Esztergom és Vidéke, 1901

1901-02-07 / 11.szám

csakhogy ne történjék az a házi orvos tudta és beleegyezése nélkül. Hogy ily ténykedéssel a házi orvos érzékenysége sértetik, az nem valószínű, hiszen minden orvos c;aL örülhet, ha a felelőség, súlyosabb esetekbe n, megosztatik és neui is hisszük, hogy .volni i álunk orvos, aki ha a fél adandó alkalommal óhaját nyilvánítaná, hogy más orvos véleményét is kivá. ja hallani, hogy ezt rosz néven venné, vagy ehhez hozzá nem járulni!, — mert első a beteg- érdeke* itt mindenféle orvosi érzéfe-en'ykedésnek háttérbe kell szorulnia és azon orvos, ki ez; nem terzi, kiteszi magát annak, hogy betege o> vo t változtat, á mi leginkább akkor következhctik be, ha oly orvos tanácsát óhajtja kikérni, kiről feltételezi, hogy valamely sza! mában több tapasztalattal > ir, mint házi orv sa. Ennyit egyelőre. Munkás- és cseléd pétóár. Nagy-Qlved, január 3O. Az 1900. évi XVI. törvénycikk, mely a f. év január i-én lépett életbe, Darányi Ignác földrnivelésügyi miniszter kezdett ényezése és gondozása mellett a fentjelzett uj intézményt létesiti, amelynek feladata, hogy a munkásokat és cselédeket, ha azok megöregszenek, vagy elbetegednek és munkaképtelenné válnak, a nyomortól megmentse és ha szükessen is, megélhetésüket biztosítsa. Ez intézet azon az elven alakul, hogy a munkások és cselédek addig, még teljes munkaképességük meg van, a keresményükből takarítsanak meg némi csekélységet a munkás- és cselédpénztárba való befizetés utján. Ez intézet, egyszersmind jótékony intézménynek is mondható, - mivel riapja gyarapításához hozzájárulnak a gazdák is befizetésükkel, és hozzájárul az állam évi százezer korona segélylyel. Az állam gondoskodása és az egyesek áldozatkészsége azonban csak rgy hozhatja meg a várt eredményi,, ha a munkás ííép megismeri az uj intézményt és felébred benne a hajlandóság, hogy a megtakarítható fillérekből az intézet kötelékébe lépjen. Ep ezért az egyes községek képviselőtestülete, a lelkészek és tanítók kötelessége^ hogy ilyen jótékony hatású intézményről az illetőket meggyőzzék s jól felfogott érdekükben a belépésre felhívják. Az intézet célja és szervezete, az 1900. évi XVI. törvénycikkban van meghatározva, a melyben részletesen körül van irva a tagok jogai és kötelessége, különösen hogy heti husz fillér, illetve tizenegy fillér tagsági dij befizetéséért, a munkás ideiglenes munkaképtelenség esetén havonként tiz koronát, ha pedig baleset érte, hatvan éves korában kap 100 koronát évenként. A halálesetében pedig az szerint, hogy 5 —10—15 évig volt tagja az intézetnek, hátrahagyott családja kap 200 — 250—270, baleset következtében pedig 400 koronát. A törvény ezen intézkedése, amint látszik, a cselédek és munkásokra nézve nagy megterheltetéssel nem jár, sőt sok előnyt nyújt. Elismerés illeti meg azokat, akik közreműködnek abban, hogy ez a intézmény a szegény nép javára felvirágozzék. Én bizom benne, hogy e fontos ügyet, mely ismét a mi szegényügyünk, vármegyénk mélyen tisztelt helyettes főispánja nem engedi elejteni, s felhívja azok figyelmét, kiknek kötelességük és hivatásuk a nép javát előmozditani. Pólya Lajos ref. lelkész. ev. A Gazdasági Egyesület választmányi Esztergom, február 1, Az a nagy érdeklődés, az a nagy látogatottság, a melyet a gazdaközönség a január hó 31-én a vármegyeháza nagytermében tartolt választmányi ülés iránt tanúsított, annak igazolásául szolgál, hopy a megye gazdaközönsége igenis nsgy szükségét latja annak, hogy a Gazdasági Egyesület necsak feléledjen a tespedésből, — mely hova tovább a vógfeloszlásnak lett volna szülőanyja, — hanem mint a közgazdasági érdelvek előmozdítására szolgáló életerős szervezet, ismét felvegye azt a széleskörű munkásságot, a mely a múltban részére oly so'c elismerett biztosított. Maga a napirend is o'yan volt, meh

; méltán keltett érdeklődést még azoknál is, 1 ik eg/ébbként az üléseken vajmi ritkp'n r zoktak megjelenni. Az ülést Viramer Ferencz alelnök vezette s ott láttuk Bleszl Ferenc, Brennér József, Brutsy János, Buránv Ernő, Büttner Róbert, id. Eygenhofer József, Ktter G ula, Geiger Ferencz, Grósz Ferencz, Hartmann Máiton, Niedermann Józ-ef, Ouó 7 Ferenc s, idősbb Reviczky Gábor, Rndo f Mihály, Szekér Gyula, Usztanek Antal stb. választmányi tagokat. Az elnök üdvözölvén a megjelenteket, a jegyzőkönyv hitelesítésére Brenner Józsefet és Grósz Ferencz kérték fel. A mult ülés jegyzőkönyvének felolvasására. 1 érült a sor, a mely azonban az elnök szerénysége következtében nem nyert minden pontjában jóváhagyást. Egy e'nök, két alelnök, titkár és felügyelő bizot s?g vá'asztalának kérdésénél különösen a titkári fhetés m egállá pitása volt az, mely élénk diskusszíóra adott alkalmat. Mindannyi felszóllaló beismerte annak igazságát, hogy a Gazdasági Egyesület csak úgy fog e edményesen munkálkodhatni, ha a titkári állásra szakértelemmel bíró egyén vála^ztatik meg, ez pedig csakis úgy élhető el, ha a titkár tisztességesen lesz fizetve. Ez okból a titkári íhetés évi 2400 koronában véleményeztetett megállapíttatni. Az igazgató választmány tagjainak számát 36-ról 40-re emelték. |f Az 1898, 1899 és 1900 évi számadások tökéletes rendben találtattak s ennek folytán úgy Koksa Kálmán, mint B.urány Ernő pénztárnok ok részére a feímentvényt megadatni javasolják. A folyó évi munkaprogram megállapítása és mielőbbi bejelentésére, Vimmer Ferencz, Usztanek Antal és Geiger Ferencz választmányi tagokat kérték fel. Örvendetes jelenség, hogy tizenhat új tag jelentkezett s így a Gazdasági Egyesület tagjainak száma száztízre emelkedett. Riporter. Reviczky Gyozfí fegyelmi ügye. Esztergom, február 6, A közönség nagy része csak ma délben értesült arról, hogy Reviczky Győző főszolgabírónak fegyelmi ügyét a fegyel mi választmány nem az előre meghatározott napon, hanem már ma tárgyalta. A határidő változás okául szolgált, hogy 12-én a közigazgatási bizottságnak is ülése van, már pedig maga az ügy csak hosszas tárgyalások után lebonyolithatónak látszott. Igy történt, hagy nemcsak reggel 9 órakor, amikor a tárgyalás megkezdődött, de az egész délelőtt folyamán az érdeklődő közönségből alig voltak néhányan jelen, a többség a tárgyalás nyilványos jellegéről sem bírván tudomással. Az ülésen az alispán elnökölt, előadó a vizsgálóbiztos B. Szabó Mihály főjegyző volt, jegyző Thuránssky Lajos. Választmányi tagok : Bárczy Gyula, Heya Tivadar, Mattyasovszky Kálmán és Vargyas Endre, Jelen volt Reviczky Győző is védőügyvédjével dr. Horn Károlylyal, a tárgyalás folyamán azonban szavuk — a törvény értelmében -— nem volt A referens előtt óriás aktac*3omó feküdt, minden egyes eset — talán százon felül,— külön okmányolva, a legtebbhöz 2—3 tárgyalási s külön esküfelvételi jegyzőkönyv. A fővád — az Emmerle ügyből kifolyólag — főleg a bánya- és iparvállalatoknál meg nem engedett s kielőlege:ett napidijak, kierőszakolt kölcsönök, újévi ajándékok, Confidenceílle Anlagen, Remunerácion, Gratíficacion címen szereplő bizonytalan célú összegek felvételére, a vállalatok érdekébenvaló kisajátításoknál személy ipresszióra terjedt ki. E vádakhoz a két megyebeli kőszénbánya társulat felügyelői s Emerle Antal üzleti könyvekkel, adott okmányokkal, Revicky leveleivel, távirataival terhelő tételeket szolgáltattak s azokra esküt tettek. A vádaiiyag között van Meitner tokodi jegyző vallomása, hogy Reviczky haragjától félve, lezárt borítékban 200 koronát hagyott asztalán s azt vissza nem kapta. Hogy a hivatal átadásánál konstatálták, hogy hivatalos pézeket roeg nem engedett időkig tartott vissza, egy külföldi cég részére Zigler Ferencné süttei lakostól behajtott 30 koronát át nem szolgáltatott, a tokodi üveggyárban fizetés nélkül vásárolt edenyeket, nagymennyiségű üvegsalakot, pénzt fogadott el, hivatalában több fontos okmányt meg nem találták, sok felületesség, szabájtalanság nyomárajöttek. Mattyasovszky Vilmos tiszti főügyész, az enyhítő körülményekre, Reviczky régebbi érdemeire utalva, a H-od fokú pénzbüntetést hoztak indítványba. Nagyon terjedelmes, a vád legtöbb pontjára kiterjedő volt Rericzky Győző védekező irata, mindenekelőtt azt kifogásolva, hogy a vizsgálatot nem a kiküldött alispán (Hanem annak törvényszerű helyettese. A szerkó) vezette. A nagy vehemenciával és személyeskedéssel megszerkesztett védekező irs.t tetszetős védőköriilményeket hozott fel. Főleg azt, hogy a két bányatársulat igazgatósága a (egyikét a védő a tárgyalás alatt mutatta be) felügyelőik tanúvallomását tévesnek mondja, amennyiben azok nem tudták, hogy Reviczky Győző mily cimen kap összegeket a társulattal; nem tudnak magyarul. A véde'em kifogásolta, hogy a vádlott prezumptiv utódja is vég?.ett tanúkihallgatásokat: a legérdekeltebb fél. A vizsgálat el volt nyújtva, a vádlott ki sem hallgatva, hivatala scontroja hét hónap múlva megtartva. Emerlével szerződéses viszony ban volt, (bemutatva 2 szerződés) ; amít kapott, bér fejében kapta s mikor megtugta, hogy Emerle az összegeket a társulat terhére vezette be, 1160 koronát visszaküldött a társulatnak, a napidijakat nem számította törvényellenesen, egyszerre vette fel több kiszállásért, a tokodi üveggyárnál sürgette számláját, a külföldi cégnek azért nem küldötte a pénzt, mert az az árverési, végrehajtási költségekért őt illette, bemutatja a bányakapitányság, a m'nlszter elismerő levelét, utal azokra a bányabalese'.ekre, amelyekben napidijat vett fel s az ügyet mégis a bírósághoz tetíe át. Teljes felmentést kér. A tárgyalás fél 1 órakór ért véget. Az idő rövidsége miatt,, minden részlet, a vád és a védelem minden legtöbb esete korrespondeáló és foníos Livin ma hű képet nem adhatunk annak lefolyásáról, hírlapírói lelkiismeretességünk pedig ezt kö vetéli s így vasárnapi számunkban hozzuk a résdetes tudósítást; A fegyelmi választmány délután fél 2 órakor vonult vissza ítélethozatalra. A választmány Reviczky Győzőt, nyűgdíjigénye fentartásával, hivatalvesztésre itélte. R. § Az adóreform. Az adóreform ügyében a pénzügyminiszter leiratot intézett a városhoz, amelyben tudatja, hogy az egyenes adók tervbe vett reformjával kapcsolatosan a földadó-kataszter is megejtendő lévén, enne' sikeres fogana* tosithatása céljából a mk.i< :íeinek már előzetesen is kellő tájékozásra van szüksége egyrészt azo ról a körülményekről, melyek a jelenlegi' adóztatásnál észlelhető aránytalanságokat okozták, másrészről pedig azokról a gazdasági, közlekedési, értékesítési és e

í?

yéb közgazdasági viszonyokról, melyek a ? ataszteri tiszta jövedelemre befolyássál biraak. Ebből a célból e

!

őlanul nányok végzését és adatok be zérzését határozta el a miniszter és fezzzel; városunk területére nézve egy pénzügyi tanácsost és a pestvidéki pénzügyigazgatóságnál alkalmazott földadó-nyilvántartási bktost bízta meg. FALSAID. Farsangi naptar. Február 9 : A helyőrség altisztjeinek mulatsága. Február 16 : Katonatiszti estíly. Február 16 ! A Katolikus Kör házi estélye. i Február 17 : A Polgári egyesület estélye. : Február 18 : Deák táncpróba. • Február 18 ? A Kai. Legényegylet batyubálja. Február 19: Álarcos jelmezestély a Kaszinóban. A túrták. Jégszivü királyném, Bus végzel em O. Tannm rá hat album S nyolc falegyező. Oh., mert sohasem szólt Hozzá bánatom, . Csak falegyezőkön. S az alburalapon. Mit ér, hogy a szivem Vágygyal volt tele, Ha egy sóhajtást sem Válthattara vele ! Legfölebb egy valcer, Vagy egy hopsz mazur, Jutott ram a bálban Tőle vigaszul. De turtánc szívügyben Nem hasznos dolog. Mig szivére szólok, Sleppjén gázolok. Mit nekem hopsz-mazur, Négyes kellene, Amit sugva-bugva Lejthetnék vele. De haj, lefoglalták Már mind az idén. S meghalok, míg rám jut A sor, meg biz én! (Ne.)