Esztergom és Vidéke, 1901

1901-02-10 / 12.szám

Kurzveil üzl«ti könyvében van azonban egy levélkópia, amelyet nem hagyhatunk emlités nélkül. Igazgatója biztatja, menjen már be Esztergomba vesztegetni nemcsak Reviczkyt, hanem egy másik megnevezett urat is, mert mondja : yWtr lében in Vngarn.%. Nos, meg kell tudnia Kurzweil urnák, hogy vagy ez a jövevény marad el a gyárból, vagy a magyar közönség. A szászvári bányatársulat Schlesinger kocsmáros borát hamisnak tartva, megvizsgáltatás végett átszolgáltatta a főbitónak, aki elküldötte ugyan a kémiai intézetbe, de mikor onnan azzal érkezett vissza, hogy hamisított bár, de az egészségre nem ártalmas, további lépéseket nem tett. Hivatalos szabálytalanság s felületességek nyomára is jöttek, építési engedélyek kiadása műszaki közeg nélkül, eljárás a felek meghallgatása nélkül stb. Ezenkívül egyes iratok hiányoznak az irattárból, pl, Emmerle s az üveggyár panasza, telefon engedély, vasúti bejárás, halálos bányabaleset, hozzájárási ut bejárásra stb. vonatkozók. Fegyelmi ügyére vonatkozók többen iktatva nincsenek. Ezzel megismertetvén a vádanyag, az elnök öt percnyi szünetet rendelt el. A tiszti főügyész véleménye. Szünet után felolvasták a tiszti főügyész véleményét, amely a hivatalos hatalommal való visszaélés vádját egészen elejtetni kéri, amennyiben Reviczky csak kötelessége szerint cselekedett. Ami a fegyelmi szabálytalanságokat illeti, azokat nem tartja oly súlyos jellegüeknek, hogy azért a legnagyobb büntetés járhatna. Tekintve vádlott harminc évi hasznos szolgálatát, fedhetlen előéletét, hivatalába való visszahelyezése s visszatartott fizetésrészlete kiutalványozása mellett, a másodfokú pénzbírság kiszabását indítványozza. A védelem. Nagy figyelemmel hallgatták Reviczky Győző védelmi nyilatkozatát. Azzal kezdődik, hogy az ellene elrendelt vizsgálatban teljesen mepnyugodott, amikor meghallotta, hogy a közig. biz. a vizsgálat megejtésével a mindig igazságos alispánt bízta meg. Annál nagyobb volt csalódása, mikor a főjegyző vette kezébe ügyét. Az alispán erre kijelenti, hogy a főjegyző az ő törvényszerű helyettese s csak az alispán dönt abban, mikor helyettesitteti magát. A vádirat felsorolja tovább azt a törvénytelenséget, hogy számos fontos vizsgálati cselek vényt Kakass László, akit helyére behelyettesítettek s az ő prezumtiv utódja s igy a legérdekeltebb ember, teljesített. A referens előadja, hogy Kakass csak néhány helybeli első kihallgatást végzett, az esküt mindég ő vette ki. Reviczky leglényegesebb panasza, hogy a vizsgálat 1900. márciustól az év végéig folyt s igy fizetéséből 903 kor, 50 fill. lett visszatartva, aminek főoka, hogy egy-egy tanúval szándékosan 3—4 ízben vettek fel jegyzőkönyvet. A vizsgálat elrendelésétől 1900, októberig érdemleges vizsgálati ténykedés nem fordult elő, a vizsgálóbiztos időközben külföldi útra kelt. Ez alatt ő és családja éhezett. Személyes kihallgatását megtagadták, csak novemberben a miniszter rendeletére idézték meg. Vizsgálóbiztos'. Ez elvi álláspontja volt, amelytől el nem térhetett. Reviczky: Sem a főjegyző, sem Kakass nem tud németül. Örök titok marad, hogy tudták Tencsert Fayert és Paukot kihallgatni, akik egy szót sem értenek magyarul, AzIvanovics Béla által, aki nem hites tolmács, készített fordítás hitelesnek el nem ismerhető. Az 1886 : XXIII. t. c. szerint a kihaliga tott tanuk esketése rendszerint mellőzendő, itt pedig esküdni kellett mindenkinek, aki a vizsgálóbiztos küszöbét átlépte. Az állítólag eltűnt 14 ügyiratból — megjegyezve, hogy az irattárt hét hónap után skontrirozzák, — néhány a biztos fiókjában van, némelyik a járásbíróságnál, a többinek feltalálhatónak kell lenni. Azt sem érti, miért nem vonták kérdőre azokat a tisztviselőket, is, akik egy alkalommal szintén vettek fel napidijat, ettek ebédet s 83 trabuccót elszívtak. Van egy inkriminált 1 Cassza—anveisung«, melyre Tenchert utólag azt mondja : >Nem Revicz*ky vette fel; hanem más.c Ki az a más? Hogy Emerle könyvétől sem félt, bizonyítja, hogy pecsétjét fel sem bontva, szállította a bírósághoz. Ha félt volna, egyszerűen a kérvényező társulatnak adja kí, s módjában állott volna Emerlével idejekorán kiegyezni. A Privát | Handkassenbuch bélyegtelen, számozatlan '•• bizonyítékul nem szolgálhat. Bemutatott levelei és táviratai nincsenek Összefüggésben a koholt pénztári tételekkel. Képtelenség, hogy Emerle elismervény nélkül oly nagy összegeket adott volna a gyár részéről. Az Andréka-féle levélben több hivatalos eljárása diját szorgalmazta. Emerlével bérleti viszonyban ! állott. Egyik kőbányájából (egy levél ta' nusitja) mészkövet szállított neki s ezért I kapott összegeket. Bemutatott szerződés ; szerint egy általa kezelt téglatelepet J Emerlére átruházott s ezért évi 200 kor. haszonbért vett fel tőle. Ugyancsak Emerle fizetett a birtokán gyakorlandó ; kőszénkutatási jogosultságért évi 6O0 | koronát. Mikor a vizsgálatból megtudta, hogy Emerle ez összegeket a társulat I terhére Írta, mint a társulat levele ta| nusitja, az 1600 koronát visszafizette. Vizsgálóbiztos : 2200 koronáról van szó. Reviczky A Magyar Általános Kőszénbánya Társulatnál diffikultált összegek közül csak azokat kapta kézhez, melyeket sajátkezüleg elismert, amelyekről postai vevény van. Az alá nem irt Csassa-anweisung-okat megtagadja. Hogy előbb 500, azután 200 kor. évi fizetést kapott volna, tagadja; nem értették egymást a vizsgálóbiztossal. Később maguk a tanuk is megtagadták a vallomásukat. Hogy a napidijakat nem egy utért s nem egy ügyért vette fel, bizonyítja Tenchert tanúvallomása, hogy március 9 én többszöri eljárás fejében vette fel diját. Adott mindig a jegyzőkönyvvezetőnek, hatósági orvosnak is. Ami e címeket illeti; iGegen Rückzahlungt >Confidentielle Spesen* stb, az igazgatóság megmondhatja, hogy ezzel az ő megbízásukból bizalmas egyéneket tartott a munkászavargások ejlensulyozására. Ezt bizonyítja mind két bányaigazgatóság általa felmutatott bizonyító nyilatkozata. Soha nem vett fel egy fillérrel sem többett, mint amennyi napi- és fuvardíj megillette. Bizonyítja Chorin Ferenc előbb felolvasott levele, amelyet nem a vizsgálóbiztos keresett ki, hanem a társulat spontán adta. Bemutatja a kir. bánya kapitányság elismerő levelét is. Meitner Lajos jegyző vádja valótlan. Nem látott semmiféle borítékot. Boros tyán Gyuláné 4 koronája közelebbi meghatározás nélkül érkezett s ő rögtön tárgyalásra idézte az asszonyt. A tanács által visszaküldött 14 korona átvételére a társaságot felhívta s csak átmeneti tételnek tekintette. A 150 koronát pillanatnyi konsternácíójában vitte magával, de nyomban visszavitte Takács szolgabíróhoz, aki nem akarta átvenni, Ezért fizette be csak a hivatalos felszólításra.,.Ziegler Ferencné 60 koronáját, mint őt jogosan illető végrehajtási és árverési költséget tartotta meg. Tagadja Kurzweil Bernát állításainak valódiságát; amit felvett, törvényes dija volt; számláját több ízben sürgette. A Kurzweil által lefizetett összegben Pospesch osztálymérnök szakértői dija is benne van. A borhamisítási ügyben azért nem intézkedett, mert a panaszos csak a bor megvizsgáltatását kérte. Ami a felületességeket illeti, mint járása egyedüli jogosult és felelős rendőrhatósága, a törvény értelmében járt el s fellebbezés nem lévén, a vizsgálóbiztos az ő eljárását felül nem bírálhatja. A Zab János ügyben törvényes hatáskörében segítette elő a békés megegyezést. Az ezért állítólag kapott 150 koronás utalvány általa aláírva nincs. A vizsgálóbiztos egyetlen esetet sem tudott kinyomozni, amely a hivatali megvesztegetés gyanúját, kísérletét, vagy látszatát is igazolná. A vállalatokkal szemben is teljes szigorral járt el. Felhoz több bányabalesetet, amelyeket a bírósághoz tett át. A napidijak tekintetében felhozza például, hogy amikor a vármegyei bizottságok a Selmecbányái honvédemlék leleplezésénél s Béla király teteme kíséretében szerepeltek, 20 kor. pótdijat kaptak. Elnök: Belügyminiszteri engede'emmel. Reviczky: Ő pedig, mikor napidijat kapott, nem diszmagyarban járt, .hanem mély bányák nedves ölében. Megnyugvással várja az igazságos itétet, mely hivatva van sárba tiport becsületét helyreállítani. Teljes felmentést kér. A védőirat felolvasása után, a nyilványos tárgyalás befejeződött s a fegyelmi választmány tagjai fél 1 órakor visszavonultak. ítélet. Az elnök — fél 2 órakor — mélyen meghatva, reszkető hangon hirdette ki a választmány Ítéletét, amely a vádlottat — nyugdíjigénye fentartásával — hivatalvesztésre ítélte. Legközelebbi számunkban egész terjedelmében hozzuk az ítéletnek a vádra és védelemre egyaránt kiterjedő indokolását. Riporter. „Orvosi kartell." Esztergom, február 9. Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr ! Becses lapjának folyó 1901. évi 10 ik számában : »Orvosi kartell* cimén felvetett kérdés tisztázására van szerencsénk a kivánt felvilágositásképen »Országos orvosszövetségünk « — reánk nézve kötelező s a művelt államok orvosi érintkezésében általában elfogadott elveket összefoglaló — > Orvosi rendtartását* teljes egészében közolhetés végett tisztelettel beküldeni. Kelt az Orsz. Orvosszövetség Esztergom vármegyén fekvő szövetségünk 1901. év februárban tartott közgyűléséből. Az elnökség Az országos orvosi szövetség orvosi rendtartása. A) Az orvos magatartásáról általában. 1 Minden orvos őrizze meg hivatása méltóságát és tekintélyét, Hivatásunk azt az erkölcsi kötelezettséget rójja reánk, hogy mindenkor és mindenütt, a nap és az éj bármely órájában készek legyünk a szenvedő emberiség segélyére sietni s egyúttal arra figyelmeztet, hogy a segélykeresőnek egészsége, talán élete lélekjelenetünktol, lelkiismeretünktől, orvosi tudásunktői függ. Ez az erkölcsi alap, melyen hivatásunk gyakorlata nyugszik, a melyen annak tekintélyét fejleszthetjük s a nagyközönségtől annak tiszte'etben tartását követe'hetjük. Hivatásunk magasztossága, fontos volta hasson át, meg át bennünket, annál is inkább, mivel a legtöbb esetben csak saját lelkiismeretünk az egyedüli biró. Magaviseletünkben gyöngédség párosuljon a határozottsággal, udvarias előzékenység a tekintélyiyel, hogy megnyerhessük a beteg bizalmát, tiszteletét, háláját. 2. Az első segélyt még saját egészségünk veszélyeztetésével se tagadjuk meg. 3. Legyünk a beteggel szemben, akár ! szegény, akár gazdag az, humánusak, figyelmesek; elnézők a szellemileg gyöngék, szeszélyesek iránt. 4. Az orvosi titoktartás kötelezettsége mindig szemeink előtt lebegjen. 5. Látogatásaink gyakorságát a beteg állapota szabja meg. Ok nélküli sűrű látogatások, ha csak különösen nem kívántatnak, nyugtalaníthatják a beteget s környezetét, de az orvost is az anyagi érdekeltség gyanújába hozhatnák. 6. Ne állítsunk fel ok nélkül komor kórjóslatokat, de ne hallgassuk el azt a környezet, a család előtt. Tartsuk tiszteletben mindenkinek vallásos meggyőződését. 7. Gyógyithatlannak tartott betegektől ne tagadjuk meg orvosi közreműködésünket. 8. Megvonhatjuk szolgálatainkat, ha tanácsainknak folytonos makacs, kicsinylő figyelmen kivül hagyását tapasztaljuk, | kötelességünkké válik pedig akkor, ha 1 orvosi ténykedésünknek alacsony célokra I való kihasználását vennők észre. | 9. Tudományunk halidása iránt lankadatlan érdeklődéssel viselkedjünk; parit óljuk az irodalmat, vegyünk részt az ; orvosi közélet mozgalmaiban, igyekezj zünk erkölcsileg rendezett életünk által I jó példát mutatni. j 10. Rendünk érdekeit ne tévesszük szei meink elől, viselkedésünkkel, orvosi és társadalmi életünk erkölcsi tzrtalmával | rendünk tekintélye csak öregbedni fog. I 11. Az orvos megte'epedés, lakásváltoztatás, gyakorlatának megszakítása t és újból való megkezdése esetén, a szá| raz tényt hírlapokban (legfeljebb 3-szor) 1 közölheti. j 12. A hirdetésnek minden reklámos alakja sérti az orvosi hivatás méltósáj gát. Ilyenekül tekintendők : j a) az orvosi segítség felkínálása — még az ingyenesé is — hírlapokban, falragaszok útján vagy bármely más mó' don ; | b) különös gyógyító módszerek felkínálása hírlapokban, nyilvános előadások, í röpiratok útján, vagy bármely más módon ; ) c) kórtörténetek és műtétek ismertetése nem orvosi lapokban ; d) megrendelt köszönetnyilvánítások í és reklámcikkek hírlapokban : I e) a közönség megtévesztésére alkal! mas cimek és cimtáblák. 13. Az orvos 'ne ígérjen, se ne adjon jutalmat azért, hogy neki betegeket, vagy orvosi állásokat szerezzenek. 14. Kizárólag levél útján ne kezeljen betegeket. 15. Laikusokat ne hívjon meg szemlélőkül orvosi ténykedéseihez (műtéteihez). 16. Titkos, vagy általa nem eléggé ismert orvosságokról, vagy gyógyipari termékekről ne adjon bizonyítványt. 17. Egyes valóban szegéuy betegeket, humánus hivatásának önként hódolva, díjtalanul kezelhet, de sérti az orvosi méltóságot, ha mellékes anyagi érdekekből, vagy tisztességte'en versenyből szolgálatait, akár az egyesneh, akár testületeknek kedvezményes feltételek mellett vagy ingyen felajánlja. Meg nem üresedett magán, vagy hivatalos orvosi állások elnyerése iránt lépéseket tenni, vagy mások által tétetni tiltva van. 18. Joga vau az orvosnak minden ténykedéseért dijat követelni. 19. Kerülje még látszatát is annak, mintha valamely gyógyszertárral, gyógyfürdővel, gyógyipari termékek gyártásaval vagy darusításával foglalkozóval tiltott érdekközösségben állana. 20. A kuruzslók üzelmeivel szemben kérlelhetlen legyen; ezeket esetleg oklevelével fedni a legsúlyosabb megsértése az orvosi tisztességnek.