Esztergom és Vidéke, 1901

1901-10-24 / 85.szám

— Hyman. Filigrán kis levélke jöt ma szerkesztőségünkbe. Szövege csat ennyi: Schalkáz Kornélia Ambrositscl Viktor vadászhadnagy jegyesek. A ma gukban véve egyszerű sorok ifj. Schal káz Ignác puszta sátorkői földbirtokoséi neje Verseghy Mártha urnő szép és mű ve't lelkű leányának eljegyzését jelenti Ambrositsch Viktorral, a pozsonyi 4 sz. vadászzászlóalj hadnagyával. A ma­gunk részéről is örömmel gratulálunk! — A szenttamási V. és Vi. osztály. A szenttamási elemi iskolában mult hé­ten nyilt meg az V. osztály teljesen uj felszereléssel. Az iskolának jelenleg 6c növendéke van, jóllehet a beiratkozok száma az V. és VI. osztályban megha­ladta a 80 at. A törvény világosan elő­irja, hogy azon tanulók, kik szept. okt. hónapokban töltik csak be 12. életévet, kö'e'esek az egész tanévet hallgatni, e ren­delkezés dacára csak a helyszűke miatt mintegy 20-an lettek elbocsátva. Égetővé vá'ik tehát a VI. osztály felállítása is a közel jövőben. Emiitettük már, hogy a vármegye kir. tanfelügyelője az iskola­szék mult havi ülésén kilátásba helyezte a XXIV. tanitói állás rendszeresitésáre az államsegélyt, ezt a kínálkozó alkal­mat idejekorán megragadni s legalább elvileg hozzájárulni az uj osztály felállí­tásához annál kívánatosabb, mert a kultuszminiszter jövő tanévben a rendel­kezésére átló összeg tetemes részét a nemzetiségi vidékeken felállítandó isko­lák fejlesztésére fogja fordítani. — A holdog tábláján ismét két uj nevet olvashatunk s ezek: Sebők Ferenc kir. adóiiszt és Guzsvenitz Katalin, Guzs­venitz Vilmos tanitó-képezdei igazgató nővére. — Halálozás. Egy megyeszerte köz­tiszteletben álló öreg polgár haláláról vettünk hirt Nyerges-Újfaluról. Id. Hart­mann Péter földbirtokos, megyebizott­sági tag halála döntötte gyászba váro­sunk több családját. Hartmúnn Péter a megyei életben tevékeny részt vett és csendes, de eredményes munkásságával szép vagyont gyűjtött. Nevezetes mun­kákat nem hagyott hátra, de valóságos mintája volt a szerény és törekvő pol­gári erényeknek. Brutsy János v. képvi­selő apósát gyászolja az elhunytban. Te­metésén városunk e'őkelőségei szép szám­mal vettek részt s a megye hivatalosan képviseltette magát. A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak úgy a saját valamint az ösz­szes rokonság nevében ís fájdalomtól megtört szívvel jelentik, felejthetetlen jó atyjuk, apósuk, illetve nagyatyjuk id. Hartmann Péter földbirtokos, Esztergom vármegye törv. biz. tagja folyó évi ok­tóber hó 20-án délután 1 órakor életé­nek 74. évében, a haldoklók szentségé­nek ájtatos felvétele után az Úrban tör­tént gyászos elhunytát. A boldogult hült teteme f. évi október hó 22-én d. u. 3 órakor fog a gyászházból a róm. kath. egyház szertartása szerint a ny.-ujfalusi sírkertban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig f. évi október hó 22-én d. e. 9 órakor fog a nyerges-ujfalusi templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Nyerges­Újfalu, 1901. október 20. Áldás és béke poraira! Hartmann Márton, Hartmann Teréz férj. Brutsy Jánosné, Hartmann Júlia özv. Müller Józsefné, ifj. Hartmann Péter gyermekei. Hartmann Mártonné szül. Ehleiter Borbála, Brutsy János, Hartmann Péterné szül. Szeifert Clemen­tín menyet és vejei. Müller Ernő, Her­min, Kornélia, Brutsy Kornélia férj. Am­stadter Imréné, Brutsy Béla, Gizi, Jenő, és Jolán. Hartmann Rózsi unokái. — Népfelkelők ellenőrzése. A népfel­kelői állományba tartozó volt közöshad­seregbeli és honvédlegénység ellenőrzési szemléje folyó hó 21. és 22 én folyt le a város székházán. A szemlét Rédly Mik­lós százados a székesfehérvári népfel­kelői kerület kiküldöttje ejtette meg a tanácsteremben. — Afrika—Esztergommegyóben. Azok­nak a mende-mondáknak, amelyek a vi­dékünkön csatangoló elszabadult fene­vadakról közszájon forognak, immár ko­moly alapjuk lesz, és lassan kiderül a bestiák nacionáleja is. A főkáptalani erdő egyik vadőre ugyanis hivatalosan jelen­tette a központi főszolgabiróságnak, hogy a napokban két német ember, erősen felfegyverkezve a Rigó nevű erdőségben járt, az állításuk szerint elszabadult hét darah kölönféle fenevad kiüuhatolására'. Az erdőőr jelentése alapja a ragadozók nyomait hivatalosan is megállapították a Rigó n:vű erdőrészben. Hontvármegye alispánja megállapította, hogy Szálkán több állatott elpusztítottak a fenevadak. A muzslai főszolgabíró hivatalos jelen­tést intézett az alispánhoz, melyben jelzi, hogy az emberek között nagy a rette­gés és kórmányi intézkedést kér, még pedig gyorsan. Az alispán tegnap fel­terjesztést intézett a belügyminiszterhez, a melyben a széleskürü intézkedést kér a ragadozó állatok kiirtására. A katonai hatósághoz megkeresést intéztek. A pa­rancsnokság 200 emberből álló őrséget rendelt ki a muzslai járásba. A legény­séggel kivonult tisztek is részint Mann­licher, részint vadászfegyverrel voltak felfegyverkezve, hogy találkozás esetén sikerrel szembeszálljanak a vadakkal. Tegnap az a hír volt elterjedve, hogy a vadászó katonák egy tigrist a szálkai erdőben elejtettek, de ez a hir nem nyert megerősítést. — Ellenben értesü­lést vettünk Bátorkeszről, hogy Kis-Uj­falun a fenevadak egyike egy kanászt a legelőn fia szemeláttára szétmarcan­golt és az emberek összefutására, kiket a fiu segélykiáltásai összecsőditettek, el­menekült. A kanász rögtön meghalt se­beiben. — A járási tanítóegyesület közgyűlése. Az esztergomjárási tanítóegyesület f. hó 29-én tartja évi rendes közgyűlését a belvárosi leányiskola emeleti termében. D. e, 9 órakor szt. mise lesz a plébánia templomban, utána kezdetét veszi a köz­gyűlés, melynek tárgysorozata a követ­kező : 1. Elnöki megnyitó. 2. Emlékbe­széd níh. Major János igazgató-tanító felett. Tartja: Szölgyémi Gyula eszter­gomi tanitó. 3. Jegyzőkönyvek felolva­sása. 4. Számvizsgálók jelentése. 5. Bo­zóki Mihály emlékezete. Tartja: Kará­csonyi Béla, esztergomi tanitó. 6. Tiszt­újítás. Indítványok. — Uj állampolgár. Todero Ferenc süttŐi lakos kőfaragó mester, volt olasz alattvaló, kedden délelőtt a magyar hon­polgári esküt az alispán kezébe letette. — A kereskedő ifjak Oroszkán. A ke reskedő ifjak egyesülete, amelynek ve­zetősége tanulságos kirándulások által is- igyekszik a tagok szellemi ismereteit terjeszteni, lelkes és szeretett alelnöke Metz Sándor kereskedő vezetése alatt fe­lette érdekes kirándulást tett mult vasár­nap délután Oroszkára. A résztvevők dé­lután 2 órakor indultak az egyleti helyi­ségből, ahova mint-egy 36-án gyülekez­tek össze, kocsikon, részben kerékpáron. Az utazás felette kedvezett a kerékpá­rosoknak is, kik a szudáni állapotok miatt erősen fel voltak fegyverkezve, de ragadozó bestiákkal nem találkoztak. A gyárvezetőség ritka, de megszokott elő­zékenységgel fogadta a kirándulókat, kik rögtön a gyár megtekintéséhez lát­tak. A vezető elkezdve a nyers répától egész a kész cukorig az egész készítési folyamatot tüzetesen megmagyarázta. A gyár nagyszerű gépeivel, mintaszerű be­rendezésével, tanulságos és megragadó látványosság s készítményeit tisztán a magyar külföldre, leginkább Amerikába, Japánba és Ausztráliába szállítja. Évi forgalma átlag 7 millió!} korona és mint­egy 1000 embert foglalkoztat. A gyár ki­mentő megtekintése után a fáradt kirándulók a tisztviselői étkezőben vi­dám vacsorához ültek s a látottak ked ves emlékeivel tértek haza az éji órák­ban. — Uj gazolin lámpák. A plébánia téri tüzoítótelepet a várost számvevőség két igen diszes uj gazolin lámpával látta el. Á lámpák egyike az épület dunaparti ol­dalára van erősítve, a másik pedig a téren álló oszlopra. Mindkét lámpa tar­tói ízlésesen vert vasból készültek és tüzoltótelep vasalásainak megfelelőleg harmonikusan matt ezüstszínűre vannak festve. A két lámpa most élénk fény nyel árasztja el a kis parkot is, mely sötét éjente lámpa hiánya miatt igen barátság­talan volt. — A párkányi vásár, amely évről-évre veszt régi fényéből és érdekességéből, a jövő vasárnap, hétfőn és kedden lesz megtartva. Az előkészületek a sátortá­bor felállítására már is folyton folynak és a vásártér már raöst el van lepve munkálkodókkal. Lesz most is minden­féle komédia, lacikonyha és nagyszabású kereskedői sátor, de miudez már csak árnya a réginek, amilyen 10—15 évvel ezelőtt volt. A romantika, a szelleme vásári romantika is lassan kihal és pá: kányi vásár majdan csak mint rege fo élni az utódok ajkán. — Léghajó. Kedden reggeli órákban délnyugati táj felé nagy magasságba egy léghajó vonta magára a járókelő figyelmét. A léghajó mintegy 10 perci volt látható a horizont felett aztán a h< gyek csúcsai mögött eltűnt, anélkü hogy sejtenünk lehetett volna, hogy hor nan jött és hova távozott. — Uj gyárak. Győrött részvénytársasá van alakulóban 240 ezer korona alap tőkével (600 db. 400 koronás részvény mely Győrött vagy Almásfüzitőn les és repceolaj-gyárat fog létesíteni. Tata ról irja levelezőnk, hogy a Stölzle C fiai üveggyárak részvénytársaság, mel; két éve alal ult 5 millió korona alaptő kével, Tatán nagyszabású üveggyára akar létesíteni és a várostól egy üre teleknek mérsékelt árban 30 évre val bérbeadását esetleg eladását s az épi tési anyagok beszerzésénél kedvezmény kér. íme az üveggyár válsága a mi üveg gyárunkat tönkre tette, mégis a közvet len szomszégságban akadnak bátor vá] Ialkozók, akik nem riadnak vissza a vál ságtói és merőben új vállalatot létesi tenek. — A fehérvári-uti gyilkos Eszter gombán. Ismeri olvasóközönségünk 1 fővárosi lapokból azt a rémes gyil kosságot, amelyet Vitéz Mihály tej hordó kocsison az esztergommegyei Dág] községi ületŐségű Czibula János elköve tett. A tettes személyazonosságát a: esztergomi főszolgabiróság derítette kí valamint azt is, hogy nevezett a 26 gyalogezred szökevény újonca. Minthogj tehát jelenleg a hadsereg kötelékéb tartozik, ennélfogva a hadbíróság foj felette ítélkezni. Kedden szállították Bu dapestről Esztergomba erősen megva salva és innen tovább vitték a komarom várparancsnokság, mint katonai bíróság börtönébe. Ha meggondoljuk, hogy meny nyivel szigorúbb a katonai büntetőtör vény a mi büntető törvényünknél, elkép zeihetjük, hogy a gyilkos büntetése 1 lehető legsúlyosabb lesz és aligha ke rüli el az akasztófát. = Eladó két teljes ujonan épült ház igen alkalmas nyaralónak is, tiz évi adó mentességgel, kedvező feltételek mellett Hol, megmondja a kiadó hivatal. = Nyilvános köszönet. Wilheim Fe­renc gyógyszerész úrnak Neunkirchenber A.lsó Ausztria, az amirheurmatismus éí inti arthritis elleni vértisztitó tea felta íálójának. Vértisztitó köszvény és rheu­mánál. Midőn itt a nyilvánosság elé lé pek, teszem ezt azért, mivel először is kötelességemnek tartom, hogy Wilhelrr gyógyszerész urnák Neunkirchenben, leg­forróbb köszönetemet fejezzem ki azon szolgálataiért, melyeket vértisztitó-teájá­/al fájdalmas rheumás szenvedéseim csil­apítására tett, továbbá azért is, hogy nások, kik szintén e bajban szenvednek, í kitűnő teára soraim által figyelmessé egyenek Nem vagyok képes azokat az szonyu szenvedéseket, melyeket három Sven át a legcsekélyebb időváltozás ilkalmával tagjaimban éreztem, leírni, nelyektől semmiféle orvosság, sem a 3écs mellett levő Badcn kénes fürdői Megszabadítani nem bírtak. Álmatlanul lánykolódtam ágyamban egész éjjelen it, étvágyam mind rosszabb lett, külsőm eljesen megváltozott, testi erőm is egé­szen megfogyott. Fentnevezett tea 4-szeri íasználata után szenvedéseim teljesen negszüntek és most is jól érzem maga­nat, pedig hat hete hogy a tea hasz­íálatát beszüntettem. Meg vagyok győ­;ődve, hogy mindenki, aki hasonló baj­>an a teát használni fogja, Wilheim Fe­enc urat, e tea föltalálóját áldani fogja p ugy mint én. Kitűnő tisztelettel But­chin-Streitfeld grófné vezérőrnagy neje. ^őraktár : Wilheim Ferenc gyógyszerész­ül, cs. és kir. udv. szállítónál Neunkir­henben, A.-Ausztria. II. Az arany-gyapjú. — Törvényszéki tárgyalás. — Hosszú sorban vonulnak fel a vádlot­tak, számszerint 56-an börtönőrök által kisérve a végtárgyalási terembe s ko­moran elfoglalják helyeiket. A hallgatóság, melynek ritkán van al­kalma ilyen szenzációs tárgyaláshoz, iz­gatottan és feszült kíváncsisággal moz­golódik s az elnöknek többször csendet kell parancsolnia. Az ablakon besüt a tavaszi napsugár, mely épen az első­rendű vádlott, Jason kellemes alakjára esik, ki nyugodtan ül két szuronyos bör­tönőr között erősen megvasalva. Most az elnök felszólítja az elsőrendű vádlottat. — Jason, vádlott lépjen elő. Hogy hívják ? Vádlott: Jason. Elnök: Mikor született ? Vádlott: Krisztus előtt 2315. febr. 8-án. Elnök: Foglalkozása ? Vádlott: Trónkövetelő. Elnök: Ne meséljen. Abból nem lehet megélni manapság, az jó volt az Árpá­dok alatt, meg a Bírák idejében. Nincs valami haszonhajtó foglalkozása? Vádlott'. Van egy kis földbirtokom Jolkosban, de jelenleg birói árverést kér­tek reá ellenem, mert mióta vizsgálati fogságban vagyok, nem volt időm gon­| dozni. Kérem az elnök urat, hogy ezt | haladéktalanul akadályozza meg, hogy | fölmentésem után ne kelljen koldulni men­nem. Elnök. Ilyen dolgokhoz nincs közöm és ez nem is tartozik a tárgyhoz, kü­lönben efelől volt ideje védőügyvédjével értekezhetni. Milyen vallású ? Vádlott-. Pogány vagyok, mint minden jó nevelésű görög. Különben legköze­lebb . . . Elnök: Ne fecsegjen ! Volt e már bün­tetve ? Vádlott (gondolkozva): No igen, egy­szer fölszálltam egy megtelt jelzésű vil­lamosra és a ker. kapitányságnál meg­büntettek 3 drachmára. . Elnök: Ez az egész ? Gondolkozzék csak ! Vádlott: (hosszasan töri a fejét): Hjah, majd elfeledtem. Tizenöt évvel ezelőtt a képviselőválasztás alkalmával egy füg­getlenségi kortest Jecsákánynyeleztem és ' ezért elitéltek öt esztendőre. Tessék eny­! h/tő körülményül betudni, hogy kor­mánypárti voltam. Elnök; Márt megint fecseg. Arra fe­leljen amit kérdeznek. Nos, vannak e gyermekei ? Vádlott: Nőtlen vagyok és van két kiskorú gyermekem. Elnök: Nem kérdeztem az utóbbit. Ha olyant felel, amit nem kérdezek, le­záratom. Volt e katona ? Vádlott: Igen, tartalékos hadnagy va­gyok az 5. tüzérezredben. Elnök: Hát most beszélje el a gyapju­lopást. Vádlott: Hát kérem az tulajdonkép nem volt se lopás, se rablás. A nagybá­tyám Pelias, aki jelenleg szolgálaton ki­vüli király most Jolkosban, elküldött . .. Elnök : No, no ! mit akar megint bele­keverni. A rendőrségnél egy szót sem szólt a nagybátyjáról. Igaz, hogy a rab­lást beismerte. Vádlott: Persze, mert agyon gyötör­tek, különösen a detektívek, akikhöz ké­pest a mocsai kínzók kezes bárányok. Kérem, elnök ur, kihallgatni a detekti­veket meg a csendőröket, hogyan bán­tak ve'em. Elnök: Majd arra is rátérünk. Beszél­jen tovább! Vádlott: Amint mondom, Pelias nagy bátyám, akinek egy cigányasszony azt jósolta, hogy én miután vagyonomat a nemzeti kaszinóban elferbliztem, most ki akarom zavarni az országából, nagyon megijedt tőlem és rábeszélt, hogy hoz­zam el azt aranv gyapjút, amelyet a sógora még a fia keresztelőjén igért néki.

Next

/
Thumbnails
Contents