Esztergom és Vidéke, 1901

1901-07-25 / 59.szám

kell ott olcsón eladni és akkor is kérdés, hogy célt ér-e ? Mert ha az általános vélemény emelkedő, ugy egy-két embernek igen nehéz az általános hangulattal ellenkező irányt érvényre juttatni. És felverni se lehet huzamos időre mesterségesen az árakat. Lát­tuk, hogy az e célra eddig alakult »Ring«-ek mily óriási verességgel végződtek mindig. Terményeink árát állandóan csak a világpiacon mutatkozó kínálat és kereslet közti arány szabja meg. Ha nagyobb a kereslet mint a kínálat, ugy az árak felszöknek és megfordítva. Igy ter més előtt, mig piacra nem jön, persze csak kombinációk után in­dulnak a börzék és ha a termést hivatalosan jobbnak tüntetik ki, mint aminő, persze ez csak azok malmára hajtja a vizet, kiknek ér­deke, amíg lehet az árakat lehető­leg lenyomni. Fájdalom, Magyarország már rég­óta nem az a fontos tényező a vi­lág gabnapiacán, amilyen régen volt, de erről mi nem tehetünk * hanem igenis azt megtehetjük, hogy nem becsüljük túl évenkénti termésünket, mert ezzel sokat ártunk gazdatár­saink zsebének. Bátorkeszin, 1901. július 2i-én. Simonyi Lajos. Van-e lisztharmat Esztergomkan ? Esztergom, július 21. Esztergomban és vidékén egyes szőlőkben elszórtan, az eléggé szé­pen mutatkozó fürtök egynémelyi­kén, de csak egyes bogyókon, te­hát csak nagyon kis mértékben különféle rendellenes elváltozások láthatók, melyek a szőlőbirtokosok körében aggodalomra szolgáltatnak okot. Helyenként ugyanis kirepedezett bogyók, majd fonnyadásnak indulók vannak, melyek mintha be lettek volna horpasztva, vagy meg lettek volna nyomkodva, olyanoknak lát­szanak, majd egyik-másik már össze j is van száradva. Ezen jelenségekről már tiz nap óta tudomásom van, de azoknak számbavehelő terjedését nem ész­lelem. Okát pedig egyes esetekben bogárrágásban (firkáló-bogár eurao lyus vitis) látom, melytől ugyanis a bogyó héja megrepedezvén, az ki­hasad. De főképen az erős napsütés kö­vetkezményének kell tulajdoni­tanom a kirepedést, mert hiszen bár hasonló a lisztharmat kártéte­léhez, de nem az, mivel a fürtökön a lisztharmat gombájának részei nincsenek. A reggel még harmatos fürtöt hirtelen érő erős napfény megre­peszti a bogyó héját s akkor az száradásnak indul s az ilyen meg repedt bogyók tényleg a fürt külső felén találhatók. Egyes esetekben külső sérülések is okozzák ezen fonnyadást, mig he­lyenként a peronospora kártétele látszik világosan, mely bárha a le­veleken nem mutatkozik is, mint az a f évben nálunk nincs is, még is megtörténik, hogy a termésen fel­lép, hova a permetezett rézgáüc (kékkő) vagy szándékosan, vagy mert a levél által el van fedve, nem jut el. Ilyen esetben a fürtök beperme­tezése ajánlható. Vizsgálataim eredményeképen megnyugtatásul közölhetem, hogy ez idő szerint olyan bajok (liszt­harmat, fakórothadás), melyek a termést erősen veszélyeztetnék nin­csenek. A felől azonban, hogy ezek ná­lunk is fel nem lépnek, nagyon természetesen biztosítva nem lehe­tünk, mert sajnos, az ország egyes vidékein már is mutatkoznak. Ez esetben pedig, ha a lisztharmat, eme kellemetlen betegség ismét fel ütné fejét határúnkban, mint az az 1898, év nyarán történt, ellene csakis a kénporozást ajánlhatom si­keres védekezésnek. A fakórothadás ellen pedig erő­sebb rézgálíc oldattal próbálnak vé­dekezni, de hatásosabb a még csak fellépő bajt csirájában ugy elfojtani, hogy a megtámadott bogyók vagy fürtök összeszedetvén elégettetnek. Ismétlem azonban, hogy ez idő szerint sem a lisztharmat, sem a fakórothadás nem mutatkozik, de mivel egy 24 óra köze elégséges lehet arra, hogy ezen természetű bajok kifejlődhessenek, azért is ta­nácsos a kénpornak készletben tar­tása. Ezúton es ez alkalomnál is ismé­telten felkérem a szőlőbirtokosokat, hogy a szőlőjükben fellépő károkról engem értesíteni szíveskedjenek, ami­kor is a szükséges útbaigazításokat, esetleg a helyszinéu is, díjtalanul és kézséggel fogom megadni. Hegedűs Sándor szöl. és bor. felügyelő. Iskoláink értesítői. Szklenónak már 1600-ban 5 fürdője volt. A források igen tiszták, vörös és zöld'lerakodással. Az ezüst a vizben arany­színű lesz. Már az 1645 ik évben a Para­nyica gőzfürdő használatban volt, mely valósággal a természet csodája, 48 fok C. meleg. A természet a sziklák belsejében egy kőkabint alakított meg­kövesült fekvő helyekkel. Hogy mily hatása van a fürdőnek, igazolja azon száz és száz mankó, melyet felgyógyul­tak, mint egy múzeumban, emlékül itt hagytak, Én nem írok többet Szklenóról. Nem irom le a vidéket, ózondus levegőjét, he­gyeit, melyek megmászhatok, a viz me­legségét, hatását, a különböző betegsé­geket, melyeknél teljes sikerrel használ; nem irom le a vendégek neveit, a pénz­aristokratia örökös öltözködését, a ven­déglőt, melyek javulása a vendégek szá­mától függ, mert ez nagyon megszokott s elcsépelt théma, amivel minden fürdő levél kezdi és végzi. De nem mulaszthatom el fölemlíteni, hogy itt ma szép számú társaság van jelen és köztük egyesek, mint természet­búvárok, testületté alakultak. Azon eélt tűzték ki, hogy Brown Edvárd angol utazó leírásának érvényt szerezzenek. Csak egy aggaszt bennünket, hogy bá­nyásznép ez ideig nincs közöttünk. Van itt hitvéd, honvéd, jogvéd, tehát mind védjük saját eszménket és küzdünk an­nak megtestesitésén. Fürdő után reggel­től estig barangoljuk a hegyes erdőket. Egy geológus vezetőtársunk mellett fúrá­sokat teszünk, tanulmányozva a föld belsejét és keressük a bányát, melyet a hires angol leirt. Egy hétig sikertelen volt minden ku­tatás. Hiába kérdezgettük a pásztorokat, kik nyájaikkal az erdőség tömkelegébe barangolnak, hiába kérdezgettük az itt élő embereket, senki sem tudott útmutatást adni az eltemetett bányáról. A második héten, midőn minden követ csaknem megforgattunk, a fák alakját figyelemmel átnéztük, találtunk egy fát, melyre egy bányász-csákány volt kivágva, hozzá 50 méternyire egy másik fát, melynek hé­ján egy véső volt kiforrva. Nagyon ter­mészetesen mi is ugy voltunk mint Ko­lumbus Kristóf az első mondással, mely Amerika partjairól repült felé. A meg­kezdett uton haladva negyedik napra ta­láltunk egy fát, melyre egy bányász volt kivésve teljes kiforradásban, ujjával dél felé irányt mutatva. Ötödik nap a nyomon haladva egy fán e szavakat találtuk kivésve: Glück auf! Föltekintettünk az égre, hol Madách jelmondata tünt élőnkbe: Ember küzdj, és bizva bízzál. Azt a követ azonban, melyen állítólag egy fej van kivésve, nem találtuk. Kü­lönben is fürdőzésünket bezárva, a kő­keresést jövőre hagytuk. De kis társasá­gunknak kedvenc időtöltést szerzett az a regényes vállalkozás, melyet vidáman társalogva végeztünk — reggeltől estig. Pólya Lajos. 1 — Hat közlemény. — II. Á főgimnázium. Óh nem úgy van Te szegény Nép ! tanítsd gyermekedet kötelességtudásra, fogadd becsüléssel és ne igaztalan gáncs­csal azok útbaigazításait, kik lelkesedés­ből irányítják fiaid sorsát, úgy nem lesz elhagyatva gyermeked^ önmagát segítvén megsegít már zsenge korában Téged is ! Az általános statisztikai kimutatást tekintve a felvett 400 tanuló közül 70 jut az első osztályra, tehát minden meg­engedhetőn felüli létszám ez a mely sürgős orvoslást kivan tekintettel lévén arra is, hogy a felvételtől körülbelül 10 elkésve, vagy helyesebben lekésve jelentkező tanu r ó elesett. A beirt tanu'ók kö?ül csupán 1 távozott tanács folytán és kevésbbé sza­bályszerű viseleti éredményjegyre egy sem szolgált reá s igy az erkÖlcs-feg> etmi állapot rendkívül kedvezőnek mondható. Az intézet növendékei között túlnyomó a katholikusok létszáma (317) mig az ág. ev. — ev. ref. és izr. tanulók összes száma 64. A magyarosodásnak ugyancsak hálás szolgálatot tesz a a helybeli főgymná­sium, midőn 5 1 nem magyar anyanyelvű tanulót vezet végig osztályain nemzeti szellemben. A szülők polgári állásra nézve álta­lában öt fő kategória szerint csoportosul­nak, legnagyobb a kisiparosok száma (88) a kisbirtokosoké 65, a tisztviselőké 61, az értelmiségé 52, a kiskereskedőké 43. Vidék szerint a tanévet befejezők kö­zül 144 helybeli tanuló volt, mig más illetőségűek száma 208; a helybeli ta­nulók száma a felsőbb osztályokban je­lentékenyen apad, mig az idegeneké emelkedve ezek kétszeresét is megha­ladja, minek magyarázata abban kere sendő, hogy a helybeli szemináriumnak távolabbi vidékről összesereglő több mint 80 főnyi növendékével egészül ki az apadó létszám. A tanulók általános előmenetelében az alsó négy osztálynak átlag 3O°/ 0-a elégtelen, a felsőbb osztályok, de főkép a nyolcadik osztályé percentet 20—25°/ 0-ra szállítja alá. Az elégtelenek száma általában leg­nagyobb a magyar, latin, német nyelvből 5 a mennyiségtanból és az els ő osztályban még a rajz-geométriából, mely körülmény azt bizonyítja, hogy a gymnasíumba ke­rülő ifjúság intellektuális foka eléggé alacsony, de a nairatív tárgyakban kellő szorgalomra serkenthető. A gymnasíumi tanfolyamot befejezők érettségi vizsgálata közepesen jó ered­ménynyel zárult; a 46 jelentkező közül 1 jeles 11 )á, 29 egyszerű eredménynyel vizsgázott, 1 ismétlő és 4 javitó vizsgá­latra utasíttatott. Az önképzőkörnek kiválóan nevelő ha­tása a közszereplésre tagadhatlan, mert bevezeti a tanulót a tudományos kuta­tásba, megtanítja önálló vélemény-nyil­vánításra, alkalmat ad az ellenvélemé­nyeket bizonyítékokkal gyöngíteni; szó­val a serdülő ifjút a szellemiekben önál­lóságra tanítja. A gymnasium Czuczor-önképzőkcre úgy csendes munkásságával, mint nyilvá­nos szereplésével elismerésre méltó mun­kát végez, mert a beadott 113 dolgozat szorgalomról, Önművelésről tesz tanúbi­zonyságot. Az Önképzőkör nyilvános sze­replésében hosszú ideig emlékezetes lesz a jubileumi ünnepélyen előadott »A ke­reszt diadalát cz. élőképsorozat; a sze­repek kiváló össztanulása s ügyes előa­dása, az ifjúság ambiziózus szorgalmáról, a betanítók kiválóságáról tett bizonyságot. Az önképzőkör teljes munkássága azonban csak úgy volna kellően méltat­ható, ha legalább az elfogadott dolgoza­tok évente egy füzetben összegyűjtve nyivánosságra kerülnének. Akadna türel­mes tanügybarát arra is. SZÍNÉSZET. \ Kis molnárné. Eredeti magyar tárgyú és zenéjü operett, a mely hatásos kiállítása, tisztán magyannotívumú zenéje és Erdély aranykorából vett cselekmévye miatt a házafiságra való hivatkozás nélkül is telt házat érdemelt volna, a mely he­lyett azonban üres széksorokat kellett látnunk, bár a szombati nap általánosan kasszanap gyanánt ismeretes. Pedig a folyton újdonságokkal, felelevenítő operet­tekkel szolgáló társulat nem fáraszta­tott ki. De kifáradt a majdnem minden­nap megjelenő középosztály és az intelli­gencia kis hányada, a mely rész nálunk ujabb elemekkel felcserélve alig lesz. Pedig épen idézhette elő a; t, a mely miatt a mi nigy inte'ligenciával rendelkező vá­rosunk a legutolsó szinikerülethez lett csapva csupán azért, mivel csak egy tö­redéke a közönségnek viseli a művésze­tekért járó áldozatokat, mig a nagy több­ség teljesen távol, elzárkózva, hidegen és fásult közönnyel szemléli a művészet sokszor kimos vergődését. Igy van ez vendégszerepléseknél, concerteknél, felol­vasásoknál és minden olyan eseménynél, a melyek sikere más városokban bizott­ságok által már a bevonulás előtt bizto­sítva van, mig nálunk sokszor az előre hir­detett és költségekkel jaró ideutazás után kell a müvészeketa kudarcz előtti visszaszí­vásba belevinni. Avagy talán ez egy két napi pihenés arra volt szánva, hogy utána újult erővel térjenek vissza azok, a kik mindig büszkén hirdethetik, hogy Esztergorn ez olda'róli hírnevét visszaál­lították ? Úgy legyen! Hogy pedig az előadásról is szóljunk, vissza kel.'térnünk a darab magyarosságára, a mely fe'e­raelően kedves és behízelgő szép zené­jével egyike volt az eddig nyújtott leg­jobbaknak. Pálfy Nina, a társulat fejedelem asszonya, mint erdélyi fejedelem vissza idéztette emlékezetünkbe a régmúlt idők dicső fejedelmi jellem alakjait, a kik ra­gyogva, népeik szeretetétől környezve, boldog halandóik között Örök ifjú­ságban élték le a történelem lapjain is oly ragyogóan festett életüket. Ját­szott ugy, mint az isteni szikra által inspirált tehetségéből telhetett. Rózsa­románc dala gyújtott és tapsorkánt fa­kasztott. Kívüle Szalóky Dezső a társu­lat e jelességét kell kiemelnünk, a ki mint Bicski András nem tűrheti meg soha a középszerűt sem és igy mindig a legfényesebbet nyújtja. Cathry Ferencz,

Next

/
Thumbnails
Contents