Esztergom és Vidéke, 1902

1902-06-26 / 51.szám

állategészségügyi hatóság, másrész­ről a rkapitány eljárni köteles. Az ezen rendelkezés folytán a polgármester, mint I. fokú állate­gészségügyi hatóság Ítélkezik a felett; a) a ki állottakat, vagy nyers ter­ményeket azi888 évi VII, t. cikk 5, 6, 41, 43> 44 v 45i 46, 49. 50 és 51 § aiban megjelölt belépési állomá­sok kikerülésével, vagy korláto­zások figyelemben tartása nélkül hoz be b) a ki a marhavész alkalmából a hatóság által a törvény 52—56 § ok alapján elrendelt intézkedések ellen vét, Ítélkezik a felett a) azon vásártulajdonos avagy bérlő, a ki a 11 § ban'megkövetelt állategészségügyi rendtartást nem alkalmazza ; b) a ki a 20. §-ban előirt in­tézkedéseket az állatok vasúti és hajószállitásánál nem tartja meg. c) a ki a 29 és 30 §-ok alapján elrendelt elkülönítést kellően nem hajtja végre ; d) a ki a 34,-61, 70, 75, 79, 84, 89, 99, és 102 §-ok ellenére beteg állatok húsát, tejét és nyers termé­nyét forgalomba hozza vagy föl­használja. e) a ki a 123 § intézkedései el­lenére állatokat gyógykezel, ítélke­zik a felett a) a ki a 8 § ellenére állatokat marhalevél nélkül elád megvesz vagy szállít; b) bünteti azt a mészárost, mar­hakereskedőt vagy marhahizlalót a ki a törvény 12 és 13 §okban kí­vántaknak nem felel meg c) a ki a törvény 14 § rendele­teinek ellenére állatot vágóhídon kivül és állategészségügyi vizsgálat nélkül vág vagy szúr le d) bünteti azt a pásztort, a ki a törvény 15 § ellenére állatot fogad nyájába e) a ki a 17 § ellenére marhát legelőre hajt; í) a ki a 18. §. ellenére állatokat arra kinem jelöltutakon hajt; g) a ki a 23. §. ellenére az ál­latok olynemű megbetegedését nem jelenti be, mely betegség az embe­rekre vagy az allatokra nem ve­szélyes h) a ki a törvény 31, 32 és 33. §-ok alapján elrendelt korlátozáso­kat szegi meg ; i) a ki a* törvény 68. §-a alap­ján kiadott rendelet ellenére ku­tyáját megkötve nem tartja ; ' f) a ki a 62, 71, 77, 86 és 103. §-ok ellenére beteg állatokat gyó­gyógyit, beolt, rajtuk műtétet vé­gez, illetőleg hullájukat boncolja ; k) a ki a törvény 91 és 95. §-ok ellenére lovat vagy szarvasmarhát tenyésztésre alkalmaztat; 1) a ki a 48. §. ellenére marhá­ját a törzskönyvvezetőnek benem jelenti. Ellenben a rkapitány ítélkezik a felett: 149. §. A ki a felügyelet alatt levő állaton a veszettség vagy más, akár az emberekre, akár az állatra veszélyes betegség jelét észleli és azon álllatot azonnal cinem kü­löníti vagy másként ártalmatlaná nem teszi, egyszersmint pedig az észlelt betegségről a hatóságnak jelentést nem tesz, háromszáz forin­tig tejedhető pénzbüntetéssel bünte­tendő (1879 40 t. cz. 102. §-a). 150 §. A ki beteg állatokról az emberek egészségére háromolható veszélyek kikerülése végett kiadott valamely rendeletet vagy szabály­rendeletet más, mint a 149 §-ban körülirt esetben szegi meg száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. (1879. XL. t. c. 103 § »0 151 §. Egy hónapig terjedhető el­zárással és száz forint pénzbüntetés­sel büntetendő : 1) a ki az élelemre levágandó marhák vagy más állatok megvizs­gálására s az ezekkel való bánás­módra vonatkozó egészségügyi sza­bályokat megszegi ; 2) a ki olyan marhát, vagy álla­tot, melyet a fennálló szabály szerint csak a közvágóhídon szabad levágni, vágat vagy vág le ; vagy 3) a ki oly helyeken, ahol köz­vágóhíd nincsen, a marhák vagy más állatok levágása iránt kiadott rendeletet vagy szabályt megszegi s az ekként levágott marha vagy állat húsát, emberi élelemre árulja, adja vagy használja ; 4) a ki elhullott vagy levágott beteg marha vagy állat húsát, e körülményt tudva, emberi eledelre használja vagy e célra másoknak adja. Visszaesés esetében, ha az utolsó büntetés kiállásától két év nem mult el, a büntetés két hónapig terjed­hető elzárásig és 200 forintig ter­jedhető pénzbüntetésig emelhető (1879 : XL. t, c. 104 § a,) Ha egyébb nem igazolná azt, hogy a rendezett tanácsú városok­ban a rkapitány nem lehet I-ső fokú állategészségügyi hatóság, úgy ezek a most felsorolt szakaszok teljes bi­zonyságot nyújtanak, a mennyiben a miniszteri rendelet éppen azon esetekben állapítja meg a rendőr­hatóság illetékességét, a mely ese­tek egyébbként a büntető-törvény könyvnek a kihágásokról szóló sza­kaszaiba ütköznek, a mely szaka­szokba ütköző kihágások elbírálá­sára a polgármester nem illetékes, mig ellenben egyenesen kizárja a rendőrkapitány Ítélkezési jogát az állategészségügyi törvény által ki­hágásnak minősített esetekben. Nem szabad tehát a polgármester jogát sem elvenni, sem pedig a tör­vénnyel ellenkezőleg szabályrende­lettel más hatóságra átruházni. Ezen törvényellenes állapotokra, különösen felhívjuk a Il-od fokú hatóság figyelmét, mert az nem le­het, hogy a rendőri hatóság oly ügyekben ítélkezzék, a melyre tör­vényileg felhatalmazva nincs. — A főgymnásiumi ifjúság juniálisa, melyet a mai napra terveztek a Kovács­patakba, a kedvezőtlen időjárás folytán nem a Kovács-pataknál, hanem a >Fürdő« vendéglőban lesz megtartva, miként ar­ról a rendezőség lapunkat értesitette. Délután fél 5 órakor veszi kezdetét a mulatság tánccal. — Hymen. Dr. Gobbi Gyula süttői or­vos ma vezeti oltárhoz Sebestyén Etuskát, Sebestyén Dávid pápai ev. ref, főgymná­siumi tanár kedves leányát. — A kustózzai csata évfordulója. Kedden volt 36 éves évforulója annak, hogy az itt állomásozó 76 sz. gyalogezred Custuzzánál magát fényesen kitüntette. Az évfordulót az ezred ez évben is meg­ünnepelte, mi már hétfón délelőtt vette kedetét, a tisztikar és a legénység disz és dijlövészetével a katonai lövöldében. Frigyes főhercegnek a legénység részére küldött diját (az első dijat) Stifter, mig az ezred diját, a tisztek részére kitűzött elsődijat, Czikely István főhadnagy nyerte el. A hétfő estére tervezett nagy takarodó, az esős idő folytán elmaradt. Kedden a reggeli órákban ébresztő, majd 9 órakor tábori mise volta Széchenyi téren, melyet dr. Fehér Gyula plébános, udvari káplán mondott. Az oltárral szem­ben cserfa lombbal díszített sátor alatt a megye képviseletében Horváth Béla főispán és Andrásy János alispán, mig városunk képviseletében Vimmer Imre polgármester és dr. Földváry István fő­ügyész, majd a meghívott vendégek, kö­rötte pedig a 76 és házi ezredünk tisz­tikara helyezkedett el. A mise végezté­vel elébb lovag Schonfeld Ágoston pa­rancsnokló ezredes lovagolt az ezred arcéle elé és német nyelven beszédet tartott a katonáknak a2 ünnepély jelentő­ségéről, buzdítván őket, hogy elődeik méltó utódai legyenek és ápolják azok harci szellemét, meíy azokat fényes győ­zelemre vezette, majd Fogl Simon ezredes lépett lován a legénység elé és messze hallható érces hangon, szónoki hévvel — tndósitónk feljegyzése szerént — a következő beszédet intézte azokhoz ma­gyar nyelven. Katonák ! Harminchat éve mult, hogy a mai napon, június 24-én, megosztozva a déli hadsereg hervadhat­lan babérain, részt vett ezredünk ama örökké emlékezetes csatában, a eus­tozzai csatában, melyben fennálása óta legelőször volt szerencsés vé­rét onthatni legfelsőbb hadurunk és a hazáért ! Midőn a dicsőségtelt csata naicemlék napját ma ünnepélyesen meg­üljük, lelkünk elé szállnak hős tettei elő­deinknek, az akkori 76-osoknak, kik a custozzai magaslaton, véres küzdelem köze­pette, a történelem legfényesebb győzelmé­nek egyikével megmutatták az utókornak, hogy még egy túlnyomó erejű ellenfél fölött is tud győzni az igazi, derék katona, ha bátran és vitézül harcol s ha tud lelke­sedni legfelsőbb haduráért és hazájáért. Katonák ! a custozzai csatában oly ki­váló fényes szerepet vitt régi 76-osok dicső emléke szállja meg lelkeiteket a mai napon. Legyen azok akkori hősies ma­gaviselete vezér csillagtok a jövőre nézve! S ha majdan O felsége, a mi legfelsőbb hadurunk, a trón, ,s a haza védelmére újból fegyver alá szóllitaná katonáit, mu­tassátok meg, hogy érdemes utódjai vagytok babérkoszoruzott elődeiteknek, hogy él ti bennetek is a régi 76-osok lelkesedni tudó szelleme s mint ők, ugy ti is, hőn szeretett I. Ferencz József császárunkért és királyunkért és drága közös hazánkért becsülettel élni és halni tudtok. Az ezredes lelkes magyar be szédét a jelenvoltak erősen megéljenez­ték. Délben a tiszti étkezőben nagy ebéd volt, melyen az első felköszöntőt Ő Felségéré, lovag Schenefeld parancs­nokló ezredes mondotta. Boltizár József érseki helynök az ezred szellemére, And­rássy alispán és Vimmer polgármester a katonaság és polgárság jó egyetérté­sére, majd Fogl ezredes, a tisztikar ré­széről, lovag Schőnefeld parancsnokra mondottak felköszöntőt. A legénység dél­ben szintén meg lett vendégelve. Délután 4 órakor kezdődött a kaszárnya udvarán a legénység mulatsága, mely 6 órájg tartott, s amit a meghivott vendégek és a tisztikar végig néztek. Volt monológ, kettős ének citera kísérettel, bűvész, akrobata mutatvány, légtornázás, zsák­futás, bohóc játék, medvetáncoltatás stb. stb. mit az angol-búr háború egy jele­nete fejezett be, midőn a búrok egy an­gol sátor tábort megtámadnak. Agyúdör­gések, puskaropogások jelezték a véres harcot, melynek lezajlása után, a klasszi­kusan imitált egyenruháju két ellenséges fél felvonulást tartott. A műsor bármely circus avagy orfeumnak dicséretére vált volna, melynek minden egyes számában, az ezred legényei szerepeltek. Az ügyes és mulattató műsor Kreiter Fetíenc kapi­tány fáradhatatlanságának volt műve, melynek kivitelénél Udvardi Zsigmond hadnagy volt buzgó társa. — Az izr. hitközség képviselőtestülete, miután nem tudott egyöntetű megálla­podásra jutni abban, hogy a dr. Horn Károly távozó elnök helyét töltse be egyedül, annak hátralévő mandátuma idejének tartamáig, hétfőn délután kép­viselőtestületi ülést tartott, melyből ki­folyólag elhatározták, hogy a távozó el­nököt irásbelíleg kérik meg újból, le­mondásának visszavonására, egyben pedig az egész képviselőtestület lemondott mandátumáról. Az uj választások vasár­nap fognak megtartatni, a hol előrelát­hatólag fényes tüntetésekkel fogják dr. Horn Károlyt újból elnökké választani,' a kinek személyén az egész hitközség szeretettel csüng és a kit a polgárság köréből is felkértek kitűnően vezetett he­lyének megtartására. — A Kereskedő Ifjúság juniálisa va­sárnap tartatott meg a Kovácspatakban. Hagy ezen mulatság még halvány ár­nyéka sem volt az ezelőtti évek mulat­ságainak, a melyek azok megtartása előtt és után is hetekig foglalkoztatták a ren­dezőséget, azt nem lehet egyedül és ki­zárólag a szeszélyes és hűvös időjárás­nak betudni, hanem egyébb körülmény­nek nevezetesen, hogy mig azelőtt a kereskedő-segédek nagy kontingense ál­landó alkalmazásban volt és igy hosszú ittftartózkodása alatt ismeret körre tett szert, addig jelenleg, a kereskedelmi pangásnak betudható körülménynél íogva a kereskedő segédek nagy fluktuációnak vannak kitéve és igy előre is tudatában rövid itt tartózkodásuknak, sem az egye­sület dolgaiba nem elegyednek annyira, sem pedig nem ismerkednek, miáltal a vezetőség kisded gárdája úgyszólván egészen magára van hagyatva, követ­kezésképen nem is fejthet ki olyan te vékenységet, mint amilyent nagyobb, lelkesülő gárdával azelőtt kifejtett. A másik körülmény abban rejlik, hogy a kereskedő főnökök konzekvensen tüntet­nek távollétükkel, úgyannyira, hogy pld. a vasárnapi mulatságon egy kézen is meglehetett a megjelenteket számlálni és végre, hogy mig az azelőtti aranjuezt napokban az ilyen mulatságokat meg­előzőleg nagy reklámokat csináltak és óriási, élvezhető programmot is nyújtot­tak, addig a vasárnapi mulatságon prog­ramúiról, szórakozásról szó sem volt, a meghívókon ilyenről említés nem téte­tett, de meglepetésül ilyen nem is nyúj­tatott. Ily körülmények között nem cso­dálható, ha csupán közepes sikerről szá­molunk be, amivel azonban egyedül a külsőségeket kívántuk érinteni, a mulat­ságot magát nem. Az ifjúság tőle telhe­tőleg mindent elkövetett, hogy a meg­jelentek minél jobban érezzék magukat. A budapesti kereskedő ifjak társegyesü­letének mintegy 60 tagja jelent meg a mulatságon Zerkovits Emil elnök élén és a mulatság sikerének előmozdításában méltó részt kért és vívott ki magának. A négyeseket 60—80 pár táncolta. — Jour-mulatság. Szombaton, mint már jeleztük, tartotta meg az aranyifjú­ság szokásos ezidei első szombati jour­ját a Kovácspatakban. Bár az egész hé­ten keresztül tartott és az aznapon is folyton váltakozó, szeles és esős időjárás az első mulatság sikerét már előre is kétsé­gessé tette, sőt a szabadban tartandó táncmulatságra, ily időjárás mellett vál­lalkozás számba ment megjelenni, mégis több család megjelenésével az elég szé­pen sikerült, a mit bizonyít azon körül­mény is, hogy elég számú párokból alló négyes is rendeztetett és a csavargőzös utolsó menete tiz óra után indult csak el onnét, magával hozván az első mulat­ság kitűnő hangulatával eltelt családias társaságot. Az ifjúság, mely már az els^ mulatságra is teljes számba vonult fel, a siker elmaradását tehát csupán ezen körülménynek tudja be, miért is meg­kezdett mulatságait tovább is folytatja és reményű, hogy a július 5. napján tar­tartandó második szombati jourján mrr vissza fog varázsolódni az elmúlt évek fényessége és tömeges látogatottsága, melyre azon ismerős családokat, a kik­ezeken résztvenni szándékoznak, ezúton is ismét meghívja. — Anyakőgyvl felügyelő. A belügy­miniszter Kampis János dr. belügy minisz­teri segédtitkárt a Pestvármegye és Esz­tergom vármegye térületére Budapest szék­hellyel szervezett anyakönyvi felügyelői kerületbe, állami anyakönyvi felügyelővé kinevezte.

Next

/
Thumbnails
Contents