Esztergom és Vidéke, 1901

1901-08-22 / 67.szám

Mi, a >felelős szerkesztő»-t mistifíkálni távolról sem akartuk, sőt lapunk ez évi 63-ik számában megkezdett közlemé* nyünkben, sem az »Esztergomi Lapok «ról, sem annak felelős szerkesztőjéről, egy betűvel sem emlékeztünk meg, hanem egyedül, a kötelességüket nem ismerő városi tisztviselőkről irtunk, s, hogy ez tény, készek vagyunk az összes Írottakat bárkinek rendelkezésére bocsájtani annak igazolására, hogy laptársunk támadott, s mi arra csak válaszoltunk, de egyszersmind annak is igazolására, hogy mi a névleges szerkesztőt szóba nem hoztuk, csak a városi tisztviselő szerkesztőt, de ezt is csak akkor, midőn az bennünket a megnevezésre, egyenesen és határozottan provokált. Kolumbus, Amerika felfedezésével, aligha ímputált oly nagy valami dolgot magának, mint tisztelt laptársunk annak naiv felemlitésével, hogy soraink közt, a szerkesztőségben és a kiadótulajdonosok között, három köztisztviselő van. Hát ezen titok felfedezésével tisztelt laptársunk már elkésett, mert *Iapunk 1896. évi 2 ik számában, mi nyiltan közzétettük, hogy kik lapunk belmunkatársai, kik között megneveztük azt a három tisztviselőt, kikre moft laptársunk naivul céloz. De azóta többször is megneveztük azokat. Tisztelt laptársunk, dacára, hogy az eszméket tisztázni ő akarja, az ingyen dolgozó belmunkatárs és a pénzért, a hivatalos órák alatt és hivatalos helyiségben magánmunkát végző tisztviselő között különbséget nem ismer. Az a három köztisztviselő, egy két, sőt több havi időközben, egy-egy cikket ir, de nem pénzért s nem is a hivatalos helyiségben és hivatalos óra alatt, amihez senkinek semmi köze, beleszólási joga nincs, azt a szervezési szabály nem tiltja. 1 A sikerült leleplezéssel tehát tiszt*«3; laptársunk, fiaskót vallott. De nem ugy mi, kiknek állítása, cáfolatot egy betűvel sem nyert. hívón, a ki a szép Iduska ajkát először megcsípi mindannyunk előtt. A felszólítás oly természetű volt, hogy Piroska hadnagy sem vonhatta ki magát. De a mikor közeledett a lányhoz, valami különös kérést olvasott ki a szeméből s aztán föl sem emelte kezét. Mikor pedig szólott a trombita s a többiek kimentek, hogy lóra keljenek, Piroska hadnagy benmaradt s bejött a lány. A titkos vonzalmat nem kerülhették tovább, a magány lelkükre hatott, és elhangzott az első »szeretlek«, s az első csók, nem a szenvedély, nem a kaczérság, hanem az igazi szerelem csókja. \ IV. Az elsőt követte a többi, a találkozások mindig gyakrabban történtek s sokszor oly nyiltan, hogy nemcsak a kollégák, de az egész környék is csakhamar szájra vette Piroska hadnagy históriáját. A többiek mitsem tartva a jövőtől, csak heccelték a fiatal katonát, de egyik-másik jónak tartotta az óvatosságra való figyelmeztetést is. Csak a pocakos kapitány dühöngött, hogy a jó portékát nem ő szerezte meg. Mit tudta Ő, hogy Piroska hadnagy szemében olyan kincs az a lány, a kiért kész még életét is feláldozni ? De kardcsapás nélkül ő sem hagyta a várat. Gonosz intrikákat szőtt fellebbvalöi11 ál a fiatal hadnagy ellen s koholt oly rágalmakat, a melyek már a becsületbe vágtak. Nem átallotta névtelen levelekkel felhívni a viszonyra Piroska apjának figyelmét sem, aki ősz, öreg ember létére, maga jött fiához, hogy lebeszélje törekvéséről. (Folyt, köv.) Gróh József. Hogy tisztelt laptársunknak, az >Esztergomi Lapok* nak tényleges szerkesztője, — ki a lapot a városházán, a hivatalos óra alatt és helyiségben szerkeszti, sorainkban magára ismert, és tárgyilagos válasz helyett lapunknak támadt, s ráfogta, hogy mi a polgármester ellen intézünk támadást — most, hogy a provocálás folytán, voltunk bátrak őt is, meg társait is megnevezni, bujkál, ez nekünk elégtétel. Hogy a felelős szerkesztő fogalma mit jelent, azzal nagyon is tisztában vagyunk, sőt tisztában voltunk már akkor, mielőtt laptársunk még embrió korát élte, s igy e részben a felvilágosítást el nem fogadhatjuk, de ha tetszik, azzal mi szivesen szolgálunk. Nem arról van itt szó, hogy a >felelősnek megnevezett szerkesztő azonositja-e magát tényleges szerkesztőjének tetteivel, hanem arról való e az, hogy az > Esztergomi Lapok* at, a szervezési szabályok 98. és 105. §§ai ellenére városi tisztviselő szerkeszti pénzért, a város hivatalos helyiségében és órák alatt. Ezt állítottuk mi, s erre cáfolatott nem kaptunk. Hogy a felelős és névleg?s szerkesztő azonositja-e magát a városi tisztvise'ő szerkesztő felfogásával, ahhoz nekünk semmi közünk. De jelen esetben, midőn a minket támadó városi tisztviselő, tényleges szerkesztőre reá cáfoltunk, nem fo gadjuk el az azonosítást azon okból, mert a felelős szerkesztő neve alatt való bujkálást, előmozdítani nem akarjuk. Mi sokkal kollegíálisabbak vagyunk, semhogy azzal provokálnánk laptársunkat, hogy pl. mutassa be lapjának kéziratait, mert attól tartunk, hogy a kéziratok meg már nem volnának, s igy bizonyítani nem tudna, minek folytán kény telének volnánk azon állításunkat fenntartani, hogy az »Esztergomi Lapok «-at mégis csak a városi tisztviselő szerkeszti. Az eszmék tisztázásának közepette, azt mondja laptársunk, hogy cikkünk ellene irányult, s hogy mi a felelősnek megnevezett szerkesztőt támadtuk. Előbbiben igaza van, de utóbbiban nincs. Hogy a hírszolgálatot a betegsegélyző pénztár egyik tisztviselője végzi, erre ismét csak azt mondjuk, mi köze másnak ahhoz. A hivatalos időn kivül, végezhet az magánmunkát addig, mig az, a szolgálati pragmatikával érdekellentétben nincs. De erre vonatkozólag külömben is csak az a krimen tisztelt laptársunk részéről, hogy azt, csak az utóbbi időben, a szerkesztő betegsége óta végzi, tehát kivételesen, mig a mi, meg nem cáfolt állitásunk, s a való* tény az, hogy az » Esztergomi Lapokc-at, évek óta, ál' landóan városi tisztviselő szerkeszti a városházán, a hivatalos helyiségben és óra alatt és pénzért. Oda, futkosnak szerdai és szombati napokon a szedő gyerekek, a kéziratért, zavarják a többi tisztviselőket Is, ott lett a lap korrigálva, s revidiálva is, még csak egy két hónap előtt, nem is említve azt, hogy ezeken kivül a szerdai és szombati napokon, majd ezeken kívül minden számottevő esemény megtörténtekor, hivatalát ott hagyva, hir szerzésével foglalkozik a városi tisztviselő szerkesztő. Inkollegiálitással vádolhatók, mi legkevésbbé vagyunk. Évek során át nem vettünk ezen visszaélésekről tudomást, kerülni óhajtván annak még látszatát is, mintha a verseny késztetne, megszóllalásra. De most, hogy laptársunk, azonosítván magát a kötelességeit nem ismerő tisztviselővel, s bennünket jónak látott megtámadni, sőt az abusus felemlitésére egyenesen provokálni, megtettük azt, mit külömben, meg nem tettünk volna. Hogy lapunk a vármegye félhivatalosa, hát ezen bölcs állításával tisztelt laptársunk megint csak nem mondott valami ujjat, mert erre vonatkozólalag ismét csak azt irjuk, mit múltkor már megirtunk, hogy ha tisztelt laptársunk, az > Esztergomi Lapok c, orránál valamivel tovább nézett volna, ugy olvashatta volna lapunk fején azt, hogy »az esztergomvidéki gazdasági egyesület* és a »vármegye központi mezőgazdasági bizottságác-nak hivatalos lapja. A félhivatalos ujságolással, tisztelt laptársunk, csak bizonyosnemű nem tudást árult el. Hogy a vármegyének egész hivatalosa akartunk lenni, de sőt, hogy Esztergomvármegye törvényhatósági bizottsága általános és nagy szótöbbséggel, hivatalos lapjává lapunkat választotta a mult évi őszi közgyűlésen, ez tény, de, hogy akár félhivatalosi, akár egész hivatalosi minőségünk, vagy szándékunk dacára tárgyilagosak voltunk még a megyével szemben ís, legjobban igazolja azon állásfoglalásunk, melyet egyik főtisztviselő fegyelmi ügye alkalmából elfoglaltunk. Ha tisztelt laptársunk mindezeket figyelembe vette volna és a valóról meggyőződést szerzett volna előbb, mielőtt valamit irt, úgy nem állíthatta volna azt az általánosan odavetett képtelenséget, hogy lapun at, hírszolgálattal, a megyei kezelő tisztviselők látják el, hanem meggyőződhetett volna arról, hogy azok az állítólagos hivatalos parancsra adott hivatalos adatok, a mezőgazdasági bizottság közlései, melyek ha előzetes revízión, tudtunkon kivül keresztül mennek, ezen körülmény csak azt igazolja, hogy a megyézél a hivatalos titok megőrzésére gondot fordítanak, míg másrészt azt, hogy a hivatalos adatok, csakis a köztisztviselő ellenőrzése mellett láthatnak, a nyilvánosság orgánumában napvilágot. Hogy kezelőtisztviselők hivatalos parancsra, hivatalos órák alatt, híreket és tudósításokat írnának, erről tudomásunk nincs, de ezt fel sem tesszük, és e részben engedje meg tisztelt laptársunk, hogy ezen állítást, mindaddig, mig az igazolva nem lesz, egyszerű koholmánynak nevezzük, mert személyesen jártunk el a megyeházán, s intéztünk beteg szerkesztőnk tudtán kivül kérdést a kezelőtisztviselokhöz, kik a leghatározottabban tiltakoztak azon állítás valódisága ellen. Azok kijelentése alapján Írhatjuk azt is, hogy lapunkat és szerkesztőnket úgy látják el hírekkel, amint mindazon lapokat, melyek hírekért ott megfordulna K. Végül pedig újból- kijelentjük, hogy mi jelen ügyben, a felelős szerkesztő személyes nyilatkozatát, ha még úgy azonosítja is magát a tényleges szerkesztő városi tisztviselőnek tényeivel, nem személyes természetű, hanem oly nyilatkozatnak vesszük, mely az ügy érdemi részének egyébbként való lebonyolítását és a városi tisztviselő szerkesztőről való elhárítását a felelős szerkesztő személyes nyilatkozatával akarja elütni s azzal magát takargatni. II városi ellenőrző bizottság ülése. Esztergom, augusztus 19. A városi ellenőrző bizottság, f. hó 17-én ülést tartott Niedermann Pál kir. tanácsos elnöklete alatt. A bizottság jegyzőjén, dr, Horn Ká« rolyon kivül, a bizottság tagjai mind, u. m. Brutsy János, dr. Fehér Gyula, dr. Prokopp Gyula, Reusz József és Reviczky Gábor megjelentek. A bizottság ez alkalomból elvi álláspontok körvonalozásával foglalkozott, mi végből a város polgármesterét is meghívta ezen ülésére, hogy a bizottság jog és hatáskörének praecisirozásánál, valamint az ellenőrzés gyakorlásánál, egyöntetűen járjon el. Felkérte a bizottság a jelenlévő polgármestert arra, hogy tudassa a tisztviselŐkarral és a segéd és kezelő személyzettel a bizottság működésének megkezdését, valamint azt is, mely sze rint, a bizottság nevében, és képviseletében leendő ellenőrzés közvetlen gyakorlására, a bizottság minden egyes tagja egyenként, együttvéve, avagy tetszés szerénti számban, jogosítva van. A bizottság, a maga mintegy belső ügykezelését illetőleg, az előadói rendszerben állapodott meg, amely szerint a városi ügymenetel egyes ágai szerint, tagjainak még külön-külön is megállapította ügykörét. A bizottságnak, a polgármesterrel történt egyértelmű megállapodása, kétségkívül a polgármester személye iránti bizalom megnyilvánulása, mi azonban, a tisztviselőkkel szemben gyakorlandó ellenőrzés szigorán és hatályosságán rést ütni, hisszük, hogy nem fog. A bizottság legközelebb megkezdi működését, s első érdemleges ülését, szeptember második felében fogja megtartani. HÜ MÜÜI •üJáü/w Z^^UZÍE^ZM Felkérjük olvasóinkat, hogy a szerkesztőt illető minden ügyben és kérdésben, — szerkesztőnk betegségének tartama alatt -— dr. PROKOPP GYULA (Sissai-köz. 48J, sz.) árhoz fordulni szíveskedjenek. — 0 Felsége a király születésnapján a budavári Mátyás-templomban Vaszary Kolos bibornok-hercegprimás mondotta a nagy misét. Ugyancsak ő vezette a Szt.-Istvánnapi körmenetet is. Mindkét napon assistensei az aula papjai voltak. — Személyi hírek. Dr. Csernoch János praelátus-kanokok mult szombaton, épen a zivatar alatt, hirtelen rosszul lett, összesett s egész éjjel orvos őrködött mellette. Ma mar semmi baja. Obermayer György reáliskolai nyug. igazgató és neje fürdőzésükből hazaérkeztek. Dr. Szeyler Emil, néhai Szeyler József epölí kasznár fia, a barti plébános unokaöcscse, kit városunkban is jól ismernek, mint gyakorlóorvos Vág-Sellyén telepedett le. — Czinder Antal volt vasúti pénztáros, aki jelenleg Újvidéken van állomáson, szabadságidejéből pár napot családjával együtt Esztergomban töltött, a hol volt ismerőseit látogatta meg. — Hymeil. Wallfisch Béla, városunk fia, eljegyezte Liebner Zsigmond fővárosi kereskedő szép leányát, Szerént. — Esküvő. Dr. Fődi Emil budapesti tiszti orvos, városunk derék fia szeptember i-én tartja esküvőjét Budapesten Gonda Margittal, Vasárnap tartotta esküvőjét Spick Ferenc aranyműves Mohacsek Mariskával, Mohacsek Vencel mázoló szép leányával. — A király születés napja. Ő Felsége a király születésnapját ez idén is az előző évekhez méltó fénnyel ünnepelte meg Esztergom városa. A középületek és magánházak lobogódíszt Öltöttek és már kora reggel mozsárdurrogás jelezte a nagy nap felvirradtál. A bazilikában tartott hálaadó istentisztelethez megjelent a vármegye és a város, valamint az államhivatalok kiküldöttei. A helyőrség teljes számban vonult fel és a bazilika előtti térségen felállott, úrfelmutatáskor pedig dísztüzet adott. Délben bajtársi ebéd volt a tiszti étkezőben, mely után a katonai tennis pályára vonult a tisztikar, amely ez alkalommal lampionokkal és zászlókkal szépen volt díszítve, különösen feltűnést keltvén a a nemzeti szinű zászlók nagy sokasága. A tennis pályáról a tisztikar lampionos menetben a Fürdő-szálloda kerthelyi.