Esztergom és Vidéke, 1901

1901-02-10 / 12.szám

Kurzveil üzl«ti könyvében van azon­ban egy levélkópia, amelyet nem hagy­hatunk emlités nélkül. Igazgatója biz­tatja, menjen már be Esztergomba vesz­tegetni nemcsak Reviczkyt, hanem egy másik megnevezett urat is, mert mondja : yWtr lében in Vngarn.%. Nos, meg kell tudnia Kurzweil urnák, hogy vagy ez a jövevény marad el a gyárból, vagy a magyar közönség. A szászvári bányatársulat Schlesinger kocsmáros borát hamisnak tartva, meg­vizsgáltatás végett átszolgáltatta a főbi­tónak, aki elküldötte ugyan a kémiai intézetbe, de mikor onnan azzal érkezett vissza, hogy hamisított bár, de az egészségre nem ártalmas, további lépé­seket nem tett. Hivatalos szabálytalanság s felületes­ségek nyomára is jöttek, építési engedé­lyek kiadása műszaki közeg nélkül, el­járás a felek meghallgatása nélkül stb. Ezenkívül egyes iratok hiányoznak az irattárból, pl, Emmerle s az üveggyár panasza, telefon engedély, vasúti bejárás, halálos bányabaleset, hozzájárási ut be­járásra stb. vonatkozók. Fegyelmi ügyére vonatkozók többen iktatva nincsenek. Ezzel megismertetvén a vádanyag, az elnök öt percnyi szünetet rendelt el. A tiszti főügyész véleménye. Szünet után felolvasták a tiszti fő­ügyész véleményét, amely a hivatalos hatalommal való visszaélés vádját egé­szen elejtetni kéri, amennyiben Reviczky csak kötelessége szerint cselekedett. Ami a fegyelmi szabálytalanságokat illeti, azokat nem tartja oly súlyos jellegüek­nek, hogy azért a legnagyobb büntetés járhatna. Tekintve vádlott harminc évi hasznos szolgálatát, fedhetlen előéletét, hivatalába való visszahelyezése s vissza­tartott fizetésrészlete kiutalványozása mellett, a másodfokú pénzbírság kisza­bását indítványozza. A védelem. Nagy figyelemmel hallgatták Reviczky Győző védelmi nyilatkozatát. Azzal kez­dődik, hogy az ellene elrendelt vizsgá­latban teljesen mepnyugodott, amikor meghallotta, hogy a közig. biz. a vizs­gálat megejtésével a mindig igazságos alispánt bízta meg. Annál nagyobb volt csalódása, mikor a főjegyző vette kezébe ügyét. Az alispán erre kijelenti, hogy a fő­jegyző az ő törvényszerű helyettese s csak az alispán dönt abban, mikor helyettesit­teti magát. A vádirat felsorolja tovább azt a tör­vénytelenséget, hogy számos fontos vizs­gálati cselek vényt Kakass László, akit helyére behelyettesítettek s az ő prezum­tiv utódja s igy a legérdekeltebb ember, teljesített. A referens előadja, hogy Kakass csak néhány helybeli első kihallgatást vég­zett, az esküt mindég ő vette ki. Reviczky leglényegesebb panasza, hogy a vizsgálat 1900. márciustól az év vé­géig folyt s igy fizetéséből 903 kor, 50 fill. lett visszatartva, aminek főoka, hogy egy-egy tanúval szándékosan 3—4 ízben vettek fel jegyzőkönyvet. A vizsgálat elrendelésétől 1900, októberig érdemle­ges vizsgálati ténykedés nem fordult elő, a vizsgálóbiztos időközben külföldi útra kelt. Ez alatt ő és családja éhezett. Személyes kihallgatását megtagadták, csak novemberben a miniszter rendeletére idézték meg. Vizsgálóbiztos'. Ez elvi álláspontja volt, amelytől el nem térhetett. Reviczky: Sem a főjegyző, sem Ka­kass nem tud németül. Örök titok ma­rad, hogy tudták Tencsert Fayert és Paukot kihallgatni, akik egy szót sem értenek magyarul, AzIvanovics Béla által, aki nem hites tolmács, készített fordítás hitelesnek el nem ismerhető. Az 1886 : XXIII. t. c. szerint a kihaliga tott tanuk esketése rendszerint mellőzendő, itt pedig esküdni kellett mindenkinek, aki a vizsgálóbiztos küszöbét átlépte. Az állítólag eltűnt 14 ügyiratból — megjegyezve, hogy az irattárt hét hónap után skontrirozzák, — néhány a biztos fiókjában van, némelyik a járásbíróság­nál, a többinek feltalálhatónak kell lenni. Azt sem érti, miért nem vonták kér­dőre azokat a tisztviselőket, is, akik egy alkalommal szintén vettek fel napi­dijat, ettek ebédet s 83 trabuccót elszív­tak. Van egy inkriminált 1 Cassza—anvei­sung«, melyre Tenchert utólag azt mondja : >Nem Revicz*ky vette fel; ha­nem más.c Ki az a más? Hogy Emerle könyvétől sem félt, bi­zonyítja, hogy pecsétjét fel sem bontva, szállította a bírósághoz. Ha félt volna, egyszerűen a kérvényező társu­latnak adja kí, s módjában állott volna Emerlével idejekorán kiegyezni. A Privát ­| Handkassenbuch bélyegtelen, számozatlan '•• bizonyítékul nem szolgálhat. Bemuta­tott levelei és táviratai nincsenek Össze­függésben a koholt pénztári tételekkel. Képtelenség, hogy Emerle elismervény nélkül oly nagy összegeket adott volna a gyár részéről. Az Andréka-féle levél­ben több hivatalos eljárása diját szor­galmazta. Emerlével bérleti viszonyban ! állott. Egyik kőbányájából (egy levél ta­' nusitja) mészkövet szállított neki s ezért I kapott összegeket. Bemutatott szerződés ; szerint egy általa kezelt téglatelepet J Emerlére átruházott s ezért évi 200 kor. haszonbért vett fel tőle. Ugyancsak Emerle fizetett a birtokán gyakorlandó ; kőszénkutatási jogosultságért évi 6O0 | koronát. Mikor a vizsgálatból megtudta, hogy Emerle ez összegeket a társulat I terhére Írta, mint a társulat levele ta­| nusitja, az 1600 koronát visszafizette. Vizsgálóbiztos : 2200 koronáról van szó. Reviczky A Magyar Általános Kőszén­bánya Társulatnál diffikultált összegek közül csak azokat kapta kézhez, melye­ket sajátkezüleg elismert, amelyekről postai vevény van. Az alá nem irt Csassa-anweisung-okat megtagadja. Hogy előbb 500, azután 200 kor. évi fizetést kapott volna, tagadja; nem értették egymást a vizsgálóbiztossal. Később ma­guk a tanuk is megtagadták a vallo­másukat. Hogy a napidijakat nem egy utért s nem egy ügyért vette fel, bizonyítja Tenchert tanúvallomása, hogy március 9 én többszöri eljárás fejében vette fel diját. Adott mindig a jegyzőkönyv­vezetőnek, hatósági orvosnak is. Ami e címeket illeti; iGegen Rückzahlungt >Confidentielle Spesen* stb, az igazga­tóság megmondhatja, hogy ezzel az ő meg­bízásukból bizalmas egyéneket tartott a munkászavargások ejlensulyozására. Ezt bizonyítja mind két bányaigazgatóság általa felmutatott bizonyító nyilatko­zata. Soha nem vett fel egy fillérrel sem többett, mint amennyi napi- és fuvardíj megillette. Bizonyítja Chorin Ferenc előbb felolvasott levele, amelyet nem a vizs­gálóbiztos keresett ki, hanem a társulat spontán adta. Bemutatja a kir. bánya kapitányság elismerő levelét is. Meitner Lajos jegyző vádja valótlan. Nem látott semmiféle borítékot. Boros tyán Gyuláné 4 koronája közelebbi meg­határozás nélkül érkezett s ő rögtön tár­gyalásra idézte az asszonyt. A tanács által visszaküldött 14 korona átvételére a társaságot felhívta s csak átmeneti tételnek tekintette. A 150 koronát pilla­natnyi konsternácíójában vitte magával, de nyomban visszavitte Takács szolgabíró­hoz, aki nem akarta átvenni, Ezért fizette be csak a hivatalos felszólításra.,.Ziegler Ferencné 60 koronáját, mint őt jogosan illető végrehajtási és árverési költséget tartotta meg. Tagadja Kurzweil Bernát állításainak valódiságát; amit felvett, törvényes dija volt; számláját több ízben sürgette. A Kurzweil által lefizetett összegben Pos­pesch osztálymérnök szakértői dija is benne van. A borhamisítási ügyben azért nem in­tézkedett, mert a panaszos csak a bor megvizsgáltatását kérte. Ami a felületességeket illeti, mint já­rása egyedüli jogosult és felelős rendőr­hatósága, a törvény értelmében járt el s fellebbezés nem lévén, a vizsgálóbiztos az ő eljárását felül nem bírálhatja. A Zab János ügyben törvényes hatás­körében segítette elő a békés megegye­zést. Az ezért állítólag kapott 150 koro­nás utalvány általa aláírva nincs. A vizsgálóbiztos egyetlen esetet sem tudott kinyomozni, amely a hivatali megvesztegetés gyanúját, kísérletét, vagy látszatát is igazolná. A vállalatokkal szemben is teljes szigorral járt el. Felhoz több bányabalesetet, amelyeket a bíró­sághoz tett át. A napidijak tekintetében felhozza pél­dául, hogy amikor a vármegyei bizottsá­gok a Selmecbányái honvédemlék lelep­lezésénél s Béla király teteme kíséreté­ben szerepeltek, 20 kor. pótdijat kap­tak. Elnök: Belügyminiszteri engede'em­mel. Reviczky: Ő pedig, mikor napidijat kapott, nem diszmagyarban járt, .hanem mély bányák nedves ölében. Megnyugvással várja az igazságos ité­tet, mely hivatva van sárba tiport be­csületét helyreállítani. Teljes felmentést kér. A védőirat felolvasása után, a nyilvá­nyos tárgyalás befejeződött s a fegyelmi választmány tagjai fél 1 órakor vissza­vonultak. ítélet. Az elnök — fél 2 órakor — mélyen meghatva, reszkető hangon hirdette ki a választmány Ítéletét, amely a vádlottat — nyugdíjigénye fentartásával — hiva­talvesztésre ítélte. Legközelebbi számunkban egész terje­delmében hozzuk az ítéletnek a vádra és védelemre egyaránt kiterjedő indoko­lását. Riporter. „Orvosi kartell." Esztergom, február 9. Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr ! Becses lapjának folyó 1901. évi 10 ik számában : »Orvosi kartell* cimén felve­tett kérdés tisztázására van szeren­csénk a kivánt felvilágositásképen »Or­szágos orvosszövetségünk « — reánk nézve kötelező s a művelt államok or­vosi érintkezésében általában elfogadott elveket összefoglaló — > Orvosi rend­tartását* teljes egészében közolhetés végett tisztelettel beküldeni. Kelt az Orsz. Orvosszövetség Eszter­gom vármegyén fekvő szövetségünk 1901. év februárban tartott közgyűléséből. Az elnökség Az országos orvosi szövetség orvosi rend­tartása. A) Az orvos magatartásáról általában. 1 Minden orvos őrizze meg hivatása méltóságát és tekintélyét, Hivatásunk azt az erkölcsi kötelezettséget rójja reánk, hogy mindenkor és mindenütt, a nap és az éj bármely órájában készek legyünk a szenvedő emberiség segélyére sietni s egyúttal arra figyelmeztet, hogy a se­gélykeresőnek egészsége, talán élete lé­lekjelenetünktol, lelkiismeretünktől, or­vosi tudásunktői függ. Ez az erkölcsi alap, melyen hivatásunk gyakorlata nyugszik, a melyen annak tekintélyét fejleszthetjük s a nagyközönségtől annak tiszte'etben tartását követe'hetjük. Hiva­tásunk magasztossága, fontos volta has­son át, meg át bennünket, annál is in­kább, mivel a legtöbb esetben csak sa­ját lelkiismeretünk az egyedüli biró. Ma­gaviseletünkben gyöngédség párosuljon a határozottsággal, udvarias előzékeny­ség a tekintélyiyel, hogy megnyerhessük a beteg bizalmát, tiszteletét, háláját. 2. Az első segélyt még saját egészsé­günk veszélyeztetésével se tagadjuk meg. 3. Legyünk a beteggel szemben, akár ! szegény, akár gazdag az, humánusak, figyelmesek; elnézők a szellemileg gyön­gék, szeszélyesek iránt. 4. Az orvosi titoktartás kötelezettsége mindig szemeink előtt lebegjen. 5. Látogatásaink gyakorságát a beteg állapota szabja meg. Ok nélküli sűrű látogatások, ha csak különösen nem kí­vántatnak, nyugtalaníthatják a beteget s környezetét, de az orvost is az anyagi érdekeltség gyanújába hozhatnák. 6. Ne állítsunk fel ok nélkül komor kórjóslatokat, de ne hallgassuk el azt a környezet, a család előtt. Tartsuk tisz­teletben mindenkinek vallásos meggyő­ződését. 7. Gyógyithatlannak tartott betegek­től ne tagadjuk meg orvosi közremű­ködésünket. 8. Megvonhatjuk szolgálatainkat, ha tanácsainknak folytonos makacs, kicsinylő figyelmen kivül hagyását tapasztaljuk, | kötelességünkké válik pedig akkor, ha 1 orvosi ténykedésünknek alacsony célokra I való kihasználását vennők észre. | 9. Tudományunk halidása iránt lanka­datlan érdeklődéssel viselkedjünk; par­it óljuk az irodalmat, vegyünk részt az ; orvosi közélet mozgalmaiban, igyekez­j zünk erkölcsileg rendezett életünk által I jó példát mutatni. j 10. Rendünk érdekeit ne tévesszük sze­i meink elől, viselkedésünkkel, orvosi és társadalmi életünk erkölcsi tzrtalmával | rendünk tekintélye csak öregbedni fog. I 11. Az orvos megte'epedés, lakásvál­toztatás, gyakorlatának megszakítása t és újból való megkezdése esetén, a szá­| raz tényt hírlapokban (legfeljebb 3-szor) 1 közölheti. j 12. A hirdetésnek minden reklámos alakja sérti az orvosi hivatás méltósá­j gát. Ilyenekül tekintendők : j a) az orvosi segítség felkínálása — még az ingyenesé is — hírlapokban, fal­ragaszok útján vagy bármely más mó­' don ; | b) különös gyógyító módszerek felkí­nálása hírlapokban, nyilvános előadások, í röpiratok útján, vagy bármely más mó­don ; ) c) kórtörténetek és műtétek ismerte­tése nem orvosi lapokban ; d) megrendelt köszönetnyilvánítások í és reklámcikkek hírlapokban : I e) a közönség megtévesztésére alkal­! mas cimek és cimtáblák. 13. Az orvos 'ne ígérjen, se ne adjon jutalmat azért, hogy neki betegeket, vagy orvosi állásokat szerezzenek. 14. Kizárólag levél útján ne kezeljen betegeket. 15. Laikusokat ne hívjon meg szemlé­lőkül orvosi ténykedéseihez (műtéteihez). 16. Titkos, vagy általa nem eléggé is­mert orvosságokról, vagy gyógyipari ter­mékekről ne adjon bizonyítványt. 17. Egyes valóban szegéuy betegeket, humánus hivatásának önként hódolva, díjtalanul kezelhet, de sérti az orvosi méltóságot, ha mellékes anyagi érdekek­ből, vagy tisztességte'en versenyből szol­gálatait, akár az egyesneh, akár testü­leteknek kedvezményes feltételek mellett vagy ingyen felajánlja. Meg nem ürese­dett magán, vagy hivatalos orvosi állá­sok elnyerése iránt lépéseket tenni, vagy mások által tétetni tiltva van. 18. Joga vau az orvosnak minden ténykedéseért dijat követelni. 19. Kerülje még látszatát is annak, mintha valamely gyógyszertárral, gyógy­fürdővel, gyógyipari termékek gyártása­val vagy darusításával foglalkozóval til­tott érdekközösségben állana. 20. A kuruzslók üzelmeivel szemben kérlelhetlen legyen; ezeket esetleg ok­levelével fedni a legsúlyosabb megsér­tése az orvosi tisztességnek.

Next

/
Thumbnails
Contents