Esztergom és Vidéke, 1901

1901-08-18 / 66.szám

Esztergom, mm. AAiii. évfolyam. 66. szám. Vasárnap, augusztus 18 ESZTERGOM és VIDÉKI A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGAINAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csütörtökön. I j szerkesztaség ís kiadóhivatal: ELŐFIZETÉSI ÍRACÍ j = FELELŐS SZERKESZTŐ uilHtTW ví\UÍH (fco»a a Uxfratok, al51liat4sflk, njllttenk és hirdetések keidandtt >i & Z S!: = ÉS mi

> •• S^cpcnyt-tér, 88O. sxán,. Negyed érre — — — 3 kor. — fii. I Egyes arám ára: 14 fii. *•* **»irat©t n«m adunk vissza, i^Közegészségünk és köztisztaságunk. Esztergom, augusztus 15, Most, mikor a városházán éppen azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy az utcák és terek tisztántartása mily eszközökkel volna nagyobb és intenzivebb módon foganatosítható, időszerűnek látjuk, hogy ezzel a kérdéssel a nyilvánosság orgánumában, a sajtó utján is foglalkozzunk, foglalkozzunk pedig éppen azon indokból, hogy ha nem többel is, legalább egy szemernyivel hozzájáruljunk és belevezessük ezt a kérdést abba a kerékvágásba, a melyben ennek a kérdésnek egyszer már belezökennie kell. Es e tekintetben helyes irányba kivánja terelni a kérdést az a bizottság is, amely folyó hó 8 án tartott ülésében tárgyalta ezt. Kimondjuk egész határozottsággal, — amit a bizottság is jórészt akceptált — hogy a terek és utcák tisztántartásának végrehajtása, nem a rendőrség jog és hatáskörébe tartozó ügy. És a midőn arról van szó, hogy ezt az ügyet át kell adni a gazdasági osztály ügykörébe, nem lehet személyi tekinteteket figyelembe venni és azzal argumentálni, hogy akkor, ha ez az ügy kivétetik a rendőrség kezéből, úgy a mostani tűrhető állapot is veszendőbe megy s beleesünk a régi piszokba. Tekintsünk csak szét, hogy más városokban miként és kik kezelik az utcák" és terek tisztántartását ? Itt van Besztercebánya, ott az utcák és terek tisztogatását a városi gazdasági hivatal végezteti. Győrött az utcák és terek tisztántartása a gazdasági hivatal hatáskörébe tartozik, Aradon az utcák és terek tisztántartása egy külön alkalmazott városgazda felügyelete alatt történik, Komáromban az utcák és terek tisztántartása a polgármester közvetlen rendelkezése alatt álló város kamrás (gazdatiszt) felügyelete mellett történik, Vácon a város utjai és köztereinek tisztán tartása s az ehhez szükséges munkaerő felfogadása szabályrendeletileg a városgazdára van bízva, kinek egy munkafelügyelő áll rendelkezésére, ki a munkák teljesítésére felügyel, ugyanígy van Cegléden, Veszprémben, Déván, Kassán, Pozsonyban, Miskolcon, Szegeden, szóval az ország minden nagyobb városában, Es ez nem is lehet máskép, mert hiszen először is, ez a hatósági intézkedési jog sehogy sem tartozik és tartozhatík a rendőrség jog és hatáskörébe, mert ugyan miköze lehet a rendőrségnek ahhoz, hogy a város hogyan és miként kezeli a város utcáinak és tereinek tisztántartását, hiszen a köztisztaság az egészségügynek édes testvére, már pedig az egészségügy feletti őrködés a törvény szerint is a polgármester jog és kötelességkörébe van osztva. De természetszerűleg sem tartozhatík ez az ügy a rendőrség hatáskörébe, mert hiszen a rendőrfőnök, — kinek még a törvény is tiltja, hogy a város pénzügyeit, javadalmait, vagyonát és gazdászatát érdeklő ügyek intézésében részt vegyen, — nem rendelkezik és nem rendelkezhetik azzal az eszközökkel, melyek a cél érdekében szükségesek, míg ellenben a gazdasági tanácsnok a város-gazda útján, avagy egy felügyelővel sokkal könnyebben és intenzivebb módon foganatosíthatja azon munkálatokat, a melyek a város utcáinak és tereinek tisztántartásását biztosítják. Nálunk a város gazdaközönségére nézve is nagy fontossággal bir az, hogy az utcák és terek tisztántartása a gazdasági osztályhoz tétessék át. Köztudomású tény ugyanis, hogy a gazdag életeleme a trágya. Nálunk ez a gazdasági szükséglet kevés és még a birtokosabb gazda sem képes a szükséges mennyiséget megszerezni és pedig nemcsak abból az okból, mert nincs, hanem azon indoknál fogva is, mert nagyon drága. De eltekintve ettől, magának a városnak mint birtokosnak arra kellene törekedni, hogy trágyája legyen. Általános panasz tárgyát képezi, hogy hova-tovább a város földjei teljesen kiszipolyoztatnak úgyanynyira, hogy megszűnnek termőképesek lenni s nem lesz ember, ni .Esztep és Vidéke' tárcája, A Szent-Anna-templom eredete.*) Irta: SZÁMORD IGNÁC A templom fölött még 70 év sem múlt el, már is eltérők a' vélemények eredetére nézve, különösen elágazók az alapító szándékára vonatkozólag, hogy tulajdonképen mi is indította őt a templom építésére. Éppen azért jónak látom az itt-ott tatálhotó feljegyzések és a néphagyomány után ennek eredetét megvilágítani. Annyi bizonyos, hogy Rudnay Sándor emeltette. A nép hiedelme szerint a boldog emlékű hercegprímás Radovics Judith (Közönségesen csak Jutkának emlegetik) nevű rokona óhajára emelte a templomot, mert midőn Rudnayt ellenségei megtámadták, az isteni gondvise lés e nőt használta fel megmentésére. Midőn ugyanis 1808 ban, már mint esztergomi kanonok Divékujfalun tartózkodott, a felbérelt jobbágyok megtámadták az együtt levő egész Rudnay családot. A támadókat Splényi József báróné szül. Ujfalussy Gabriella grófnő izgatta fel azért, mert ő jogot tartott a divékujfalusi uradalomra, de attól bíróilag elüttet*) A szerző »Az Esztergomi Szent-Anna templom es a vele kapcsolatos intézetek* cí mü most megjeent munkájából. vén, úgy akart boszút állani a Rudnaycsaládon, hogy ellenök vezette a jobbágyokat. Ekkor történt, hogy Radovics Judith karjával felfogta azt a halálos csapást, mely Rudnay Sándor fejének volt irányozva. Vay Sándor gróf azt írja Ujfalussy Gabrielláról, hogy a 18. század egyik legérdekesebb alakja volt, >igazi várúr, szoknyában, ki mindent hatalmába akart kerítenie. Vay egészen hasonló módon adja elő a Rudnayak ellen intézett támadást ; a többi közt azt mondja, hogy Ujfalussy Gabriella 5000 parasztot pálinkával fellelkesített, s vörös kendőt lobogtatva, vezette őket a Rudnayak kastélya ellen. A lazításért 6 évi börtönre ítélték. Feichtinger Sándor dr., kir. tanácsos szíveskedett velem közölni, hogy Ő személyesen ismerte Radovics Judithot, mint művelt, okos és felette vallásos nőt, kit Feichtinger édes anyja és mások is majdnam naponkint megláttogattak s a társalgás után a buzgó nő vendégeivel az asztal körül térdelve imádkozott. Rudnay halála után az Erzsébet-apácák pozsonyi kolostorába vonult vissza s ott fejezte be jámbor életét. Mások szerint Sissai Dávidné szül. Morvay Franciska jámbor nő kérésének engedve építtette a bibornok a templomot, mert Morvay Franciskának, állítólag szent Anna megjelenvén, azt az óhaját nyilvánította, hogy tiszteletére a Szent-Vendel-téren temolomot emelieiiek. Sissay Dávid, Bikol puszta birtokosa volt; Esztergomban is lakott s az Ő nevéről hívják ma is azt az utcát, melyben egykori háza állott, Sissay-köznek. Hogy Sissay neje nagy tisztelője volt szent Annának, azt tanúsítja a templomba végzendő szent misékre 1837-ben tett 210 forintnyi ájtatos alapítványa, továbbá az az ezüst kehely, melyet a templomnak 1838 ban ajándékozott; a kelyhen e felirat van: » Morvay Franciska, Sissay Dávid Özvegye az esztergomi szent Anna rotunda-templomnak 1838.* Nem tudom, milyen alapon, úgy a belvárosi plébános, mint a javadalms lelkészek Morvái Franciska helyett Morvay Annát írtak, még a fundátiók is igy vannak bejegyezve. Ez nyilván tévedés, mert ez özvegy 1836. évi junius 29-én kelt, s Esztergom levéltárában őrzött végrendeletén Így írja magát: Morvay Franciska. Ugyanígy írja nevét az 1837. év május 8-án tett végrendelete alá is. Nem valószínű azonban, hogy e nő álomlátása után határozta volna el magát Rudnay a templom építésére ; sokan inkább Rudnay megmentőjének, Radovics Judithnak tulajdonítják ezt az álmot. Némelyek véleménye szerint Rudnay Sándor azért építtette e templomot, hogy lássa kicsiben az általa már munkába vett bazilikának hasonmását, tudván azt, hogy a székesegyháznak befejezését meg nem éli; továbbá, hogy lássa, mily hatást gyakorol a kupolás épület a szemlélőre, ezért választotta a kupola-stílt is. Legvalóbbszinű az, a mit Tomala F., pesti műárus költségén 1837-ben kiadott emléklap írója említ. E szerint Rudnayt az indította a templom építésére, hogy a város déli részén folyton szaporodó lakosságnak, mely úgy a belvárosi, mint a Ferencrendűek templomától is elég távol esik, legyen egyháza, hol minél könnyebben résztvehessen az istentiszteletben, j Rudnay tetemes kiadásai miatt eleinj tén arra gondolt, hogy az előző fejezetben említett Szent-Anna-kápolnát fogja megnagyobbítani. Ez ügyben a város tanácsához iratot is intézett, melyre a tanács 1828. évi május 5-én válaszol, mély háláját fejezvén ki a jótéteményért s egyúttal tudatván a prímással, hogy Schmitala Antal és öreg Csente Ferenc 800 forintért hajlandók átadni kertjüknek azt a részét, melyre a kápolna kibővítése végett szükség lesz, de a tanács ajánlja, hogy a Ferenc-városrészben (suburbio Francisceo), a Szent-Vendeltéren emeltesse a templomot. A tanács ajánlatát maga Rudnay is helyeselte, ki Esztergom város közönségéhez intézett iratában a templom építésére vonatkozó szándékát azzal okolja meg, hogy a város külső részében lakó híveknek minél gyakrabban legyen alkalmuk megjelenni az istentiszteleten. így döntött négy nap múlva a helyr FERENC JÓZSEF keserüviz az egyedüli elismert kellemes izü természetes, hashajtó szer.