Esztergom és Vidéke, 1901

1901-05-26 / 42.szám

szük, hogy valamelyest elhomályosítja a mi emberünk nimbuszát. Mit •csinálunk ! Variáljuk a Hozanna-dalt az új névvel, de sőt — elítéljük, nyilatkozunk azok ellen, akik azt hiszik, hogy az új ember iránt való bizalommal és jóindulattal a régi szeretet és tisztelet — a maga egészében — megfér, akik azt hiszik, hogy ezt a véleményt véka alá rejteni semmi ok sincs. Szirté röpszóvá válik : az érdem elismerése annál, aki Neked nem tetszik : hizelkedés, érdek. De nemcsak embertársainkkal szemben tesszük fel a fekete szemüveget. Pesszimisták, elégedetlenek, kicsinylők vagyunk minden eseménynyel, minden eredménynyel szemben. Még sohasem láttuk meg, ha az utcák szépen ki voltak seperve, de ha a külső doroghi úton poros lesz a cipőnk : meglincselnénk a rendőrkapitányt. Ilyenek vagyunk mindenesetre a legaprólékosabb dolgokig. Ahelyett hogy szemünk gyönyörködnék, híznék a Széchenyi-téren létesített s a mi szerény viszonyainkhoz képest igazán csinos kis parkban: viccelődünk,* a zöld szószba buktatott bukszus-gombócokon.« Jelentéktelen dolog, de jellemző. Lehet-e e mindezen segíteni, erre keresek, de nem találok feleletet. De azt tudom, hogy ha igaz, hogy >a szeretet tartja össze a világot*, akkor a mi városunk a szertemállás küszöbén van. Semper. hogy — női ruhák hevernek a parton. Kedves és titokzatos ruhácskák, ame1/eknek hízelgő illatát is érezni vélte, — Csendesen, zajtalanul egy bokor mögé vonult és a kíváncsiság lehető legnagyobb fokával várta a fürdő hölgyet, amig bevégzi fürdését. Az ismeretlen asszony pedig gyanú nélkül élvezte a fürdőt. Engedte, hogy a langyos habok kéjesen körülcsókolják lepeltelen lestét, és közben hol alábukott, hol meg kiemelkedett, nagyon próbára tevén Erdődi Béla türelmét. Gyönyörű hóteste volt, — fehér asszony, — akinek formái szinte megkápráztatták a kíváncsi szigetúr szemét, amint a nap tolakodó sugarai megcsillantak a testén alápcrgő vizcseppeken. Háttal állt felé s nem láthatta arcát; de igy is nagyon gyönyörködött benne. Ujjongva örült, hogy lakótársa van csendes birodalmán, és kétszeresen örült, hogy ez a szomszéd: — asszony . . . Túláradt boldogsággal képzelte el, hogy majd együtt laknak, és lesz kivel beszélni, lesz kinek elmondani érzéseit, és aki vállára hajtva a fejét, neki is elmond egyet-mást édes bizalommal azokon a gyönyörű csillag-világos estéken ... . . . Gyönyörködött . . . Az asszony megfürdött, és a viz szélén megállva, a jó nappal szárittatta magát. Gyönyörű, dús haja volt, a karjai is remekek, és mi a fő: — fehér, ném t valami vörös, vagy rézbőrű angyal az ő jövőbeli Évája. Az egyik gömbölyű vállára éhes légy szállott, és amint kezével kéjes lustasággal elhajtotta, kissé visszafordult , . . Irma volt! . . . A csúnya Seress Irma! . . (Folyt, köv.) Megvádolt tanintézet. ; Esztergom, május 25. 1 Ebben a szándékosan felfujt, odió- ^ zus ügyben nagyon érdekes tartalmú le- j velet kaptunk, amely azonban nincs a 1 nyilványosságnak szánva. De nem tehetjük, hogy ne közöljük alábbi igaz sorait, amelyek a mi hitvallásunkat is képezik. A hivatása magaslatán álló zsurnalisztikának tárgyilagos alapon kell állania, hogy az ellenfélt is tisztelgésre vezényelje. A szerkesztőnek az 1 ügyet kell tekinteni, nem a személyeket. Züllésnek induló állapot kell ahhoz, ha a sajtó a tanintézeteket a közönség és ifjúság előtt folyton kompromittáló rágalmakkal igyekszik kisebbíteni. A nevelés és közszellem helyes irányítása veszt nimbuszából, erejéből, ha a sajtó egészségtelen, vagy személyes gyűlöletből eredő közleményekkel iparkodik falat vonni a közönség és intézet közé ; ha pletykákból élősködve, készpénznek vesszi az aljas motívumból származott mende-mondákat. A komoly sajtó, ha panasz van egy intézet ellen, addig nem támad, mig magától az intézettől nem nyer az ügy, vagy kérdés érdemére felvilágosítást, mert ha valamiben, úgy egy tanintézet ügyének tárgyilagos elbírálásában első és legszentebb az > audiatur et altéra pars< elvének megtartása. A tanintézeteket támadó hírlapi közlemények az érdekelt fél meg-| hallgatása nélkül magának az ügynek sincsenek hasznára, fővesztes pedig mindenkor maga az • ifjúság, j mely ilyen befolyás alatt degenerá-' lódik. A tanuló ifjúság affronteriája

1 nem kerekednék felül, ha a sajtó minduntalan nem fogná pártját a hibázó ifjúnak és pálcát nem törne meghallgatás nélkül, a tanár fölött. \ Panaszkodnak sokszor a lapok is az ifjúság elkapatottsága stb. fölött, j pedig ebben kevesebb baj lenne, ha a sajtó nem igyekeznék a tanárok tekintélyét, sokszor az alaptalan vádak alapján is meghurcolni. * Ez elveket nem tévesztettük s nem fogjuk téveszteni soha szemünk elől. Ismerjük a mi kis kétélű fegyverünk erejét, de veszélyességét is. Egyébként megemlítjük, hogy a hercegprímás elrendelte a vizsgálatot a megvádolt tanárok ellen s annak vezetésével helynökét : Boltizár József püspököt bízta meg. I A madarak védelme városunkban. Esztergom, május 24. Megemlékeztünk már a földmivelésügyi ministernek arról a nagyon hasznos rendeletéről, melyet a mezőgazdaságra nézve hasznos emlősök és madarak védelmére kibocsátott. E rendelet következménye az alábbi hirdetmény, amelynek közzétételeié a polgármester lapunkat is felkérte. Esztergom szab. kir. város polgármesterétől. 20I5/901. eln. sz. Hirdetmény. A nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák az 1894: XII. t.-cz. 57 és. 58. §-a alapján 24,655./VII/i. 1901. sz. alatt kiadott rendeletéből folyólag köztudomásra hozom, hogy a mezőgazdaságra nézve ezen körrendeletben hasznosaknak kijelentett madarak és emlős állatok pusztítása, fészkeinek elrombolása. a fészkekben levő tojások, ileltőleg fiókák kiszedése tilos és aki a rendelet tila'ma el en vét, az 1894: XII. t.-cz. 95. §ának a) pontjába ütköző kihágás elkövetése miatt 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, illetőleg 20 napra átváltoztatható elzárással fog büntettetni Köztudomására hozom továbbá, hogy a városi rendőri, erdő- és mezőőri személyzetet szigorúan utasítottam, hogy azokat, akiket a kertekben (a szigeten) és a város határában akár tőrrel, akár egyéb esszközzel, vagy Flaubert-fegyverrel az ének'ő, vagy egyéb hasznos madarak, továbbá az emlős állatok (sün, vakand, cickány, denevér stb.) pusztításán, esetleg a madárfészkek és fiókák kiszedésénél tetten érnek, eszközeikkel együtt kisérjék be. A vétkesnek talált madárpusztitó ellen a törvén teljes szigorát fogom alkalmazni; különösen figyelmeztetem a tanuló ifjúságot, hogy a most közhírré tett tilalomról az összes iskolák igazgatóságait külön Ís értesítettem és amennyiben valamely tanuló ifjú vétkesnek találtatnék, a reá mérendő büntetésen felül cselekményéről illetékes iskolájának igazgatóságát is értesíteni fogom. Mtvel a káros emlősok és madarak az erre jogosított személyek által úgy is pusztíttatnak ; ennélfogva az érintett rendelet 4. §-a alapján madárfogásra és tojásgyüjtésre általában csakis azok fognak hivatalomnál engedélyt nyerni, akik ter mészettudományokkal foglalkozó egyének és igazolják, hogy a madárfogást és tojá&gyüjtést tudományos czélból óhajtják végezni. A hasznos emlős állatok és madarak jegyzéke hivatalomban bárki által betekinthető. Esztergom, 1901. május bó 13. Vimmer Imere. polgármester. A polgármester gondoskodott ez üd,vös hirdetmény kellő közhírré tételéről !is. A hirdetmény 200 példányát a ren| dőrkapitánynak, 20—20 példányát peI dig a két hegymesternek adatta ki j azzal, hogy a rendőrkapitány a hozzái érkező példányokat a város területén, nyilványos helyeken, falakon és a szigeten három izben ragasztassa ki, a t hegymesterek pedig kötelesek a kezűkhez kiadott példáyokat a határnak láto! gatottabb részeiben: pincék falára, nagyobb fák törzseire kiragasztatni, j A rendőrkapitányt és a hegymestereket ezzel egyidejűleg arra is felhívta, hogy a rendőrlegénységet, illetőleg a hegy- és mezőőröket nyomatékosan utasítsák, hogy a madarászokat figyelemmel \ kisérjék és azokat minden egyes esetben p a nálunk található madár fogó-szerszámokkal, vagy puskával együtt állítsák elS, — a magukat kellően igazoló egyének bekisértése természetesen mellőiendő s ilyenektől csak az általuk használt szert szám vagy fegyver lesz elveendő és jelentés mellett a polgármesterhez beszolgáltatandó. Hasonló célból a hirdetmény öt példányát az erdőmesternek is ki- adta. A hirdetménynek 1—1 példányát továbbá oly megkereséssel tette át a középiskolák, a tanítóképző és az elemi . iskolák igazgatóságaihoz, hogy annak tartalmát az ifjúság előtt kihirdettetni és az ifjúságot különösen arra figyel[ meztetni szíveskedjenek, hogy a határban a szoba-fegyverekkel (7—9 mm. és . flaubert) megjelenniük feltétlenül tilos. 1 Riporter. aüEüi MÜM .HEM WÜM^W IG«EÍMJ M^^feni m Esztegom, május 25. Szezon. Nyugtalan már a barométer Szökik is fokról-fokra fel, Miként egy modern ífju stréber, Akinek pénz és szoknya kell. Üres délben Széchenyi térünk Minő egy árva kis gyerek, S mint hervadt lilijomról a porzó, Tűnnek el dámák, flirterek. Zavarban lesz a krónikás most, Még panamás hir sem akad; Kinjában nagy rakásra halmoz Elrágott tintás tollakat. Szerkesztő ur, a nyári évszak Miránk nézve biz bús dolog, Ettől remeg Ön — és én ? Én csak Ez egytől félek, drukkolok. De nem, ne fejjünk ! Mégis, hátha Akad egy biztató remény: Az idén is megjő az árviz S lesz bőven cikk, meg formedvény. — ' Személyi hir. A Szent István társulat dr. Klinda Teofil kanonokot irodalmi osztálya tagjává választotta. — Rózsaszínű rovat. Vasquez üdo, a 76-ik gyalogezred főhadnagya jegyet váltott Turek Jozefinnel, Turek Károlynak, házi ezredünk ezredorvosának és a helyi csapatkórház parancsnokának szép leányával. — Lovagló verseny. A lovaglóverseny, melyet Budapesten a Tattersallban a földmivelési és a honvédelmi miniszter rendezett, tegnap folyt le fényes közönség jelenlétében. Jelen volt [József főherceg s a főhercegasszony leányaival, József Ágost főherceg Auguszta főhercegasszonnyal s a székesfőváros előkelő katonai s polgári kitűnőségei. Volt díjlovaglás, díjugratás és >jeu de barre.< Tisztelet-dijakat adtak ő felsége a király, Frigyes, Ferenc Ferdinánd s Ottó főhercegek, Lobkovitz Rezső, a közös hadügyminiszter, a m. kir. honvédelmi miniszter, az országos gazdasági egyesület, az urlovasok szövetkezete, Budapest székesfőváros, a Tattersall s a Landwehr-miniszter. A versenyben részt vettek a közös és honvédhuszárok, az ulánus, utász és tüzér ezredek legkiválóbb lovastisztjei. A díjlovaglásnál a harmadik tiszteletdijat, herczeg Lobkovitz hadtestparancsnok diját, 25 versenyző között, Vargyas Andor honvéd huszárhadnagy nyerte el. — Zenés tenniszpartlk. A szigeten levő katonatiszti tennisz pályán tegnap délután a katonazene hangjai mellett készültek a game-k. A zene a 76-ik gyalogezredbe újonnan beosztott Coma Péter őrnagy nejének tiszte'etére játszott, aki ezúttal először jelent meg a lermiszground on. — Halálozások. Gyász eset hírét vettük a Vaszary-családból. Dr. Vaszary János köz- és váltó ügyvéd, érsekuradalmi jogtanácsos, a herczegprimás unokaöcscse élete 69-ik évében, hosszas szenvedés után f. hó 22 én Kaposvárott elhunyt. Neje és leánya : Ilonka, akiket a helybeli előkelő társadalom is jól ismer, gyászolják. A közkózházban hunyt el özvegy Szmodics Lajosné, szül. Horváthy Anna. Az egész város ismeate a valaha jó napokat látott szegény asszonyt s mindég részvéttel volt iránta. — Jegyzőhelyettesités. Az esztergomjárási h. főszolgabiró az állásától felfüggesztett Meitner Zsigmond tokodi jegyző helyettesítésével Oberth Zsigmond táthi jegyzőt bizta meg. Ez intézkedése is tanúsítja, hogy mennyire alaptalan a pilismaróthi választás óta elterjesztett az a vádaskodás, hogy szigorúan igazságszerető főbírónk Oberth iránt személyes antipatiával viselkedik. — Felruházás. A főgimnáziumi ifjúság Segítő Egyesülete tegnap délután ülést tartott, amelyen huszonnégy ifjúnak utalványozott teljes nyári ruhát. — Pünkösdi kirándulás. Poszpesch Antal osztálymérnök, dr. Vándor Ödön kórházi alorvos s Nagy Pál vállalkozó Bözsike leányával ma reggel Budapestre utaztak, hogy résztvegyenek a Propperféle .aldunai nagy társas kirándulásban. — Rosszullét. Vanüsek Rezső előkelő iparosunk a hétfői bécsi hajóval szándékozott Komáromba, ahova esküdtnek volt behiva. Az állomáson azonban hirtelen összeeset. Szerencsére rosszulléte csak muió jellegű volt. — A Gazdasági Egyesület ma tartott közgyűlésének, amelyen Büttner Róbert elnökölt, legfontosabb tárgya a működési programm megállapítása volt. Az elnök nagy gonddal, szakértelemmel és körültekintéssel szerkesztett tervezetét — a tagok élénk hozzászólása után — egyhangúlag elfogadták. A programmot,