Esztergom és Vidéke, 1901

1901-06-13 / 47.szám

tisztviselőket értek, nem is érhetik ezeket büntetlenül. Tehát, városi urak, »szeressék egymást*, — és meg fogják látni, hogy igaz a régi közmondás >in unitate robur.« Semper. Egy havi közigazgatás. — Június n. — A vármegye keddi közigazgatási bízott sági ülésén a tagok majdnem teljes szám ban megjelenlek s a referensek közé behívatott a törvényhatósági állami állatorvos is. Ez ülésen tették le a hivatalos esküt dr. Hulényi Győző és dr. Komlóssy Ferenc, mint az erdei kihágások felett másod fokban ítélkező bíróság tagjai. Az első a terjedelmes, nagy gonddal kidolgozott és a közigazgatás minden ágára kiterjedő alispáni havi jelentés volt, amely foglalkozott a közrendészet, a központi pénzkezelés, iparügyi, fegyelmi eseményekkel is. A pénzügyigazgató jelentette, hogy május havában 9306 kor. 23 fii. kevesebb egyenes adó folyt be, mint tavaly eí időszakban, mindazonáltal az év eleje óta befolyt ily adóösszeg még mindég 17,000 koronával több a tavalyinál. A kir. főmérnök indítványára elhatározták, hogy pártolólag terjesztik fel Eggenhoffer Albert és társának ama kére' mét a ker. miniszterhez, hogy Táth — őrház és váróhelyiség nélkül — feltételes vasúti megállóhelyet kapjon. Az útadó bizottság konstatálta, hogy az útadó hátralék bejelentésénél szabálytalanságot követnek el évek ó£a a községek is, a város is. A leírandó hátralékok kimutatását nem terjesztik be minden adóévet követő január hó végéig, hanem 2—3 évről egyszerre, ami az ellenőrzést súnte lehetetlenné teszi. A szabálytalanság megszüntetésé érdekében a bizottság szigorú utasítást adott. mult az a rózsás álom, tanuljon feledni, a mint őt megtanította . . . És azután . . ? Azután nincs tovább. Balázs Béla maga sem tudta, hogy mit fog csinálni. Csak érezte, hogy akkor nincs többé keresete a világon . . . Az asszony fehér arca változatlan maradt. Csak a nagy, tiszta fekete szeméből ragyogott a boldogság, a mint meg' fogta puha kezével Balázs durva kezét. — Köszönöm, Béla, hogy eljött . . . Nyugodtan beszélt, csak néha remegett meg a hangja és szelíd boldogság hevítette arcát. — Bocsánatot akarok kérni magától. Pedig lássa, maga is hibás . . . Szerelemmel volt tele a szoba, erős illat áradt szét az asszony illatos testéből, csak a karját kel'ett volna kinyújtani Balázsnak és a keblére ölelni Vér Margitot ... És visszatért volna a mult, a mit mindketten visszasírtak . . . — A multat akarja magyarázni ? Azt ne bántsa, úgy sem hívhatjuk vissza. Mentegetni akarja magárt? Ne tegye. Én nem vádolom . . . — Büntessen, kínozzon, hisz megérdemlem — mondta keseserüen az asszony . .. Elhallgattak. Mindkettőjük szivét megülte valami borongó hangulat . . . Hát igizán, igazán nem lehet visszahívni a multat — gondolta az asszony ? — Megbűnhődtem, hogy ellene tettem a szivemnek. Hisz tudtam, hogy szeret. .. Oh, meg lehet azt érezni! . . . De büntethet ezért engem ? Montda maga valaha nekem egy szóval is, hogy szeret ? Mondta maga valaha Béla ? A közgazdasági előadó havi jelentését szomorúan hallgattuk, a kis gazdáknál fele termés sem ígérkezik, mint tavaly volt; igy van a szőlőkben is. A répát tönkre tették a rovarok, a kukoricát a szárazság, amely minden növényzetet megviselt. A főorvos jelentette, hogy az egészségügy állása az elmúlt hóban kedvezőtlenebb volt. Meghalt Esztergomban 46, az esztergomi járásban 91, a párkányiban 82, összesen 299, — tizenegygyei többen, mint mult évi májusban, A tüdővész a halálozások 129%-át képezte. A közkórházban az ápolási napok száma 1649 ET ÍCTT Hfa E hó folyamán folytatták a védhimlő oltást, az iskolások s emvizsgálatát, megkezdették az elmebetegek és hülyék összeírását. A kir. alügyész a megye két járárbiróságának havi börtön-statisztikáját mutatta be. Az állami állatorvos terjedelmes, lelkiismeretes gonddal összeállított je'entésben tárta fel a vármegyei állategészségügy állását. Szomorúan hallottuk, hogy a sertésvész — különösen az esztergomi járásban — újra erősen terjed. Hogy nem vagyunk képesek ellene állandóan védekezni, annak fő okát a késedelmes beje'entésekben s a kóbor cigányok inváziójában találja, amihez Reviczky Károly hozzáadja a harmadik okot is: a hajcsár-rendszert. Amig meg lesz engedve az állatokat lábon hajtani, azok a falukban megéjjélezhetnek, gyenge minden védekezés. Ennek megszüntetésére felírnak a földmüvelésügyi miniszterhez. — Nagy-Ölved község elöljárósága a sertésvésí megszűntéről valótlan járványtáblázatot terjesztett be, amiért ellene a hivatalos eljárást megindították. A referens azután előadta, hogy a mészárosok panaszára helyszíni szemlét tartott a városi vágóhídon és maga is | konstatálta, hogy az szűk, egyszerre öt | állatnál több nem vágható, a vérnek nincs lefolyása, ami nagy bűzt okoz, a húsfogasok te'jesen alkalmatlanok, miért is indítványozza, hogy a város a hiányok pótlására felhívassák. Véleménye — Nem mondtam . . . Balázs Béla ránézett az asszonyra. Szomorú volt a szép arcza. Az a szép mosolgó gyermekarc, A nedves piros kis szája vonaglott a fojtott könnyektől . . . És Balázs Bélát húzta a szive. A keblére zárni gyöngéden, boldogan az aszszonyt, megcsókolni remegő ajkát és sirni sirni sokáig ... De a megecetesedett keserűsége fölül kerekedet. Vad dac szált a szivébe . . . Hát legyen vége mindennek . . . — Nem mondtam, mert — soha sem szerettem . . . ! Elállt a szive dobogása. De már kimondta . . . Az asszony bus lemondással nézett utána. Vége . . . vége a múltnak . . , A szép szemei megteltek könnyekel... Vége hát mindennek, vége az álomnak ... Balázs Béla is ezt gondolta. Mí van még hátra? Éljen, küzdjön, szenvedjen ? Miért . . ? A feje zúgott, egy jeges marok lógta meg szivét, . . . Az asszony meg fogja siratni. A múltért, az éges álomért ... Ki fog járni a sírjához, virágot tesz rá. Ott legalább boldog lesz, ha leszivárog hozzá egy egy könycsepp . . . Hát elszánta magát. * És azután mégsem Ölte meg magát. Sokat lehetne még írni róluk . . . Mert hátha vissza nem sírhatták, visszakaczagták, visszacsókolták a multat. szerint még két hasonló nagyságú vágóhíd lenne emelendő, az egyikben esetleg a nagyobb marhát s a borjukat vágnák, a másikban a sertéseket és juhokat szúrnák. Ezek vágatási, illetve szúrásí dijait évi 6000 koronára becsüli, amig a két épület felemelése nem kerülne többe, tízezer koronánál s a behozandó húsbélyegzés is szükségessé teszi az új rend szert. Indítványát elfogadták azzal, hogy a várost arra is feihivják, hogy a vá góhídi állatorvosi állás mielőbbi betöltéséről gondoskodjék. A vágóhíd fontos kérdésével magunk ís fogunk fog'alkozni. A kir. tanfelügyelő bemutatta az évi jelentést a magyar nyelv terjedéséről. Itt közöljük bő kivonatban, megjegyezvén, hogy annak felolvasása után a bizottság, a főispán indítványára, úgy az alispánnak, mint a tanfelügyelőnek köszönetet szavazott. Az alispán és a tanfelügyelő a nem magyar anyanyelvű 18 iskolában, egy kisdedovodában s egy iparostanonciskolában beható vizsgalat alá vették a magyar nyelvből elért eredményt s örömmel tapasztalták, hogy a fe'sorolt Összes iskolákban az összes reál tantárgyak kizárólag magyarnyelven adattak elő. A né met és tót nyelv csak kisegítőként volt használatos azokban az osztályokban, a melyekben a gyermekek a magyarnyel vet még egyáltalán nem értik. A magyarnyelvből kitűnő eredményt tapasztaltak Sárisápon Kalina Károly és Dogossy Árpád osztályában, Dorogon pedig Tölgyessy Ferenc fe'sőbb évfolyamú osztályában. Altalán igen jó eredményt mutatott fel: a nyergesujfalusi a süttői, a d jrogh újbányái, a táthi, az anna-völgyi. a leányvári s az ebszönyi népiskola. Az előző évhez képest szép haladás volt észlelhető a kirvai iskola mindkét osztályában s a kuralí népiskola alsó osztályában Simák Anna tanítónő vezetése alatt. A csévi, a kesztölci s csolnoki népiskoláknál nagyobb részt uj tanerők vezették a tanítást, részben előnyére, részben hátrányára az oktatásnak. Az előző évhez képest határozott hanyatlást tapasztaltak a dághi s tokodóbányai iskolánál, minek oka az, mert az elsőnél az idén csak féliskoláztatás volt behozva, az utóbbinál pedig a hanyatlásnak az volt az oka, hogy a távoli altárnától a növendékek a téli, zor donabb hónapokban igen rendetlenül jártak iskolába. Igen silány eredményt mu tátott fel Kuralon a felső osztály Borz János tanító vezetése alatt s a mogyorósi népiskola Walter György vezetése alatt. Éz utóbbi a vizsgálaton már nem is vett részt, amennyiben állomását időközben mással cserélte fel s a vizsgálat Karcsay Aranka kisdedovónő vezetése alatt folyt le, aki nyáron át a nyári kisdedovoda vezetését lesz átveendő. Tekintve, hogy a lefolyt két év alatt a 14 idegen ajkú községben Összesen 17 uj tanítói, állás szerveztetett, amely uj állások általán nőtanitókkal vannak betöltve, az általános eredmény csak akkor lesz minden tekintetben kielégítő, ha az uj állásoknak megfelelő uj tantermeket a községek fel is fogják állítani s a szervezett állásokhoz képest a kisdedovodai helyiségek is rendelkezésre fognak állani. A kisdedóvás tekintetében Dorogh község már szép példát adott, a mennyiben a tavaly szervezett nyári kisdedovoda helyett a folyó évben már egészen külön álló rendszeres, télennyáron tartó kisdedovó intézetet állított fel, amely intézet Fáy Rózsa tanítónő vezetése alatt máris igen szép eredményt mutatott fel. Majd előadják a jelentők, hogy mérlegelve a tanítási tervnek megfelelő végeredményt, tartoznak az igazságnak azzal, hogy az idén is kifejezést adjanak azon meggyőződésünknek, hogy a nőtanitók, akik számra nézve tizenhármán, általán az alsóbb osztályok vezetésével voltak megbízva, feltűnően jó eredménynyel oldották meg feladatukat. A női közlékenyebb, türelmesebb s gyengédebb bánásmód mindenütt kitűnően érvénye sült a magyarnyelv előnyére. A buzgóbb tanítók és tanítónők közül az idén ís kiválasztották azokat, a kiket a vármegye részéről némi elismerésben részesíthettek. Ezek is, de kivülök még többen mások is nagyobb jutalomra volnának méltók a nemzeti ügynek tett fáradalmaikért, de a jól teljesített munka édes öntudata melett legyen legszebb jutalmuk a köze

;

ismerés. Az idén a vármegye részéről egy-egy aranyból álló jutalomban részesültek a következő tanítók, illetőleg tanítónők: Dogossy Árpád sáríslpi, Jaksics Imre kesztölci, Heinzelmann Antal nyergesujfalási, Lehner József süttel tanitó, Berényi Ilona kirvai tanítónő és Fáy Rózsa doroghi tanítónő, mint kisdedovoda vezető. A vármegye részéről kiállítandó elismerő díszoklevélre pedig érdemesülteknek találták Koller Lőrinc leányvári, Csupák kesztölci, Zsuffka Viktor csévi tanítót, Simák Anna kuralí és Martingano Konstancia leányvári tanítónőt, A legszorgalmasabb növendékek közül, a kik a magyarnyelvet legjobban elsajátították, a vármegyei, és Frey-féle alapból összesen 167 növendéket részesítettek egy koronából álló jutalomban. A Holdampf Sándor fé'e alapból pedig a süttői hat évfolyamú népiskola mindegyik osztályában 3—3 legszorgalmasabb és legjobb vise'etű tanulónak, tehát Összesen 18 növendéknek, a boldog emlékű alapító szándékának megfeleloleg, kiosztottak 381 korona jutalomdijat. Megemlékezik a je'entés Szacelláry Györgynek a magyar nyelvi alapra az idén tett adományáról is. Végül megemlíti a je'entés, hogy Tölgyessy Ferenc doroghi kántortanítót az idén a vallás- és közoktatásügyi miniszter is kitüntette azzal, hogy a magyar nyelvnek éveken keresztül teljesített buzgó terjesztéseért 100 korona jutalomra találta méltónak, amely jutalomdíj az iskola vizsgálat alkalmával lett neki ünnepélyesen s lelkes ovációk mellett átnyújtva. Szakelőadás a viharágyukról. Esztergom, junius 11, Folyó hó 9-én, vasárnap délelőtt tartotta meg dr. Raum Oszkár szakelőadását a viharágyukról éz a jégverés ellen való védekezésről. A városház termében d. e. 10 órákkor ketdtek összejönni az érdeklődők, ott láttuk Vimmer Imre polgármestert, Frey Ferenc képviselőt, dr. Fehér Gyulát, Vimmer Ferencet, Hegedűs Sándor szól. és bor. felügyelőt, Reusz Józsefet, Bleszl Ferencet, y?«*&//"Mihályt, dr. Gönczy Bélát, Brutsy Jánost, Gróss Ferencet, Ágoston Ferencet, a komáromi Gazd. Egylet titkárát, a prímás és fókáptalan gazdatisztjeit s sok másokat. Igen szépen volt képviselve a földmives polgárság szine java, ugy hogy a városház terme zsúfolásig megtelt a hallgatósággal. Vimmer Ferenc rövid üdvözlő szavai után Raum Oszkár tanár előadását megkezdte — s bevezetésül igen érdekesen magyarázta a viharfelhőket s a jégeső képződését. Áttérve a viharágyuk ismertetésére, azok jelentőségére, egyes példákkal igazolta azok rendkívüli fontosságát, a hallgatóság figyelmét teljesen lekötve. Beszélt a külföldön: Olasz- és Francia országban tett személyes tapasztalatairól, ezzel kapcsolatban magyarázta a legujabbí eszköznek a működését, amely előre jelzi a még mértföldnyi távolságban lévő vészes felhők közeledését. — Ismertette a fagy ellen való védekezés módját; erre nézve szintén van egy uj készülék, amely áll egy igen magas higanyoszlöpból, azaz egy hőmérőből. Ha most a higany a fagyponthoz közeledik, akkor az oszlopban elhelyerett lemeüecskék érintkezésbe jönnek a villamos vezetékkel, mely a védendő terület főbb pontjain összehordott füstölő anyaghoz vezet, s ott azt meggyújtva, önmaga eszközli a védekezést. Ennél olcsóbb eljárás, ha a védendő területen kis kocsikra rakunk fel füstülő, lassan égő anyagot (legjobb nedves szalma, trágya) s azt a szőiőben, vagy a kertben ide-oda húzogatjuk, ugy hogy a terület nagy részére jut a fagyot r