Esztergom és Vidéke, 1902

1902-06-29 / 52.szám

Esztergom, 1902. június 27. Örömmel jegyezzük fel, hogy a város képviseletébe, uj szellem fészkelte be magát. Junius 26-ika a nap, mely forduló pontot képez és amelyről hisszük, hogy városunk történetében nevezetes napot fog képezni. Egyik a világítás, másik a halastó kérdése, amely felett döntött a képviselet. Evek óta a tervezetnek legkezdetlegesebb stádiumában vagyunk közvilágításunkat illetőleg, s célunk volt megfelelő világítást teremteni, és tervezgetéseink folyamán megelégedtünk azzal, hogy a megfelő világítás, a jelenleginél sokkal ne jöjjön többe, avagy csak annyiba. Talán éppen a halogatásnak, avagy a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy a kérdés megoldásával nemcsak közvilágításunk fog a megvalósulás stádiumába lépni, hanem oly világításra tesz városunk szert, mely a jelenleginél nemcsak hasonlíthatatlanul szebb és jobb, de olcsóbb is lesz, sőt — és ez csak a képviselettől függ —- világitásunk a város pénztárának egy fillérjébe sem fog kerülni. És habár tehetnők, de nem akarunk vérmes reményeket táplálni aziránt, hogy a tervezett világítási mód, azon felül, hogy a közvilágítás a városnak pénzébe kerülni nem fog, még jövedelemmel is kecsegtet, azonban a közügyek iránti meleg érdeklődés, párosulva a magánérdekkel, ezt is megteremtheti. Fáradhatlan úttörői voltunk a halastó létesítésének, mert beigazolva láttuk azt, hogy mig az a városnak szép jövedelmet biztosit, addig sérelmére az még azoknak sem lehet, kik inkább csak indokolatlan idegenkedésből, mint egyébb okokból voltak annak ellenzői. Elismeréssel kell adóznunk a képviseletnek, mely céltudatos állásfoglalásával, hogy mennyire szolgálta javát a városnak, azt a közeljövő fogja igazolni. Az emiitettünk két nagy horderejű kérdésen kivül egyebek is kerültek szőnyegre, mélyekről a következőkben számolunk be. Megnyitván polgármesterünk az elég szép számban egybegyűlt képviselők jelenlétében az ülést, elsőnek a tanügyi bizottságnak, a reáltanári állások betöltésére vonatkozó javaslata került szőnyegre, melynek elfogadásával a phisika és mathesis rendes tanárul Nagy Antal, a magyar és német nyelv ugyancsak rendes tanárául pedig Grusz Rajmund választattak meg, pályázat kiírásának mellőzésével. Ugyancsak pályázat kiírása nélkül, a történelem — földrajzi tanszékre alkalmazta a további szükségig, helyettesi tanári minőségben Váraljai Sándort. A két rendes tanári állás betöltésével felmerülő magasabb javadalmazás indokából elhatározta a képviselet, hogy az állami segély felemelése végett felir a kormányhoz. Gáz világitásunk. Következett a pénzügyi bizottság és tanács javaslata a gázvilágítás ügyében. Tiefenthal Gyula városi mérnök előadó kezdetétől végéig, minden fázisán át behatóan ismertette a világítás kérdését, a komáromi út eredményét és a különféle szakbizottságok véleményét és javaslatát, melyek elvileg kimondandónak vélik a gázvilágitásnak a komáromi mintára házilag leendő behozatalát. Majd egy jövedelmezőségi kimutatást olvasott íel, amely szerint 1000 magánlángot véve alapul, a város világítása, mintegy 6000 koronával jönne olcsóbba, a jelenleginél. Kán Károly a javaslat ellen szóllalt fel, kinek érveit az előadó mérnök téFelemlitendőnek tartjuk, hogy a 175 képviselő közül, a fontos tárgy szavazásánál összesen 61-en voltak jelen és szavaztak le, kik között voltak a tisztikar és tanács tagjai. A szentgyörgymezei vadászterület, valamint két darab kis látóhegyi föld bérbérbeadásának jóváhagyása és Ivanits Miklós szabadság iránti kérelmének teljesítése után, tárgyalás alá kerültek az 1901 évi házi pénztári, járdakő, ájtatos, jótékony, árvapénztári, tisztinyugdij alapok és a mezőőri költségekről szólló számadások, illetve felolvastatott a pénzügyi bizottságnak azok jóváhagyása és elfogadására vonatkozó jegyzőkönyve, melynek utánna a pénzkezeléssel megbizottaknak, amennyiben a tételek okmányilag szabályszerűen igazoltattak, a felmentvény megadatott, mégis azon hozzáadással, hogy amennyiben a közvilágítási tételnél a 8800 kor. előirányzat, 8384 kor. 87 fillérrel lett túl lépve, a vizsgálatot folyamatba teszi. Örvendetesen jelentette be polgármesterünk, hogy dacára a kedvezőtlen gazdasági viszonyoknak, aCz elmúlt évben 21707 kor. 13 fillérrel volt több a valóságos bevétel, a? előirányzottnál. A„Gazdasági Egyesületiből Az Esztergom vidéki Gazdasági Egyesület és a megyei lótenyésztési bizottság által í. év július hó 13-án Párkány községben lódijazás rendeztetik, a melyen az alább felsorolt állami és megyei jutalmak fognak kiosztatni. Pénzbeli jutalmat csak 40 hold földbirtokon aluli kisgazdák kapnak, uradalmak és nagyobb földbirtokosok pedig arany, Ciüst és bronz érmet nyerhetnek. Dijaztatnak ; Állami díjban: A) Szopós csikóval bemutatott anya kancák, melyek jól ápolt s erőteljes egészséges állapotban vannak, s a jó tenyészanyag kellékeivel birnak és pedig: I. dij 90 korona aranyban. II. dij 60 koron* aranyban. III. díj 40 korona aranyban. IV. dij 30 korona aranyban. V. dij 20 korona aranyban. B) 2 éves I kortól 4 éves korig kanca csikók : I. dij S 50 korona aranyban. II. dij 40 korona aranyban. III. dij 30 korona aranyban. IV. díj 20 korona aranyban. V. dij 20 : korona aranyban. Megyei díjban: A) ! Anyakancák szopós csikóval : I. dij 80 I korona aranyban. II. dij 50 korona aranyI ban. III. dij 30 korona aranyban. IV. dij 20 korona aranyban. B) 2 éves kortól 4 éves korig kanca csikók : I. dij 40 korona aranyban. II. dij 20 korona aranyban. III. dij 20 korona aranyban. (Ménlovak és heréltek sem díjazásban sem pedig éremben nem fognak részesülni.) Ezen díjazásra elővezetett lovak bírálata július hó 13-án reggel 9 órakor veszi kezdetét Párkány köV's^g állat vásárterén; az elővezető tulajdonos a bíráló bizottság előtt a község elöljárósága által kiállított bizonyítvánnyal igazolni tartozik, hogy lova, vagy csikaja egy év óta birtokában van s az saját tulajdonát képezi. — Figyolmeztetés. Mindazokat, kiknek ! lapunk jár, figyelmeztetjük és kérjük, hogy amennyiben fürdőzés, üdülés, avagy egyéb okokból városunkból eltávoznak, tudassák velünk pontos címüket, hogy kiadóhivatalunk a lapot oda is megküld hesse. — Uj kanonok. Jedlicska Pál felső diósi esperes lelkész lőn ő Felsége által f. hó 13-án esztergomi kanonokká kinevezve Jedlicska Pál 1844 ben született. Mint az esztergomi főegyházmegye tagja, több előkelő helyen működött segédlelkésa gyanánt. Budapestről, a tabáni plébániából m<mt Istvánfalvára leikésznek. Inner lett íelsődiósi plébános és 1882 ben esperes. Szorgalmasan munkálkodva as Pedig de sokszor érezte hiányát egy édes asszonyi lénynek, aki az ő felesége volna, egésszen az övé ! De komoly, ne mes idealizmusával még csak egy kis futó kalandocskába sem tudott belemenni. Julius valamelyik napján, midőn a harminckilencedik évét betöltötte, alapos szemlét tartott magán a tükörben, megdöbbenve látta, hogy szép fekete haját imitt-amott őszhajszálak tarkítják. Ezen a napon a szokottnál is komolyabb és gondolkozóbb volt. Ekkor adta be a szabadság iránti kérvényét is, de már a kufifer jail is bezárta az utazáshoz és még mindég nem tudta hová menjen ? Az a buta riporter, aki tudta nélkül Tátrafiiredre utaztatta, sehögyse ment ki a fejéből, végre hosszas töprengés után csakugyan elutazott Tatrafüredre. Oh, gyönyörűségek netovábbja! Te négyfal közé és örökké a városi fulladt levegőre kárhoztatott boldogtalan halandó, tudod is te azt, mit érzett Komlós ur, mikor ott robogott vele a vonat a Tátra hüvős fenyvesei között, útközben egyre másra szedve fel a sok szép asszonyt, leányt, akik olyanok voltak, mint egy szép nagy virág. Ugy tetszett neki, mintha az otthon hagyott szép női képek elevenedtek volna meg ezekben a szőke, barna, vörös szépségekben, akik most kisérik őtet, mennek vele a hová ő megy. A szive szinte hangosan dobogott és elfogta a vágy az asszony után. Selymes hajak bóditó illatát érezte maga körül a levegőben, bársonyos fehér karok ölelését a nyakán, behunyta a szemét a gyönyörűségtől és mégis, édesen suttogó, csókos piros szájakat látott az ajka körül vibrálni, amik csókra ingerlik az övét, vágyat keltenek benne csókolni egy édes piros szájat, csókolni ugy, hogy a lelke is belé vesszen, egyetlen egy csókba, a mi visszacsókolná ugyan olyan hévvel, szenvedéllyel. Dobjatok félre minden okoskodást, amelyikkel leakarjátok csitítani az ilyen őrjöngő vágyat, a mikor édes kínnal sóvárgunk, egy imádott lény birhatásáért. A legelső zavartalan együtlétt órájában letépett fehér menyasszonyi fátyolok mesélhetnek csupán az ilyen pillanatokról. Komlós ur képzeletében is ott lebegett az a hófehér menyasszonyi fátyol, s a hogy elnézte a hóval fedett szikla csúcsokat, azok a szétszórt fehérségek eszébe jutatták az ő leendő fehér menyasszonyát, akit megkeresni ezen útjában feltett szándéka volt. Más ifjú, ki ilyen sóvárgó vággyal, s olyan lázasan lüktető halántékkal utazik egy csomó szép asszony közt, nem gondol mindgyárt fehér menyasszonyra, de ő száműzött a gondolataiból most is minden pikánsán ingerlő bohóságot, és ahogy megérkezett a fürdőbe, alapos tanulmány tárgyává tette a $ nőket, kereste köztük azt, aki az ő ideális képzeletében élt, de hiába, mert az a sok modern leánjr, aki itt volt, nem igen vált volna be egy vidéki tanácsnok feleségének. Nagy Reneé. (Vége köv.) nyékre hivatkozva agyoncaíolta. Szenttamási Béla készséggel fogadja el a házilag leendő bevezetést, mely ha nyereséggel jár, aminthogy jár, vágja azt a város zsebre s ne idegenek. Bleszl Ferenc, ki egyike volt a Komáromba kiküldötteknek, számadatokkal támogatva bizonyította a házibevezetés nagy előnyeit. Brutsy János melegen üdvözölte a tanácsot, amiért a város érdekeit a javaslattal szivén hordotta. Dr. Földvdry István szintén a javaslat mellett, míg Kiffer János ellene szóllak fel. A felszólalások után egyhangúan kimondotta a város képviselete, hogy az eddigi ajánlatot tevőkkel, ugy a Keller J. céggel a további tárgyalásokat megszakítja, óvadékát annak visszaadja, és a gázvilágitásnak házilag leendő bevezetését elfogadja és az előmunkálatok megtételére, a polgármester elnöklete alatt Tiefmthal Gyula mérnök, dr. Fóldváry István főügyész, továbbá Bleszl Ferenc, Brucsy János és Sternfeld Rezső képviselőkből álló bizottságot küld ki, melynek feladata lesz az 1000 magánlángra a kötelező aláírásokat megszerezni. Halastó. Következett az >Öregtó«nak, halastóvá leendő átalakítása. Róthnagel Ferenc főjegyző ismertette j töviről hegyire a kérdést, a marhatartó j gazdaközönség kérvényét, melyben a ha- j lastavat elejteni kérik és kárpótlásul j minden egyes darab marha után 1 koro-j nával magasabb legelőbért ajánlanak j meg, felolvasta a gazdasági bizottság J javaslatát mely a halastavat ajánlja, majd á pénzügyi biz. és a tanács javaslatát,! melyek a halastavat elejtendónek és helyébe a legelőbérnek 3 koronával való felemelését javasolják. A pénzügyi biz. és tanács javaslata, a képviselők nagy részénél megütközés- j sei találkozott. Az előadónak, a legkisebb részletekig menő ismertetése folytán, a vita teljesen feleslegessé vált. Brutsy János erősen apostrofálta a tanácsot, mely a nagy lelkesedéssel feltállalt kérdésnél, az utolsó pillanatban megváltoztatta véleményét s ellene foglalt állást. Részéről a halastavat elfogadja, azonban indítványt terjeszt elő oly értelemben, hogy a város ne vállalat és bérlet utján, hanem házi kezeléssel létesítse azt. Vimmer Imre polgármester megjegyzi Brutsy szavaira, hogy a tanácsot a habozás és inkonsequentia vádja nem érheti, mert jobb meggyőződése vezérelte, véleménye megváltoztatásánál. Ifj. Hegedűs József, Gere Antal és Bádi András a halastó mellett, mig Patkoczy Ferenc, Kiss István, Tátus János, Stróbli Mihály és Kiffer János a halastó ellen foglaltak állást felszóllalásukban. A tárgy teljesen ki lévén merítve, polgármesterünk a vitát bezárta s feltette a kérdést, elfogadja-e a képviselőtestület a tanács lavaslatát, mely a halastavat elejteni és a legelőbért 3 koronával felemelni javasolja ? 27 igennel szemben 34 en nemmel szavaztak. Ezután, miután Brutsy János a halastónak házilag leendő elkészítése és kezelésére vonatkozó inditványát visszavonta, szavazás alá bocsájtotta po'gáimesterünk azt a kérdést, elfogadja-e képviselet a gazdasági biz. azon javaslatát, mely szerint a halastavat Korchus ajanlata alapján, általa elkészítteti és neki bérbe adja és a legelői bokorirtásra a költségvetésbe évenkint néhány száz koronával többet vesz fel ? 13 nem szavazattal szemben, 46 igen szavazattal elfogadtatott a javaslat.