Esztergom és Vidéke, 1901

1901-09-12 / 73.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGAINAK ÉS AZ „ESZTEEGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET"-NEK HIVATALOS LAPJA. Megjelelik Vasárpap és CSÜtÖrtÖkÖD. j Szerkesztőség és kiadóhivatal: frtwizwrZ AR A * : | FELELŐS SZERKESZTŐ MUNKÁCSY KÁLMÁN » 0¥aaW ^^ rŐ*ém T- ~ - - " - " - l l Ur - 8* ÉS KIADÓ: * S^écrjertyi-tér, 330. szán*. Negyed érre — — — 3 kor. — fll. ^ E/rjei isin ara: 14 fll. J^rzsébet királyi)é. Esztergom, szeptember io. Beteg a királyné, Fáj a szive neki; Emésztő búbánat Még halálra vérzi. Az arca halovány, Bánatos, szomorú . . . A koronája is . . . C*ak töviskoszorú. Keresi a gyógyirt, Keresi szivére: Múlna el a pohár, Mit Isten rá mére. Tenger a fájdalma. Bús a szive jobban... Mely mindig a jóért, A nemesért dobban. A fülébe suttog Eöpke szellő halkan, Kis madárka zengi Estimáját dalban; Nem hagyja el Őt az Egek ura mégse, Angyaloknak szárnyán Felviszi az égbe. Halott a királyné . . . Elszáll ott a lelke Oda ... a hol fájó lelket Égi gyönyör tölt be . . . Oda, ahol minden Fényesebben ragyog, Oda, hol közelebb Vannak a csillagok. Talán ő is fényes Csillag fönn az égbe' S mi innen a földről Imádkozva érte Köonyea szemmel nézzük, Búsan elmerengve . . . Derült, tiszta, csendes Nyári éjjelente. A doroghi kerület igen tisztelt választóihoz! Az országgyűlés bezárásával az a kapocs, amely engem a kerület t. közönségéhez politikailag csatolt, megszakadt. Miután e választó kerületben semmiféle pártszervezet fenn nem áll és megalakulva nincsen és te­hát nincs olyan illetékes orgánum, a melynek utján a tisztelt választó közönséggel érintkezhetnem és tőle búcsút vehetnék, — viszont most a teljes erővel megindult választási mozgalmak csatazaja közt, köteles­ségszerű személyes megjelenésem és beszámolóm félreértésekre ad­hatnának okot és alkalmat — s a félreértésekből baj származhatnék a döntő pillanatban — nem marad más hátra, mint hogy a hirlapok hasábjain vegyek búcsút az igen tisztelt választó közönségtől. Politikai nyilatkozatokra — úgy vélem — most nincs alkalmas idő, mert az ígéretekkel telt jövő remé­nyében kevéssé érdekel a multak emlékezete. Csak annyit, jegyzek meg, hogy politikai elveim mit sem változtak és a szabadelvű pártnak tántorít , hatlan híve vagyok. Es bár elpattant az a kapocs, a . mely politikailag a tisztelt választó közönséghez csatolt, nem lazult meg bennem az a sokkal erősebb kö- , telek, amely e tisztelt kerülethez , és számos barátaim és elvtársaim­hoz fűz. Ez a kötelék a szeretet, köszönet ( és hála meg nem szűnő érzése, a j melyet szivem egész melegével ér­zek és őrzök, — s az a mindenkor előttem lebegő tudat, hogy életem egész munkásságával és szerény te­hetségem összes felhasználásával sem leszek képes azt az igen tisz­telt választó közönség iránt leróni. Igyekezni fogok azonban, abban a. kicsi körben, a melyet betöltők, s célom elérésére s boldog leszek tia kitüntető bizalmuk és ragaszko­dásukat a közérdek önzetlen szol­gálatával némiképpen meghálálni :udom. A midőn az önök kegyéből nyert t, lagyrabecsült megbízatást az önök J cezébe ismét visszateszem, fogad- 1 ák kérem ez uton megtisztelő bi- 1 lalmuk és kitüntető szeretetükért 1 lálám tiszteletteljes és meleg kife- , ezését és tartsanak meg szives em­ékezetük és nagyrabecsült barátsá­gukban, j Esztergom, 1901. szeptember 9. < Hazafias üdvözlettel: 1 Dr. Hulényi Győző. - s A tűzoltók ünnepe. — Szeptember 8. — Vasárnap délelőtt 11 órakor történt meg az új tűzoltó-otthon ünnepélyes felavatása és átvétele. A felavatás. Mint tudósitónk ez ünnepségről irja, dr. Fehér Gyula a kegyúri templom plébá­nosa megelőzőleg csendes, misét mon­dott a vármegye, város képviselőinek és nagy számú úri közönség jelenlétében. A templom hajójának közepén a mint­egy 5° tagból álló helybeli és Ivanits Gyula parancsnok vezetése alatt zászló­val megje'ent párkányi tűzoltó-egyesület állott sorfalat. A kóruson a Polgári* Egyesület dalárdája adott elő szép egy­házi énekeket, Hollósy Károly városi tanitó pedig Szentirmaytól egy hatásos Ave Máriát énekelt szépen, s igaz ér­zéssel. Mise után dr. Fehér Gyula plé­bános a nap sugaraitól szinte káprázó egyházi ruhában segédlettel, a közönség által követve vonult a templom szom­szédságában épült laktanyához. A nota­bilitások, kik között ott volt: Andrássy János, B. Szabó Mihály, Thuránszky Lajos, Vimmer Imre, Frey Ferenc, Niedermann József, Hoffmann Ferenc, Hollósy Rupert igazgatóval a bencésrend tagjai stb., félkörben foglaltak helyet az oltárszerű emelvény körül. Az épület beszentelése, megáldása után Vimmer Imre polgármester lelkesen megéljenzett beszédben azt átadta, gon« dozásaira bízta az egyesületnek, mely­nek nevében Dóczy Ferenc főparancsnok köszönetet mondott a városi tanácsnak és képviselőtestületnek az épület létreho­zása érdekében kifejtett áldozatkészsé­gért. A beszédek végeztével a főpa­rancsnok útmutatása mellett megtekin­tették a szertárakat, a melyekben elhe­lyezett gépek és felszerelések tündököl­tek a tisztaságtól. 12 óra előtt pár perc­cel véget ért az ünnepség s a jelen vol­tak a legnagyobb megelégedéssel távoz­tak a helyszínéről. A díszebéd. A nap emlékére I órakor diszebéd volt a >Magyar Királyi szálloda új ter­meiben. A kijelelt időben, pontosan érkezett meg Horváth Béla főispán, Andrássy János, B. Szabó Mihály kíséretében ; a kapunál Dóczy Ferenc főparancsnok a tisztikar élén üdvözölte. Az igen ízlése­sen feldíszített U alakú asztaloknál csak­hamar helyet foglaltak a jelenlevők, számszerint mintegy 120-an. Pohárbeszédek. A harmadik fogásnál szólásra emel­kedett a főispán, éltetve legalkotmányo­sabb királyunkat és az uralkodó házat, mit a jelenlevők állva hallgattak végig s hasonérzelmeiknek lelkes éljenzéssel adtak kifejezést. Frey Ferenc beszélt ezután: Nem volt — úgymond — fellobogózva a város, nem gyúltak ki az Örömtüzek, hiányzott a zene, de azért minden esztergomi pol­gár szive lelkes örömtől voJt áthatva, hogy a közelmúltban az egyházfejedelem, Vaszary Kolos hercegprímás több napig itt idő/ött. Poharát üriti a szivjóságá­ról országszerte ismert főpapra. Foly­tatván beszédét a főkáptalan érdemeit méltatta, a melynek tagjai varosunk ér­dekeit mindenkor hathatósan előmozdí­tották. í Vimmer Imre a tűzoltó intézmény­nyel foglalkozott hosszasabban, mrly városunkban több éví tespedés, a mely­nek azonban nem a működő tagok vol­tak okai, hanem az állandó otthon hiánya, utóbbi időben a felszerelések szétszórtsága stb., örvendetesen fellen­dült, miben nagy része van a buzgó főparancsnoknak Dóczy Ferencnek, ki már egy évtizednél hosszabb idő óta fáradozik a ma ünnepélyesen felavatott tűzoltó-otthon létesítésén. — örömét fejezi ki a város közönsége nevében, hogy ez az ünnep módot nyújtott arra, hogy ma egy kiváló urat üdvözölhes­sen, ki rövid idő alatt nemcsak a vá­ros, de az egész vármegye közönségé­nek osztatlan szeretetét megnyerte, kéri, hogy ezt a jóindulatot továbbra is gya­korolj* városunkkal szemben. Poharát a főispánra üriti. Dr. Fehér Gyula, Andrássy János alis­pánt élteti, kit igazságszeretetéről már régen megtanultunk ismerni, a ki a sze­rénységnek és a becsületes munkásság­nak valódi mintaképe. Andrássy János megköszönvén a lel­kes ovációt, kijelenti, hogy ezentúl is legfőbb kötelességének fogja ismerni szülővárosa polgárainak jólétét előmoz­dítani, mit nem lesz nehéz megtennie, mert a megye élén a ielenlegi bölcs gondolkodású főispánt tisztelheti. A főispán beszéde. Horváth Béla főispán köszönetet mond az alispán és a polgárság rokonszenvé­nek ily szép módon történt megnyilat­kozásáért. Jól esik ezt látnia, mert egy idegenből jött embernek bármily állást tölt be, kezdetben elég nehézséggel kell megküzdenie. Otthon érzi magát, mert hazafias ember a hazának földjén min­denütt kedves otthonra talál, ha köte­lességeit lelkiismeretesen teljesíti. Prog­rammjában kifejtette azon pontokat, melyek szerint működik, melyek szem előtt tartásával véli egyedül elérhetni a megye és város polgárainak jólétét, bol­dogulását. Működésében nem fogja ve­zetni sem rokonszenv, sem ellenszenv, hanem mindig az igazságosság. Ha arra néz, hogy az alispán és a polgármester személyében a megye és város mily oda­adó, buzgó vezető-embereket tisztelhet, meri reményleni, hogy a megye és váró s FERENC JÓZSEF keserű viz az egyedüli elismert kellemes izü természetes hashajtószer. Pp.

Next

/
Thumbnails
Contents