Esztergom és Vidéke, 1902

1902-01-16 / 5.szám

ESZTERGOM es TIME A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET"-NEK HIVATALOS LAPJA. &{egjelei)ik Vasárnap és csütörtökön. J£LÓ>IZETÉSI ÁRAK ! Égést évre — — — — 12 kor. — AI. fél évre - - — - — 6 kor. - fii. .íegyed évre — — — 3 kor. — fii. Egyes szám ára: 14 Ül. Felelős szerkesztő és kiadó : KEMPELEN FARKASLaptulajdonosok : Dr- PROKOPP GYULA és társai. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyilüerek és hirdetések küldendő Széctjeqyi-tér, 330. szán). -jM Kéziratot nem adunk viasza. I Népiskoláink érdekében. Mióta alkotmányos életet élünk, mióta országgyűlésünk van, évenként a közoktatásügyi költségvetésben oly szép szavakat hangoztatnak pártkülönbség nélkül a népnevelést illetőleg, hogy ha azok az emelkedett szellemű, lelkesült szónoklatok a közéletben megvalósulhatnának, hazánk e téren megközelítené a valódi szellemi emelkedettség ideálját. Nevelés, műveltség — jöjjön el a te országod ! Ezen sóhajtozunk időnként mi, kik szorosabb összeköttetésben vagyunk a néppel és időnként érezzük a tövis szúrást, melyet a műveletlenség éreztet velünk. Van egy lelkesült közoktatásügyi miniszterünk, ki áttörte a válasz falat, mely párt és párt között áll, a ki állami életünknek egyik legkimagaslóbb alakja, a kit egy szent cél vezet minden intézkedésében: hogy hazánkban a tudományt, vallásosságot, műveltséget lehető magas fokra emelje. A tanfelügyelői intézmény szintén e század szüleménye. Hivatásuk : hazánkban figyelemmel kisérni és ellenőrizni a legmagasabb iskola, az egyetemi ifjúság szellemi haladását ugy, mint a népiskolák fokozatos fejlődését, tanácsaikkal vezetni és figyelemmel kísérni, váljon az a sok millió, melyet hazánk a közoktatásügyre áldoz, lelkiismeretes sáfárok kezelése alatt van-e ? És hogy a feláldozott pénzérték képes-e ugyanannyi szellemi értéket feltüntetni a lelki élet mezején. A hírlapokból és az országgyűlési támadásokból látjuk, hogy a tanfelügyelőségek és faktoraik nem mindég képesek eleget tenni kötelességeiknek — holott fenállásuk lehető nagy összeget nyel el államháztartásunk pénztárából. Mi, Esztergom vármegye teljesen nyugodtak vagyunk, látjuk azt, hogy tanfelügyelőnk testtel lélekkel küzd a szent ügyért és oly tevékenységet fejt ki nevelésügyünk terén, hogy igen gyakran emberi erőt meghaladó munka az, melyet végez. Lányok zsurja. Az Eszt. és Vid. számára irta : HAJAS OLGA. Egy határozott, erős kopogtatás félbesaakitotta azt a hangzavart, a mit Edith szobájából már messzire el lehetett hallani. A szőke Lili lépett be, üdvözölve három barátnőjét s alig hogy befejezte a viszontlátás örömeinek hangos nyilvánítását, már is helyet akart állani a »le« ányok prókátorát cimének és pötyögtette szájacskáját holmi apróságokon. De mielőtt meghallgatnánk további beszélgetésüket, ismerkedjünk meg kissé a négy hölgy külső és belső tulajdonságaival. A házikisasszony — Edith — elegáns, magas termetű leány, inkább szőke, mint barna s bodros fürtjei alul ki-kicsillámlik a gyémánt fekete szempár, melynek már nem egy hadnagy és civil esett rabjául. A >lányok prókátorac melléknevet viselő szőke Lili középtermetű, molett fehér galambocska ; a legigénytelenebb dolog felett is tud vád és védbeszédetrögtönözni és ha nem is mindig aranyigazságokkal, de azért jól betölti a társalgásban üresen hagyott hézagot. A hercig, alacsony növésű Piroskána k ^barna fürtökkel köritett finom metszésű jfarca —• nevéhez méltóan — örökös pirral van a természettől művésziesen kiszínezve. Olykor kiveszi részét a társalgásból, de vannak szentimentálisan magasröptű napjai is, a mikor nagy, barna szemei mélázva keresnek egy elképzelt alakot a kék ürességben. Végre a komoly Klári annyira zárkózott, hogy jellemzésére csak végtelen nonsalanszát hozhatom fel, a mely bizonyos érdekességet kölcsönöz lényének ; mosolya kedves, de ritkán használja s beszédközben egy egy jó mondással replikáz. Az idealizmust lehelő, rózsaszin felhőkbe burkolt leányszoba méltó keretet képez a bájos kis társasághoz. Egyik sarokban mahagóni fából készült filigrán rokokó garnitúra van elhelyezve, a másikban egy miniatűr, anzix kártyák Írására alkalmas Íróasztal, számtalan csecsebecsével, mig a a hiúságnak nélkülözhetlen tárgya, a nagy állótükör, szintén ott díszeleg, mint tulajdonosnőjének ked- J vence. A szobácska falai legyezőkkel, arc- j képekkel, táncrendekkel s néhány száraz virágcsokorral vannak diszitve. Az ismertetés után halljuk a leányok csevegését. — Tudjátok c, mi a legújabb újság Esztergomban ? — kérdi a kis prókátor. — Micsoda ? — hangzik kórusban. — Megérkezett az Adonisz szépségű uj aljegyző ! — Mondd csak, igazán láttad már ? Hogy néz ki ? Szőke, barna, sovány, i kék szemű, csíptetőt hord ? És ez nem dicséret. Ki-ki meggyőződést szerezhet róla, hogy az a pár év, melyet közöttünk töltött, mindenkit teljesen kielégít. En a tanfelügyelőség könnyítésére a körlelkészség felállítását ajánlom minden felekezetiségnél olyfélekép, mint az a protestánsoknál már megvan, akik a községenkénti közvizsgálatot vezetik. Amennyiben az esperesi vizitációk nem képesek annyi figyelmet kifejteni, mert ott van a templom számadás és egyéb egyházi ügyek, melyek különben is nagy időt vesznek el ily alkalommal, addig a körlelkész évenként több izben is meglátogathatja iskoláit. Az egyes egyházmegyék és kerületek körökre lennének felosztandók. Szükséges, hogy a körlelkész valódi atyja, oktatója legyen a tanítóknak és tisztában legyen mindazon tantárgyak ismeretével, melyek megvizsgálásának tárgyát képezik. A körlelkész figyelmeztesse az iskolaszéket a nevelés fontossáo;ára, Egymást érik a változásos kérdések és a bőbeszédű Lilike hiven megfelel valamennyire. — Elegáns, magas, szőke, kék szemű, keskeny lábú, szép bajuszú, sovány, nagyvárosi szecessziós alak. Megjegyzem, hogy se cvikkert, se monoklit nem hord, úgy látszik, még nem tanult meg affektálni. Kitűnő táncos lehet, mert oly könynyedén lépked lakk cipőjében, mintha mindig »bosztont« táncolna. — No reméljük, hogy a farsangban bemutatja lábainak könnyedségét — szólt Edith. — Kíváncsi vagyok rá, melyiküknek fogja magát legelőször bemutatni ? — Én azt hiszem, te fogod őt meghódítani Piroska, — mondja Lili, de közben huncutan néz a tükörbe, nyomba meghazudtolva szavait. — Én itt nem is megyek mulatságba, — bigyesztette fel ajkát Piroska. Pestre készülök a juristabálra és egy piknikre. — Hisz ez nagyon helyes Piroskám, ha nem szorulsz a fiatal emberekben szegény kisvárosi mulatságokra, — csípett egyet Lili, — legalább a szép aljegyző kevesebb lány között fog válogatni. — Mondd Lilikém, milyen ruhában mégy a koncertbe ? — kérdi Edith. — Ugyan kérlek, csak közönséges fehér toalettem lesz, hisz nem kimondott bál. Tudod, kissé kikanyarítva, hosszú ujjakkal, meg fog felelni egy koncert követelményeinek. — És te, mit készülsz felvenni ? melytől függ nemcsak az egyes család, község, de édes magyar hazánk jövő felvirágzása is. A valláserkölcsi élet legyen a jelszó, melyet folytonosan hangoztatni kell minden felekezetnél. A tanulóknál emelje ki a haladást és figyelmeztesse őket a hiányokra, mert a szives jóakaratú figyelmeztetés hatásosabb, mint a hiányok elpalástolása, mely szerintem egy művelt tanítót nem bánt: sőt lelkesít tanulmányainak folytonos gyarapítására. A körlelkészek tanulmányozzák a tantárgyat, melynek címe : >Nevelésügye Saját leikükből hozzák napfényre azon kincseket, melyek szellemi világunk alapját építik meg. Ez ugyan krétai labirint, de a fonál ott van: a >vallás,* mely kell, hogy vezessen bennünket. Ne essünk kétségbe, ha talán vitorláinkon időnkint fagyasztó szél süvölt is át. A nemes küzdelem mindig megtermi várt gyümölcsét. A tanfelügyelőség csak a körlelkészettel igy karöltve — s ily el— En is valami könnyű battisztban megyek. — Igen. Az jó is lesz, — hagyja helyben Lili, >csak minél egyszerűbben c, ez a rendezőség jelszava, Közben behozzák a teát süteménynyel, Kettenkint elhelyezkednek a kis asztalkáknál, Edith és Piroska a pálma alatt csevegnek. Mi pedig hallgassuk ki Lili és Klárika ! beszélgetését, kik átellenben ülnek és élénken gesztikulálnak. — Hallottad, mit mondott az elébb Edith a toalettjéről? — kérdi a »prókátor. c J — Nem én; Piroskával ellenkeztem egy kicsit, nem figyeltem rátok, i — Képzeld csak, hogy füllentett a t gonosz, azt mondta, hogy battiszt ruháj ban megy, pedig én véletlenül megtudtam, ' hogy báliasan lesz öltözve, rózsaszin at\ laszban, gázzal borítva. Igazán tetszik nekem, milyen titkolódzó ; persze, nem ! akarja, hogy szebbek legyünk nála. Bi1 zony, az kunszt is lenne. A hol Málcsi I mama van, meg a szép Edith, ott nincs konkurrencia, hahaha ! J — Mondd csak Lilikém — szólt a másik sarokból Edith, hogy hívják azt a J fiatal embert, aki kezét mindig a zsebében hordja és örökös derű ragyogja be arcát ? ' — Hja, a Berezel Pista! A kit a Vörös sarkán kell csak keresni és mindjárt szembe ötlik a császár bajusz. — Mit? Talán tetszik neked Piroska Ai .Esztergom is Be' tárcája,