Esztergom és Vidéke, 1901

1901-12-24 / 102.szám

FERENC JÓZSEF keserűvíz az egyedüli elismert kellemes izü természete nasha^ósEer. A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA"-NAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csiitörtftbön. pelelős szerkesztő és kiadó . s.erkesztaség és kiadóhivatal s pL**ta£'*u*t KEMPELEN FARKAS- (b0¥«iktilnbft,dSOsstéBék.njllttarak <• MrtaMiak MldaidSk Sg«.t ívre - - - - 12 kor. - dl. ' Laptulajdonosok: Széepenyi-tér, 880. SZíílIÍ. tjTi™ ------- S & Z fi; Dr- PROKOPP GYULA és társai. " 11 III JMep és fibf tárcája. Karácsony. Itt vagy megint magasztos ünnep, itt vagy karácsony ünnepe. Itt vagy örökzöld fáid erdejével, itt vagy a soha el nem enyésző lelki örömök­kel, melyeket csak te vagy képes az emberek szivében gyújtani. A hivő világ sok kacácsony ün­nepet megélt már, mégis ennek az ünnepnek az örömei mindig újak maradnak, mint az első szerelemnek a szívből soha el nem mosódó édes álomképei. Ugy tetszik, mintha e napon a betlehemi mezőn járnánk és mintha a megnyilatkozott egekből ma is hangzanék alá az angyali szózat: >Ne féljetek, mert hirdetek nektek nagy örömet, mely az egész nép­nek öröme lészen.* Valóban ez az ünnep páratlanul áll az egész világon : ez az isten ünnepe, a ki emberré született és az egye­temes emberiségnek hozott örömet, a ki a világszabadság legdicsőbb hősének mutatta magát. Ilyen csak egy volt minden világ­időkben : a názáreti Jézus Krisztus. O volt a szeretet vallásának meg­alapítója a földön. O előtte a val­lás csak képmutató ceremóniák tö­1 megéből állott s az emberek véres áldozatot nyújtottak Istennek, azt hivén, hogy csak a lemészárolt bar­mok vérözöne állithatja helyre Isten' és ember között a megbomlott békét. I Krisztus a vallás alapjává a lé­lek, a szív nemességét tette s igy ! alkotott egy új vallást, igy alkotta meg azon erkölcsi világrendet, mely­lyet Isten országának nevezett. A szeretet, a béke, a szabadság, a testvériség dicső országa ez, melynek fölépítésén két ezredév óta j fáradoznak az emberiség kimagasló szellemei. Ennek az országnak alapja meg van v ' \ köveit kiömlő vérével, ragasztja össze a Golgota hegyen ez Isten ember. i Es vájjon ragyog-e a keresztény és keresztyén világ egén az egye­temes műveltség és a szeretet ál­dott napja ? Fájdalom, még min­dig nem ! I A tudatlanság, a nyomor, a bűn, árnyaival elég sűrűn találkozhatunk. Krisztus népeinek utcáin is. Mert a társadalomban két külön ország, van: boldogoké és boldogtalanoké. i A szeretet templomai mellett a' , szeretet házai még igen lassan 1 épülnek. A keresztyén társadalom utcáin igen sok az elgyötört alak, kik nyomorban, rongyok közt és igen | gyakran éhen vesznek el. Országunk fővárosában, Budapesten a nép alsó rétegének nagy része a szemét- j dombokról tengeti nyomorult életét. I i | Hát ilyen még a XX. század kez­| detének keresztyénsége ? Zengjen a karácsonyi öröm ének, a szép lelkek megnyilatkozott igéi hadd hirdettessenek ma is örömül az egész 1 népnek ; nagy szükségünk van arra 1 a magasztos Krisztusi szellemre, mely két ezredév óta terjedez a világ felett és hajtja'a történelem i árbocának vitorláit az emberiség örök céljai felé. A karácsonyfa szimbóluma ezek­nek az örök céloknak, ezek az apró szives ajándékok is, amikkel az ember kedveskedik embertársának, ez jelképe annak a szellemnek, mely a jótékony Nőegylet kezeivel felruházza e napon a szegény isko­lás gyermekeket. Jelképe annak a szellemnek, mely ruhát, kenyeret osztogat karácsony­kor a szegényeknek, hogy legalább e napon, a szeretet ünnepének nap­ján ne dideregjen ruhátlanul s ne ! haljon meg éhen senki. ; Mindez azt mutatja, hogy a keresztyén emberiségben, — habár még csak kicsiny mértékben is él, — de él és működik az a szellem, mely végül mégis — mint egy élő Krisztus meg fogja hódítani az egész világot.' ! Nem a nihilizmus, nem a szociál demokrácia, nem a kommunizmus soha meg nem valósitható őrült ál­mai, hanem a keresztyén és keresz­Hipnotizmus és spiritizmus. Ha tudományos szempontból akarnám ezt a misztikus dolgot tárgyalni, köte­teket Írhatnék össze róla, történetéről, fel-felbukkanó, meg ismét feledésbe me­rülő prófétáiról, csodaorvosairól, a kik­nek egy része népámitó, más része Ön­tudatlan sarlatán, nagy irodalmáról, még eddig megfejthetlen jelenségeiről és — egy lépéssel se vinném elóre ennek a kérdésnek a tisztázását. A műveletlen embernek az a rövid Ítélete, hogy : a hipnotizmus svindli, — rég meg van döntve tudományosan is, sőt testvérére, a spiritizmusra se meri ma már még a pozitív tudomány se kimondani ezt a lesújtó Ítéletet. Ma már az az alap látszik leghelye­sebbnek, hogy mind a két jelenség lé­tező, de még Ösmeretlen törvényekkel biró, végképpen nem természetfölötti, de eddig igen titokzatos fizikai procesz­szus, melynek sötétségébe a jövő fák­lyája van hivatva íényt vetni, mint a hogy a száz évvel előbb hihetetlen Rönt­gen sugár keresztül világítja ma • már a vas ládát is. A nép babonája már a középkorban ösmerte a látófüvet, a mely ha valaki-' nek birtokában volt, ugyanúgy keresztül látott mindeneken, mint ma a sebész az 5 X sugarával. A ki a középkorban jósnő, vagy bo­i szorkány, varázsló volt, az ma bátran járhatna el városról városra, mint »spi­ritiszta-professzort, vagy ülhetne a sze­ánszokon médium gyanánt. Hogy a hipnotizmus és spiritizmus je­lenségeit még eddig nem sikerült a me­sék birodalmából teljesen átvinni méltó helyére, a tudományok csarnokába, az — úgy vélem — főképp rosz hírnevé­nek tudható be. E miatt nem mer ko­moly tudós vállalkozni a mélyebb kuta­tásokra, nehogy őt is sarlatánnak nézze a laikus világ, vagy a mi még rosszabb, a tudósok kara ís. Vannak azért már többen, akik kísér­letezgetnek vele, nyilatkoznak is róla nagy tartózkodással, a miből mi ama­tőrök csak annyit tudunk meg, hogy ez némelyeknél, némely esetben gyógyha­tású, másoknál, más esetekben káros be­folyású dolog. És talán szerencse is, hogy a nagy közönség még csak társasjáték­ként élvezi, mert felő, hogy a már ís nagy bűnkrónikák igen megszaporodná­nak ennek a titokzatos erőnek a közös birtokbavétele által. Hiszen nemcsak azt lehet egy alkalmas médiumnak szugge rátni, hogy valamely bűntényt kövessen el, hanem hogy arról és előzményeiről tisztára meg is feledkezzék. j Hajói emlékszem, Bahamonak ne- , vezte magát az a titokzatos vasúti útitárs is, a kiről annak idején a lapok oly sokat Írtak. Ez a rejtélyes olasz • egy vele együtt utazó milliomos bankárt altatott el a vasúton puszta fixtrozás ál-j tal. Oh nem rabolta ki azután, annál : okosabbat cselekedett. Ráparancsolt az alvóra, hogy ha felébred, otthonról küld­jön a postán egy millió lirát Bal­zamo S. címére poste restante Nápolyba és — feledje el az egész dolgot. Ez bá­mulatos precizitáasal meg is történt; a pénzt illetékes kezek átvették és a ban­kár csak ugy értesült a sikerült csalás­ról, hogy pénztárnoka kérdést intézett hozzája a kivett és elküldött pénzről, a miről ő már semmit se tudott. Csak mikor a postahivatalban is bi­zonyították, hogy igenis, ő maga szemé­; lyesen adta fel pár napja a millió lirát, akkor hitte el és akkor kezdett halvá­nyan visszaemlékezni egy szúró szemű emberre, a ki őt utaztában kellemetle­nül fixírozta, a mire rövidesen elaludt. Többre azomban nem volt képes vissza- j emlékezni. A rendőrségek összes detek- \ tívjeiket mozgósították a hipnotizőr elfő­gátasára, de minden hasztalan volt. Bal- j zamo eltűnt és ve'e a millió líra is. A hipnotizálás módja sokféle, de lé­nyege egy : az erős akarás. Mesmer, a ki bécsi orvos volt, 1778 ban. Parisba költözve, ott — főkép gyógyít- j hatlan — betegségeket gyógykezelt mag­netikus hókuszpókuszokkal, zenekíséret j mellett. A betegek egy nagy, sötét teremben egy gömbölyű nagy faedényt álltak [ körül, mely vízzel telt palackokat tar­talmazott. A palackok úgy voltak rakva, hogy egyik sornak nyílása a középpont felé nézett, a másik soré kifelé. A pa-1 lackok külömben vízben úsztak, melybe még porrá tört üveg és vasforgács is volt hintve. Az edény födelén lévő lukakból vas­rudak álltak ki és minden beteg egy ilyen rudat fogott meg. Miután oly szo­rosan álltak körbe, hogy egyiknek a combja a másikét érintette, egy kötelet is csavartak köréjök és az úgynevezeti >állati delejcsség* némelyeket valóságos hisztérikus görcsökbe ejtette. Mesmer tanítványai közül többen (igy Faria apát is) szuggerálással az alva -járást (sonnambulizmust) is képetek vol­tak előidézni. Ösmert módjai a hipno­tizálásnak, vagy szuggerálásnak: egy fénylő pontra, (pl. kanál belseje, üveg prizma stb.) hosszasabban nézetni a mé diummal, vagy saját orrának hegyére nézetni vele és ráparancsolni, aluggyél el. Tehetjük azt is, hogy az illetőnél két hüvelyk ujját újjaink közt tartva erősen a szemei közé nézünk és teljes határozottsággal mondjuk neki, hogy e fog aludni. Majd fokozatosan jelezzük neki, hogy pillái nehezednek, már alig képes őket nyitva tartani, már lezáród nak, ime már alszik is. Sok esetben, kivált többször ismételi kísérletek után ez a processzus ger gyorsan megy is végbe. Természetes dolog, hogy a környezethez megfeleli hangulatkeltésre van szükség, igy félig sötét szobára és telje* csendre. Ha s médium szemei csakugyan lecsukódtak pár percig nyugodtan hagyjuk, majd uj junk hegyével könnyedén végigsimitjul arcát és testét, miközben halk, monotór hangon mondjuk, hogy mind jobban és jobban álmosodik, tagjai ólomsulyuak nem bir mozdulni, már alszik.

Next

/
Thumbnails
Contents