Esztergom és Vidéke, 1901
1901-03-14 / 21.szám
annál inkább csodálkozott, amikor másnap, a közig. biz. ülésén mégis felszólalt. Ez al kálómmal azután az alispánt szintén kijeién tette, hogy becsületességét soha kétségbe nem vonta. Az ülés után pedig a főmérnök, amikor ő még elnöki székében ült, — hozzája jött — a szavakra nem emlékezik, de arra igen, hogy oly hangon és modorban szóllott hozzája, hogy erélyesen rendre kellett utasítani őt. Később azomban hivatalában a főmérnök bocsánatot kért tőle, igy ugyancsak meglepte ismeretes fegyelmi elővizsgálatot kérő beadványa. Ez a tényállás, amelyből eléggé kitűnik, hogy a/ ellene emelt vád alaptalan. A bizottság — hosszabb vita után, amelyben többen hangoztatták, hogy az az alispánnak elégtétel nyújtandó — kimondottak, hogy mielőtt érdemlegesen határoznának, közlik az alispán jelenté-, sét Vajdával, nyilatkozattétel végett. Népoktatásunk. .. . ~. '• j Vargyas Endre kir. tanácsos tanfel-; ügyelő jelentette, hogy a lefolyt feb-j ruár hóban folytatólagosan meglátó-; gatta a belvárosi elemi leányiskolát, a Szent-Anna-zárdai rk. e'emi leányiskolát, j a duna-utcai elemi fiúiskolát s a buda-utcai elemi fiúiskolát, összesen öt taninté-; zetet 2o tanteremmel. Ebben az öt tanintézetben a felvéte'i naplók szerint beirva talált 1194 tankötelest. Látogatásakor jelen volt Összesen 1082 növendék távolmaradásuk általán betegség által vannak igazolva. A tanítást rendes folyamatjában találta mindenütt. Az egyes tantárgyakból tapasztalt feleletek nyomán meggyőződött árról, hogy a törvényben előirt tantárgyakat, minden osztályban, mindegyik tanitó és tanítónő teljes igyekezettel iparkodik feldolgozni s az eredmény altalán kielégítő. Túltömött tantermeket talált a SzentAnna-zárdai elemi iskolánál, ahol az I-ső osztályban IOI, az.egyesitett III.—IV.—Vdik évfolyamú osztályban pedig 92 növendék van összezsúfolva. A vízivárosi rk. elemi leányiskola II. III. évfolyamú osztálya, mely a tanitó képző épületében van elhelyezve, 62 növendék részére szintén szük s egészségtelen. Iskolánk célszerűtlen a buda-utca elemi iskola épületé is. A belvárosi elemi leányiskola s a duna utcai elemi fiúiskola is sok kivanni valót hagy fenn. Minden bajon azonban csak akkor lehet majd gyökeresen segíteni, ha az elemi iskolák jellegének régen vajúdó kérdése valahára megoldást nyer. A tankötelezettség végrehajtását illetőleg jelenti, hogy január hóról pótlólag minden iskoláról beterjesztették hozzá az elöljáróságok az iskola mulasztási kimutatásokat. Február hónapról a vármegye 60 iskolája részéről terjesztették be hozzá a aárós határidőig a megfelelő kimutatásokat s így 10 iskola részéről a kimutatások megsürgetése vált szükségessé. A lefolyt hónapban igazolatlan iskolamulasztások után 522 korona pénzbírság rovatott ki. Ebből részint készpénzben, részint közmunka szolgálmányokban az e'őljáróságok végrehajtottak 356 koronát. A többi összeg végrehajtás alatt ail. Esztergom városában a lefolyt hóban egyetlen igazolatlan mulaszt;; s sem fordult elő. . A tanítói fizetéseknek rendezése köréből jelenti, hogy vallás- és közoktatásügyi ministerium a lefolyt február hóban hat tanitó, illetőleg tanítónő részére, fizetés-kiegészítés cimén összesen 2560 korona évi államsegélyt, két tanitó részére pedig 200 kor. évi ötödéves korpótlékot,'mindössze pedig 2760 korona államsegélyt utalványozott. Egyéb ügyek. Az évi jelentésben figyelemreméltó és nagyon időszerű az a kérelem, amelyet a főorvos is megtesz, hogy tekintettel a folyton satnyuló lakosságra, az italmérési engedélyek száma csökkentessék. Valamint a megyebeli cementgyárak és építkezési anyagot szállítók érdekében tett azon kérelem, hogy azok vasúti tarifakedvezményben részesít essenek. A vasúti igazgatóság teljesithetlennek találta a bizottság ama kérelmét, hogy Esztergom—Komárom között direkt vasúti kocsik közlekedhessenek. Most a kereskedelmi miniszterhez fordulnak nagyon is méltányos kérelmükkel. Hosszabb vitát provokált a legutóbbi fedanyag pótárverés ügye, amennyiben az árverés azt eredményezte, hogy az elért ár'ejtési összeg jóval magasabb az előbbinél. A vita inkább akadémikus je'legű volt s a többség abban a véleményben látszott lenni, hogy az útszakaszonként való árlejtés helyett vissza kell térni az együttes vállalkozáshoz. Dr, Helcz fegyelmi ügyének befejezé- \ sére a városnak még hatvan napi halasztást adtak. Pilismaróth község panaszt emelt Ra- j tibor herceg ellen, hogy a határban va- j dászterü!etének dúvadai nagyon sok | kárt okoznak. A herceg erdőmestere az ellenkező bebizonyithatása végett felkérte, j a. bizottságot, hogy egy legközelebb rendé- j zendő hajtóvadászatra két tagot küldjön i ki. B. Szabó Mihály és Csupor István! küldettek ki. A gyűlés hangulata egyébként éppen j nem volt izgatott. Praesens. j ' i Az „Esztergomi Takarékpénztár 4 ' közgyűléseEsztergom, március 13, 1 Az »Esztergomi Takarékpénztár* f. i hó 10 éri tartotta ötvenhatodik évi ren-1 des közgyűlését. A részvényesek nagy; szám-an jelentek meg s a gyűlés meg- ( kezdése előtt érdeklődéssel járták körül az intézet helyiségeit, amelyeket a nyári folyamán ép annyi ízléssel, mint gyakorlati érzékkel ugy alakították át, ! hogy azok ma nemcsak céljuknak megI felelők, eltűnt az eddigi szoroskodás, 1 hanem egy előkelő, modern pénzintézet ínteriőrjének tipikus képét nyújtják. A közgyűlés lefolyása rövid volt s úgyszólván az igazgatói és számvizsgálói jelentés meghallgatására és egyhangú tudomásvéteiére szorítkozott, ami ily mintaszerű pontosággal, szakavatottság-! gal és lelkiismeretességgel vezetett pénz- j intézetnél természetes. A gyűlésen, mint évek óta, a velerán igazgatósági tag: dr. Feichtinger Sándor e'nökölt. Az igazgatói jelentés előre bocsátotta, hogy a nyomasztó pénzügyi viszonyok! az elmúlt évre is átszármaztak az 1899-ik; év második feléből. 1900. év elején eny-S hűltek-ugyan s a javulás reményét keltették, a magasan felszökkent kamatláb a mérsékelt irány felé hajlott, a pénzforrások a hitel ellenében oly mereven el nem zárultak, de azt nem a gazdasági élet fellendülése okozta, hanem az üzleti forgalom körében beállott teljes éfette?enség. Az ipar és a kereskedelem az egész évben pangott, a vállalkozázok teljesen szüneteltek, a terraési viszonyok kedvezőtlenek voltak s mindez, a keresethiánynyal, nagyobb gazda : sági válság aggodalmát keltette. Ily körülmények között az intézet főfeladatát a beruházások útján már létesített alkotások fentartása s a napi szükségletek kielégítése képezte. Mégis, noha az intézet eddigi óvatosságát ugy a személyi, mint az ingatlanra való hitelezésnél megkettőzte, majd minden üzletág nagyobbodott. A takarékbetét: 1899- ben volt . . 8.948,920 K. 80 F. 1900- ban . . . 3.026,004 K. 51 F. több 78,000 K. A jelzálog kölezön átlaga : 1899-ben .... 7.301,881 K. 22 F. 1900 ban .... 7.442,731 K. 96 F. több 141,000 K. Váltótárca : 1899- ben .... 1.189,877 K. 70 F. 1900- ban .... 1,102,488 K. 24 F. A kevesbedés az érsekújvári takarékpénztártól visszavont nagyobb összegű váltóhitel befizetéséből keletkezett. Zálogkölcsönök: 1899 ben tőkéje . . 132.468 K 68 F. 1900-ban 131.158 K. 60 F. Ingatlanok: 1899-ben .... 627.052 K. 12 F. 1900 ban ..... 631,221 K. 81 F. Az emelkedés abban leli magyarázatát, hogy,bár a régebbi ingatlanoknál a szükséges leírás megtörténi, egy dunautcai ház kénys? ervételével az ingatlanok száma megszaporult. A Lőrinc-utcai bérház bevált, jövedelme növekedett, kiadatlan helyisége ma már aüg van. A jelentés javaslata szerint az üzleti év 137.791 kor. 84 fillér tiszta jövedelméből jótékonycélra 8.690 koronát szavaztak meg, mely nagylelkűség önmagát dicséri. És pedig alapitványképen adtak a reáliskolának, a kereskedelmi iskolának, a városi tüzoltóegyletnek 200—200, az aggok házának 100, a főgimnáziumi és reáliskolai segélyző egyletnek 60—60 a tanitóképezdeinek 40, a párkányi tüzoltóegyletnek 30 koronát. Továbbá a Gazdasági Egyesület szőlőiskolájára 200, a Szentháromság-szoborra 200, a városi kisdedóvóra 150, elemi iskolás szegény gyermekeknek 120, a Szépitészeti Társulatnak 100, a vízivárosi s az annatemplomi zárdába járó szegény gyermekeknek 50—50, az iparos tanonciskola munkakiáliitására 40, a gazdasági ismétlő iskola jobb tanulóinak 30, a Jótékony Nőegyletnek 40, a Szent Vinczeegyletnek 40, az ev. ref. egyház község céljaira 20, a kereskedelmi iskola jobb tanulóinak 30, a VörÖsmarty-szoborra 100, a gazdasági munkások segélypénztáraba egyszer s mindenkorra 2 alapító tagsági dij fejében 100, a megyei magyarnyelv terjesztő bizottságnak 50 koronát. Ezenkívül a közkórházban épülő sebészeti pavillon alapjába felvették a második 2000 koronás második részletet, amelyekkel a 32,000 korona jubi ! eumi alap 40,000 re egészíttetik ki, A jubileumi alapból 16,000 korona máris folyósítva van, valamint e pénzintézet tette lehetségessé, hogy a ' kórházépítés a mult évben megkezdődhessek^ amennyiben a fővárosi pénzintézeteknél elfogadható kölcsönt nem lehetett kapni s a Takarékpénztár 88,000 koronát 50 évi törlesztésre 6Y2V0 k a iüat mellett adott. A zajosan megéljenezett jelentés szép szavakkal parentálta el néhai Kruplaniez Kálmán főispánt, az igazgató választmány régi tagját. A közgyűlés Reusz Ferenc eddig díjtalanul s közmegelégedésre működő gyakornokot 60 kor. havi fizetéssel hononálta. Miután Wimmer Ferencz a gazdasági egyesület állandó támogatásáért köszönetet mondott, a gyűlés 3 / á 11 órakor befejeződött. Riporter. §. Horváth Béláról- A »Selmecbányái Híradód vasárnapi számában a következőket olvassuk: »Hivata!osan még nincsen megerősitve, de sajnos, azért bizonyos már, hogy Horváth Béla főispán megválik városunktól; nem lesz többé a mi főispánunk. Városszerte mély lehangoltságot keltett ez a hír e hó 3-án, mikor először elterjedt s a legőszintébb volt a sajnálkozás a kivétel nélkül minden körben tisztelt és szeretett férfiúnak városunktól való megválása fölött. Tudjuk okát annak, hogy miért hagyta el Hontvármegye és Selmec Bélabánya város főispáni székét Horváth Béla s a mindig a közérdeket tekintő kötelességünk kijelenteni, hogy egyáltalán nem tarthatjuk komolynak, okosnak, jogosnak, végérvényesnek és sokáig tűrhetőnek azt az eljárást, amely oka volt a főispán távozásának. E kije'entésünk annál indokoltabb, mert tudjuk, hogy az egész város közönsége így gondolkozik s akik köze'ebbről is tudják a dolgokat, megbotránykozással emlegetik ama bizonyos e'járás igazságtalanságát.* »Az egész város közönsége igy gondolkozik* . . . »Megbotránkozik !« . . . Selmecbánya, Esztergom! nem szabad igy beszélni! Mit értünk Önök mi, a magasabb politikához ? Bizony, az ilyet nem is értjük. Es/.tergom, március 13. — Márczius 15-ike méltó megünneplésére a városban szép előkészületek történnek. A hazafias közönség, az egyesületek, testületek, a középiskolai ifjúság a nagy uapon d. u. 2 órakor a Széchenyi téren gyülekezik s a város zászlajának elővitele mellett rendezett menetben vonul a honvédtemetőbe. A hazafias alkalmi beszédet Dombay Nárczisz főgimnáziumi tanár mondja s odakünn a gimnáziámi ifjúság visz vezető-szerepet. A polgármester plakátokon hivta fel a polgárságot az ünnepben való részvételre. A Városi Kör testületileg vonul ki a temetőbe s az emléket megkoszorúzza. Koszorút helyez arra a Kassinó iss 16-án vacsorára gyűl össze, melyen ünnepi beszéd fog elhangzani. A Kereskedő Ifjak Önképzo-kÖre hazafias ünnepét az egyesületi helyiségben márczius hó 17 én d. u. 4 órakor tartja a következő műsorral: 1. Himnusz. Énekli az egyesületi dalárda. 2. Az első márczius 15-ike. Irta és szavalja Székely József e. t. 3. Ledőlt szobor. Petőfi Sándortól. Szavalja Viereigl Dezső e, t. 4. Felolvasás. Tartja dr. Bárdos Rémig főgimn. tanár. 5. Nemzeti dal. Petőfi Sándortól. Szavalja Kiss Árpád e. t. 6. Apoteózis. Bajza Józseftől. Szavalja Németh Géza e. t. 7. Szózat. Énekli az egyesületi dalárda. A belvárosi Polgárt Olvasókör ünnepi előadása az előestén lesz. A Polgári Egyesület az emlékre koszorút helyez s tagjai este barátságos lakomán találkoznak. A helybeli reáliskolában a márciusi napok emlékére tartandó ünnepély programmja a következő: 1. Himnusz, énekli az ifjúsági énnekkar. 2. Nemzeti dal, Petőfi Sándortól, szavalja Grossmann Gyula IV. o. t. 3. Márczius l$.én, szavalja, Mohácsy István István IV. o. t. 4. Márczius 15. Az 1848. márcz. 15 ének fontossága. Előadja Váraljai Sándor tanár 5. Előre, Tóth Kálmántól, szavalja. Popper Lipót IV. o. t. 6. Ki volt nagyobb,? Tóth Kálmán költeménye, szavalja Drozdy Gyóző IV. o. t, 7. Szózat, énekli az ifjúsági énnekkar.' — A Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíj egyletének helybeli fiókja ís testületileg vonul ki a temetőbe. Gyülekezés : délután 2 órakor a Porgesz-vendéglőben s előtte csatlakoznak a menethez. Este 8 órakor ugyanott társas vacsora, amelyen nem tagok is résztvehetnek. — Az ipariskola II. B. osztályának tanulói a márcz, 15 iki koszorúalapra ír kor. 30 filléit gyűjtöttek, az adakozók névsora a következő: Morzsa Ferencz
