Esztergom és Vidéke, 1902

1902-01-23 / 7.szám

évig is el lehet élni, mig a városi kutak elemezhetetlen moslékjából csak a temetkezési egyleteknek van hasznuk. Most térjünk vissza a gázhoz. Mondjuk, hogy a villany kivihetetlen dolog, a mi nincs még bebizonyítva, de tegyük fel. Nem régiben hirt adtak a lapok egy új magyar találmányról, valami agyagcsővezetékkel kapcsolatban, a a mi állítólag 6o°/

0-al tenné olcsóbbá a berendezést. Utána nézett már valaki, hogy igaz e ez, jó dolog e, célszerű e ? Sokan türelmetlenül sürgetik a polgármestert. Mi lesz már ? Mért nem jön az a gáz ? Elalszik az is a város kezeiben, mint minden más saját rezsiben tervezett dolog, úgy-e ? Nem uraim, nincs igazságuk. Banális dolog közmondásokat citálni, de néha bölcsebben nyilatkozik meg azért bennök a helyzet igazsága, minden körmönfont frázisnál. Lassan járj, tovább érsz ! Lehet, hogy valamely gáz-vállalkozónak sietős az ügy és az csinál is hangulatot a türelmetlenséghez, de Istenem, oly könnyű dolog hangulatot csinálni a város ellen. Hogy erre a város kormányzata a múltban tényleg rá is szolgált, azt senki se tagadja tán, de a jelen fölött nem szabad elfogultan pálcát törnünk a multak nevében. A képviselőtestület ? . Hát biz az tisztelet a kivételeknek, még kissé most is a félmúltban él, de hallatszik már az uj vá— Inna e még, ha én fizetnék kendnek ? — Innék e? Má mér ne innék, ha vóna miből, — felette hibátlan logikával az atyafi. — Ihol egy hatos, fogja kend, de csak úgy adom, ha nem hagyja kend a jussát, érti-e ? — Hogy ne érteném ; dejszen nem is hagyom én az igaz jussomat, aki erre arra ! . . — No most öt percig várunk, — szólt mentorom nyugodt bizalommal és cigarettára .gyújtott. En vártam, hogy mi lesz. Hát az lett, hogy tán öt perc se telt bele, olyan parázs verekedés támadt az ivóban, hogy még az utcán is volt folytatása, rendőri beavatkozással. — Látod öreg ez egy hir mindjárt. A biztos ur majd megadja hozzá az ada tokát, szólt az igazságot osztó rendnek őréhez, aki nagy előzékenységgel mondta be a szereplők neveit. * Ennek a nagy előzékenységnek is meg tudtam hamarosan az okait. Mikor már magam is kezdtem szárnyra kapni, egy este népgyűlést rendeztünk az irodalmi kávéházban. Népgyűlés alatt ne szocialistákra méltóztassék gondolni, hanem a legbohémabb népségre. Összegyűlt ótt négy újságíró, egy piktor, két poéta, egy zeneszerző, és több nőtlen tisztviselő, akik szerettek a mi iradalmi estéinken kibicelni, de talán még jobban szerették a folytatásokat, a mik több rendbeli üvegek alakjáben köve'.keztek egymás után. Ezen az estén kissé homályosak voltak a folytatások, , mert csak arra a momentumra emlékszem világosan, milasztások riadója, majd működésbe jöhet a nagy rosta. A polgármesternek már az is érdeme, hogy eddig még meg nem szökött. Ezutáni érdemeit pedig ne kissebbitsük már előre. Hogy a világítás kérdésével a legkomolyabban foglalkozik, azt bebizonyította írásban és tettel. Várjuk meg a három kiküldött jelentését és várjunk — ha kell — újabb tanulmányozásokra is, mert egy elhírtelenkedésért sokáig kell nyögni a polgárságnak, az alapos, körültekintő és összehasonlító munkálkodás pedig időt vesz igénybe. Pató Pálnál semmivel sem jobb példánykép Hübele Balázs. Mi nem forszírozzuk a villanyt, csak fölvetettük a kérdést, hogy Összehasonlításokra adjunk alkalmat, de szivünk egyetlen vágya az, hogy győzzön a jól megvizsgált, alaposan tanulmányozott világítási módok közül az, a melyik polgárságunk legcsekélyebb megterhelése mellett a legmegfelelőbbnek és legjobbnak válik be. Ha villany-villany, ha gáz — hát gáz. De türelmet és alaposságot kérni jogunk van. K. F. Rendőrségünk tevékenységéről szolé jelentés 1900. évről. Szívesen teszünk eleget a rendőrkapitányság kérésének, mikor az alábbi jelentést közöljük, s egyben azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a most készülő 1901. i évről szóló aktuálisabb jelentést is folytatólag fogjuk közölhetni. I. A rendőrség területe és népessége. Az 1891-ben megejtett népszámlálás adatai szerint Esztergom sz. kir. város a vele 1896-ban egyesitett és egybeépített Érsekviziváros, Szttamás és Sztgyörgymező-város 356 katastralis hold?t tevő ren dőrségi belterületen lakó népesség száma 15877, és pedig városrészek szerint: 1. Ersekviziváros lélek száma 1186 2. szttamás város .... 2542 3. sztgyörgymező .... 2800 4. Esztergom kir. v. . . . 9349 összesen 15877 A házak száma kerületenként: 1. Esztergom sz. kir. város területén 903 2. szttamás 266 3. Ersekviziváros . . . 105 4. sztgyörgymezőváros . 335 kor valamelyikünk ajánlatot tett, hogy ostromoljunk várat. A társaság, mely már rég " elhagyta az irodalmi kávéházat, egy előtte meredő kőfalra kimondta, hogy az a citadella. Már pedig a citadella azért citadella, hogy megostromolják, — ez volt az egyhangú határozat. Kissé nehezen ment az ostrom, de mégis sikerült valamennyiünknek feljutni a vár falára és még könnyebben lejutni a tülsó oldalon. Már csak az én mentorom volt kivül a váron, a ki nemes önfeláldozással segítette föl a többieket, zokogó hangon ismételve, hogy: Előre fiúk a hazáért! — mikor egyszerre zord lépések koppanása hallatszott a szomszéd utcából és a rendőri őrjárat vezetője stentori hangon kiáltott ránk : — Megálljatok a törvény nevében! A mentor hős önérzettel vágta vissza : — Mit akartok ? Ha követségbe jöttetek az ellenségtől, ám szóljatok, de mi nem adjuk meg magunkat mind halálig. Belülről lelkes kórus zengte: Soha se halunk meg ! A rendőrtizedes kissé rövidlátó lehetett, mert nem ösmerte meg a mentort, pedig a nappali riportoknál gyakran láthatta. — Minek hinak téged gyertyázó ? — fordult a mentor felé, mi közben az őrjárat többi tagja elállta a menekülés útját. Meg kell itt jegyeznem, hogy a >gyertyázóc tolvaj nyelven annak a társadalmi állását jelenti, a ki betöréseknél kivül őrködik, lesve, hogy nem jönnek e a hipisek, vagyis rendőrök. — Az én nevem: Cenzor, Omega, Zuhany, Marius, Kaláber, Ovid, Punktum, Nagyharang, Juliska, Ostor, Nyilas, Elemér, Káto, Homéros. — Szavalta el sorba az ujságbeli pseudonimjait az én összes 1609 Ha a népesség számához hozzászámítjuk az időközi szaporodást, továbbá az idegen forgalmat, ugy a 16 ezret is jóval meghaladja a lakosság azon száma, melynek élet és vagyonbiztonsága felett a rendőrség őrködött. II. A rendőrség személyzete, az őrszemélyzet beosztása és elhelyezése. A rendőri hatóság áll: a) egy rkapitány, b) > ralkapitány, c) > rfogalmazó, d) > rirnok, e) két rbiztos és í) 24 közrendőrből. Az elmúlt évben a rendőrirnoki állásról leköszönt Fekete Géza helyébe november hó 6-án tartott kéviselő-testületi ülésben Gyarmathy Dénes választatott meg. Még az egyesítés évében t. i. mentorom, a mi ilyen borközi állapotban igazán kitűnő memóriára vallott — és kegyedben kit lehet szerencsém tisztelhetni ? A tizedes csupa tolvajnévnek gondolhatta a felsoroltakat és már előre feszilhette mellét az önérzet ilyen jó fogásért, hát eléggé nyájas hangon tréfálkozott vissza ő is: — En meg Belzebub vagyok, aki mindjárt elvisz titeket a pokolba, a Lucifer elé, aki a rendőr főkapitányságnál lakik. — Csak nem akar minket komolyan a főkapitány elé vinni? — kérdezte a mentor pokoli nyugalommal. — De biz oda gyüttök mindnyájan azonnal. Egy-kettő, bújjatok ki csak abból a kertből fiacskáim ! — hangzett a parancsszó. — Hát fogadjunk tizedes bácsi, hogy én hamarább visszem magát a főkapitányhoz, mint maga engem, — enyelgett még mindig igen komolyan a mentor. — Semmi tréfa tovább, egy—kettő— há . . . de az utolsó szótagnál már nyitva maradt a rend derék őrének a szája, mert mi bentlévők akkora nagy erőfeszítéssel föltoltuk a falon a — főkapitányt. Hogy lapunkban másnap egy hosszú hir jelent meg >Szétugrasztott betörők*. cimmel és hogy hírünket a rendőrség nem dementálta, az eléggé érthető dolog. — Mélyen tisztelt hallgatóság ! Ne tessék hitelt adni az újságoknak! Azt hiszem, eléggé lelepleztem magunkat és most már csak egyet kérek szivességképen. Hogy erre a fölolvasásomra a hallgatóság borítsa rá a feledésnek jól megérdemlett leplét, amelyet én levontam róla. 1896-ban az élet és vagyonbiztonság feletti őrködés sikeresebb foganatosithatása céljából akként intézkedtem, hogy egy őrs 12 emberrel a volt kir

% város területén, egy őrs 6 emberrel Érsek viziváros és Szttamás város területére, egy őrs öt emberrel Sztgyörgymező város területén helyeztetett el. Az azóta nyert tapasztalat és a rendőrségnek az ily őrsök szerinti széttagolása azt igazolja, hogy az ezidőszerinti rendőrlétszám mellett a felügyelet és őrködés, illetve a szolgálat majdnem elviselhetetlen terhet ró a közrendőrségre, a menynyiben nap nap után állandóan szolgálatban vannak és csakis 10 napi folytonos szolgálat után jutnak egynapi pihenéshez. Ezen — nézetem szerint — minden ujabbi létszám és költség szaporulat nélkül olykép lehetne némileg segíteni, ha a volt kir. városban és szttamás kerületben elhelyezett két őrs magában a székházban egyesittetetnék, miáltal 3 ember szabadulna fel az őrsön való szolgálat alol, továbbá ha az egy rendőr a vágóhídon való állandó szolgálattétel alól felmentetnék, a mennyiben a vágóhidra és a vágatásra való felügyelet rendőri szolgálat tárgyát nem képezi. A sztgyörgymező kerületben elhelyezett őrs éppen a város hegyes völgyes, valamint a központtól való távoli fekvése következtében továbbra is otthagyandó volna. III. A rendőri hatóság tevékenysége : A beérkezett ügydarabok száma volt: 1. közigazgatási . . . 6965 2. bűnügyi . . . . • 222 3. kihágási 43

2 4. község bíró

sági . . 1587 összesen 9206 Ezek közül az év végén elintézetlen maradt: 1. közio;azp;atási .... 18 2. bűnügyi 4 3. kihágási 12 4. község biróségi . . . 23 összesen 57 Megjegyzem, hogy a bűnügyi, kihágás és község bírósági ügydarabok annyiban maradtak elintézetlenek, hogy azok tárgyalása a folyó évre tűzettek ki, illetve a bűnügyekben a nyomozat nem volt 1900-ik évben befejezhető. Itt kell megemlítenem, hogy a bűnvádi perrendtartásnak 1900 év január hó i-ső napján történt életbeléptetésével a mily fontos, ép oly terhes munkakör hárult a rendőrségre. Az 592. szakaszból álló törvény, az ezen törvény életbeléptetése alkalmából a nyomozó rendőri hatóság gok és közegek részére kibocsájtott és 232. szakaszbó álló >Utasítás* oly labyrintusba vezeti a rendőrséget, a melyből való kijutáshoz nem egy, hanem két kézzel kell az >

Ariadne* fonalát megfogni. A törvény 84. §-ának azon intézkedése, mely szerint a rendőri hatóság és közegek kötelesek a kir. ügyész, a vizsgáló biró, a kir. járásbíróság megkeresése, illetve utasításának feltétlenül eleget téve az elkövetett büntető cselekményre nézve a tényállás megállapítása, a tettes és a részes kipuhatolása, valamint a bűnjeleknek és bizonyig tékoknak megszerzése céljából et-' járni, a nyomozatot olykép teljese