Esztergom és Vidéke, 1901

1901-08-04 / 62.szám

tást méltatni, hasábokat Írhatnánk, kezdve az első felvonástői az utolsó felvonás kripta jelenetéig, a melyek mindegyiké­ben oly végietekben mutatkozhatik be egy színész, mint a milyen az élvezhe­tetlentől a kitűnőig benfoglahatik. Az est sikerét emelte Hofbauer Pajor Fe­renc, városunk fiának, jelenleg még szí­niakadémia! növendéknek Mercútió sze­repében való fellépte, a ki bemutatta szülővárosa közönségének, mennyire elő­rehaladt már azon a pályán, a mely a csillagok felé vezet. Bár mozdulatain meglátszottak az iskolai pontosságú mé­retekben kiszámított pallérozások, mégis oly jól alakította e szerep nehéz és ala­pos készültséget igénylő részleteit, hogy Önkéntelen módon többször ismétlődő, szívből fakadó tüntetést provokált. Az összjáték ez este hatásosan komoly és ügyes volt, a milyenre az egész idény alatt alig vagyunk képesek visszaemlé­kezni. A darabot Megyeri Dezső a ko­lozsvári Nemzeti színház igazgatója is végignézte egyik páholyból, a ki Ko­lozsvárról direkt azért jött el, hogy Markovics Margitot és Krasznay Ernőt szerződéssel kínálhassa meg, ha azok kívánalmainak megfele'ő alakítást fognak nyújtani. Bírálatát szerencsénk volt hal­lani, a mely a két kitűnő erőre nézve előnyösen híze'gő volt. * m Kis alamuszi. A színi évad ez utolsó előadását az igazgató saját magának tartotta íenn jutalomjátékául. Tekintve a búcsúzást és a személyt, kinek a juta­lomjáték szólott, az arénát ez estén is teljesen megtöltötte az e^ész idény alatt oly megfoghatatlan módon kitartó kö­zönség, a ki eljött, hogy búcsút vegyen attól a társulattól, a mely teljes rgyhónapig oly sok jó estét volt képes nekiszerezni. El jöttek, hogy lássák, miként búcsúzik egy­mástól a társulat és a vele összeszokott kö­zönség. Az első és legfrappánsabb búcsúzás Pálfy Ninát, a társulat e kedves prima­donnáját illette, a kit belépésekor hatal­mas és szűnni nem akaró taps fogadott, majd átnyujtatott neki az aranyifjúság óri­ási, a mükertészet remekét bemutató nagy virágkosara, a melyen az egyik elhelye­zett galamb nyakába illesztette azt a búcsúzó levelét, a melyet nevében Jambrik István, lapunk munkatársának tolla fogalmazott s amely a következőké­pen hangzott: Nagyságos Asszony! Kedves Művész­nőnk ! Tehát elmegy tőlünk ... Az elvá­lásnak eme lehangoló pillanatában nem találunk hűen festő szavakat an­nak az érzelemnek méltó kifejezésére, amely mindnyájunk lelkét fogva tartja. Egy hónapig, csupán egy hónapig voltunk szerencsések nemes művészete legszebb alakításaiban gyönyörköd­nünk s Örömmel éreztük, hogy az On Múzsájának eszményi hatalma mint verte bilincsbe sziveinket és kénysze­ritett kellemes hódolatra bennünket napról-napra az Ön szeretetreméltó, nagyrabécsült lénye iránt. Ha birnók zengzetes nyelvét azon lánglelkű •'köl­tőknek, kiknek műveit Ön Thalia templomában oly ihlettel tárta elénk, még akkor is gyöngéknek tartanok magunkat az Ön iránt érzett legmé­lyebb elismerésünk nyilvánítására. Im azért most, hogy távozik körünkből, kívánjuk őszinte szivünk egész mele­gével, legyen pályáján továbbra is bol­dog, logyen szereplése mindenfelé a szakadatlan diadaloknak olyan lán­colata, amilyent nemes művészete mél­tán érdemel. Kérjük, hogy diadalai közepette néha néha emlékezzék meg rólunk is, kiknek estéit művészete aranyos derűjével beragyogta. Ha pe­dig oly kegyes lesz hozzánk a hatal­mas Isten, hogy jövőre Önt ismét kö­rünkbe hozza, a megújuló lelkesedé­sünkből, tekintetünk sugaraiból, szi­vünk minden dobbanásából érezni fogja azt a végtelen nagy szeretetünket, amely az On édes lényét körülövezi és most messze útjára kíséri. Isten ve­zérelje !« Még soha nem búcsúzott közönség oly melegen egy primadonnától, mint Pálfy Ninától, mert nem is játszott senki úgy a kedvére, mint ez a vidék legelső tehetsége. Utána nyomban Deák Péterné ünneplése következezetl. Belépésekor az iparos ifjúság virágesővel fogadta, a mely mellé egy hatalmas virágkosár és végtelen taps járult, majd utoljára maga a jutalmazandó, az ünnepelt jelent meg. Oly eklatáns módon megnyilatkozó és szivből jövő, szűnni nem akaró ovációt itt nálunk még ne.n láttunk megnyilat­kozni, mint e férfiú megjelenésekor, a ki bár sok esetben vétett a közönség jóin­dulatával szemben, mégis megérdemelte azt, mert tőle telhetőleg iparkodott kelle­mes estéket szerezni. Az iparos ifjúság egy virágok közé ékelt szép ezüstfogan­tyús botot nyújtatott fel neki, a melyet meg­hatva köszönt meg. Az egész est ettől kezdve taps viharokban bővelkedett, melyet a szép előadással minden szereplő ki is ér­• demelt. A búcsúzás és ovációk közepette, a | közönség nagy része észre sem vette, hogy j városunk egy szinésznövendék fia ís ész­revétlenül a szereplők közé került. Be­rényi Zsigmond adta a Rettenetes ren­dőrkáplárt oly sikerült és fényes alaki­| tásban, hogy feltétlenül osztozhatott a I jó erők ünnepeltetésében, melybe a kö­: zönség, bár kilétét nem tudta, őt is Ön­, kéntelen beleszámította. Mindenki külön I a legfényesebben kitett magáért, a bu­csúelőadást és az igazgató jutalomjáté­kát élvezhetővé óhajtván tenni, egyben a közönségtől a legjobb emlékek hátra­hagyásával akarván megválni. A függöny legördült, az ügyelő és a sugó szava elnémult és mire e sorok napvilágot látnak, Deáte Péter társulata már messze, az ország keleti határán aratja babérait és Nagykárolyban hang­zik fel társulata részére az a folytatásos taps, amely nálunk egy hónapig szaka­datlanul zúgott és a mely a már szét­hordott arénával együtt köd- és pára gyanánt száll a mindenség felé. Nemo. Esztegom, augusztus 7. — Személyi hir. Schedl Arnulf Pan­nonhalmáról, a hol egy hónapra terjedő rajztanfolyamot tartott, városunkba visz­szaérkezett. — Szilágyi Dezső.! Ma £ varorsza S e nagy államférfijá­nak és fiának halálhíre, mely szerdán délben jutott el hozzánk, itt is nagy be­nyomást gyakorolt. A város és várme­gyeházára a halálhír megérkezése után gyászlobogók tűzettek ki és mindenütt nagy megilletődéssel tárgyalták e nagy férfiú eltűnését. — A főispán levele. A főispánnak a polgármesterhez intézett és már említett levele kővetkezőképen hangzik: Tekintetes Polgármester Úr ! F. évi 2924. sz. a. nekem bemutatott s a mult évre vonatkozó jelentését öröm­mel olvastam végig, mert alapjait lá­tom letéve azon rendszeres munkának és gondoskodásnak, mely a vezetésére bízott sz. kir. város fellendülésének s anyagi helyzete javulásának, nemes rugóit képezik ; s legyen meggyőződve, hogy az ezen irányokban kifejtett munkájának mindenkor szivesen leszek támasza és állok a sz. kir. város tisz­telt közönségének rendelkezésére; s hiszem, hogy a nagyközönségnek ve­zetőibe helyezett bizalma is megszi­lárdulván, meg fog könnyebbülni a tek. polg. úr vállaira nehezedő s ma még észlelhető közöny is. Ne veszítse el tehát egy szebb }ö vóbe vetett hitét és bizalmát. Kiváló tisztelettel stb. — Főispáni titkár. Előre sejtettük, hogy e diszes pozícióra a vármegye tiszti­karának egy fiatal és tehetséges tagja lesz kinevezve. A kinevezés már megtör­tént és igy Vargyas Jenő, arany ifjúsá­gunk e képzett és rokonszenves tagja Horváth Béla főispánunk titkára. Gratu­lálunk 1 — Nyugdíjazás. Mezey Dénes kápta­lani pénztáros félszázados szolgálata után nyugdíjaztatását kérte. Azon csupán őrül­hetünk, ha ez egész életét szakadatlan munkában eltöltött férfiú végre mégis rászánta magát a pihenésre, de azt vi­szont sajnálattal vesszük tudomásul, hogy a jól megérdemelt nyugalmat nem kö­rünkben, hanem a fővárosban óhajtja élvezni, bár érthető, hogy vonzódik oda, a hol a család legtöbb tagja van együtt. — Az Oltáregyesület nyilvános isten tiszteletét folyó hó n-én tartja a vízi­városi zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hivek a sz. gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig fél 7, 8, 9 és 10 órakor szent mise, délután 5 órakor sz. beszéd és litánia. — Estély. Frey Ferenc országgyűlési képviselő kedden nagy estélyt adott la­kásán, a melyen Horváth Béla főispán is megjelent. Az illustris társaság, mely ben Andrássy János alispán és Wimmer Imre polgármester is jelen volt, a késő éjjeli órákig a legjobb kedélyhangulatban maradt együtt. — A reáltanári állásra hirdetett* pá­lyázat e hó io-én jár le; 16-án lesz a közgyűlés, amely a pályázatok fölött I dönt. — Új erd ószgyakornok. A hercegpri más Földváry János végzett erdészt, prímás-uradalmi erdészgyakornokká ki­nevezte és szolgálattételre Csupor István erdőmester melíé beosztatta. W'-tíÁ Lőrínc-utca ügye. Tudvalevő do­log, hogy a Buzárovits Gusztáv cég a városhoz épitési engedélyért folyamo­dott, amelyben hivatkozván egy előbbi közgyűlési határozatára, a megál­lapított új kimenő vonalban való épit­kezhetést kérte. A város tanácsa fele­lőssége tudatában újból közgyűlési tár­gyul tűzte ki e kérelmet, mikor is sza­[ vázasra bocsájtván a dolgot, a többség jaz építkezésnek a régi vonalban való megmaradása mellett döntött. E köz­I gyűlési határozatot azonban megfelleb­j bezték és a napokban meg ís érkezett i a miniszter döntése, amely szerint az építkezés az újonnan megállapított ki­menő utcavonalban engedélyezendő. — Ezred gyakorlatok. F. hó 5 én kez­detét veszik a 76. gyalogezred ezred­gyakorlatai, miértis a soproni zászlóalj a mai napon az ezred-törzshöz való csatlakozás végett városunkba érkezett. Este társas-összejövetel volt a Fürdő­vendéglő kerhelyiségében, a hol a zene­kar játszott. — Anna-bál. A Kovácspataki nya­ralók f. hó i-én tartották meg az ezideí Anna-bált, a melyre Budapestről is igen sokan rándultak fel és a kik a 76. gya­logezred zenekara mellett a késő éjjeli órákig kedélyes tánccal a legkellemesebb estében részesültek. — Városunk szinikerületbé való be­osztása. A tavaszszal jelent meg a orsz. színészeti főfelügyelő beosztási tervezete, amely általános recenzust keltett. Győr várost is sértette, Esztergomot pedig az utolsó csoportba dugta, s olyanba, mely egy harmad rendű társulatot se fog eltarthatni. Persze, Győr nem nyugodott meg és 2—3 hét alatt megalakult a Győr—Ko­márom—Szombathely és Pápa szinikerület. Mi akkor felszólaltunk, azóta csend honol. De újabban a fővárosi lapokból olvassuk, hogy Fesztetics Andor gróf szinészetí felügyelő legközelebb Győrbe megy, ahol részt vesz az említett városok színi ke­rületi ülésén. A színi-kerületi ülés vég­rehajtó bizottságának már előre beje­lentette a felügyelő azon póttervezetét, amely Esztergomnak e kerületbe való bevonásáról szól. Ha ezen gondoskodás városunk vezetőségétől indult ki, annak csupán örülhetünk, csak hogy addig is jó lenne az emiitett négy várossal be­szélni, hogy bennünket a kerületben szi­vesen lássanak. Jó lenne tudomásukra juttatni, hogy egy előkelő társulatot ké­pesek vagyunk egy hónapig elbírni, amit a most legutóbb lefolyt szint évad fé­nyes eredményével Deák Péterrel és si­kereivel is dokumentáltathatunk. Reánk pedig ez előkelő kerületben épen egy nyári hó jutna. — Vadászat. A városi vadász-társa­ság holnap tartja szokásos saisonnyitó szigeti vadászatát. Az előkészületek e nagy dátumra már nagyban folynak és a vadászok tűzhelyeinél már készülnek azok az Ízletes ételek, a melyek e nagy napra különös gonddal lesznek elkészítve, hogy a diszes társaságnak legalább eb­ben ne legyen hiánya. A vadászatot most is Niedermann Pál kir. tanácsos rendezi. — Megyei közgyűlés. A vármegye törvényhatósága f. hó 14. napján az ösz­szehalmozódott nagy tárgysorozat miatt rendkívüli közgyűlést tart. — Kerthelyiség megnyitás. A Magyar­Király szálloda udvarában újonnan épí­tett csinos nyári helyiséget, mely kelle­messé tétele céljából a legmodernebbül van a kívánalmaknak megfelelően beren­dezve, f. hó 4 ik napján a 76. gyalog­ezred zenekarának hangversenyével nyitja meg Meizler János vendéglős, a ki min­dent elkövetett, hogy vendégeinek minél kényelmesebb helyiséget bocsájthasson rendelkezésére. — Sertészárlat Piszke községben a fellépő sertésvész miatt sertészárlat ren­deltetett el. — Jutalom. Garami Rezső rendőrbiz­tos részére kiváló ügybuzgalmáért 50 korona jutalom utalványoztatott. — A Vágóhíd kibővítés elvben elhatá­roztatván a tervek és költségvetés ké­szítésére, szakértőkből álló bizottság kül­detett ki. — A szenttamási piac. A szenttamási helypénzszedési jog megvételére vonat­kozó szerződés miniszteri jóváhagyással leérkezett s az évi törlesztési részlet utalványoztatott, — Védekezés a pestis ellen. A belügy minisztérium valamennyi törvényhatóság­hoz körrendeletet bocsájtott ki, amely­nek értelmében mindazon intézkedések­ről nyújt tájékoztatást, amely a pestis esetleges vasúton vagy hajón való be­hurcolása megakadályozását tartalmazza. — Nyugdíj a szabadságharc honvé­déi és özvegyeinek. Igazán nemes és humánus rendeletet bocsájtott ki a miniszterelnökség, mely szabadsághar­cunk honvédéi és ezek özvegyeinek ál­lami ellátásban való részesítését, vala­mint az elhunyt nyugdíjas honvédek után temetési járuléknak való kiutalását körvonalozza, gondoskodván azokról, a kik Magyarország újjászületése nagy és dicső harcaiban tevékeny részt vettek és öregségükre keresetképtelenekké váltak. — Elmebajos Sérült. Mülter Jánosné szül. Etchard Róza cseléd, Szend, Ko­márom-megyei illetőségű, a tokodi va­súti állomásnál súlyos testi sérüléssel találtatott. A község által ide bekísér­tetvén, az elmezavar jelei is mutatkoz­tak rajta, miértis ápolás és egyúttal megfigyelés végett a helybeli közkórház­nak átadatott. — Ögyilkosság Sugár Béla a doroghi vasútállomás elöljárója f. hó 2-án — is­meretlen okokból — Pestről jövet a va­súti kocsiban főbe lőtte magát. = Touristák és távlovaglóknak. Hoz­zánk érkezett teljesen hiteles tudósí­tások szerint a Kwizda féle köszvény­fluid legjelentékenyebb touristák és lo­vaglók által fárasztó utak megtétele után jelentékeny sikerrel alkalmaztatik. A Kvizda-iéle köszvény fluidnak mint ép­pen értesítenek bennünket, azon tulaj­donsága van, hogy az emberi test izmait ellenálló képesekké és kitartókká teszi,

Next

/
Thumbnails
Contents