Esztergom és Vidéke, 1901

1901-03-17 / 22.szám

tsztergom, IUUI. AAIII. evíoiyam. zz. szam. vasárnap, márczius I/. ESZTERGOM és TIDÍKE AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. Megjelelik Vasárnap és Csütörtökön. Fel.lős a st érintésért: Szerkesztőség és kiadóhivatal: pLőFiz^ést ARAK • MUNKÁCSY KÁLMÁN- (hova a \h\ntti, előflzetések, nyilttere* és hirdetések küldendői) fá*évr

é

e

T- "~ - ~" - ~ - - l

í Hl' - m L.

P

ti.i«jdonoB kiadókért: Spécije i>yi-tér, 330. szám. Negyedévre ' ^ ~ * DR. PROKOPP GYULA- * _ *d«i ^ Választás előtt. Esztergom, március 15. A városi képviselőtestület kedden délelőtt újra megjelenik az urnákat helyettesítő színes papirdobozok előtt. A tisztújítás csak részleges ugyan, de mivel legkevesebb hat, esetleg — a graduális pomóció révén — tizenkét állás kerül betöltés alá, jelentőségében s a jövőre nézve való fontosságában jóval felülemelkedik a rendes részleges restauráló közgyűlések felett s ezért nagyon is indokolt az az általános érdeklődés, amely március 19-ike iránt mutatkozik. Még mindég tárgyalják, vájjon egy általán szükség volt-e mind a hat állás betöltésére, illetőleg kettőnek újjászervezésére a városházi hivatalnok-kaptárban. Ezek a tárgyalások azonban egyértékűek az esprit d

T escalierrel. Akik e kérdést tárgyalják, ugyanannak a képviselőtestületnek tagjai voltak akkor is, amikor az állások betöltését, illetve kreálását elkatározták. Ugyané képviselőtestület volt az, amely ez állások betöltésére az alispántól határidőt kért, a tanácsot a pályázat kihirdetésével megbízta. Minden utólagos okoskodás terefere, immár tehát felesleges és céltalan, (aminthogy a választó közgyűlésen \ felszólalás tárgyát sem képezheti. De mindenesetre kell majd foglal|koznia lelkiismeretesen vele a városi szervezési szabályrendelet re! videálására delegált bizottságnak, bár j annak eredménye is csak a jövőre lehet hatással. | A képviselőtestületnek nincs más dolga és kötelessége most, mint megválasztani a hat-tizenkét tisztvise lőt úgy, ahogy legjobban lehet és tudják megválasztani. Nem tagadjuk: : e tekintetben eddig a képviselőknek könnyű szerepük nem volt, különöI sen azoknak, akik az utánjárás fáradalmait perhorreskálták. As általános tisztújítás kivételével, a kandidáló bízottság ülését közvetlenül a választó gyűlés előtt tartotta, a | Városi Kör nem tárgyalta a pályázók kondüit-lisztáját, érdemeit, hibáit, ambícióját s maga a tanács is csak a két utóbbi választásnál tartott ily konzíliumot, annak eredmé! nyét azonban publikussá nem tették. I j Mind e körölmények ezúttal nem fognak fenállani; hivatkozni rajok, | mentegetődzni velük nem lesz lehetUéges. A kandidáció hétfőn délelőtt 'megtörténik s nem lesz hét pecsétI tel lezárt szekretum. A tanács már ' csütörtökön d. u. nyomban a pályázati határidő letelte után áttekintette, osztályozta, megbírálta a pályakérvényeket s előzetes megállapo'dásra is jutott az ő jelöltjeiben, jelölése sorrendjét közölte a Vá'rosi Kör«-rel, de ez véglegessé természetesen csak a kandidáció megtörténte után válhatik !

s ez alkalommal méltányosnak 1 és helyén valónak találnók, ha nem!

csak a tanács tagjai, hanem mind• azok a tisztviselők résztvennének !

eme konferenciában, akik a képviselőtestületi gyűlésen szavazati jog' gal birnak. E konferencia újra közölné megállapodásait a Városi Körrel, mely hétfőn délután rendkívüli közgyűlésben fogja pertraktálni a lajstromot. Egyszóval kontaktusban lesz a két legarravalóbb faktor s nem kételkedünk, hogy közös megállapodásra fogunk juthatni, amely természetesen azért kötelező nem lehet. Ezenkívül minden városi képviselő pontos kimutatásban kézhez veheti az összes jelöltek minden fontos adatra kiterjeszkedő minősítését, amely az illető korát, kvalifikációját, eddigi alkalmaztatását stb. tartalmazza s igy bizonyos képet még az ismeretlen kandidátusokról is alkothat magának. Mindezen körülményeknél fogva hisszük, hogy a választás eredménye, amennyire csak lehetséges; közmegelégedésre fog szolgálni; bizonyos régi, de elsimult ellentétek, személyi okok, egyéni hajlamok, de főképen az egész előkészületi kampány rendezetlensége, széttagoltsága ezúttal érvényesülhetni aligha fog. Bízunk a képviselőtestület előrelátásában, lelkiismeretességében, érettségében, hogy minden melléktekintetet félretéve — már csak bizonyos önzésből is, mert elvégre Igen, 1848. márcz. 15-ike volt az, a mikor a nemzet Tyrteusának ajkairól zúgó viharként hangzott el ezen alkalomra rögtönzött nemzeti dala: Talpra magyar, hí a haza; Itt az idő most vagy loha ! s ezer, meg ezer ajak dörögte reá a viszhangot: >A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk !« S ezen elhangzott szavakat csakhamar tett követte ; megalkották s egyúttal el is fogadták közös lelkesedéssel, e nagy napon a szabad sajtó első kiváló termékét, a hires márcziusi 12 pontot, a melynek értelmében : a jobbágyság felszabadult ; a robot, a kilenczed eltörültetett; a népképviseleti országgyűlés megalkottatott ; a nép bevétetett az alkotmány keretébe; a keresztény vallások egyenlő jogúak lettek; az egyenlő, közös teherviselés kimondatott; Erdélyt Magyarországgal egyesitették s végleg összezúzták a sajtó ádáz bilincseit. Egyszóval ütött a szabadság rég várt órája ! A szabad érzésben, a szabad gondolatban és a szabad cselekvésben megnyilatkozó nemzeti újjáébredés örömünnepe bekövetkezett, mely egy napon lerontá azokat a szolgaság szülte választófalakat, a melyek a hazafit hazafitól, testvért testvértől elválasztva, megakadályozták, oly hosszú időn át a nagyratörő s művelt előrehaladást. E napon, 1848. márcz. 15-én göngyölgették ki bátran s lobogtatták magasan Hí .Eszteroom és Vidéke" tárcája, Fütyül a szél. Fütyül a szél, vadul dühöng a vihar, Kód képződik a porból, mit felkavar. Sűrű a köd, alig látni azon át A falunak kimagasló templomát. Ép most szólal, — tde hallik — harangja. Hangfát a szél messze távol ragadja. Búsan búgja el a széles határba*: yMost esküszik Búzi Péter Hűtlenné lett babája U Ide hallik hegedűszó, cimbalom. Búzi Péter hallgatja domboldalon. Ezüsttel vert régfokosa nyelére Rovást karcol, — a tisztábbik felére. Ali a gulya, delelőre terelte, Varjúsereg ott kóvályog felette. A kis bojtár lefeküdt a subára, Csak a lompos Dudás vigyáz Az egész nagy gulyára. Péter miatt biz eshetik elég kár. Az ő esze, tudja Isten, merre jár 11 —- Katiczáék tulipános kertjében Az a kis pad, az van az S eszében t Két hete mult, holdvilágos szép este, Hogy a lányt ott Búcs Pistával megleste. Akkor, ha a düh nem veszi el eszét, Búcs Pistának hitvány fejét Fokossal verte vőn' szét l . . . Nézi, nézi a rovást, mit faragott, De htába ! Nem tarthat már haragot; — Az a leány remeg, mint a rózsaszál, Mikor vele leszámolni szembe áll ... ! S bármint mondja Miklós gazda: *Az a legény, ki nem hagyja U — —• ő Búcs vérét ki nem ontja, Hisz a lány oly szépen mondta: >Ne bántsa, mert szeretem /< Üzbéghy. Március 15. — Emlékbeszéd ; tartotta DOMBAY NÁRCISZ főgimnáziumi tanár. — Mélyen tisztelt ünneplő közönség ! Ötvenhárom hosszú éve annak, hogy nemzeti életünk küzdelmes — de mindig lélekemelő folyásában — fölvirradt végre az öröm, a boldogság dicső napja ! Több, mint félszázad zajlott le megjelenése után azon felejthetetlen napnak, a melyen az újjászületés kedves tavasza derült reánk; {mely új életre keltő eszméivet épúgy érintett bennünket, miként a nap mindent átalakító s az egész mindenséget éltető sugaraival! S ez a nap, nemzeti életünk édes fölvirradásának boldogságot hirdető napja, 1848. márcz. 15 ike, örök betűkkel van beirva hazánk történetébe! Boldog, felejthetetlen nap, dicső esztendő vagy te, 1848. márcz. i5-ke, nemzetünk történetének változatos egén! Fényes, világitó nap, melynek gyöngéd sugarai új életre keltették a mély álomban szunnyadó magyar nemzetet. Lágy meleget lövellő sugaraid megpuhították a tétlenség és részvétlenség hatása alatt, az emberi szivekben képződött jégpánczélt! Tündöklő fényed eloszlatta a magyar nemzet előrehaladásának erősen útját álló homályt s megmutatta egyúttal azt, hogy hogyan juthat el azon örvényhez, mely, az annyi küldelmen keresztül ment nemzetet, biztosan a nagyság és a rég óhajtott szabadság eléréséhez vezeti! Ilyen fényesen világitó, ilyen minden lényt, az egész magyar népet átható nap voltál te, 1848. márcz. 15-ike, nemzetünk egén akkor, a mikor először megjelentél — s az vagy most is ! Mert hisz az idők folyása s a félszázadnál is hoszszabb letűnt idő, nemcsak hogy nem mosták ki emlékedet szivünkből, hanem erősebbé, kiirthatatlanabbá tették a lefolyt évek azokat a betűket, a melyeket a dícső mult mélyen bensőnkbe vésett! Igen, m. t. ü. k., e nagy nap évfordulóján, itt e helyen való megjelenésünkkel, a legfényesebben igazoljuk azt, hogy tiszteletben tartjuk nemzeti ujjáébredésünk tavaszát! Eljöttünk, hogy méltóan ünnepeljük meg nemzeti életünk újjászületésének hajnalhasadtát. Jól tudjuk, hogy ez a nap, márcz. 15-ike, volt az 1848ban, a melyen a franczia és a bécsi forradalom eszméitői áthatott pesti fiatalságnak s ezzel kapcsolatban a nép javarészének is tettre kész és bátor fellépése után — nyilt térre lépett az, ami után, az édes magyar nép, oly hosszú idő óta epekedett már! Ferencz József keserűvíz az egyedüli elismert kellemes iztt természetes hashajtószer.