Esztergom és Vidéke, 1902
1902-07-20 / 58.szám
ESZTERGOM és VJDEKE. (5.8 száni.l 2. július 20 szükséglet és készlet alapján mázsáját 20 koronával adhatja el: 8o koronával készséggel fizeti adóját, nagyobb mennyiségben szerzi meg abbeli szükségletét, a melyből az iparos, a kereskedő él, mintha a kényszerítés által előteremtett kínálat miatt potom 14—16 koronáért kénytelen elvesztegetni azt. Nos és ki érzi meg ezt is, azt is ? Ugy-e bár a nemzet, a nemzet háztartása. S nem bűn-e ez ellen nem védekezni ? ^ S lehet ezen könnyű szerrel védekezni ? Igen is lehet és pedig a gabona raktárak, az elevátorok felállítása révén úgy, hogy az azoknak élére szervezejíffo jóléti egyesületek, állami pénztárak és kellően ellenőrzött takarékpénztárak, a tényleges szükséglet, mennyiség és érték alapján előlegadásokkal és különbözet fizetéssel közvetítsék a vételt és eladást. Tessék rajta gondolkozni s majd reá jönnek mennyi haszon háramlanék ez által a nemzetre, annak öszszes tagozatára, kulturailag és nemzetgazdászatilag együttvéve. Verus. Esztergom megye és Esztergom szab. kir. város szabályrendelete a bérkocsi iparról. A bérkocsi ipar gyakorlásáról általában, s a felügyelő hatóság hatásköréről és illetékességéről. VII. Fejezet. A bérkocsik hatósági kirendeléséről. 33. §• A bérkocsiknak april hó i-től szeptember hó végéig reggel 6 Órától este 10-ig, október hó 1 tői március hó végéig, reggeli 7 órától este 8 óráig állomásukon kell lenniök. A párkány-nánai pályaháznál egész éjen át szükség lévén bérkocsikra, a renbizalom megingott, a vallás ereje hanyatlott, és kisarjadt a socialismus alant és fönt egyaránt; vagy anarchia, ha igy jobban tetszik. Nevezzük egyébként akárminek a bajt, az a szomorú, hogy meg van, s gyógyitása lassú folyamú, s a türelmetlenek nem akarják látni a javulást. Én csak kevés embert hallottam beszélni, de ugy látom, hogy a vélemények már kavarognak és igen sok okos dolog van érő félben. Vannak, a kik még nem tudtak egészen megszabadulni bizonyos régi felfogástól de érdeklődni kezdenek. Múlik a közömböség. No de már befejezem. Még csak arról néhány szót, hogy a tudomány, irodalom és művészetek iránt meglehetős nagy a fogékonyság, A versiró is sok, de hisz azt magadról is tudod, hogy az ifjú korban tömérdek a hangulat, s annak kifejezést kell adni valahogyan. Később elmúlnak a hangulatok, velük a versek, s ha egyéb nem is marad, a stilus javul, a mi a hivatalos szobában sem haszontalan. És végtére sohasem lehet tudni, kiből mi válik. Épen ugy van ezzel is, mint a zongorával. Számtalan leány megtanulja, s ha férjhez megy, sohasem zongorázik, a mi sokszor eiőmozditója a családi nyugalomnak. Ámbár azt tapasztaltam, hogy a zenét már nem művelik oly nagy buzgalommái, mint husz év előtt, a mi elég kár. Isten veled kedves öregem, ölel szerető barátod Pista. a) nappal i kor. b) éjjel í „ 20 fill. c) oda és vissza nappal . i n 40 „ d ) » n » é JJd . . 2 „ — 5. A vártemplomhoz (várakozás nélkül) . . . 1 „ 20 6) Temetéseknél a város bármely részéből, bármelyik temetőbe 1 órán belül 2 „ — 7) Keresztel éseknél . . 2 „ — 8) Táncestélyekhez : a) oda 1 kor. 40 fill b) éjjel vissza . . . . 1 „ 60 „ Egész napi fuvarnak április hó i-től szeptember hó végéig, a reggeli 6 órától esti 10 óráig, október hó i-tŐl március hó végéig, a reggeli 7 órától esti 8 óráig terjedő fuvar tekintetik. Ha az egész napi fuvar ez óráknál korábban kezdődik, azon arányban este is korábban végződik. A nappali fuvar ideje a nyári hónapokban (április i-tői szeptember végéig) reggeli 6 órától esti 10 óráig, — a téli hónapokban (október i-től március végéig) reggeli 7 órától esti 8 óráig terjed. Tekintettel azonban az esztergomi vonat közlekedési viszonyaira, az a fuvar rendelés me'y a reggeli 6 óra után induló esztergomi vonatokhoz történik, nem éjjeli, hanem nappali fuvarnak minősíttetik. Minthogy a hidon át történő fuvar dijában a hidvám is benfoglaltatik, a katonai illetve a vámmentes személyek a megújított díjtételeknél 40 fillérrel ke- j verebbet kötelesek fizetni. A hidvámdijak módosítása esetén e tétel is módosíttatni fog. 35- §• A kocsi belsejében el nem helyezhető nagyobb ládáért vagy csomagért, darabonként külön 20 fillér fizetendő. (Vége köv.) — Frigyes főherceg Esztergomban. Frigyes főherceg Ő fensége tegnapa kora reggeli órákban érkezett meg a PárkányNánai állomásra, honnét áthajtatott a a katonai gyakorló tére, hogy ázott fel állítót házi és 76-os ezred csapatai felett szemlét tartson. A szemle regéli 7 órától 11 óráig tartott, midőn is O t fensége lefúvatott, legnagyobb megelégegésének adva kifejezést a tapasztaltak felett. Délben a tiszti étkezőben ebéd volt, mely után d. u. 3 órakor O fensége elutazott. Fogadtatás nem volt, mivel O fensége utja, tisztán katonai jellegű volt. — Szabadság. Vimmer Imre polgármester és Haán Rezső anyakönyvvezető és vármegyei tb. főjegyző, egy-egy heti szabadságra, városunkból eltávoztak. — Esküdtek. Az augusztus 19, 21, 22, 23 és 25 napjain, a komáromi kir. törvényszéknél tartandó esküdtszéki tárgyalásokra, Bayer Ágoston, Kollár Károly, Lindtner János, Haller Ferenc, Helen Kálmán és Hegedűs Sándor hivattak be, — A kataszteri munkaiatok felülvizsgálata. Soós Géza pénzügyi titkár, kataszteri helyszínelő becslő biztos városunkba érkezett, hogy a katasíeri mankálatok felülvizsgálatát eszközölje. — Dr, Cserny Béla gyulafehérvári tanár, kiváló régiségbúvár dőzött e napokban városunk falai között és behatd tanulmánya tárgyává tette régiségeinket Nem csak az érseki muzeumot, a kincstárat és könyvtárakat tekintette meg hanem körüljárta a vár omladékait i« és szorgosan kutatta az ős raaradványo< kat. Ezek között bukkant egy—állítási szerint — igen becses kődarabra, amely nek eredetét az első keresztény százat utolsó éveire tette, Az 50—60 cm. hosszt és 20—30 cm. széles kőlap egy kezdet leges rajzú domborművet tüntet fel amely ebet látszik - ábrázolni. A tudós nézete szerint okvetlenül meg kellene a faragványt menteni, valamint azon ritka szép oszlopfejeket is, amelyek a várfalakban elszórva találhatók. Cserny tanulmányutat tesz az országban és városunkból a Dunántúl nevezetesebb pontjai felé irányította lépteit. — Házi hangverseny a Kovácspatakban. Hogy elérkeztek a tartósabb melegebb napok, a Kavácspatak is egészen megtelt nyaraló-vend egekkel, a Mk mintegy családot képezve önmaguk között egészítik ki az üdülőhely által olyannyira mostohán nyújtott szórakozás hiányát és így pattant ki a hét szerdai napján az első házi hangverseny, a melyet követni lesz hivatva a többi ilyen, melyek tekintve az első fényes sikerét, nem csekély mértékben fogják emelni az üdülőhely jövő életét. A hangversenyről, mely tisztán családi jellegű volt, a következőkben számolunk be: Freund Irénke, a nemzeti zenede kitűnő növendéke, Gaál BarcarolejÁt játszotta zongorán mély érzéssel és remek technikával. Síünni nem akaró taps honorálta a kedves leány kitűnő játékát. Utána Hegedűs Lilly fővárosi tanárnő Leoncavallo-Bajatzo operájának nyitányát játszotta az őt jel'emző virtuozitással. A minden je'enlevőt elbájoló e játék, oly óriási tetszést aratott, hogy a kisasszony kénytelen volt ráadásul még két Lisztrapsodiát is eljátszani, melyek után tisztelői egy remek csokorral kedveskedtek neki. Majd Oesterreicher Melanie következett, a ki iskolázott magas soprán hangjával keltett nagy fe'tünést. Beethowen, Fidelio cimű operájából Leonora nagy áriáját énekelte Hegedűs Lilli zongorakísérete me'lett. A ritkán hallott szép hang a hallgatóságot teljesen elbűvölte úgyannyira, hogy hatása alatt percekig zúgott a tapsorkán. Dr. Földest Zoltán Ügyvédjelölt saját szerzeményű melodrámáját Álom a Saharán szavalta és kisérte zongorán. A kts teve — nagy teve rész méltóan honoráltatott. Utána Weis* Rózsika az országos zeneakadémia kitüntetéssel végzett növendéke, a ki a hires Thoman tanítványa következett, a ki LisztTannhäuser átiratát játszotta óriási vervvel. Csodálatosan finom tudása, precíz és discrét játéka, művésziesen nancirozott iskolázottsága a hallgatóságot óriási tüntetésekre ragadta, a melyek honorálásául még Liszt La Regatta Veneianáját is eljátszotta. Még Theumaun Margit szavalta Freiligrat Rübezahlját, szintén hatást keltve és elismerést aratva, mit a Cavalteria Rusticana és utána magyar dalok előadása következett. A fényes est tánccal fejeztetett be és mint tudomásunkra jutott, a jövő hét szerdáján ujabb programmal megismételtetik. — Elvi jelentőségű miniszteri határozat a kórház Ügyében. Közkórházunkra vonatkozó egy vitás eset alkalmából, a belügyminister 46.687/1902. számú rendeletével kimondotta, hogy a »községi (rend. tan. városi) kórházak kórházi bizottságánaki hivatalánál fogva, csak a kórház igazgatója tagja; a többi tagok valamennyien választatnak, c Maga a rendelet igy szóll: Felterjesztéseire tudomásvétel, illetve Esztergom város közönségével leendő közlés végett az alábbiakról értesítem : A 35.000I1902. számú kórházi szabályrendelet 24. §-ának második bekezdésében, a 2. alatt emiitett >vármegyei kórház* csak a vármegye által fentartott, vármegyei jellegű kórházat jelent. Ebből következik, hogy a? Esztergom rend. tan. város által fentartott, tehát községi jellegű közkórház — habár a vármegye székhelyén van is — nem »vármegyei c kórház, s hogy igy ezen korház bizottságának a vármegye alispánja s a tiszti főorvos hivatalból nem tagjai. Az ily községi kórházak bizottságának, az idézett szabályrendelet 24. §-a szerint hivatalánál fogva csak a kórház igazgatója tagja; a többi tagok tehát valamennyien választatnak. A választottak között természetesen lehetnek hatósági személyek is; Így például természetesnek látszik, hogy egy rendezett tanácsú város, az általa fenntartott kórház bizottságának tagjai közé dőrhatóság időszakonkint meghatározza a most emiitett helyen megjelenni köteles bérkocsik számát és minden egyébb bérkocsira nézve a megjelenés helyét és idejét. Ezen kötelesség akkép osztandó meg kocsi szám szerint sorrendben a vármegyei és városi bérkocsi tulajdonosok között, hogy abban mindenki egyformán vegyen részt. Ezen sorrendet a párkányi járási főszolgabíró az esztergomi rendőrkapitánnyal közösen megállapítja, s az esztergomi bérkocsisok kirendelése iránt, minden előző év december hó 31-ig a jövő egész évre vonatkozólag megkeresi. VIII. Fejezet. A viteldíj szobályról. 34- §1.) Az egyfogatú bérkocsiknak, melyek csak a város területén kötelesek fúva* rozni, viteldija következőleg állapittatik meg. a) fél órára 80 fillér b) 3 /4 » 1 kor. 20 „ c) egy „ 1 „ 60 „ d) minden további */ 4 órára — 30 „ e) a városban egész napra 7 „ — „ 0 „ n fél n 4 n — n g) az esztergomi pályaházhoz nappal — „ 80 „ h) n n r> é Ü el 1 » 20 r, i) a hajó és csavargőzős állomáshoz nappal . . — „ 80 „ k) „ n r> éjjel 1 „ 20 „ 1) táncmulatságoknál oda 1 „ — m) „ „ vissza I „ 20 „ n) a vártemplomba . . 1 „ — 0) temetéseknél . . 1 „ 60 B p) kereszteléseknél . . 1 „ — „ 2) A kétfogatú bérkocsiknál a viteldíj az egész vármegye területére a következőleg állapittatik meg : a) fél órára 1 kor. 20 fill. b) V« n 1 » 60 n c) egy „ 2 „ — „ d) minden továcbi */ 4 órára — „ 40 „ e) Esztergom városban és annak határában egész napra 8 „ — *) B fél 5 B _ g) a vármegye területén kivétel nélkül egy napra 10 „ — h) „ „fél „ 6 „ — 1) a vármegye területén túl alku szerint. A mennyiben a kocsi egy nap 60 kilométernél, illetve Ys na P 3° kilométernél nagyobb útat tesz, minden kilométer után 30 fillérrel több számitható ; zárórán túl való elmaradása esetén, minden további óráért 1 korona fizetendő a következő nappali idő kezdetéig. 3) Vasúti pályaházakhoz vagy megfordítva és pedig: a) Esztergomból a párkány-nánai pályaházhoz vagy vissza hidvámmal együtt nappal 2 kor. 40 fill. b) n * » n éjjel 3 „ — c) oda és vissza nappal 3 . „ 60 „ d) „ „ „ „ éjjel 4 „ 40 „ e) az esztergomi pályaház hoz nappal . . . . 1 „ — 0 r> n » n é Jí el 1 » 60 » g) Párkányból a párkánynánai pályaházhoz nappal 1 „ 40 „ b) „ „ n éjjel 1 „ 80 „ i) „ „ oda és vissza nappal .... 2 „ 40 „ j) » n n éjjel 3 „ 20 „ k) Az esztergomi pályaháztól a párkány-nánai pályaházig, vagy vissza nappal hidvámmal együtt 3 „ — 0 „ » » .» éjjel 4 „ ~ 4) A cs. és kir. danagőzhajózási társaság hajóállomásához és a csavargőzös állomáshoz a város bármely részéből oda vagy vissa :
