Esztergom és Vidéke, 1902

1902-09-04 / 70.szám

lési képviselő, dr. Földváry István városi főügyész, Niedermanu József rendőrfőkapitány, dr. Fehér Gyula belvárosi plébános, dr. Helc Antal ügyvéd, ifj. Bobula János műépítész, Dr. Göncy Béla kórházi főorvos, Reusz József takarékpénztári igazgató, Hollósy Rupert főgym. igazgató, Stanícs György alezredes, Usztanek Antal, Csupor István, Vaszary László, Cobor Gyula érsek uradalmi tisztek. A főispán hivatkozva lázas állapotára, a herceghez irt levélben mentette kí magát. A papság és az udvar részéről, Boltizár József érseki helynökön kivül, részt vettek : Kohl Medárd, dr. Walter Gyula, dr. Maszlaghy Ferenc, Klinda Theofil, Andor György, Berger Márk. Ebéd előtt Ö Eminentiája cerelét tartott, s mindenkihez volt egyegy nyájas szava. Hosszasabban beszélgetett dr. Helcz Antallal, előhozva, hogy ő volt egyik kezdeményezője a kórház létesítésének. Cercle után a herceg visszavonult. A hercegi ebéd étrendje a következő volt: Leves. Vaddisznó. Vesepecsenye. Pudding. Fogoly. Mogyoró-torta. Pulyka, salátával. Fagylalt. Gyümölcs, Kávé. Céthényi fehér. Céthényi vörös. Modori fehér. PezsgS. Boltizár József érseki helynök, Chyzer Kornél min. tan. Andrássy János és Vimmer Imre, a Hercegprímásra emelték poharukat. Kohl Medárd püspök, O Eminentiája nevében, a korház épitő bizottságot éltette. A polgármesteri jelentés. (A városnak 1901. évi állapotáról.) Folytatás. III. Ahol elengedhetlenül javítani való van, a közérdeknek szem előtt tartásával mindannyiszor javítva is lesz, s talán nem felesleges megemlíteni, hogy a tűzoltó laktanyában felállított nagyarányú víztartály segélyével immár oda jutottunk, hogy mig egyrészről intensivebbé tehettük az utcáknak- és tereknek állandó öntözését, másrészről az által, hogy az addig felmerült öntözési tetemes évi kiadásokat megtakaríthatjuk, több módunk és alkalmunk lehet a közegészség javáért hathatósabban közremunkálni. Célt tévesztett dolog tehát Esztergom közegészségi viszonyainak tarthatatlanságát bizonyítani, de meg káros is, mert a valóságot nem ismerő idegent elriasztják attól, hogy városunkat látogassa, vagy itt akár állandó, akár ideiglenes tartózkodásra határozza magát. Kötelességemnek tartom felemlíteni, hogy amaz állítás, hogy Esztergomnak jó és egészséges ivóvize nincsen, nem egészen megfelelő, mert mig a gyógyerejünek ismert és tapasztalt hőforrások vizének használata hovatovább terjed, az ásott kutak, egyre-másra tűnnek el és ezek helyett á mély kavicsrétegbe furt kutak adják a jó ivóvi zet. Állandó gond fordittatik az utcai szemétnek, — fekaliáknak gyors eltávolítására, a nyilt csator náknak lehető tisztántatására és arra is, hogy a magán s a középületek, illetőleg nyilvános helyek minden tekintetben tisztán tartassanak. Mindezek után jelenthetem, hogy az elmúlt év folyamán, a m. kir. anyakönyvi hivatalnál bejegyeztetett; a) 581 születés, b) 508 halálozás, tehát a születések száma a halálozásokét 73-al multa felül. Annak bizonyítására, hogy a születések száma a halálozásokét az elmúlt években mindig — többször feltűnően is felülhaladta a következő adatok szolgáljanak : 1898- ban 622 születési,482 halálozási, 1899- ben 616 „ 52-3 „ 1900- ban 599 „ 534 „ eset jegyeztetett be az anyakönyvi hivatalban. A halálozási eseteknek több mint fele része a mindennapi halálokoknak, milyenek az elaggás, idült szívbaj és egyéb szervi bajok, tudható be ; nagy és bizony megdöbbentő átlag esik a tüdővészben elhaltakra ; természetellenes halálesetek szórva nyosan fordultak elő, mig a járványosán fertőző betegségek által okozott halálesetek száma igen csekély volt. Az elnöki ügyosztályban vezetett nyilvántartás adatai alapján kívánatosnak tartottam egy összehasonlító kimutatásnak készítését, a mely az 1898—1899—1900. és 1901. évek folyamán bejelentett fertőző betegségek — illetve járványos esetek milyenségét és számát tárja fel: ványosan jelentkezett és különös intézkedésre nem volt szükség. Nem felesleges megjegyzenem, hogy a halálozások száma városunkban azért is nagyobb, mivel a Kolos kórház és az érseki kórház évenként megközelítőleg 80 —100 vidéki halottat temetnek el ; a katonaságnál szintén fordul elő csekély számú halálozás és a törzslakosság számához arányítva tisztán Esztergom terhére évenként legfeljebb 300—330 halálozás számitható fel. Fontos egészségügyi intézkedés történt a tanács javaslata folytán a közfogyasztásra szánt húsnemüek bélyegzése tekintetében. — Eddig ugyanis alig volt ellenőrizhető, hogy a közfogyasztás céljára áruba jbocsájtott hus minden esetben egészjséges állatból származik-e, mert mig j a nagyobb állatok vágóhídon vátgottak, addig a kisebbeket a henjtes- és mészáros-mesterek házánál lis vághatták és az ellenőrzés könyI nyen kijátszható volt, nem is említve a vidékről a hatóság tudtával, vagy tudtán kívül behozott hús minőségét. A vágatási szabályrendelet életbe léptetvén, most már a a hatékony ellenőrzés mellett nyugodt lehet a fogyasztó közönség, mert csak megvizsgált — és egészséges húst vásárolhat. A bélyegzéssel a háziasszonyok nehezen barátkoznak ugyan meg, mert ez előttük szokatlan dolog, de ha tekintetbe vesszük annak a közegészségre vonatkozó nagyfontosságát és azt, hogy a nagyobb városokban, pl. Budapesten, ez már régen igy van, bizonyára mindenki be fogja látni, hogy a város hatóságának ide irányított cselekvése valóban a közérdek szolgálatának lelkiismeretes teljesítéséből fakadt. Gazdasági szempontból is fontos a húsbélyegzés azért, mivel a húsfogyasztás után a város jelentékeny jövedelmet bir s ha a bélyegzés által az ellenőrzés teljes szigorral hajtatik végre, a titokban való vágás és a húscsempészet akadályoztatik, ami által a jövedelem is fokozódik és állandósul. A kanyarónak 1899-ben járványszerűvé vált fellépése, nemkülönben a hasi hagymázban történt megbetegedések számának ugyanezen évben feltűnőbb mennyisége abban találja magyarázatát, hogy az 1898. évi tél feltűnően enyhe és változékony lefolyású volt, tehát a kanyaró terjedésére rendkívül előnyös, mig a typhosus megbetegülések oka az 1899. évi nagy árviz által előidézett elöntések és iszapolások következtében bekövetkezett — meggátolhatlan talaj- és lakásfertőzésben található fel. Dacára a számtételekben feltűnő arányú fertőzőkóros megbetegedéseknek, ezen betegülések — mint említettem — igen csekély számát teszik a halálozásoknak, a mit a már emiitett bejelentési nyilvántartás is igazol. 1898-ban ugyanis 12, 1899-ben 2i, 1900-ban 7, végül 1901-ben 23 fertőző halott volt. Az elmúlt évben bejelentetett 56 kanyaró és 123 vörheny eset szór— Szabadságon. Dr. Gönci Béla kórházigazgató főorvos négy heti szabadságidejét tegnap kezdette meg, mellyet a Szepességben és Abaziában fog tölteni. Távolléte alatt a kórházigazgatói teendőket helyettese: Dr. Vándor Ödön kórházi orvos végezi. — A Kossuth Mausoleum alapkövének letételénél f- hó 19-én Budapesten, megyénk képviseletében, Andrássy János alispán vezetése mellett, Kobek István Frey Ferenc és Szacelláry György országgyűlési képviselők, továbbá dr. Perényi Kálmán esztergomi, Kakass László párkány járási főszolgabirák és Thuránszky Lajos tb. főjegyző fognak részt venni. — Halálozás. A vidéki sajtónak gyásza van. Egyik fáradhatatlan munkása, Illényi István, az »Érsekújvár és Vidéke* szerkesztője, ki ügy buzgó igazgatója volt az érsekújvári elemi népiskolának, aug. 31 én elhunyt. — A szálkai petíció. Toldy Zsigmond és társai a Konkoly-párt részéről, Jakabffy István a szalkaikerület orsz. képviselőjének megválasztása ellen, peticiót adtak be. A petíció szerint kétszáz és egynéhány választó pénzben kapta ki a választás napján élelmezését, ami a kérvényezők szerint vesztegetést képez, és igy ezek szavazatainak érvénytelenítésével? Konkoly Th. Sándort száz és egynehány többséggel, orsz. képviselőnek kimondatni kérik. — Vádelejtés. Reviczky Győző volt főszolgabiró ismert ügyében, mivel terhelő adat a megejtett vizsgálat folyamán elő egyáltalán nem fordult, az ügyész a vádat elejtette. — Thuránszky — Szlávi féle párbajügyben kedden döntött a győri kiritélő tábla és pedig akép, hogy Szlá\i Elemérre vonatkozólag az ítéletet helybenhagyta, mig Thuránszkyval szemben az ítéletet megválasztotta s az egy évi államfogházat 4 hóra szállította le. Az ítélet jogerős. — Vágóhidügyi bizottsági ülés volt hétfőn délután, mely a vágóhíd kérdésének mikénti megoldásával foglalkozott. Tárgyalás alá vétetett ugy a 300.000, mint a 90.000 koronás tervezet, vala mint a harmadik, t. i. az ideiglenes megoldás. A bizottság a 300.000 koronás tervet végleg elejteni javasolja, mert még azon esetre is, ha a hus behozatal — mi a folyó év hét hónapjában már is 10.325 kilót tesz ki — el is tiltatnék, mi ugyan nehezen lenne keresztül vihető, továbbá ha a vágatási dijak fel is emeltetnének mégegyszer oly magasra, valamint ha jövedelmezőségi szempontból az apró állatok részére szállások létesitetnének, még az ily fokozott jövedelem mellett is évenként tetemes összeget fizetne reá a város. A 90.000 koronás tervezetet nem javasolja, mivel az a követelményeknek meg nem felel, főle^ egészségügyi tekintetben vannak hiányai, s igy annak felsőbbi jóváhagyása ki van zárva, miért is a bizottságnak az a véleménye, hogy a kebeléből kiküldött kisbizottság által javasolt átalakítások és pótlások lennének elfogadandók, ami úgy a legszükségesebb egészségügyi követelményeknek, mint a mészárosok és hentesek igényeinek egyelőre, illetve addig megfelelne, mig a város azon helyzetbe jön, hogy nagyobb költséggel egy állandó vágóhidat építhet. Ezen utóbbi tervezet szerinti átalakitás 7000 koronába kerülne, amely szerént a jelenlegi helyiség csak nagy marha vágására használtatnék, mig a kisebb állatok leszurására egy uj helyiség készülne, mely két épület födött folyosóval köttetnék egybe. Ezenkivül a talaj mindkét helyiségben járdakővel rakatnék ki, majd egyébb apróbb átalakítások és javítások is eszközöltetnének. Ezen ideiglenes jellegű építkezések tervezete figyelemmel van már arra, hogy az uj vágóhíd épitése esetén, a már meglévő épületek felhasználhatók legyenek. Végül felhívja a bizottság a tanács figyelmét arra, hogy a most javasolt legszükségesebb építkezések keresztülvitelemellett, foglalkozva a nagy vágóhíd kérdésével, terjessze ki figyelmét a jelenleg épülő félben lévő hódmezővásárhelyi vágóhidra, mely az ottani sokkalta nagyobb lélekszám mellett, az igényeknek teljesen megfelelő s e mellett állítólag csak 160.OOO koronába kerül. — Ügyészségi megbizott. A m. kir. igazságügyminiszter Szabó János járásbirósági joggyakornokot, a járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbizott állandó helyetteséül rendelte ki. — Uj gazdasági tudósító. A földmivelési miniszter Ajticsy Horváth Dezső földbirtokost, a vág-vecsei kerület országgyűlési képviselőjét, a vágsellyei járásra nézve gazdasági tudósítói tissttel bizta meg. — A törvény —- törvény. Ezzel a megjegyzéssel kíséri az *Eszt. Köz/.* azon városi ügyet, hogy a vadászati jog bérbeadása állítólag jóváhagyást nem nyert. Ebből persze az következik, hogy azon az ördöngös városházán megint csak nem tudják, vagy nem akarják tudni a törvényt. Ajánljuk a jó akaratú