Esztergom és Vidéke, 1902

1902-06-15 / 48.szám

főapátokról, kik közül az utóbbit gróf Kolonics László vezetett be a panon­halmi ősmonostor főapáti székébe. Összegezvén nagyszabású beszédét kifejti a rend célját végzetül hozzátévén az irányt jelző felséges elvet: Isten! mindent a te disőségedre! kegyelettel adózott a rend tagjai és az ifjúság nevé­ben ő szentségének felkiáltván : Éljen a pápa ! Minő határtalan lelkesedés szált a szi­vekbe meglobbantva a hit világát Krisz­tusban földi helytartója személye iránti hűségben, aztláttuk, éreztük és tudtuk mikor felharsant a *Hol szent Péter* cimű ima­dal és a közönség együtt hódolt az ifjú­sággal, annak . hervadatlan babérokat arató tanáraival. Én azt gondolom ez volt a legszebb elismerés az ősidők óta nagy tekintélynek örvendő és nagy tu­dományú rend iránt, melyre a magyar nemzet ifjúságának egy nagy része van gondjaira bizva. A történeti hűségnek tartozom még megjegyezni, hogy a műsor összes elő­adói mind végig taps és éljenzés kísé­retében részesültek tetszésben, mely min­den egyes számnál fel-felhangzott és cse»gőn bongón töltötte be a diszter­met. Külön elismeréssel kell, hogy adózzunk dr. Bárdos Rémig, Schedl Ar­nulf, Vidócy Asztrik és Borovicska Adolf tanárok iránt, a kik fáradságot nem ismerő ügybuzgósággal ezúttal is oly eredményt produkáltak, aminővel ritka főiskola dicsekedhetik. A főgym. I-ső emeleti folyosóján egy, a szerzetesi hivatást ismertető kép van. Ezen a képen szerintem egy hiba van s ez, hogy azt a X. századból jelképezteti. Pedig ugy talán fokozottabban van az ma is, mikor mindenütt látjuk, hogy a múltban ép úgy, mint a jelenben a szerzetes ren­dek a hit, a könyörület, a munka, a szép­művéset, a tudomány koszorús bajnokai. Ezt tudjuk és mert tudjuk, üdvözöljük a rendet hazánkba történt visszaállításá­nak századik évíordulóján. Verus. ZDCZ ZÜX!Z ZUZ! HZUTv^ «Z^^^^J Z!!]^^iZ!ZI«. — Az adóprés. Két, három nap van már csak hátra, s aztán elnémul az ör­döngös masina recsegése, ropogása, s helyébe fog lépni a dob kísérteties per­gése, mert, hogy iparosaink, kereske­dőink közül hányan fogják elbírni a leg­több esetben aránytalanul kirótt adót, azt a közeljövő fogja megmutatni. Igaz­ságtalanok lennénk, ha azt mondanánk, hogy egyes — de igen ritka — eset­ben, nem volt a bizottság engedékeny, de ezen ritka esetek azok közé tartoz­nak, midőn az adó lenem szállítása, avagy fel emelése, a képtelenségnél több lett volna. Általában azonban ujabban is konstatálnunk kell, hogy az adó emelése napirenden van, viszont konstatálnunk kell azt is, hogy az arányosításnál ég­bekiáltóan igazságtalan esetek adják magukat elő. De konstatálnunk kell azt is, hogy az adókivető bizottság tagjai a legtöbb esetben megfeledkeztek hivatásuk feladatáról, arról; hogy ők független bí­rák, kik csak lelkiismeretük, esküvel erősített legjobb tudomásuk szerént, s nem a kincstári előadó szája ize, javas­lata szerént tartoznak biráskodni. Tár­gyilagosan, személyeskedés nélkül szólva elmondhatjuk, hogy számos esetben, nem ismerünk véreinkre, az adókivető bizottsági tagokban, kik még a kincs­tári előadón is tultettek, mely állitásunk igazolására, hivatkozunk az alábbi esetre. Balogh Kálmáa szenttamási asztalost, ki egyszersmind borméréssel is foglalkozik és aki ezen kimérést május i-én kez­dette meg, a kincstári előadó ez évre 38 kor., mig a következő évekre évi 50 koronával kérte megadóztatni, az adó­kivető bizottság pedig, melynek tagjai képviselőtestületünknek is tagjai, nyil­ván azért, hogy megmutassák, hogy ők a kincatári előadótól függetlenül ítél­keznek ; nevezettnek adóját ez évre 48, míg a további évekre 60 koronában ál­lapították meg. Mi akar ez lenni ? Anya­gi igazság ? Hát akkor kérdjük, miért nem ébredt fel bennők az anyagi igazság érzete akkor, midőn a kincs­tári előadó az ő beszerzett adataira hi­vatkozva kérte az adót megállapítani, mely adatokról tudjuk, hogy milyen ala­posak. Igy például egyik pálinka mérő­nél előadta az előadó, hiteles adatai alapján, hogy kifőzője is van, mig a másiknál, hogy szatócs üzlete is van, mely hiteles adatokról kisült, hogy va­lótlanságok, koholtak. — A kaszinó társasvacsorája, mely kedden este lesz a Kovács-pataknál, igen sikerültnek Ígérkezik. Az eddigi aláírások száma már is biztosítja azt, hogy a vacsora meg lesz tartva, mely borjupörkőlt, liba kétféle salátával, cse­resnye és túrós rétesből fog állani s amelynek ára bor nélkül 2 korona 40 fillér. — Szép tett. Emiitettük legutóbbi lap­számunkban, hogy Szacelláry György urszággyülési képviselő, Csév községé­nek községi célokra kamat nélküli köl­csönt adott. Tudósítónk arról értesiti lapunkat, hogy nevezett képviselő ur 2000 koronát adott kamatnélküli köl­csönkép, a községháza és jegyzői lak felépítése céljira. —• Adomány. Az esztergomi főkáptalan, a helybeli szegényház átalakítási költsé­geinek fedezésére 500 koronát adomá­nyozott. — Gyászhír. Őszinte részvéttel vettük a hirt, hogy Horváth Etelka férj: Sztaniek Józsefné vadkerti gyógyszerész ifjú neje, Horváth András polgártársunk leánya a szülői háznál hosszas szenvedés után péntek délután, életének legszebb korá­ban elhunyt. Temetése ma délután 5 óra­kor lesz. — Halálozás. Renner Gáspár párkányi téglagyárost és nejét nagy csapás érte le­ányuknak, Irénnek, férjezett Polgár Emiinének elhalálozása folytán, miről a család az alábbi gyászjelentést adta ki: Polgár M. Emil és újszülött gyermeke, fájdalomtól megtört szivvel tudatják a forrón szeretett és felejthetetlen hitves, a legjobb anya testvér és rokon ; Polgár Emiiné, szül. Renner Irénnek f. hó 11-én este fél 11 órakor jótékony és áldásos életének 21-ik, felette boldog házasságá­nak 2-ik évében, rövid szenvedés után történt elhunytát. A drága halott földi maradványai folyó hó 13 án pénteken d. e- fél 10 órakor fognak a czeglédi izr. sírkertben örök nyugalomra helyez­tetni. Cegléd, 1902. június 13. Áldás és béke lengjen a korán elhunyt hitves po­rai felett! — Iskolatársak találkozója. Dr. Glatz­f elder Gyula budapesti központi tanulmá­nyi felügyelő felhívja mindazokat, kik a helybeli főgimnáziumban vele végezték tanulmányaikat, hogy hollétüket és címü­ket vele, a találkozás érdekében tudassák. — A kath. Legényegyesület nyári mu­latsága, mely e hó 8-ára volt tervezve és a kedvezőtlen időjárás miatt el­maradt, ma lesz megtartva érdekes­nek ígérkező műsorral. A csavargőzös térti jegye 40 fillér. Belépti dij 60 fillér. — Uj gyógyszertár Doroghon. Virlec János vörösvári gyógyszerész, Dorogh községében felállítandó személyes jogú gyógyszertár jogosítványának elnyerése végett folyamodott a belügyminisztéri­umhoz. — Az esztergom megyei jegyzői egy­let tavaszi kőgyülésének határozatából folyólag, a megyei alapok behajtása tár­gyában azt kérvényezte a megye alis­pánjánál, hogy miután az év első 9 hó­napjában a földműveléssel foglalkozó községi adófizetőktől, a közpénztár jö­vedelmei nehezen és elvétve szedhetők be, engedtessék meg, miszerint a me­gyei pótadó jáiulékok csakis a legsür­gősebb és halasztást nem tűrő esetek­ben követeltethessenek a községektől, az őszi hónapok előtt. — Világitásunk ügyében kiküldött szűkebb körű bizottság tegnap délután ülést tartott, hogy a Heller féle ujabb javaslatot tárgyalás alá vegye. — A közbirtokosság kérvénye alapján alispánunk megengedte, hogy - Szent­györgymezőrt, a nem fertőzött udvarok­ból a sertések kihajtassanak. — Telephon állomás Daroghon. A do­roghi posta és távíró hivatal legközelebb távbeszélő állomás is lesz. Az állomás összeköttetésben lesz a bányatársulatok­kal és telepekkel, majd a központtal. A bevezetési munkálatok most vannak fo­lyamatban. Registráljuk e hirt, mint olyat mely nemcsak az ipar fejlesztésé­nek fog szolgálatot tenni, hanem a nagy közönségnek is nagy^előnye és kényelmére lesz. — A kereskedő ifjak önképzőkörének nyári mulatságára, mely f. hó 22-én lesz a Kovács pataknál, vettük az alábbi meg­hívót : >Az esztergomi kereskedő ifjak önképző egyesülete a könyvtár-alap ja­vára 1902, évi június hó 22-én Kovács­pataknál nyári mulatságot rendez, melyre t. cimet és b. családját tisztelettel meg­hivja a rendező bizottság. Belépő-dij: személyenkint 80 fillér. A csavargőzős közieked k : d. u, 130, 3, 430 és 6 óra­kor ; este visszafelé 8*30, 10 és 12 órakor. Jegyek előre válthatók ; Brutsy Gyula úr üzletében. Felülfizetéseket a jelzett célra köszönettel fogadunk és a hírlapokban nyugtázunk. — A Festetics György szobor leleplezése­kor a »Keszthelyi Hirlapc díszes számot adott ki. Emléksorokat irtak benne: dr. Jókai Mór, Darányi Ignác, Wlassics Gyula, Ábrányi Emil, gróí Dessewfy Aurel, Lamperth Géza, minden gazda­sági tanintézet igazgatója, Bálás Árpád, Deininger Imre, Szana Tamás, id. és ifjú Szinnyei József, dr. Prém József. A lap rendes tartalma : Vezércikk az ünnepről. Imrik Jánostól. Visszaemlékezés dr. Ru­zsicska Kálmán kir. tanfelügyelőtől s a Georgikon története dr. Lovassy Sán­dortól. Az »ünnephez,« Imrik Amálkától. Gróf Festetics Tasziló családja életéből, Bóry Imrétől. Okiratok a Georgikon ereklyéi közül, >A praxic Cserjés La­jostól. A Balaton és Duna összekötte­tése ; Sági Jánostól. A lapot 25 szép kép díszíti. A lap Keszthely sajtójának fej­lettségéről tanúskodik. — Iparosaink a pozsonyi kiállításon. Feltűnően csekély számban jelentkeztek eddik szőlészeti és pincészeti eszközö­ket, szerszámokat, anyagokat gyártó iparosaink a pozsonyi kiállításra. Ismere­tes, hogy a szőlőtermelő kszámára szüksé­ges ilyennemű gépek és anyagok túlnyomó részben eddig külföldről származtak, miért is kis- és nagyiparosainknak minden al­kalmat ügyesen meg kellene ragadniok, hogy a magyar gazdaközönséggel ver­senyképes készítményeiket megismer­tessék. Jobb alkalom ennél mint egy előreláthatólag óriási látogatottságnak örvendő országos kiállítás hazánk egyik legjelentékenyebb borvidékén nem is képzelhető és annak helyes kihasználása az illető iparosok egész jövőjére kihat­hat. A kiállítható készítmények száma légió, lehet az a szőlőkapától, karófuró­tól, ojtógéptól kezdve a szüretölő ko­sárig, kádtól és hordótól kezdve a du­gaszoló és kupaksimitóig mindenféle eszköz és g ép ; permetező, porozó, de­rítő impreg náló stb. anyagod karók, cementoszlopok, kerítések lugasok stb. stb. mind, mind kiállíthatok és a kiállítóknak anyagi elő­nyöket helyeznek kilátásba. A bejelen­tések f. hó 30-ig küldhetők be dr. Dru­cker Jenő csoportbiztoshoz, (Budapest, Köztelek) aki bejelentő iveket is kívá­natra azonnal küld bárkinek, aki hozzá­fordul. — »A párkányi postac cim alatt a »Szabadságiban megjelent hirre vonat­kozólag arról nyert lapunk értesítést il­letékes helyről, hogy a jelzett kinevezés nem történt meg. — Bányaszerencsétlenség. Saját vigyá­zatlanságának lett áldozata Zajác Ferenc segédvájár, kit a f. hó 12-én este 10 óra­kor, az ebszőnyi kőszénbányában fel­robbant dinamit töltény súlyosan megse­besített. A robbanás következtében széj­jelvetődött kőszén törmelékek szemeit sértették meg, főleg a jobb szemét, mely­nek világát aligha fogja visszanyerni. Fe­nyítő bíróságunk pénteken délután szál­lott ki a helyszínére a kihallgatást és szemlét megejtendő, melynek eredménye­ként be lett igazolva, hogy a szerencsét­len könnyelműségének és vigyázatlansá­gának lett áldozata. — A párkány-nánai országúti rablás. Élénk emlékezetében van még olvasó közönségünknek az a rabblás, melyet Német József párkányi legény Molnár János déjtári gazdán elkövetett, kinek mintegy 180 frtját elrabolta. Ezen ügyben péntek délelőtt tartották meg a hely­színi szemlét a nánai országúton, a ko­máromi kir. törvényszék kiküldöttei; Kéry Miklós törvényszéki biró, Eckens­berger Károly kir. ügyész és Fáy Adolf trszékí orvos, A vádlottat ez alkalom­mal szuronyos börtönőr kisérte le Ko : maromból a helyszínére, hol védője dr. Weisz Sándor jeles krimlnalistánk kí­séretében jelent meg. Megidézték az áldozatot is Molnár Jánost, kivel az úgynevezett » siralom-völgyben, c hol az útonállás történt, szembesítették a fiatal rablót. A vádlott teljes beismerés­ben van és igen töredelmesen adta elő az eset részleteit a törvény embereinek, mindenre vonakodás nélkül adta meg a fölvilágosítást amit csak kérdeztek. . (Irta és szavalta : Kovács Gyula VII. o. t. a fő­gimnázium Leó ünnnepélyén) C%& ézchazananah hanaja &uava &tndül — í&sonava-honava ünney>lluze szót, £l& ijju s&iv özömze-^ésve dovvan — S a hálasz>ó*at •töppm ajhizól . . . ó&iézt, miézt *x> unne/oílxjx ponvpa, — $ &báz>e&eznwi ajh hiézt hönuota ? . . €TLc hézd ! . . . behints e finnes sx»en\­— <Sta ósi eüóma a&, a mezzé töt . . . 'Kus&onotév at* éaemette tzónon ! . . — ^)cm-í, hit eisten ian hitiintetett... áKilencvenhit áldásdns évet élni ! . , — CU> afsten ia\j vájj' hit vezethetett ? \ . oKineh fejéze szállt e sfoísp havéz 3to<&, — Slit illet itt e jöldön éai jó ? . . (Bsah eaxz van, eaxv, hi ezze ézdemes volt, — § e& ea\j te vacyy, dicső Situánh, SUó ! ffCem hwsuht tzónod ósvazá&sa hnzhol, — dicsövé soeUemed fesnséae tett, őt melzyneh eltenátthatlan suaáza

Next

/
Thumbnails
Contents