Esztergom és Vidéke, 1901

1901-03-10 / 20.szám

kozzanak munkatársul a megyei birto­kosság, uradalmak előkelőségei. Tavaszi napsugár kaczérkodik az esztergomme­gyei gazdaközönséggel, idővel elválik, hoz-e éltető meleget, termékenyítő erőt?* Esztergom, március 9. Tavasz a redakcióban. Tünde, játszi napsugár Az ablakhoz lopva jár; Eltűnik, majd megjelen, Mint az emlék, mit szivünkben Lobbanó lángra gyújtott az Első, igaz szerelem. Felhőket himbál az ég, Őrhegy felé tiszta kék. De bogárka a rög alól Sütkérezni, hempergőzni Nem bújt még a levegőre. Ott sunynak még valahol. Lágy szellő nem cirógat Rügyes gömbakácokat, Árván hallgat a Sziget ; Kedves, apró gyereknépség Örömteli ujongásban Jánoskúthoz nem siet. Vörös-sarkon lánycsapat Nem támasztja a fdlat ; Vaskapuról ibolyát, Márciusi szép virágot Nem kinál a sétálóknak : > Olcsón adom, — vegye hát !« S mégis hogy a napsugár Az ablakhoz lopva jár, Az ember mást nem tehet: Beül a redakcióba S hogy a tavaszt elijessze, Ir — tavaszi verseket. Tiborc. — Tetszés szerint. Időjárási munka­társunk nagy dilemmában van, nem tudja magát mihez tartani. Az időjárás olyan vá lozó, hogy a legjobb tudás és a leg­s-L^rdabb akarat mellett sem lehet ki­tanulni a természetét. Erre a körül­ményre tekintettel, hogy minő időre vir­radunk a holnapi napon, adjuk itt alabb^e három külömbőző referádáját : Hó. Már azt hittük, hogy csak decem­ber elejével látjuk viszont. Versben, pró­zában elbúcsúztattuk s most ime mégje­lent. Olomszürke felhők kavarognak az égen s hullatják az áldást, a havat, a holt földnek e téli szemfedőjét. Hull-huII a hónak könnyű pelyhe s betakarja a nyugvó földet fehér takaróval. Es$, sár. Megeredtek az égnek csa­tornái és mi, jámbor polgárok most érezzük csak igazán a közrendészeti sza­bályrendelet intézkedéseinek üdvös vol­tát. A háztetőről nem szakad nyakunkba az esőlé, mert nincs ház már Esztergom­ban (? ?) ereszcsatorna nélkül. De a ma­giszsztrátus mit sem tud tenni a sár el­len* — bokáig gázoljuk azt most is. * Verőfény. És annyi balszerencse közt oly sok viszály után, — végre eljutot­tunk az első verőfényes tavaszi naphoz. Ujonganak a zsendülő bokrok; enyhe szellő czirógatja a fakadni kezdő rügye­ket s az égboltozatán ott van már a leg­első bárányfelhő, Márczius meghozta a kikeletet s vele az ifjú vérnek forróbb lüktetését . . , * Válasszon most ezekből a referádák­ból kiki gusztusa szerint. — Személyi hir. Geiger Ferencz, Halászati Társulatunk alelnöke, csütörtö­kön — hivatalos kiküldetésben — részt­vett a budapesti halászati kongresszu­son. — Császka érsek jótékonysága. A ne­meslelkű kalocsai érsek csak nem feledke­zik meg azokról a kötelékekről, a mul­tak emlékeiről, amelyek városunkhox fűzik őt. Legújabban a főgimnáziumban léte­sítendő katolikus tápintézet céljaira ado­mányozott kétszáz koronát. A főpap há­lás az iránt a rend, az iránt az intézet iránt, amelyben középiskolai kiképezte­tésének egy részét nyerte. Ugyanis 1841— 1842 ben látogatta az akkor hatosztályú helybeli nagygimnázium ötö­dik, illetve hatodik osztályát. Mint ifjú, kitűnt már nagy tehetségével s mindkét tanévben ő volt az első eminens. Nevét akkor még igy irta : Császtka. Vele egy osztályba jártak, többek között: Pap János, Feigier Sándor, Kanovits Károly, Pató Flóris. Egy osztálylyal föllebb Heya Tivadar, Havasi Imre, Hübachl Antal. Az alsóbb osztályokban jártak ez években : idősb Rédly Sándor, Samassa József, Haudinger Ignác, Sziklay Nándor, Briukmann Antal, Hübschl Károly, Sze­gesdy Pál, Keller Benedek, Feigier Gusz­táv, Hell János, Knauz Nándor. Az intézet nagy látogatottságát mutatja, hogy a, hat osztály tanulóinak száma 1842- beri 248 volt. — Kitüntetés. Magas kitüntetés érte dr. Récsey Viktort, a pannonhalmi könyv­tár őrét, főgimnáziumunk volt tanárát. A római tudományos akadémia, Olasz­ország legelső tudományos egyesülete, — értékes régészeti munkáiért s a felol­vasásért, amelylyel a tavalyi nemzet­közi régészeti kongresszuson méltó fel­tűnést keltett — levelező tagjává vá­lasztotta. — Művésznőnk elszerződése. Olvasó­ink még nagyon jól fognak emlékezni azokra a magasztos kritikákra, amelye­ket Perényi Margitról, mit a kolozsvári Nemzeti Színház primadonnájáról az ot­tani lapokból reprodukáltunk. A művésznő mégis hirtelen vált meg a társulattól amire az igazgató méltánytalan bánás­módja kényszeritette. Azonban Follinusz megszűnik igazgató lenni, Bölényi is in­tendáns s a színházat Magyari Dezső, a népszínház kitűnő főrendezője veszi át, aki már meg is szervezte társulatát. Első dolga volt vissxaszerződtetni Erdély kincses fővárosának mindég dédelgetett kedvencét: Perényi Margitot s igy el­hódította őt a kálvinista Rómától, ahol nem kevésbé lelkesültek érette. A másik két operetté primadonna Réthy Laura s Z. Bárdy Gabi lesz; mindenesetre erős háromság. — Katonai vivó-akadémia. Az eszter­gomi katonatiszti vivó-club folyó hó 28-án, Hartmann Gusztáv ezredes el­nöklése alatt, a Fürdő vendéglő nagy­termében vivó-akadémiát rendez. A jury tagjai: Ruff Gusztáv, Gernotk Lajos, lo­vag Arlov Viktor és Khayll Frigyes századosok, Moldrik Antal, Czikely István főhadnagyok, Kaltschmid Pál és Nóvák Kálmnn hadnagyok. A helyezési assaut-k reggel 9 órakor kezdődnek meg s a meghívott vendégek ezeket is meg­tekinthetik. A zár-assaut-k este 7 órakor veszik kezdetöket, melyek után a dijak ünnepélyes átadása következik. A meg­hívók ez érdekes és nálunk ritka ünne­pélyhez már szétküldettek s a kik ne­talán tévedésből ilyet nem kaptak, szí­veskedjenek e célból a tisztikar bármely tagjához fordulni, — Március idusa. A Polgári Egyesü­let választmánya csütörtökön ülést tar­tott, amelyen elhatározták, hogy már­cius 15-én a vértanuk sírját megkoszo­rúzzák s este társasvacsorára gyűlnek össze. — A Polgári Olvasókör már jel­zett érdekes hazafias ünnepélyét már az előestén, 14 én 7 órakor rendezi s á a tiszta jövedelmet a tél folyamán sze­rencsétlenül járt tüzkárosultak felsegé­lyezésére ajánlja fel. Szinre kerül dr. Okányik Lajos alkalmi darabja : > 184.8, vagy Ur és a jobbágy.* Helyárak: első 3 padsor 2 kor, a következő 3 1 kor. 20 fillér, a többi ülőhely 80, állóhely 40 fi'íér. Jegyek előre válthatók a »Hun­nia* könyvnyomdában. — Küldöttség, Dr. Hulényi Győző a kerületbeli kőfaragók nagyobb küldött­ségével Budapestre utazott, hogy ezek élén, a kereskedelmi minisztertől a reg­geli füzitői vonatnak olyan menetrendjét kérje, amelylyel az a Budapestre induló vonattal kapcsolatba hozatnék. — Betegágyon. Ez igazi márciusi idő­járás ugyancsak sók munkát ad az orvo­soknak. Sőt irántuk sincs kímélettel. A hét folyamán a kőzkórház orvosait dön­tötte ágyba, ők azomban hamarosan talpra állottak, hogy újra betegeik szol­gálatára lehessenek. Az iskolákban — különösen az elemiekben — majdnem fele része hiányzik a tanulóknak. — ÁtkÖltÖzé8. A budapesti lapokban olvassuk, hogy a budapesti helyőrség orvosi kara igen látogatott bucsulako­mát rendezett dr. Palkovics Gyula törzs­orvos, városunk fia tisztelctéze. aki Sop­ronba lett áthelyezve. 1— Kinevezés. Okányik István a hely­beli járásbíróságnál alkalmazott dijnok a szakolcai járásbírósághoz betétszerkcsztő szakdijnokká neveztetett ki. — Kölcsönkért táncosok. Megírtuk an­nak idején, hogy dr. Nógrádi Jenő, győri kereskedelmi iskolai tanár, lapunk volt felelős szerkesztője pompás kétfelvonásos vígjátékot irt, mely tavaly január hóban szép sikerrel szinre is került a győri színházban. A kis vígjáték helyzetei fe­lette mulattatók, a jellemfestés hivatott­ságra vall, a jellenetezés és a könnyen folyó dialógok pedig sok Ízlésről tanús­kodnak. Az érdekes kis vígjáték most könyvalakban is megjelent. Szerző az előadás tapasztalatai s a kritika jóakaró megjegyzései nyomán simította darabon s a simitás annak előnyére ütött ki. A vígjáték a Gross testvérek kiadásában és Zoltán Vilmos szerkesztésében Győ­rött megjelenő >Egyetemes könyvtár* legújabb számát képezi. Ara 20 fillér. Megjelent továbbá díszesebb alakban is, mint külön kiadás. A kis vígjátékot a vidám múzsa kedvelőinek, továbbá szín­házaknak, első sorban a mi műkedve­lőinknek melegen ajánljuk, annál is in­kább, mert a színpadi tüzpróbát diadal­masan megállotta. — Eljegyzés. A napokban tartotta el­jegyzését Plach János, a 26-ik gyalog­ezrednek helyben állomásozó zászlóalj kádre-irodájának egyik derék őr­mestere özv. Eisler Mórné szép, házias leányával : Emmával. — Házépités. Schalkász Ferenc mé­szárosmester megvásárolta a káptalan­utcai, mult évben bedőlt s Baros Nina tulajdonát képezett ócska házat s annak modern bérlakássá való teljes ujjá épí­tését már meg is kezdette. — A közigazgatási bizottság f. havi ülését f. hó 12-én tartja a vármegyehá­zán. — A győri Iparkamarából. A győri Kereskedelmi és Iparkamara — régi szervezetében f. hó 5 én tartotta utolsó ülését, amelyen az elnök különös elis­meréssel emiitette fel, hogy mig várme­gyénkben már az uj tagokat is megvá­lasztották, például Győr városában a névsor sem készült el. Újból tárgyalták a megyebeli kőfaragó ipar bajait s he­lyeselték a kir. iparfelügyelőség üdvös kezdeményezését az iparosok sxövetke zeti tömörüléséről. Szakszerüleg megvi­lágította a kérdést Réthy Gyula kamarai beltag felszólalása. Városunkból Brutsy János volt jelen. — A Városi állatorvosi állá8. Nieder­mann József rendőrkapitány már elké­szült terjedelmes beadványával, amely szerint az új állategészségügyi törvény okozta változásokkal számolva, volna átalakítandó az állategészségügyi sza­bályrendelet. A javaslattal első sorban a tanács fog foglalkozni, — Tanácsülés. A tanács szerdán hosz­szabb ülést tartott. Elhatározták, hogy a p. ü. bizottság elé terjesztik a gazd. tanácsosnak abbeli kérelmét, hogy a ma­jorbeli gazda-lakás addig is rendbeho­zassék, amig az uj lakás elkészül, mert a tanácsos szükségesnek tartja a gazda künn való lakását. Ugyancsak a p. ü. bizottság fog foglalkozni FriedKálmán komáromi fakereskedőnek a városi er­dők évi termésének megvételére vonat­kozó ajánlatával. — Helyesléssel vették tudomásul, hogy az erdőmester a do­roghi ut mellé ujabban szilfákat ültetett. — A fióklaktanya közelében lakó kocs­márosok kérelmet intéztek a tanácshoz, hogy tegyen lépéseket a kaszárnyában ujabban felállított s ekzisztenciájukat ve­szélyeztető kantin bezáratása iránt. A kérelem teljesíthető nem volt, amennyi­ben a kantinengedélyezés a katonai igazgatás körébe tartozik. — Az üveg­gyár az ez évi kvarcdij elengedését uj ból kérte. Felvilágosítják, hogy elkésett különben méltányosnak tartott kérelmé­vel ; a jövőben idején tegyen lépéseket. — Örömmel látták a főügyész perügy­kimutatásából, hogy a peres pénzek sokkal rendesebben folynak be, mint a megelőző években s a pénztári kezelés is sokkal rendesebb. A mult évben 96-al kevesebb volt a végrehajtás, mint 1889-ben. — Havi összejövetel. Az Orvos és Gyógyszerész Egyesület e havi összejö­vetelét kedden, f. hó 12-én tartja a »Fürdő« szállodában. — A közkórbáz forgalma. Közkórhá­zunk betegforgalma az 1900 évben a kö­vetkező volt; a belgyógyászati osztályban ápoltatott 347 férfi, 162 nő, 9866 ápolási nappal. Sebészeten ápoltatott: 217 férfi, 73 7300 ápolási nappal. Szemészet­ben ápoltatott: 27 férfi, 16 nŐ, 847 ápo­lási nappal, Nőgyógyászaiban ápoltatott 25 nő, 329 ápolási nappal. Szülészetben ápoltatott: 2 férfi, 16 nő, 203 ápolási nappal. Összesen ápoltatott: 593 férfi, 292 nő, 18545 ápolási nappal. — Ahol elsők vagyunk. A >Pesti Hír­lap* tegnapi számában a » Közgazdaság* rovatban, amelyben rendesen a számok dominálnak, hangulatos kis cikket közöl »Esztergom« cimen. Azonban nem mi rólunk van szó benne, hanem az > Esz­tergom* nevü dunai teherszállító gőzös­ről. Ez volt ugyanis az első, (az a bi­zonyos fecske !) amely f. hó 7-én a du­nai hajózást megkezdette. Valahol tehát mégis szerepel Esztergom elsőnek. — Magbeszerzés. Küszöbön a tavasz. Itt az idő, hogy a gazdálkodó és ker­tészkedő közönség a szükséges magva­kat már beszerezze. De honnan ? Vidéki közönségünk rendesen az utazó maghá­zalókat szokta bevárni, kitől aztán régi, csiraképtelen magot vesz, vagy pedig olyant, melyből egészen más növény kel kl, mint a minőt várt. Igy a káposzta­magból rendesen vadrepce, sárgarépából vadmurok lesz, a legszebb és legkedvel­tebb virágok, u. m. viola, őszi rózsa stb. között alig akad egy-egy szebb példány, többnyire mind üresek, a takarmányré­pamag többnyire akkor kezd csírázni, mikor a Mauthner-féle csülagjegyü ré­pamagból kikelt növény már kapa alá fejlődött ki. Mindezeket tekintetbe véve, csak jó szolgálatot vélünk tenni t. olva­sóinknak, mikor figyelmüket Mauthner Ödön budapesti udvari magkereskedő cégre, mint általánosan elismert legmeg­bízhatóbb magbeszerzési forrásra felhív­juk és annak igénybe vételét részünkről a legmelegebben ajánljuk, mert onnan feltétlenül csiraképes és olyan fajú ma­got kapnak, mint a minőt rendelnek. — Forgalmi zavar. Megírtuk legutóbbi számunkban, hogy az annavőlgyi vona­lon forgalmi zavar állott be. E forgalmi zavart a nagy esőzések és a , hóolvadás okozták, az óriási víztömeg, hatalmas jegestáblákkal zúdult le a hegyekből a töltésnek s azt Ebszőnyön innen, vagy kétszáz méternyire a legutóbbi baleset­től négy helyen is úgy kimosta, hogy három-négy szelvény hosszúságban a si­nek a talpfákkal a levegőben lógtak. Az osztálymérnökség azonnal munkához lá tott s nagy erőfeszítéssel érte csak el. n °gy a vonatközlekedés — két napi szünetelés után — csütörtökön reggel 9 órakor újból megkezdődött. Igy a for­galmi zavart elemi okok idézték elő s érette senki felelősségre nem vonható. Sőt megvan az aggodalom, hogy a jö­vőben is ismétlődni fog, mert a minden erősebb zápor alkalmával fenyegetett ponton a vonal építésekor a töltést nem elég erősen létesítették s már 1894-ben közvetlenül az átadás előtt elvitt egy záporár négyszáz métert belőle, — Fiókbetyárok. Csak a mult szá­munkban emlékeztünk meg elismerőleg arról az üdvös újításról, amelyet a bel­városi Polgári Olvasókör a serdülő fő!d­mives legényeknek az egyesületbe való bevonásával létesített. Újból szomorú al­kalom nyilt, hogy meggyőződjünk arról, mennyire szükséges ez az intézkedés s mennyire elkelne, ha minden földmű­ves szülő siheder fiát az egyesületbe bevinné, hogy kissé csiszolódjanak, fino­modjanak lelkükben, amely a durvaságra, betyárkodásra erősen hajlandó. A na­pokban a hős vitézek halálra rémitették egy magasrangú katonatiszt ifjú leányát, aki a külső kórházba igyekezett, ma­gunk pedig szemtanúi voltunk, ami­kor a Buda-utcán két békésen sétálgató deákgyerekkel szembe jött négy paras?.t­suhanc s ezek közül a két első minden szó és ok nélkül arcul vágta a két deá­kot. Ezek persze, a túlnyomó erővel szemben, nem mertek fellépni, de viszont négyfelé futottak a hősök is, amikor kérdőre vontuk Őket s reájuk illenék a huszonöt!

Next

/
Thumbnails
Contents