Esztergom és Vidéke, 1902

1902-07-24 / 59.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE. (59. szám.) _2 . Athozat : 1.636,000 kor. 5. a lőrinc-utca kiszélesítése . . . 140'ooo kor. 6. a főgymnásium másodszori felépítése 80*000 kor. 7. a viztorony felépítése .... 28-000 kor. Összesen 1.884*000 korona költséggel. De létesített ez a város olyan intézményeket is, melyek egyrészt a hitélet öregbítése, másrészt a szenvedő emberiség javára szolgálnak, s habár ezek létesitése, — mint a jópásztor kápolna, a kálvária kápolna, a sztháromság szobor, a közkórház, — nem is a város pénztára terhére történtek, jutott ebből azért a közpénztárnak is. Akkor, midőn a városnak még most is, ha jól összeszámítjuk 1.602,043 kor. 56 fillér tartozása van, jó lesz egy időre pihenőt tartani s akkor belemenni az ujabb alkotásokba, ha majd a város ebből a súlyos teherből félig meddig kilábol, a pótadó lejjebb száll, s a közönség adófizető képessége megjavul.*) Külföldi magyarok helyzete a hazával szemben. Alig van hely, bármily távol a Hazától, a hova a sors néhány magyart ne vetett volna. A hosszú idő megszokottá teszi előtte azon légkört a melyben létezik, beleéli magát az idegen viszonyokba, belevegyül ama idegen elemekbe a melyekben él, küzködik, munkálkodik a létért, — de azért mégis szerez magának egy-egy órát, a melyet kedves Hazájára vala visszaemlékezésnek szentel. Példa erre az amerikai lelkes magyarság, a kik nem csak a Hazára emlékeznek vissza, de legközelebb a kedves magyar Haza eddig létezett legnagyobb fiának, Kossuth Lajosnak emelnek díszes szobrot és az édes magyar Hasa minden vidékéről visznek annak talapzatához földet. A külföldön élő magyar oly társaságot keres magának, mely vele együtt érez, felkeresi szeretett honfitársait. Mily kedves is a drága magyar Haza szép nyelvén, honfitársaikkal a távol otthonról elbeszélgetni ! Mély fájdalom tölti el keblét, hogy nem élhet ott, a hol az élet legboldogabb idejét, a gyermekéveket töltötte, s hogy mikor kerül oda vissza, •— csak az Isten tudja! A Haza iránti vágy és mindennek szeretete a mi hazai, keltik fel benne a szükségérzetet az iránt, hogy magának olyan otthont létesítsen, mely ha a Hazától akár száz mértföldnyire legyen is, — képes legyen azt némileg pótolni. Igy alakulnak a magyar egyesületek. Eme kis magyar telepek, — bármily lényegtelennek is tűnjenek •) Ami a cikkben felhozott tényekből vont conseguentiát illeti, nem vagyunk egy nézeten a cikkíróval, mert pl, a gázvilágítás behozatala — ha az adatok helyt állók, — bár ujabbi és nagy kiadással, de a közteherviselésnek csökkenésével fog árai. 3 azok látszólag, — igen fontosak, s érdemesek rá, hogy őket szemmel tartsuk. Hisz mindazok, kik az ilyen egyesülethez tartoznak, magyarságuak egy kis szigetét képezik a nagy idegen tengerben, a hol ha csak percekig is letelepülhetnek, hogy rövid pillanatokig is olyan szellemben éljenek, mint élhetnének a Hazában. A legkisebb magyar egyesület sem képez tehát lényegtelen valamit, mert hisz nem-e részei azok ama nagy testnek, melynek alkotó részeit képezzük valamennyien ? Hisz azok, akik a nagy idegenben csak imitt-amott található magyar egyesületet felkeresik, még érzik magukban az édes ereklyét, a szép magyar nyelvet, — amelyet magukkal a Hazából hoztak. Mindezek dacára pedig nem fordítunk elég gondot ezekre a magyar egyesületekre. Nem méltatja őket a Haza olyan figyelemre, a milyet a Hazától megérdemelnének. A legtöbbnek létezéséről a Hazában jóformán nem is tudunk, alig van egy-egy hazai hírlapjuk, egy-egy magyar könyvük, a melyben lapozgatva megtarthatnák a szép magyar nyelv tudását, a mely az idegen elemekkel való folytonos érintkezés közben — ha nem ápolják — bizony hamar megy feledésbe. Itt is, ott is hallunk panaszokat, hogy a hazában élő testvérektől (értsd : az egész magyar nemzet egy család) nem kapnak semmi segélyt, pedig nem pénz, vagy anyagi segély az amit kérnek, hanem csak szellemi támogatás, s mi még ezt sem adjuk meg nekik, vagy ha igen, nem kellő mennyiségben. A hazai hírlapok, a melyek köztudomás szerint, a magyarságnak erélyes,- buzgó harcosai, nem vonnak-e el sokat ezrektől ha egy-egy külföldi magyar egyesületet nem részesítenek tiszteletpéldányban, holott a magyar még az idegenben is szeret magyar szellemben élni. Vagy talán nehezére esnék vagy áldozatába kerülne a hazai kiadóknak és könyvkereskedőknek, ha egy-egy művet küldenének a külföldi magyar egyesületeknek ? Lehetséges-e az, hogy a Haza nagyjai ne akarják támogatni külföldön élő honfitársaikat, amikor azok idegenben is meg akarják óvni magyarságukat ? Tömegesen hallatszanak a magyar egyesületek panaszai, hogy e hazában élő honfitársak részéről támogatásban nem részesülnek. Pedig alig van több, összesen mintegy 30 magyar egyesületnél az egész külföldön ; mindannyi nemes célt tűzött maga elé, s valamennyi az ott megforduló, szűkölködő honfitársak segélyezésére fordítja vagyonát. Nem nyújtanak-e ezek nekünk is közvetve segítséget, ha testvéreinket segítik ? Az irányadó köröknek kötelessége volna tehát a külföldön élő magyarokat szép missziójukban támogatni, még pedig a lehető legnagyobb erélyességgel, ezáltal természetesen azon helyeken, ahol egyesületek még nem léteznek, azoknak megalapítását lehetővé tenni, létezésüket biztosítani, nem pedig hideg közönynyel, a már eddig létezőket a feloszlás felé vezetni. 1 Esztergom megye és Esztergom szab. kir. város szabályrendelete a bérkocsi iparról. A bérkocsi ipar gyakorlásáról általában, s a felügyelő hatóság hatásköréről és illetékességéről. 36. §. Minden állomáson levő bérkocsis köteles idő és időjárására való tekintet nélkül a meghatározott dij szerint hajtani. 37- §• Minden közlekedő bérkocsis köteles magánál használható zsebórát tartani. 38. §• A bérkocsis köteles a kocsi használóját az időre figyelmeztetni, s e célból saját óráját a kocsi használójának felmutatni. 39- §• A viteldijszabályzat kellő példányait a bérkocsis fuvarozás közben mindig magával hordani és egy keménylapra felragasztott példányt kocsijában a vendéggel szemben feltűnő helyen kifügeszteni köteles. A füzet példányokat, — melyek egyszersmind panaszlapok, úgy a kemény lapra ragasztott példányokat is a rendőrhatóságok kiállítási áron szolgáltatják ki a bérkocsi tulajdonosoknak. 40. §• A bérkocsis köteles a szabályszerű viteldijat a vendég kívánságára előre megmondani s a szabályszerű viteldíjnál többet nem követelhet. A vasúti pályaházakhoz, gőzhajó állomáshoz közlekedő bérkocsik fuvardijai, amennyiben a bérkocsik visszamenetre nem használtatnának, a beszálláskor a forgalom érdekében előre fizetendők, mire a beszálló vendég a bérkocsis által illedelmesen figyelmeztetendő. IX. Fejezet. Büntető határozatok. 41. §. A jelen szabályrendelet bármely pontjának áthágása kihágást képez, s amenynyiben az 1879. évi XL. t. c. 78. 84. 86. 100. Ioi. 120. és 122. §-aiban — illetőleg az 1884. évi XVII. t. c. 156. §-ában emiitett kihágásokról van szó, az illető törvényszakasz alapján — különben a városi hatóság által 40 koronáig — a vármegyei hatóság által pedig 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fenyítendő. Mindazon pénzbüntetések, melyek az 1879. évi XL. t. c. idézett szakaszai alapján szabattak ki, az 1892. évi XXVII. t. c. 3 §-ában megjelölt célokra, mig a szabályrendelet alapján kirótt pénzbüntetések, a kihágás elkövetésének helyét képező község szegényalapja javára fordítandók. A kihágásokat — amennyiben nem az 1884. évi XVII. t. cikkbe ütköző kihágásról van szó, — I fokban elbírálják : a vmegyében a főszolgabirák ; — Esztergomban a rendőrkapitány: — II.-od fokban az alispán ; — III.-ad fokban pedig a belügymisziter. Az 1884. évi. XVII. t. cikkbe ütköző kihágási ügyek elbírálásánál, az azon törvény 166. §-ában megjelelt hatóságok járnak el. A pénzbüntetés behajhattatlanság esetén az 1879. évi XL. t. c. XXII. §-a alapján elzáratásra változtatandó. Kelt Esztergomban a szab. kir. város képviselőtestületének 1901. évi szept. hó 19-ik napján tartott közgyűléséből. Vimmer Imre. polgármester. Rothnagel Ferenc, főjegyző. 2, július 24 — Szabadságon. Dankó István állami állatorvos f. hó 23-tól kezdődőleg, 8 napi szabadságra ment. —- Szent Anna ünnepe. Szombaton e hó 26 án üli a Rotunda védő szentjének sz. Annának ünnepét a szokásos módon. Reggel 6 órakor a plébánia-templomból körmenet indul a kerektemplomba, hol a menet megérkezése után sz. beszéd és ünnepélyes szent mise tartatik. Az ünnepet megelőző nap délutánján 5 órakor, valamint az ünnep nyolcada alatt naponkint délután 5 órakor litániák tartatnak. Az általános látogatottságnak örvendő ájtatosság megtartására két jólelkű hivű Magos Ferenc és Kis-Szölgyén István tettek 1842 évben alapítványt és ezzel sz. Anna tiszteletének szélesebb körben való felkarolására városunk közönségénél állandó tényezőt alkottak. — Szabadságon. Filip Rezső doroghi bányaműrezető négy heti szabadságidejét fürdőzéssel tölti, kit távollétében jfávorka Mihály mérnök helyettesit. — Jour mulatság. A jour-mulatságot rendező ifjúság ez uton juttatja az ismerős és mulatságait látogató vendégei tudomására, hogy a f. hó 19. napjáról, a rossz időjárás miatt elmaradt mulatságát, a jövő hó első szombatján, vagyis aug. 2-án fogja a Kovácspatakban megtartani. A jövő mulatságok sorrendje tehát ekként semmi változáson nem megy át. — Követendő példa. Csáky Károly gróf váci püspök fölhívást bocsájtott ki egyházmegyéje papságához, amelyben meghagyja, hogy az idegen ajkú községek iskoláiban, a magyar nyelvet hatásosabban tanítsák. A püspök rendelete szerint már az első elemi osztályban kell a tanulókat annyira megtanítani a magyar nyelvre, hogy teljesen értsék, ugy, hogy azután a második osztálytól kezdve csupán a magyar legyen a tanítás nyelve. — Halálozás. Vettük a pannonhalmi Szt. Benedekrend domölki apátsága kiscelii székházának gyászjelentését, mely Serédi Marecell nyug. főgymn. tanár haláláról szól, kit ma d. u. helyeznek örök nyugodalomra a kiscelli temetőben. Az elhunytnak városunkban sok barátja és ismerőse volt. — Harcászati lögyakorlat. A 26-ik gyalogezred, 3-ik zászlóalja f. hó 25-én délelőtt Puszta SátorkŐ mellett harcászati lőgyakorlatot tart, mivégbŐl e hó 24-én esti 8 óra 23 perckor lovag Auffenberg Mór vezérőrnagy, a 651k gyalogezred dandár parancsnoka ide érkezik. A vezérőrnagy tiszteletére a 76-ik gyalogezred zenekara csütörtökön este a Fürdő vendéglőben hangversenyez. — Villamvilágitás. A Gans budapesti cég egy felette kedvező ajánlatot szándékozik a város tanácsához benyújtani, a villamvilágitás tárgyában. A felette előnyösnek ígérkező ajánlat elkészítéséhez szükséges adatoknak beszerzése végett, kedden járt a vállalkozó cég egy kiküldött tagja városunkban. Egyelőre registráljuk a tényt, annak idején pedig majd érdemileg is fogunk a kérdéssel foglalkozni. — Katonazene. A 76-ik gyalogezred zenekara f. hó 26-án (szombaton) délután 5 órától kezdve Kovács-patakban hangversenyez. A tisztikar szivesen látja azokat, a kik a téli mulatságokra meg voltak hiva. — Hangverseny a kovácsiban. A nyaraló közönség jókedvű és ügyes ifjúsága kedden este — miként tudósítónk irja — újra hangversenyt rendezett, olyant, hogy télen is számot tett volna. Az esztergomiak is szép számmal vonultak föl, s a tánc dolgában tettek ki magukért, majdnem tizenegy óráig, amikor a kérlelhetlen propeller utoljára indult. A változatos hangverseny Theumann Zzófika