Esztergom és Vidéke, 1902

1902-07-31 / 61.szám

zérelte nem szolgált arra, hogy megleckéztessék és nincs szüksége arra, hogy neki a hazafiasságról bárki tanácsot osztogasson. A magyar kath. egyház minden egyes egyháznagya magyar bíboros főáldornagya O Eminentiája Vaszary Kolos, magyar nemzeti érzülete pedig a központ, kiben az egyház hivei a magyar állam nemzeti kialakulásában hazájáért aggódó, történeteért lelkesedő és boldogságos jövőjéért imádkozó lélek van egységben és egyetemben velünk, kik azt óhajtjuk, vajha a felséges Ur Isten minél rövidebb idő alatt ahhoz az állapothoz juttatná a magyar államot, hogy polgárai mind egy szálig a magyar nyelvet válnak anyanyelvüknek ! Verus. A házi és mezőgazdasági ipari kiállítás a pozsonyi kiállításon. Ott, ahol a belterjes földmivelésünket teljes eredetiségében, tősgyökeres magyar mivoltában és gazdag változatosságában bemutatjuk, ott bő anyagot nyújt az őstermeléssel szoros kapcsolatban levő házi- és a mezőgazdasági ipar is. Ezt az anyagot| nemcsak hogy mellőzni nem lehet a mezőgazdasági kiállítás keretében, hanem a kiállításnak egyik igen fontos és kiegészítő részét képezi, mert 2 belterjes mezőgazdaságot a termeivények legszámosabb különfélesége, ezeknek mikénti feldolgozása és értékesítése jellemziebből pedig a mezőgazdasági és ipari termelés harmonikus kölcsönhatása és a kö—- Furcsa egy história! szólt Thomassin, Catherinehez visszatérve. — A tisztelendő egy kukkot se tud franciául, én meg annyit se angolul. Sehogy se tudtuk egymást megérteni. Akkor kell majd eljönnie, ha André itthon lesz . . . Ha ugyan a leánya nem lesz a tolmácsa. Ugy hiszem, érte ment ... Visszaült az Íróasztalához. Valami rendetlenség tünt a szemébe. Egyszerre csak felkiáltott: — Nini, ki piszkált itt a pénzemben ? Elvettek belőle ! Tudom, mennyi volt!... — Oh Istenem ! — gondola magában a dada. — Az urfi! . . . A fiatal ember búcsúszava, gyors távozása, eltorzult arca semmi kétségei sem hagyott a jó asszonyban. Thomassin, ki ezalatt fölállott, merően nézett a szeme közé félremagyarázván zavarodott arckifejezését. — Megloptak ! . . . Nini! . . . Csak nem maga volt talán ? . . . — Én ? tiltakozék méltalankodva az Öreg dajka. De egy szót sem tett hozzá s lesütötte a szemét. — Értem már! viszonzá dühösen a gazda. — Maga vette ki a fizetését! Vallja meg! Vallja meg hát, hogy . . . bele mert ide nyúlni ... az én távollétemben ! — Nohát igen ... én voltam, — mormolá Catherine, magára véve a vádat, hogy Andrét megmentse, és hogy meg ne siomoritsa ezt a szegény embert, az apát! . . . — Nyomorult! ordított Thomassin magánkívül, ráemelve öklét a szerencsétlen asszonyra. — Hátha most rögtön lecsukatom ? zös érdekkapcsolata lép előtérbe s nyilatkozik meg a kiállításon. Ahol a vidék viszonyai nem kedvezők a kézmű- és gyári-ipar fejlődésére, ott rendkívül fontos szerep jut a házi- és népiparnak, ugy gazdasági, mint erkölcsi szempontból. Mig egyrészt hatalmas népnevelési eszköz, másrészt életbe vágó társadalmi kérdéseknek békés elintézője, szerencsés megoldója. Látni fogjuk, hogy a házi- és népiparnak milyen ágait űzik kiválóan, hogy a nép minő munkával foglalkozik szabadidejében ott, ahol a mezőgazdasági foglalkozás időnkénti szünetelése őt az ipari munkára szorítja, vagy ott, ahol a szegény, sőt sanyarú mezőgazdasági viszonyok kényszeritik őt, hogy mindennapi kenyerét ipari foglalkozással keresse meg. De látni fogjuk a házi- és népipari csoportban nem csupán az anyagi munkát, hanem az abban megnyilatkozó hamisítatlan népislést is, ami szintén végtelenül fontos és tanulságos, mert a nemzeti stilus fejlődésének ez a természetes alapja minden ! vonalon. A házi- és népipar alcsoportját az V. főcsoportnak a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara rendezi. A kiálitásra szánt tárgyak előállítása már a mult őszszel megkezdődött, hogy a nép ezáltal is némi téli keresetforráshoz jusson. Ebben az alcsoportban képviselve lessz Eszak-és Nyugatmagyarorország, azonkívül más vidékek is nevezetesebb gyűjteményekkel, a melyek néprajzi fontossággal bírnak. Ott lesz a pozsonyi kamara területéről Pozson, Nyitra és Trencsén vármegye 7 szövészeti, himző- és faipara, ott látjuk továbbá e vármegyéknek gazdag faragászati, kosár— Csak tessék, — viszonzá a dajka, fölemelve a fejét. — De magára vessen a ténsur, mert maga a hibás. — Én! — Tetszett volna ideadni a járandóságomat, mikor kértem. Nem akarta kiadni — én hát elvettem, hogy kisegítsem Andrét a bajából, amelybe maga taszította ! Titkolni akarta, de már hiába . . . A ténsurnak, hogy a régi gazdáján tultegyen, persze az kellett, hogy a fia angolul tudjon, s odaadta Londonba, egy paphoz . . . Csakhogy a pap lánya is tudott ám angolul, s addig-addig beszélgettek, hogy egy pár lett belőlök. A ténsur aztán hazahitta a fiút, most pedig a tissztelendő eljött pereskedni, hacsak tízezer franknyi kártalanítást nem kap. Az urfi, hogy a pénzt előteremtse kártyázott becsületszóra vesztett és gyalázatba esik, ha huszonnégy óra alatt nem fizet. Nohát igenis én magam vettem ki a béremet . . . hogy őt megmenthessem. Tessék lecsukatni — tolvaj vagyok ? — Hazudik papa ! kiáltott föl André, ki dajkája utolsó szavai alatt belépett. — Hazudik! Én vettem el a pénzt! De nem volt annyi lelki erőm, hogy el is vigyem és . . . itt van, visszahoztam azt, amit loptam . . . Büntess meg. Thomassin őrjöngve ragadta meg a fiút, nem engedte, hogy letérdeljen : Hallgass, halgass! . . . Nem igaz! Hazudsz ! És fuldokolva küzködve, hogy nyugodtnak lássék, folytatá: — Mit beszélsz itt össze-vissza ? . . . Megőrültél ? Az én fiam ... az én gyerekem tett volna ilyet ? . . . No, ugy-e hogy nem igaz? . . . ölelj meg. fonó és vas (sodrony) iparát, valamint régóta virágzó agyagipirát. Ez utóbbi iparág, mely a népizlésnek legmaradandóbb hirdetője, történeti (retrospektiv) irányban a régi időkben készült dísztárgyakkal időrendben is bemutatásra kerül, hogy az izlés és ügyesség fokozatos fej lődése, alakulása is szemlélhető legyen. Hasonlóképpen történeti irányú gazdag és tanulságos csoportot fog alkotni a magyar szövészeti éshimzőipar, amely szintén ugy lesz összeállítva, hogy az izlés fejlődése itt is szembetűnőbb tanulságul szolgáljon. A házi és népiparnak e csoportjánál külön említést érdemel az Izabella főhercegassszony védnöksége alatt álló háziipari egyesület, mely feladatul tűzte maga elé Pozsony és Trencsén vármegye himző-iparának fejlesztését. O fensége céltudatos és buzgó támogatásának köszönheti az egyesület, hogy ma már olyan széles keretben működik, hogy produktumai bemutatására egy egészen külön pavillont építtet a kiállítás rendező bizottsága. A maga nemében nagyon érdekesnek ígérkezik hazánk népiparának egyik igen népszerű ága: a sodrony (drótos) ipar

y melynek világszerte ismert drótostótjaink szereznek népszerűséget nem csupán itthon, hanem még az uj világrészben is. Szépen képviselve lesz a felsőmagyarországi háziipar, kiváló textiliparával, valamint a dunántúli vármegyék érdekes házi- és népipara. Ezen gyűjteményes kiállításokat a besztercebányai, a győri és a soproni kamarák állítják össze. De nemcsak a kész ipari termékeket fogjuk ott szemlélhetni, hanem be lesznek mutatva a külöuböző házi" S a nyitott fiókból kivéve egy kulcsot, odaadta neki, szelid, megtört hangon mondván: — Fogd, ez a pénztár kulcsa. Ha szükséged lesz valamire, csak végy, fiam, végy amennyi kell . . . Hanem írd fel mindig egy darab papirosra, hogy mennyit vettél kl . . . hogy tudhassam és . . . ne vádoljak valakit, aki ártatlan . . . Mert hiszen, lásd, ami az apádé . . . az a tied is . . . Kezet nyújtott Catherine asszonynak, magához vonta, megölelte s azt mormogta: — Bocsásson meg, szegény jó asszony, bocsásson meg ! . . . Sirt a két öreg. — Oh! kiáltott föl André, a szégyentől lesújtva. — Nyomorult vagyok, meg kell magamat büntetnem! S fölkapva az asztalról a revolvert, magára irányozta a csővét. De az apa irtóztató szorítással ragadta meg a karját, kicsavarta a kezéből a fegyvert, őt pedig ledobta a földre. — Te zsivány! kiáltá. — Ilyen fájdalmat tudnál nekem okozni, te semmirevaló ! . . . Azután könnytől ázó arccal emelte íöl és szorította szivéhez : — Hát nem szeretsz ? Mikor a tisztelendő eljött a leányával, Thomassin azt kérdezte : — Hát maga a menyem ? — Kellek ? kérdé Miss Mary mosolyogva. — Yes, — felelt Thotnaisins ölelésre tárta a karját. (Vége.) ipari tanműhelyek is, amelyeknek hivatása egyrészt a háziipar számára ifjú munkaerőket nevelni, másrészt pedig az illető iparágat fejleszteni, tökéletesíteni. Ezen iskolák közé sorolhatjuk a Slöjdiskoiákat is, ezeknek célja a népet kézi ügyességre oktatni az által, hogy a zsenge gyermekkel már az iskolában megkedvelteti a kézművességet. Nálunk ez iskolák mostanáig inkább csak faiparba vágó dolgokkal foglalkoztak, de később át fognak térni az agyagiparra is. Mindezek együttvéve képezik az V. főcsoport első, házi- és népipari alcsoportját, mig a második főcsoport a mezőgazdasági iparunkat fogja bemutatni. A második alcsoport lesz tehát, mint már azt előbb is érintettük, a fokmérője, meghatározója mezőgazdaságunk belterjességének. Fejlődött gazdasági viszonyok között nem elégedhetünk meg., azzal, hogy a mezőgazdaság terményeit a maga nyers mivoltában értékesítsük, hanem feldolgozás által kell azok értékét emelni: ebben áll a mezőgazdasági ipar fontos nemzetgazdasági hivatása. Amig egyrészről emeli a mezőgazdaság értékhozamát, addig másrészről, mint szociális faktor is fontos szerepet játszik, munkát adván sok-sok munkás kéznek. A mezőgazdasági ipari alcsoport tárgyai egyebek között a malomipar. Malmaink, ugy a budapestiek, mint a nagyobb vidéki malmok is, külön-külön fognak kiállítani. Bemutatják őrleményeiket, a feldolgozott gabonát, valamint mindazon fázisokat, a melyeken az acélos tiszai buza keresztül megy, amig nullás liszt leszen belőle. Tanulságos statisztikai táblázatos kimutatások fogják az egyes malmok forgalmát, exportját stb. illusztrálni. A malomipar mellet igen előkelő helyet foglal el malátaiparunk is. A malátagyártók országos egyesülete június havában Pozsonyban tartott ülésén elhatározta, hogy gyűjteményes kiállítás keretében fogja malátagyártásunk mai állását bemutatni. Különösen Pozsonyban nagy jelentősége van a malátaípar-kiállitásnak, mert köztudomású dolog, hogy a Duna balpartja és Nyugatmagyarország termeszti a legtöbb és legjobb minőségű, külföldön is versenyképes sörárpát. Szesziparunk, a mely a mezőgazdasággal talán a legszorosabb összefüggésben áll, mert nagyobb mezőgazdaság ma már szeszgyár nélkül el sem képzelhető, szintén gyűjteményes kiállítás alakjában kerül bemutatásra. Itt egyszersmind a szeszgyártás menete gyári berendezésekkel lesz feltüntetve. Cukorgyáraink kiállítása is érdekesnek mutatkozik, még pedig nem csupán a szakemberekre, hanem a laikusokra nézve is; a cukorgyárak szintén külön-külön állítanak ki. Az élelmezési iparágak kiállításának tudományos szinvonalat a különféle vegyi elemezések és táblázatos kimutatások fogják emelni. Egyik nagyon tanulságos és érdekes kiállítás lesz a vegyész-ipari kiállítás, á mely magában foglalja a keményítőgyártást, olajgyártást, műtrágyagyártást stb. A vegyészeti ipar a mezőgazdasági iparnak egyik igen jelentékeny ága és örvendetes körülmény, hogy rendkívül nagy iránta az érdeklődés. E kiállítás keretében nemcsak a gyártási folyamat kerül bemuta-