Esztergom és Vidéke, 1902

1902-05-11 / 38.szám

a szükséges terveket és műszaki leírást, azt a városnak megküldötte, egyszersmind pedig Korchus Béla bérlőt ajánlotta annak figyelmébe, ki késznek is nyilatkozott a vállal­kozásra, amely szerint, végleges megállapodásként hajlandó az öreg tavat 12 évre, kat. holdankénti és évenkénti 15 kor, bérért, összesen mintegy 218 kat. holdat, 1903 évi­január i-től bérbevenni és hozzá aképen, hogy a bért nem a minden­kori vízzel tényleg elborított, hanem három évi átlag időben elért legna­gyobb vizterületnek megfelőleg fogja fizetni. A marhatartó gazdaközönség sé­relmesnek látván érdekeire a halas­tónak létesítését, kérvényt adott be a városhoz, melyben azt kéri, ejtené el az végleg a halastavat, minek fejében, illetve az évi elmaradt ha­szon részbeni kárpótlásául készek minden egyes marha után évenként 1 koronával magasabb legelőbért fizetni A képviselő testület a kérdést a gazdasági bizottsághoz vezérelte véleményadás végett, mely pénteken délután tartott ülésében két órán át foglalkozott azzal úgy gazdasági, mint az ezzel kapcsolatos pénzügyi szempontt ól Pénzügyi szempontból kétségte­len, hogy a halastó a városnak csak előnyére lehet. Hogy pedig gaz­dasági szempontból a gazdaközön­ségnek hátrányára nem lesz, az elő­adó és a mérnök felvilágosító sza­vai után, kételkedni abban nem le­het. A gazdaközönségnek nemcsak az a sérelme, hogy, a legelőnek jelen­tékeny része a használatból elvona­tik, hanem és főképen az, hogy a nyári nagy forróságokban, midőn a homok talajú legelőn, a legeltetés majdnem lehetetlen, hogy akkor nem lesz meg az egyedüli menedék, 1 ————— ——MM Vájjon lesz e még azoknak folytatása ? Oh dehogy lesz! Öt éve már annak de Pista bácsi még soha se volt itthon az óta... Köny szökött a szemeibe erre a gon­golatra — aztán betette a könyvet és kezében a mezei virággal a Mária szo­borhoz sietett, hogy letegye annak lábai­hoz, a kikelet legelső virágait. Kakuk szólalt meg kint a park sűrű­jében, a lányka szeme felcsillant erre és hirtelen bekiáltotta a fák közé, hogy: Kakuk madár mond meg hány évig élek? Falun általánosan elterjedt babonás hit az, hogy a ki először hall kakuk szót tavasszal és ha ezt a kérdést hozzá intézi, aunyi évig fog élni, ahányat a kakuk kiált. Kipirulva, kezét szivére szoritva várta a választ, de a kakuk egyet sem kiál­tott, csak az esti szél suhogtatta hajto­gatva az orgonafák virágos ágait. Össze­rázkódott és elsápadt. Meghalnék tehát még ebben az eszten­dőbea ? susogta sírásra álló szájjal és rémülten nézett szét maga körül, mintha valakitől választ várna erre a kétségbeesett kérdésére. Az orgona fák ágai illatot lehelve bólingattak, ugy tet­szett neki mintha igent integetnének felé, mintha suttognák ! Igen, igen meg­fogsz halni még ebben az esztendőben! Nagy fényes könycseppek jelentek meg a szemében és erőtlenül roskadt térdre a Mária szobor előtt — és egy sóhaj kíséretében letette a mezei csokrot az Isten anya lábaihoz s akkor egy­szerre megszólalt a Kakuk madár. (Vége következik,) az öregtó és annak körnayéke, mely száraz időben is alkalmas a le* geltetésre.. Ezen aggodalom azonban elenyé­szik a bérlő azon szerződésilegbiz­tositandó kijelentésealapján, m@ly.sze­rint készséggel adja beleegyezését abba, hogy a vizzel el nem árasztott, sőta csekélyebb vízzel elöntöttterüle­teken,. a, gazgaközönség marháit szabadon legeltetheti; És nehogy a sáncok akadályul szolgáljanak a szabad legeltetésnek, azok létesíté­sétől is eláll. Igy alakulván a viszonyolt,, a bi­zottság 9 szóval 3 ellenében,, véle­ményezte a tó létesítését a^zon hoz­záadással azonban, hogy a< legelő^ nek minél nagyobb kihasználhatása céljából, a város közönsége két­három száz koronával többet ve­gyen fel a bokor irtásra.. Tárgyalás alá vette ezek után a bizottság NozdroviczkyMkk\6s erdíő­mesternek* a fabeszállitásnál előfor­duló faelhányás meggátíasára vonat­kozó valóban igen helyes és gya­korlati tapasztálatokra alapított ja­vaslatát, melynek alapján aztán ki­mondotta, hogy a fa a téglaháznál raktároztassék, a szállításra nézve pedig azt véleményezte, hogy az I. és II. rendű fa olvasva, mig a többi csoportonként szállítandó. Amennyiben pedig a csoportonkénti szállításnál elhullott fa találtatnék, az, az összes fuvarosok költségére fog külön a város által beszállittatni. Az ellenőrzés hatásosabb gyakor­lása okából kimondotta azt is, hogy a városi fa szállításakor, magánosok az erdőből fát nem vihetnek. Nem hagyhatjuk anélkül, hogy Nozdroviczky Miklós körültekintő gondosságáért, elismerésünknek kü­lön ne adjunk kifejezést. — Figyelmeztetjük úgy helybeli, mint vidéki azon munkatársainkat és levele­zőinket, kik ez évben magukról életjelt még nem adtak, hogy amennyiben tisz­teletpéldányra tovább igényt tartanak, azt mielőbbi munkálkodásuk révén tudo­másunkra hozni szíveskedjenek. A szer­kesztőség. — Főispánunk beteg. Sajnálattal ér­tesülünk lapunk zártakor, miszerént fő­| ispánunk Budapestről Nyékre történt j átköltözködése alkalmából erősen, meg hűlt, úgyannyira , hogy kezelő orvosa I szigorú rendeletére, még szobáját sem , hagyhatja el. Ez oka annak, hogy a mai j ifjúsági ünnepélyen részt nem vehet, amint ! ezt a főgimnáziumi igazgatóhoz irt leve­lében sajnálata kapcsán tudatja. j — Dr. Walter Gyuia főtanfelügyelő ' holnap utaxik cl Budapestre, hogy részt­I vegyen az angol-kisasszonyok intézeté­I ben fennálló polgári iskolai tanítónő­képző tanképesitő vizsgálatokon, — Érettségi vizsgálatok a főgimná­ziumban, június 2, 3, 4 és 5-ik napjain fognak megtartatni, a diszteremben. — Nagy Pál, néhai Nagy Pál volt vá­! rosi képviselő fia, ki je'enleg a város .szolgálatában áll, miként részvéttel ér­tesülünk, súlyos betegen, meühártya és [tüdőgyulladásban fekszik. Mielőbbi job­bulást kívánunk. — Táncoktatási tanfolyam. Rosen­kranc Márton győri jó nevű ok'eveies tánc és illemtanitó, ki egyszersmind a győri színháznál is tánctanító, felszólli­tás folytán városunkba jött, hogy mint­egy hét hétre terjedő korlátolt zártkörű tanfolyamot tartson. Beiratkozni lehet hétfőtől kezdve naponként d. e. 10—-12, d. u. 4—6 óráig a »Magyar Királycban, hol is a táncoktatások lesznek. Felvétet­nek úgy kezdők, mint haladók. A tan­folyam, kellő számú jelenkezések esetére f. hó 17-én nyilik meg. Az édeklődők figyelmét a kinálkozó alkalomra, már e helyütt is felhívjuk. — Nyiífdijasás. Szabó Jázseft volt vá­rosi * pénztárnok, a napok bao adlta be at: v«roshoz, nyugdíjazása iránti kérvényét. — Teratésze-ti ritkaság. A h napokban vadászaink egyike a szentgyöingymezei határban egy mór szalonkát! lőtt, mely még- egészen; pelyhes vcaki. Ritkaság; számba megy, hogy nálunk a, mór sza­lonka költsőm —A.nmgye állandó bíráló választmány*^ Fi Hó 14.-én d.. u„ 4 órakor ülést tart, mely­iek tárgya, a Kernenden és* Kesztölcön» :§QI. évi november 8-án törvényhatósága bizottsági taggá megválasztott Bernhardt , ajos és Apátfey Gyula választása ellem seadott felszólamlás tárgyábaa, a vári­negye igazoló választmány* által hozott Határozhatok ellen beadotti fellebbezések ílbirálása. —• Ujabb adakozás a rlákasztalra A 'őgymnásiumi kath. deákasztalra az esz­tergomi takarékpénztár 6o*,rkor:. az ipar ÉS kereskedelmi bank pedig,, 40 korqaát adottá —• ^onvertió. A pesti magyarkerekké-, delmibank ajánlatot adott be a város taná­csához, melyben a viaos összes kői­csöndnek convertálásár* tesz aján­latot. A tanács az ajánlatot . aaxal vette, tudomásul, hogy annak idején^őbb aagyobb pénzintézettel fog összekötte­tésbe lépni. — A húsfogyasztás] adó hatá&o*abb elíenőrizhetése ügyébe^ a városi áBator­vos kérvényt adott be a tanácshos*, mely­ben előadja, hogy azoa, he.lytelen> és az ellenőrzést megnehezítő gyakorlat mely szerint magános felek kisebb állatokat a mászárszékekbe visznek leölés., és a húsnak feldolgozása végett, az ellenőr­sést a mészárszékekben felettit, megne? siti. Az állatorvos javaslatára kimondotta a tanács, miszerint a mészárosok és henr­teseknek tiltva vas üzleti helyiségükben* a magán felek állal hozott allatokat leölrá és azok húsát o*tt feldolgozni^ Mégis nehogy a nagy közönség zaklatásoknak legyen kitéve, megengedte azt, hogy a mészárosok és hentesek aaokat, a wa.-, gánfelek lakásán, végezhessék. — A nyomdászok bang^arsenyérs a meghívók már szétküldcttek, s akik esetleg tévedésből meghívót nem kaptak, de arra igényt tartanak,, sziveske^|enek eziránt a rendező bizottság elnökéhes : Zeke Józsefhez (Buzárovitsnyomda) for­dulni. Egyben felkéretlek mindazok, akik ülőhelyeket előjegyeztettek, szíveskedje­nek május 16 án -s£ pénteken — délig jegyeiket kiváltani, hogy azontuí mások igényei is kielégithQtők legyenek. Hely* árak: Számozott üüőhely 1—41. sorban I kor. 60 fillér, a többi sorokban 1, k©r rona 20 filléiij állóhely 80 fillér. Felül­fizetések a jótékonycél iránti tekintetből köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók B&zárovics Gusztáv könyvkereskedésé­ben és a Hunnia papirkereskedésben,. — Herr István Ziegelei. Nehogy az olvasó közösség azt higyje a címből,,, hogy itt valami Ziegelei István stevű úr­ról van szó, kijelentjük, hogy ennek a hirnek az is lehetett volna a címe : &a német nyelv és az esztergomi főszolga­biróságt, amennyibe® ez a gonosz nyelv nagyon megtréfálta a szolgabiroság nyelvismeretét. A Wiener Bezirks kran­kenkassa ugyanis levelet irt »An das Kőnigl, Stuhlrichteramt in Gran«, mely szerint: »Istvan Ziegelei in Gran als Agent Fiuss-und Seefischbandl 20. Han­delsquai I7. Schuldet der gefertigten kasse für fällig gewordene Versicherungs­beiträge und zwar« . . . etc. Szolgabi ­ráék a germán íráson eltűnődtek, de végre is megállapították belőle, hogy »Istvan Ziegelei« valami eszter­gomi ur lehet s illetékesség szempont­jából áttették az iratot a város tanácsá­hoz. A város tanácsának urai azonban kevésbé állottak hadilábon a csúnya osztrák idiomával, mert csak visszakül­döttek az iratot a szolgabiróságnak azon kis végzéssel, hogy : Jelen irat eredetben visszaküldetik, mivel a megkeresésben nem Ziegelei István-ró), hanem István Ziegeleiről van szó, ez pedig nem más, mint a tek. szolgabírói hivatal illetékes­sége alá tartozó István téglagyár Pilis­Maroth mellett. No, aki az esztergomi szolgabirósági íő urak szittya hangzású neveit ösmeri csupán, nem csodálkozik az ő német grammatikájukon, még ha tudja is, hogy vagy egy tucat német falu van fenhatóságuk alatt. — A versenytárgyalás eredménye. A járásbirósági épület és foghíz felépítésének tárgyában, 19^^46 kor. 2^'fillér előirányzati ossaeg melleit Komáromban;! megtartott versenytárgyalásra* IQ vállalkozó ajánlata érkez*tt be és pectíg Póilák Ignác-komá­romi vállalkozóé 2ES\; „ScÄeiber Gyula újpesti építési vállalkozóé 20?| f ,-. Grürofeld Armin újpesti épiteszs 19*?},,- Wéllisch Hsagó budapesti építése s?7°| 0 ,:, Glanc Lipót fis.* és FuchaSamu társvállalkozóké :6?/ 4 °; 0 ,- Fischer Ferenc budapesti' mű­építészé 15%;-, TigesrmanniSándorfr buda­acsíi épiíőoaesteré TelföláyJ)ámel Dada pesjá: építő niedere Eggenhofer líójssel építési vállalkozóé 7-szásalék^- s régre Sttika Feraac építési vállalkozó a sárásbirésági épjüctre -4#G százalék s a fogházra* százalék árengedífcénynyel. A. versenytárgyalásra wonatkoxó összes iratokat, a törvényszéki elnök h*£áro*at­jiozatalá- céljából, az igaaságüg^míniszter­hez terjesztette t föl; — ÓtlzÖi^pivVásáe^-Akereskedétlem­iigyi m. kir. minisztee,{. évii 244ÍÖ) sz. alatt ke-*§ rendeletével megengedte, hogy X Kcsaárom vármegyeíeKületéhes-tartozó Ó-Szőtoy községben n ís> f.-.évi májú*. 19 re cső, országos vásár, ea évben*, kivételesen májú* 12-én tartassék, meg. ^ Jl, párkáayf r&iiógyUlQ&t: Wémeth Józsefet csetidőrságüflk már ; átadta a komáromi ügyészségnek. ~— A bLáapesti kertészeti ifiállitás, mioct tudósiíonki éríesit, n<?mcsak a nagy kÖA^nség, Äanem a* legelső, szaktekinté­lyek véleményei szerint mánden. eddigit feliülmul és vetekedik bársnely világkiálli­tással. Esgtn, síker;oroszl^iiíjészerSlauihner ^dön , cs>. és kir... udyarfemagkciicskedőé, akinek kiállítása oly szij> és fenséges, hpgy e. cég. tulajdQnpsa«,neim győzi fo­gadni az elisme ő nyilatkozaiGkat, me­lyek valóságos ováció számba mennek, Á megiiyitás natpján József fŐhejrceg sze- ( mélyes«n grat.ilált M^nthner Ödönnek és bemutatta Kiotói főhercegnőnek^. Kedden Ő felsége a kiállítást megláto­gatta és min^eni; egyes csoportnál elis­merését fejez Je, ki \ INtauthrMtriasek. E világ-,, hírű cég, mely eddigre külföldi kiálli­táso^^azcl^ő dijakat vifete el, csattal versenyen kívül jeront meg. hogy mel,-. lette főképp^ a. vidéki cégek is éruény.c­c sülhessenek, sőt- ő, mag:«» is 3 liszttletdi­jaí ajánlott fel a kiállítás ügye érdeké­ben. —-. Mautneri-csop-ortjai 15 főhelyet-1 foglalnak el az ipar csarnokban és az­; előtte levő területen. Olyan gazdag,, ba> ; . bérerdőt, páln&aligetet és szindös s virá^. gokat még- nem^ lát©.tt a budapesti; kö-i zönség^ a milyent Mauthner varázsolt oda. Kiállított többi között viruló l#0O> Qrimzon Rambler rózsát, 30OQ. nagyvi­rágű- Gineráriiát, több mint /.OOO . babér r­fát, melyek a kiállítás után eladásra, ke­rülnek. 80®) szegfűt 175 változatban^ stb>. stb.. Még a szakemberek iss Ä oda nyilat­koztak : ».tudtak, hogy Mautht cfr nagy, dfe hogy ilyet is tud nyújtani, az már igazán páratlan!* A zsűri egész zavar­ban volt^ hogy mivel fejezze.ki; elisme^ rését és megbízta az elnökséget, bogy magasztaló hangú levélben mondjon kö­szönetet Mathnernak^ amiérik a kiállítást oly magas színvonalra eme4t«> — A polgári egyasület fl é. május 4-én rartott jótékonycélu előadásán fölülfizet­teK : Frey Ferenc 8' ko^, Daakó István 5 kor., Váraljai Sándor, Kováts István, Lengyel Flavian. 4-—4t kor., Grusz Ede 3 kor., Vimraer Imre k dl?-. Hulényi Győző, Borossav Dávid; Ró»sa Vitái, Miklósy József, Sztankay ÁcMm ^—-2 kor., d». Nemcsák János, dr. Wessz Sándor, Welle Olivér, Székely Henrik» Sehenkengel An­tal és Szatzlauer Gyula 1—I kor. Fogad­ják a nem*s adakozók ezúttal is az egye­sület hálás köszönetét. — P'ricerojigálás. Holop Istvánt^ aki dühajkodása közben id. Schalkászt Ignác és Grósz Ferenc pincéjéről a redőnyö­ket keretestől letépte, járásbíróságunk három napi fogházra Ítélte. A megérde­melt büntetés szolgáljon elrettentő pél­dául. — Heveny fertőző kórok- Esztergom vármegye területén április hó második felében a következő heveny fertőző kó­rok fordultak elő: Esztergom városban: bárányhimlő, kanyaró, roncsoló torok­lobb. Nánán: trachoma. Párkányban: hasihagymáz. Köbölkuton: torokgyik. Bucson: hökhurut, Esztergomban, Táthon, Bajóthon és Párkányban : kanyaró. Nagy­sáp, Tokod, Párkány, Kernend, Duna­mocs és Búcson : vörheny. Kőhidgyar­mat, Búcs és Farnadon : roncsoló torok­ob.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents