Esztergom és Vidéke, 1901

1901-01-24 / 7.szám

Berán Antal, Bernvaller Lajos, Búry József, Draxler Alajos, Draxler Ferencz, Dudás Ferencz, Farkas Tivadar, Fritz György, Globutsnig József, Homor Imre, Ivanyi Géza, Janoviís Pál, Kántor Endre, Kitzinger József, Kováts Albert, Krechnyák Ferenc, Krizsán András, Leviczky Mihály, Magyary László, Mayer István, Mann Lajos, Mészáros József, Nagy Ignácz, Neumayer Károly, Pelczmann László, Reitter Jakab, Rothnagel László, Schuller Pál, Svmhart Károly, Vörös Ferenc, Waldfogel József, Zibrinyi Márton ipartestületi előijárósígi tagok. * Farsangzáró mulatságok. A farsangi naptár két érdekes dátummal újból kibővült. A Polgári Egyesület, ha már mint tervezte, a farsangot mulatságával meg nem nyithatta, legalább bezárni óhajtja azt s e'halasztött estélyét február hó 17 én tartja. — A farsang leglátogatottabb mulatságának Ígérkezik február 18 íka, a deáktáncpróba napja. A kis és nagyobb gavallérok készülnek is erősen már, hogy a jövendő gavallérpillangó szárnyaival megismertessék a közönséget. A tánciskola ez évben a főgimnázium tornatermében van, Thurzó Gerőné ve eti. * A földműves ifjúság érdekében. Az ^Esztergomi Polgári Olvasó Kór*, közgyűléséről írva, teljem elismeréssel emlékeztünk meg arról a határozatról, hogy a jövőben az egyesület helyiségeit a serdültebb földműves ifjak előtt is megnyitják, hogy azok ott — a veszedelmes utcai kószálás helyett — nemesen szórakozzanak és művelődjenek. Az üdvös cél eléréséhez azonban egy ifjus.sgi könyvtár mindenesetre szükséges. Az agilis és feladata színvonalán álló egyesület ennek alapja javára f. hó 27-én az egyesületi helyiségben szavallatokkal egybekötött szinielőadést rendez, melynek szereplői földműves ifjak lesznek. Nagy, áldozatkész közönséget érdemel a cél, de a változatos műsor is, mely a következő: 1. Himnusz. Énekli az ifjúság. 2. Prológ. Földváry Istvántól. Szavalja Tátus Ferencz. 3, A rossz társak megvesztegetik a jó erkölcsöt. Falusi életkép. Irta: Garay Alajos. Színre alkalmazta : Tátus János. Személyek: Jámbor Pál, jómódú molnárgazda — Szölgyémi József. Anna, felesége — Szenczi Teréz. Márton, molnár legény, Anna öcscse — Miskolczi István. Bálint Istók, parasztgazda — ifj. Tátus János. Bénács György, kiszolgált katona — Cserép Lőrincz. Csóri Jóska, juhászbojtár — Tátus Fe reuez. Fürge Peti, csikóslegény — Patkó Lőrincz. Kisbíró, pogár, nép. Történetpergamen-szalag van 1501-ből, mely 235 kolostor híreit tartalmazza ; ugy látszik tehát, hogy a kolostorok némelykor közös levélpapírt használtak. Titkaik persze nem igen voltak. Jól szervezett póstaintézménye volt a német lovagrendnek, de magánosok ezt sem használhatták. A városotí hírvivő intézménye igen kiterjedt volt, mert a különböző városok hírvivőinek utvonalait összekapcsolták ugy, hogy Eszak-Németország Felső-Olaszorszaggal is összeköttetésbe jutott. Ezen intézményt nagyobbrészt a kereskedő céhek tartván fenn, főleg az ő érdekei ket szolgálták, tehát a nagy közönség ebből is ki volt zárva. Legnevezetesebb azonban a párisi egyetem középkori postája volt, mely kezdetben kizárólag az egyetemi hallgatókat szolgálta, de már a 13. század végén úgy a francia, mint a külföldi fejedelmek pártfogása mellett a közönségnek is hozzáférhető hírvivő intézménynyé lett, mely a beszedett díjakból fenu bírta magát tartani. XV. Lajos 1719 ben feloszlatta, mert a XV. század vége óta állami postája is volt az országnak. Nem volt jelentéktelen a mészárosok postája sem, mely a XVII. századig fennállott. Nekik ugyanis a hus kihordásakor a város nagyrészét be kel lett járniok és vágómarha végett a vidékre is ki-kirándulniok, a közönség tehát felhasználta őket levélhordásra is. Tőlük származik a postakürt fuvásának szokása is, mert ők kürttel jelezték megérkezésüket és indulásukat. Amerika felfedezése, az Indiába vezető ut megnyitása, a könyvnyomtatás feltalálása, a reformáeíó mind oly tényezők, melyek az egyes nemzetek közt az érintkezést oly sürüvé tették, hogy a középkori hírvivők már nem voltak elegendők a közvetitésre. Uj szervezetű inhely ; Pécsvárad és Nádasd. Idő : az Ötvenes években. 4. Hunyady induló. Énekli az ifjúság. 5. Hazám ifjúsága. Ábrányi Emiltől. Szavalja Ispán János. 6. Édes hazám. Komócsy Józseftől. Szavalja Német Ferencz, 7. Ha magyar vagy . . . Földváry Istvántól. Szavalja Nikmann Mihály. 8. Kötelesség. Luby Sándortól. Előadja Sremsz József, 9. Az édes anya. Kuthentő!, Szavalja Galambos Ferencz. 10. Szeget-szeggel. Petőn Sándortól. Előadja Hegedűs István. II. Rákóczy induló. Énekli az ifjúság. Rendező : Tátus János. Az előadás esti 7 órakor kezdődik. Helyárak : az első két padsor 2, a többi ülőhely 1 korona; állóhely 50 fillér. * A doroghi kaszinó bálja. Mint leve lezőnk irja, nagyon jól sikerült a doroghi kaszinó ez idei farsangi estélye, a melyen számos s előkelő közönség vett részt. A bál sikere dr. Rauscher Zsigmond bányaorvos érdeme. A kaszinó helysége ízlésesen volt dekorálva. A táncrend, jól betartva, kinyúlt hajnal hasadtáig. A négyeseket 24 pár táncolta. A talp alá való legropogósabb csárdásokat Sándor zenekara . kitartóan húzta. A jelen volt hölgykoszorú névsora a következő: Pauk Rudolfné, Winklelmer Jánosné, Becherer Jenőné, Benedek Józsefné, dr. Hüke Kálmánné, Gottmann Gyuláné, Szabd Margit, Fáy Rózsika, Gyurányi Etelka, Ernst Dávidné, Dózsa Árpádné, Puck Károlyné, Bukovszky Ödönné, Weil Adolíhé és Ilonka, Schalkász Ignáczné és Kornélia, Dvoracsek Károlyné, Vodák Jánosné, Bredenbeck Rudolfné, Zsuffka Emília és Otilia, Martinganő Constantia és Virginia, Majoros Sándorné, Javorka Mihályné, Filip Rezsimé stb. TTTT? I'' t<f wimmimaaammmm WmJ*ööc*l anJmStmm•> Esztergom, január 23, Reminiscenciák a jégről. — Elkésett krónikák. — I. A Tornakertben. Oh ég ! Oh ég ! Oh ég ! Mily keresett a jég ! Ivez sok lájtinánt És hódítja a lányt. tézményre volt tehát szükség, mely a nagyobb igényű követeléseknek megfelelhessen. I. Miksa volt az első, a ki a hiányon segítendő, egyik igen szeretett kir. hercegünk vejének ősét, Taxis Ferencet bízta meg az intézmény szervezésével. Az első igazi postát ez Bécs és Brüsszel között 1516-ban létesítette, biztosíttatván neki és utódainak azon jog, hogy az összes jövedeimet ők kapják. Biztonság és gyorsaság tekintetében az uj intézmény annyira bevált s oly ke'endóséget szerzett neki, hogy I. Fülöp spanyol király is a Thurn-Taxis-házat bízta meg országában a posta szervezésével és a többi állam is előbb, vagy utóbb ezen minta szerint rendezte be postáját. Később a vasutak és a gőzhajók elterjedése, majd pedig a különböző országok postáinak egyesülése, óriási lendületet adott a levélforgalomnak. A mig az államok azon elvből indultak ki, hogy a postának az állam számára hasznot kell hajtania, a levél-portó igen magas volt, igy pl. Franciaországból Oroszországba egy levélért 1 és fél koronától 3 koronáig, vagy Bécsből Amerikába körülbelül 24 koronát, vagy pl. nálunk a század elején egy 9 grammos levélért 3 mfldként, vagyis körülbelül 22 km,-ként, 12 fillért kellett fizetni. Az angolok, akik manapság is legtöbbet leveleznek, legjobban érezték a nagy levélportó káros hatását: tőlük indult ki tehát a mozgalom is a leveldij mérséklésére. 1840-ben léptették életbe az uj díjszabást, amely hasznot ugyan nem hajtott az államnak, de annál jobban emelte a levélforgalmat, amely évi 75 millióról egyszerre 170 millióra szökött fel. Ekkor kezdették Angliában a levélbélyeg használatát is, melyet utóbb vaOh ég! Oh ég ! Oh ég 1 Veszélyes ám a jég ! Udvarló sok diák Kap másnap terciát. Oh ég! Oh ég! Oh ég ! Oh, mért sikos a jég ?! Hogy szeszt bár nem ivott, Oly könnyű bukni ott! II. A kis dunai jégpályák. A minap a Dunaparton jártam és láttam ott két jégpályát. A Kis-Duna emelkedik — mondám — nem vízállás tekintetében, hanem tekintélyben. És csakugyan. A kis hamis már-már jelentős szerepet visz tu

f

pótadózott városunk életében. Tavaszi vlzáradáskor mindent elöntéssel fenyegető szörnyeteg, mely arra kényszeríti az embereket, hogy az Eggenhofer-sárkát és az Öreg templomot pallóval kössék össze. Kánikulás nyáron bacíllus-tenyészde és uszoda, a hol 40 fillér lefizetése mellett bárki szabadon belefúlhat, fentartatván a joga ahhoz is, hogy az Angyal hídnál ingyen veszekedjék be'e. Oszszel csónakda, mikor is szerelmes mesterlegények bevont evezőkkel, érzelgős orditások mellett ereszkednek lefelé a holdfényes vízen, mig »szárazföldi patkány* — társai eme »tengeri farkasok«-nak, hasonló hangokat a sziget sétányán, a lombdus geszgesztenyék alatt bocsátanak a levegőégbe. S ime, a téli Kis-Duna előlépett jégpályával. Jelenleg van két pálya. Volt egy harmadik is, de a hévviz egyet gondolt és felhajtván erejét a cifrahídig, a harmadik jégpályát eltörülte a KisDuna színéről. A meglevő két jégpálya két közkereseti társaságé. A felsőn facér matrózok és úszómesterek működnek, társul vévén egy pár halászlegényt, az alsó jégpályán 4 gráner szedi a 10—20 filléreket. Valóságos közi ere seti társaság mind a két cég, a melyek lamennyi állam elfogadott. Hazánban 1850 óta has.nálatos Jelenleg az egész világon körülbelül 5000 különféle levélbélyeg van forgalomban, a melyből Európára mintegy 3000 esik. 1874-ben létrejött a világposta szövetkezet, egyelőre 22 állam közt, a mikor egyforma és addig kivihetetlennek tartott olcsó levélportót állapítottak meg. A világposta egyesület ma már magába öleli a földnek majdnem minden művelt államát és 830 millió lélek közt közvetíti a gondolatcserét. Ma már oly szükséget elégít ki, me'y nélkül csak nehezen bírnánk meglenni s bizony méltán sajnálhatjuk a régieket, akik, ha nem voltak is tőle teljesen megfosztva, de mindenesetre sokkal ritkábban jutottak ahhoz az élvezethez, amit egy-egy ked ves levél kapása okoz, különösen akkor, ha az rózsaszínű. Végezetül még csak azt akarom be mutatni, hogy az egyes nemzetek a levelek mennyibégét tekintve, minő sorrendben következnek egymásután: az elsőség az angolokat illeti, akik évenként 2000 millió levelet és levelezőlapot írnak s körülbélül 2500 mázsa bélyeget használnak el. A 2 ik helyen a Németbirodalom, a 3. helyen Franciaország, a 4 en Ausztria, az 5. és 6. helyen Orosz és Olaszország áll, a 7. helyet hazánk foglalja el 200 millió levéllel és lappal. Most pedig szépen köszönöm az igen tisztelt hallgatóságnak sokáig igénybe vett szives figyelmét; helyemet átadom azoknak, akik ezen unalomért bőségesen fogják kárpótolni művészetükkel az igen tisztelt publikumot. ha a cégjegyzékben nincsenek is bejegyezve, de a tekintetes kapítányságn U mindenesetre tudnak létezésükről. A felsőt többen látogatják, de az alsón több az intelligens elem (mert kérem, van ára különbség a tornakerti 80 fillér és a kis-dunai 10 fillér között.) Melegedő szobák nincsenek, de meleg szivek itt is vannak, akár csak a tornakertben. A sziv különben se fázik, a mig fiatal. A kinek pedig a keze fázik meg, az be'e fuj; oszt megvan! A kinek a Iába fázik meg, az hazamegy s punktum. (De nem muszáj gondatlannak lennie és vihet magával lábzsákot, mert a lábzsákolási jog korlátozva nincs.) Pihenni óhajtók részére 1—2 pad kínálkozik. A ki pedig el akar bújni, annak rendelkezésére áll az a bizonyos szénaszállitó komp, a ,mely most a Kis-Duna szigeti oldalán befagyott. Ez a pont épen szemközt van a Duna közvetlen peremén készülőfélben levő kúttal, melyre sanda szemekkel néz a lajkus, tűnődvén: »Minek a Duna partra kut, mikor annak a vize úgyis Dunavíz lesz?!« De hát az ilyesmik megértéséhez magasabb közigazgatási tudás nélkül miért is fog hozzá a lajkus ?! Menjen a jégre, ott van az orra előtt, akkor legalább nem mondhatja, hogy a szegény embert mindig jégre viszik. A dunai jégpályáknak is megvannak a Don Jüanjai és Donna Elvirái, nem hiányozván a Don Quixotte-ok sem. Katonazene nincs, de zongora-verkli vasárnap délutánra, sőt a jövedelmezőbb hétköznapokon is akad. SŐt a bukások megkülönböztetéséhez szükséges jó ízlés sem marad otthon, mert ha hölgyek alól szalad ki az acélpenge, akkor azt az áriát kell itt fütyülni, hogy: >Instalom, hunyják be a szemüket.« Akadnak, a kik megteszik. Mind két közkereseti társaságnak 2—2 lobogóját lengeti a hideg szél és ok küzdenek a jéggel és hideggel nemcsak a nagyobb osztalék reményében, hanem a zászló becsületéért is. Esténként felöntik a pályát és aztán a tagok felváltva Őrködnek azon, hogy a konkurrens cég boszúból be'e ne tiporjon a fagyandó pályába. Aztán mondja valaki, hogy nincs itt üzleti szelem és okos ész ! — X. — — Emléknap. Néha Simor János hercegprímás halálának évfordulója aí kidmából a főszékesegyházban szombaton ünnepélyes gyászmise lesz. — Kitüntetés, A király Forsier G zának, az O. M. G. E. igazgatójának, városunk jeles szülöttének, a mezőgazdaság körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül, a vaskorona-rend harmadik osztályát adományozta. — A Kaszinó társasvacsorája. Szombaton este abból az alkalomból, hogy az immár véget ért karambol-verseny dijai ünnepiesen kiosztathassanak, a Kaszinó tagjai kedélyes társasvacsorsra gyűltek egybe, melyet az utolsó pótverseny, — a mely Kelemen Béla és Paulovits Géza. között folyt le, — előzött meg. E játszmát a II., illetve a harmadik hely e'nyeréseért vivták és Kelemen Béla győzelmével végződött. Elharssnt az óriási éljenzés, amely Kelemen Bélának, a kitűnő játékosnak szólott, mik<~r előállott B. Szabó Mihály, a karambolverseny jury-elnöke és a nála szokásos nagy elokvenciával mondott köszönetet a jury nevében, elsőben a játszóknak, majd a közreműködőknek, mig végül átnyújtotta a nyerőknek a szép ajándékot és pedig az I. dijat Istvánffy Elemérnek, a II. dijat Kelemen Bélának és a III. dijat Paulovits Gézának. Az ünnepi jelenet után egy mindenkit mélyen megindító másik következett Dr. Fóldváry