bennünket mindazon erényekben, melyeknek fényes mintaképe volt és maradni fog mig e haza áll és magyar sziv dobog e hazában örökkön örökké. Amen. Felvonulás a honvédtemetöbe. Wm Délután 3 óra volt, midőn a talmas menet a Széchenyi-térről I indult. M A menetet lobogók afatffll nuló ifjúság, a realisták éw gymnásiumi ifjúság nyitotta !H A különféle testületeket aH roghi bányászok disz-eg^enr zenekara követte, nemzetiszM lal kucsmájukon. V Ezután jött a város képvisíHBJ tülete lobogójával, majd a nagy-B közönség. Felváltva a zene hangjai és ha-1 zafías dalok éneklése mellett haladtfl a menet ki a temetőbe, s^ mikorra^ odaért, ezrivel hullámzott sj nép. A A hymnus eléneklése utá:a BHICSHJ [ános városi képviselő lépett U vényre, es mondotta el • lévvel és hazafias lelkesedése alábbi szép beszédet. Tisztelt Polgártásak ! y A mai örömnapon midőn a SSemzetíM írzület egy gondolatban forr ösáze, midőuH íazánknagy fia iránti kegyeletes emlé-« lezet tölti be hegyeket és völgy eket« ;ljö ttunk ide erre a szent helyreLi^^l 1 hazáért és szabadságért b^fl lamvadó pora szentelt meg éi-iJ öl a hazafiúi érzések dtárává. Ide vonzott benünke^ tap is midőn hazánk halhatatlanénak licső nagy fia Kossuth Lajos, születéséi Lek századik évfordulóját i^g^al Lálás magyar nemzet. Ide vezérelte lépteinket » elkesedés és kegyelet, hogj irok fölött magasra törő láf^B on fel szivünkben a haza és^B zerotet lélekhevitő tüze és 9 rővel induljon meg lelkünkbcB , dicsőséges kornak, az 1818-4SM :e, melyei Kossuth és a honÄ halaszthatatlan egységben vPHHVB orrva. Nemzeti létünk egy korszaka sem zerzett nagyobb dicsőséget a magyar Lévnek, nemzeti hivatásunkat és Öseőnkbe vetett bizalmunkat egy sem eiezte ki jobban, egy sem találta oly 1