Esztergom és Vidéke, 1902

1902-07-17 / 57.szám

2 ESZTERGOM es VIDÉKE. (57. szám.) 1 '2. juliiia 17 hosszú, fényes, sárgásbarna hengeres idomú, mindkét végén hirtelen kiegyenesedik. A kora tavasszal rajzó kis légy citrom sárga s már ily alkalommal megszokta fertőztetni a gyenge tavaszi buza vetéseket, petéit a gabona szár hegyére tojja — és az abból kikelő lárva nem felfelé húzódik a kalász hüvelyén át, hanem levándorol a kalász alatt levő bütyök közé, s ott a levél hüvelye alatt csatornát rág. E támadás folytán a fertőzött növény száron három féle jelenség észlelhető. Első, hogy a kalász húsban marad, a második hogy a megtámadott bütyök köze megvastagszik, a harmadik, hogy a megvastagodott száron csatorna keletkezik, mely a lárva szennyes ürülékével van telve. A csikós hátú buza légy nyári kártétele leginkább a táblák szélén, mestyés helyeken, kivált füves mesgyékkel határos részeken látható, világos jeléül annak, hogy e légy a vadon termő füvekből húzódik fel. A védekezés ellene elméleti gondolkozásnak látszik ugyan a laikus előtt, de tessék megkísérelni, a védekezés kedvező eredményre vezet. E légy ellen a késői őszi vetést lehet ajánlani ; mint a hesszeni légy ellen, de előtte a felismert területen, az úgynevezett csalogató vetéseket kell alkalmazni a felszántott ugarban, mellyet kikelése után rögtön megtámad e légy s miután a csalóka vetésben kifejlődött, s petéit lerakta, a vetés leszántandó s igy vele együtt a rovar is elpusztul. Megjegyzendő, hogy a tábla mellett a mesgye szinte felszánitandó, vagy időnkint lekaszálandó, mely légy lárvája és petéje igy elpusztul. És ez oly csupasszá, rideggé teszi a város némely részét, mintha sivatagon volnánk, a hol a hangyák különböző fajtái élet-halál harcot vivnak egy légysí árnyért. A görbe utcákon, melyeket a fák igen kedvesekké, vonzókká tennének, tömérdek az idegen arc. Alig ösmerem a századikat s maguk a benszülött esztergomiak is igy vannak vele. De a sarkokon való ácsorgás most is divatos, mint husz év előtt. És divatos az ablakon való kinézegetés is, mint hajdan. Egyegy átrohanó automobilra tömérdek ablakszárny nyilik, valamint a katonabanda hangjaira. A fiakker ipar is virágzásban lehet, de a lovak gyorsasága nincs arányban a viteldij nagyságával. Mondják, hogy fiakker esnek lenni Esztergomba igen jövedelmező vállalkozás. Bezzeg husz év előtt nem volt jövedelmező. A tisztaság —, nö nem éppen nagy, de vannak piszkosabb városok is; sokat szidott kövezete is jobb lehetne, de hát vannak olyan városok is, a hol kövezet egyáltalán nem látható. Egy dolgot azonban nagyon Ízléstelennek találok. A hirdetményeket a falakra ragasztják, és a különböző szinű papírokkal vegyült enyvnek szine a leghatározottabban utálatos. Pedig mily könnyen és olcsóm lehetne segíteni. Csak fatáblákat kellene az Illető helyekre alkalmazni, a melyeknek tisztántartása igen könnyű volna, s a házak falai sem lennének mocskosak. No de egyelőre eleget írtam. El is fáradtam a szemlélődésben, pedig volna még sok mondani való. Majd következő levelemben másról. Isten veled, ölel szerető barátod Pista. A tavaszi vetés korai legyen, hogy ez megerősödve, idejében védekezni képesek legyünk az ellenséggel. Ugyancsak meg lehet menteni az őszi vetést oly formán is, hogy helyenként tavasszal csalogató vetést kell beállítani a táblákba, mi által a rovar a gyengébb növényzetre tér át, s midőn petéit kifejlődve látjuk, ismét leszántandó az uj vetés és vele együtt elpusztul a légy a táblákban. És ez az egy pár szalag uj vetés sokkal kevesebb veszteséggel jár, mintha meghagynák azt. Különben, mint minden növénynél, fejlődésének kiváló kelléke, a jó trágyázás, mi itt is áll, mert a sovány buza itt is előbb elpusztul, mint a kövér. A csíkos hátú légy ellen is tehát csak ugy védekezhetünk, ha fentebb jelzett módon az egész község védekezik, mert a hanyag gazda rossz földje, ismét fertőztet. Szerintem a községek képviseletének kellene az általános védekezésre, kényszeritőleg hatni, arra, hogy minden gazda saját földjében védekezzék, s igy beteljesülne a béldabeszéd, hogy segits magadon és az Isten is megsegít. Pólya Lajos. Esztergom megye és Esztergom szab. kir. város szabályrendelete a bérkocsi iparról. A bérkocsi ipar gyakorlásáról általában, s a felügyelő hatóság hatásköréről és illetékességéről. III. Fejezet. A kocsis különös kötelességeiről, 12. §. A bérkocsis kocsiját másnak vezetésére nem bizhatja, ha azonban a hajtásra képtelenné válik, helyette azt más Is haza vezetheti. 13. §• A bérkocsisnak az álló helyén, vagy fuvarozás közben nem szabad ittasnak lenni, vagy külsőleg nyilvános helyen botrányt okozó zajt ütnie; a kocsi elé fogott lovat megbotránkoztató módon kínoznia, a közönség vagy rendőri közeg irányában illetlen vagy sértő magaviseletet tanúsítani. A bérkocsis köteles a rendőri közeg figyelmeztetéseinek engedelmeskedni, illetőleg a rendőri közeg intésére legott megállani, s járművét a vármegye területén, a szabályszerű dijért bárkinek rendelkezésére bocsátani, az elvállalt fuvart teljesíteni. 14. §. A közönséget a bérkocsi használatára felszóllitani, vagy e célból felhívás nélelőhajtani, — tiltva van. IS- §• A kocsisnak megrendelt kocsijába, illetőleg kocsijára a kocsi vendég beleegyezése nélkül senkit sem szabad fölvennie. 16. §. A bérkocsis kocsiját minden egyes fuvar után megvizsgálni, s az abban esetleg talált idegen tárgyat haladéktalanul vagy tulajdonosának visszaadni, vagy a rendőrhatóságnak átszolgáltatni köteles. 17- §• Jelen szabályrendeletnek a bérkocsisra vonatkozó határozatai, a kocsi tulajdonosra is értendők, amenynyiben ez személyesen vezeti járművét. IV. Fejezet. A jármű illetőleg fogat kellékeiről. 18. §. Csak szilárd alkotású, kényelmes, ki( vül-belül tiszta és jó karban tartott bérkocsi (illetőleg szán) használható fuvarozásra. Ugyancsak a lovak és lószerszámok tisztán, csinosan és jó karban tartandók. Elcsigázott, vagy testi hiba által a szabad járásban akadályozott, vagy pedig közszánalmat vagy undort gerjesztő, vagy emberekre, vagy állatokra veszélyes betegségben szenvedő lovat — bérkocsiba fogni tilos. 19. §• A bérkocsi dörzsfékkel, harapós ló szájkosárral, fagy- és ónos eső idején minden ló éles patkóval, szánba fogott ló csengővel vagy csörgővel látandó el. 20. §. A bérkocsik Esztergomban piros, a párkányi járásban pedig zöld,- 8 cm. nagyságú, 2 oldalt és hátul szembe tünő helyen alkalmazott számokkal, kivül 2 oldalt lámpával, ezek üvegei pedig 7 cm. nagyságú piros illetve zöld kocsi számokkal látandók el. 21. §• Hullát bérkocsin szállítani tilos. 22. §. Ha valamely bérkocsin véletlenül ragályos vagy járványos betegségben levő egyén szállíttatott, az illető jármű fertőtlenítendő és csak ennek megtörténte után bocsátható az ismét a közönség használatára. (1879 : XL. t: c. ( IOO és 101. §§.) A fertőtlenítés következtében felmerülő költségeket első sorban a bérkocsit használó, másodsorban a bérkocsi tulajdonos tartozik viselni. 23. §• . Törött ablakú kocsin a személyszállítás tilos. 24. §. A zárt bérkocsi egy belül alkalmazott és mindenkor jó karban levő jelző készülékkel (kaucsuk sippal) látandó el. V. Fejezet. A bérkocsi állomásokról és az azokon való rendtartásról. 25. §• A rendőrhatóság által kijelelt bérkocsi állomás helyeken a bérkocsik oly módon helyezendők el, hogy közöttük és a járda avagy a házak mellett szabadon és veszély nélkül lehessen közlekedni. 26. §. Hogy az először kiállított bérkocsi, mely állomástéren foglaljon helyet, azt az illetékes rendőrhatóság a 3. §. e) pontjában körülirt eljárás mellett, a tulajdonos kívánságának lehető tekintetbe vételével állapítja meg. 27. §• A bérkocsival más állómás térre, — mint a melyre a tulajdonos rendőrhatóságilag utaltatott, — kiállani nem szabad. 28. §. A rendre nézve, melyben az ugyanazon állomáson levő kocsik egymásután sorakoznak, az állomás térre érkezés elsőbbsége határoz. Az állomástérről eltávozott bérkocsi helyére az utánna következő áll, a visszaérkező pedig az utolsó helyet foglalja el. A sorakozás ezen rendjének megzavarása tilos. A vendég vagy megrendelő, a sorban álló bérkocsik bármelyikét választhatja. A vasúti állomásoknál a bérkocsik felállásának sorrendjét, az illetékes rendőrhatóság állapítja meg. 29. §• A bérkocsi állomásterek folytonosan tisztán tartandók, e célból azokon minden szemét s állati hulladék azonnal összesöprendő, s az azokon mindig készen tartandó, s a bérkocsi tulajdonosok által beszerzendő fedeles ládákba teendő. Az állomásterek mindazon napokon, midőn eső vagy hó nem esik, vagy a viz meg nem fagy, és pedig april hó i-től novemberiéig, legalább kétszer, a többi hónapokban legalább egyszer megőntözendők és fertőtienitendők. A fertőtlenítésnek a szemétgyűjtő láda tartalmára is mindaddig, — mig el nem vitetik, ki kell terjedni. Sötét időben az állomásokon levő bérkocsik elseje és utolsója látassék el égő lámpákkal. Mindezek szigorú és pontos leijesitéséről az illető állomáslereken hellyel biró bérkocsi tulajdonosok tartoznak gondoskodni, s az e tekintetben előforduló mulasztásokért egyetemlegesen felelősek. VI. Fejezet. A bérkocsi közlekedés rendjéről. 30. §. A hajtás, valamint a szemközt jövő kocsik előli kitérés balra történik. Üres jármű a megrakottnak, hegyről jövő a fölmenőnek kitérni köteles. Meredek lejtőn csak a dörzsfék alkalmazása mellett szabad lehajtani. Elchajtani csak akkor szabad, ha a megelőzni kívánt kocsi nem halad sebesen, s kocsi szembe nem jön, az út elég széles, s a megelőzni kívánt jármű előtt a bérkocsi számára elegendő tér kínálkozik. Temetések alkalmával, vallási- és más ünnepélyes körmeneteknél a meneten keresztül hajtani tilos. SMEsztergom város és a vármegyei községek területén csak lépésben szabad hajtani, szintén igy utca keresztezés, egyik utcából a másikba való behajtás, házakba be vagy kihajtás, továbbá nagy köd alkalmával. 32. §• A gyalog járdára hajtani s ott megállani tilos. Vége köv. — Tisztelgés. Hétfőn délben a kerületi betegsegélyző pénztár nevében dr. Walter Gyula praelátus-kanonok elnök és dr. Áldori Mór főorvos tisztelegtek Abonyi Emil kereskedelemügyi miniszteri tanácsosnál, több, a pénztár jövőjét érdeklő ügyben. A miniszteri tanácsos, a ki a pénztár képviselőit nagy szívélyesseggel fogadta, a többek között tudomásukra is hozta, hogy a pénztárak reform munkálataival már teljesen elkészültek és hogy az, az őszi ülésszak alatt a ház elé fog okvetlenül terjesztetni, a mely reform hivatva lesz e fontos sociális ügyet teljesen rendezni és újjáalakítani. — Alispánunk, f. hó 15-én telvén le szabadságideje, hivatalát e napon foglalta el. — Az aggok háza uj főnőknője. A szathmári irgalmas nővérek tartományi főnöknője, az aggok és szegények háza főnöknőjévé, Kassay Evangélista nővért nevezte ki, aki eddig a Szt.-Annáról cimzett templomnál levő zárdának volt főnöknője. — Szabadságon. B. Szabó Mihály megyénk közszeretetben álló főjegyzője f. hó 15-én kezdette meg szabadságát, melyet külföldi utazásokkal fog eltölteni. Egyelőre Drezdába ment. — Esküvő. Dr. Thuránszky Lajos vármegyei I aljegyző és tiszteletbeli főjegyző, e hó 12-én vezette oltárhoz Szegszárdon néhai Jasek Alajos himesházi volt körjegyző és földbirtokos kedves leányát: Annát.