Esztergom és Vidéke, 1901

1901-05-19 / 40.szám

sitás csupán az adminisztrációra ter­jeszkedik ki s ezt csekély kivétel­lel az egész ország közvéleménye helyesléssel fogadja. Az állameszme egysége, tekintélye követeli ezt. Egészen fölösleges a meggyanusi­tás, leszólás, a fönnálló rendszer legyalázása, folyton epedő imádság KaffJkák után. A mai rendszer mellett is nagyon jó lehet a közigazgatás. Példák vannak rá. Nem is kell oly messze menni. Jóakaratú, lelkiisme­retes, erélyes és becsületes vezetés, a törvények pontos végrehajtása, szi­gorú ellenőrzés, részrehajlatlan és pártatlan eljárás biztosítja a jó köz­igazgatást. Mindössze a haladó kor szelleme, az állameszme tökéletes megvalósulása kívánja, hogy a tör­vényhatóságok közigazgatása bele­olvadjon az állami gépezet hatalmas szerkezetébe. A közigazgatás egyszerüsitésével, az e tárgyban alkotott törvényja­vaslatokkal, ismét egy nagy lépés­sel segíti közelebb a kormány a közigazgatást az államosítás meg­valósításához. A municipumok válla­iról súlyos felelősséget, nehéz ter­het vesz le s a már túlságosan el­hatalmasodott bürokratizmusnak gá­tat vet s a papiros-kultuszt redu­kálja, ami gyorsabbá, olcsóbbá teszi a közigazgatást. A vármegyei só­gorság-kom aság emlegetése, Kri­ványnyal való példálózás nélkül is megérti s belátja mindenki, hogy a kormány törekvése föltétlenül elis merést érdeme s az egész egész országban visszhangra talál. elvesztette eszméletét. A szigeten. Kiméletlen, éles szellőre ébredt fel. Nyújtózott egyet s csak úgy — behu­nyott szemmel, Ösztönszerűleg tapogatta végig fekvő-helyét. Vizei, harmatos fű volt . . . Hej, micsoda józansággal ugrott talpra Erdődi Béla úr, és körülnézve, nem tudta, hogy hol van. Egy darab földön állt, és a merre csak látott, viz, sima, ngyhangu viz volt köröskörül a szemha­táron . , . Valami szigeten lehet — gon­dolta — de hogy mi módon juthatott ide, fogalma sem volt róla, —lassan las­san derengő világosság támadt agyában, de azért gondolatait korántsem tudta okosan elrendezni. . . . Táncmuzsika zsongott a fülében, valami divatos keringő; — asszonyne­vetés, és egy mulatság ingerlő, érdekes Összevisszasága, már emlékezett is va­lami nyári mulatságra, de mindenre csak homályosan, és ebből a zűrös homály­ból Seress Irmácska arca, a táncos szép asszonya bolonditó szemei, meg Zalán hadnagy tűntek elő, és józansági roha­mában megundorodott a mulatság utáni lumpolás és italozástól; megundorodott a léha szerelmeskedésektől és haraggal gondolt arra a tüzes menyecskére, aki belőle tegnap, vagy mikor, bolondot csi­nált. Hamvazó-szerdás, katzenjammeros ál­lapotában eszébe jutott tegnapi jeligéje, hogy nem tudna csúnyát szeretni, és sietve változtatta meg, hogy : — senkit, — szépet sem . . . Elég volt már be­lőle . . . (Folyt, köv.) A fővárosi és vidéki sajtó egy részének hangja, melyet a várme­gyékről kicsinylőleg és becsmérlő­leg szólva használ, éppenséggel nem alkalmas arra, hogy az államo­tás mellett visszhangot keltsen; méltatlanul bántó, sértő és lealázó és a legtöbb helyen, mondhatnók az ország valamennyi vármegyéjé­ben, az igaztalan vád hatását kelti föl s visszatetszést szül. Egyébként a kormánynak a közigazgatás egy­szerűsítését s ez érdemben a rész­leges államosítás körösztülvitelét cé­lozó törekvését mesterséges hangu­latkeltés nélkül is elősegíti az or­szág közvéleménye ; mert a cél mindenki előtt világos, könnyen ért­hető — üdvös, helyes, hasznos, és kívánatos. Egyszerűbbé, gyorsabbá s vlcsóbbá tenni a közigazgatást oly közóhaj, a melynek megvalósí­tása országos közérdek. Pityi-Palkók szóemelése sem meg nem akaszthatja, sem nem siettet­heti azt. Gy—i H. 1 • l - i v . l . „ _ Esztergom, május 18. A kis Duna-ág rendezése. Mint a folyammérnöki hi­vatalbál halljuk, a Kis-Du­naág kikotratása és rendezése ideje még bizonytalan. Egy barátom, akinek hatezer korona évi jövedelmen kivül élénk fantáziája is van, mondta tl nekem az alábbi álmot, fantazmagóriát, vagy tudom is én mit. Lesznek ugyan többen azok között, kik e sorok fölött bosszankodni, avagy ne­vetni fognak, akik azt fogják mondani, hogy nekem nincs is olyan barátom, aki­nek hatezer korona jövedelme van, ellen­ben az élénk fantázia, igenis, az enyém. De hisz nem vitázni akarok, hanem a Kis Dunaágat rendezni, ami, hogy sike­rülni fog, nem valószínű, mert eddigelé sem anyagi viszonyaimat, sem egy szép négyes figurát rendezni nem tudtam. Tehát azt mesélte a barátom, hogy neki egy álma volt. Azt álmodta, hogy a 2001-ik évben élt és jelen volt azon a városi közgyűlésen, melyen a földmive­lésügyi ministernek egy, a Kis-Dunaág rendezésére vonatkozó leiratát tárgyalták. Barátom le is másolta a miniszteri leira­tot, melyet már azért is szükségesnek tartok közrebocsátani, mert éppenséggel nem tartom kizártnak azt a lehetőséget, hogy a Kis Dunaág rendezésének ügyét valamikor igy fogják elintézni. Jobb te­hát előre tudni, mit rejt méhében a jövő. A leirat maga következő : A szab. kir. város közönségének! Az 1896. évben kelt X számú és hiva­tali dádelődömhőz intézett beadványára értesítem, hogy a beadványban el­iszaposodottnak mondott Dunaág meg­tekintésére, ületve megvizsgálásira hat tagu szakértői bizottságot küldtem ki, mely bizottság sietve kezte meg kísér­leteit a szóban forgó Dunaág feltalá­lása iránt. A kutatás folyamán kide­rült, hogy Esztergom városának Sziget nevü városrésze mellett — a köznép szerint — volt ezelőtt husz-har­mincz esztendővel egy kisebb fajta ál­lóvíz, gázló, melyet igaz ugyan, hogy cKis-Duna> elnevezés alatt ösmertek annak idején, de melynek sem ága, sem boga nem lévén, azonkívül nem is létezvén, azt kell hinnem, hogy a beadvány emiitette sérelmes állapot nem erre vonatkozik. Tekintettel arra, hogy fenforog a lehetősége annak, hogy az annak idején létezett Kis-Du­naág eliszapodás és elhomokosodás által teljesen eltűnt, igy tehát a ren­dezésre sincs szükség, értesítem a szab. kir. város közönséget hogy to­vábbi intézkedéseket ez idő szerint szükségesnek nem tartok. Kelt Budapest 2001. év május hó 10 én. A minister helyett X. Y. államtitkár. Misem természetesebb, minthogy ezért az álomért, mely azonban vajmi köny­nyen változhat át rideg valósággá, a fe­lelőséget el nem vállalom. A dicsőség mindenesetre a barátomé, mint aki ezt a megoldást megjövendölte. Bogáncs. — Személyi hírek. Dr. Komlóssy Fe renc, Pellet József és dr. Rosszival Istvár prépostkanonokok résztvettek az erzsé betvárosi templom csütörtöki felszente' lésén. — Schraden Frigyes budapesti műszaki tanácsos, a telefon kábelek meg vizsgálása végett pénteken városunkbar tartózkodott. — Az alispán nevenapja. Csütörtököt volt Andrássy János kir. tanácsosnak, a vármegye népszerű, szeretett alispánja nak névünnepe. E napot az tisz telőinek és barátainak nagy serege, mini mindég, felhasználta ragaszkodása, sze retete megnyilatkozására. A vármegye tisztikara testületileg tisztelgett a főjegyző vezetése mellett, aki körülbelül a kö­vetkezőket mondotta : Nemcsak avégbő' jöttünk e szép napon hozzád, hogy név napod alkalmából szivünk egész mele gével üdvö öljünk, de, hogy kifejezést adjunk afölött, érzett örömünknek, hogy ismét körünkben s a mivezérünk maradsz. Úgy vagyunk, mint az édes anya, ki bár szivéből Örvend annak, hogy Önvérével táplált kedves gyermekét általán tisztelt magas állásban látja, de Öröme nemke vésbbé magasztos afölött, ha ez a forrón szeretett gyermek csalódásaival a süttői házba megpihenni visszatér. Ma kétsze­res — mint mondám az örömünnep, amelynek azzal adunk kifejezést, hogy neked hosszú s boldog éleiét kívánunk.c Az alispán meghatva felelte: Nagy az én öröme ís, hogy tisztviselői körben megmaradhatott, bár ha oka volt saj­nálni, hogy a szülei házba visszatérnie kellett, csak az volt, hogy szeretett, ked­ves tiszttársainak jól megérdemlett elő­léptetését önkéntelenül megakadályozta. Egyébként teljesítsük — mondotta — köte'ességünket ép oly híven és becsü­letesen, mint eddig. — Ezután még so­káig elbeszélgetett a tiszte'gőkkel. — Az Qltáregyesület a szegény temp­lomok részére gyűjtött egyházi ruhákból kiállítást rendez, mely folyó hó 26, 27, 28-án d. e. 9 órától 12-ig és d. u. 2 órá­tól 5-ig megtekinthető. — Egy úrasszony halála. Békén nyug­szik már a csöndes németvölgyi teme­tőben a nemes matróna. Szeretettei va­sárnap délután szórták az utolsó virá­got koporsójára. Elmúlását a következő jelentés tudatta : Szenkvici Palkovics Miklós cs. és kir. vezérkari százados saját, valamint test­vérei és az össíes rokonság nevében mély fajdalommal jelenti szeaetett édes­anyjának, özv. szenkviczi Palkovics Ká­rolyné szül. löwenkampfi Burdina Helén úrnőnek f. hó 14-én reggel 9 órakor, életének 69 ik évében, hosszas szenve­dés után bekövetkezett gyászos elhuny­tát. A megboldogult hült tetemei f. hó [6-án fél 4 órakor fognak a németvölgyi temető halottasházában a róm. kath sgyház szertartása szer'nt beszenteltetni £s ugyanezen temetőben örök nyugalomra ielyeztetni. Az engesztelő szent mise­ildozát folyó hó 17-én reggel 8 órakor *og a budavári helyőrségi templomban a Vlindenhatónak bemutattni. Budapest, 901. május hó 14-én. Áldás, béke po­aira ! — A bencés székházból. Meszlényi ^ambert főgimnáziumi tanár ai elmúlt léten szerezte meg a budapesti tudo nányegyetemen a rendes tanári képesi­ést. — Wéber Jácint főhercegi nevelő na visszatért városunkba, hogy elbu­:suzzék volt kollégáitól. Holnap indul el iá gy missziójára ; legyen munkáján ál­lás és eredmény! — Mária-kongregáció. F. hó 26-án I, u- 6 órakor lesz a vízivárosi zárda templomában az intézet Mária kongre­gációjában az ünnepies tagfelvétel, ame­lyen a hely szűke miatt csakis a meg­hívottak vehetnek részt. — A főispán távirata utódjához. Hor­váth Béla főispán utódjához: Lits Gyu­lához, ennek beigtatása alkalmából, a következő üdvözlő táviratot intézte: Légy mindég boldog a Szitnya és drégelyi orom közt elterülő földet lakó nemesén érző és gondolkodó közönség körében. Nemes sziveitek kölcsönös megbecsülésre találjanak. Horváth Béla, — Átköltözés. Hegedűs Sándor szőlé­szeti és borászati felügyelő hivatalos he­lyiségét a Simor János-utcai Horacsek­féie új házba helyezte át, ahol az érdek­lődőknek minden szakszerű felvilágosí­tást megad. — A főgimnáziumi ifjúság előadása. A főgimnázium ifjúsága csütörtökön dél­után ismételte meg azt a nagysikerű, szép ünnepséget, amelyet igazgatója név­ünnepe alkalmából rendezett. A megis­métlés igazán közóhaj volt, a közönség szinte sürgetőleg kérte s a rendezőség meghálálta e kitüntetést azzal, hogy a múltkori műsort hatásos, érdekes szá­mokkal toldotta meg. Az előadáson nagy és élőkelő közönség jeent meg, dacára, hogy a tavaszi sugarakban dúslakodó ünnep-délután erős konkurrencíával fe­nyegetett. De behozta a tavaszt a zárt falak, közé is az ifjú gárda és szépeink özönlése. A női kalapok tarka virág­ágygyá olvadtak össze a tömött stékso­rokban. Az előadást megismételték, mi is csak ismét ehetjük mindazt az elisme­r'st, teljes kielégülést, sőt meglepődést, amelyet a bemutató előadás után kife­jeztünk. A rendező triumvirátus : dr. Bár­dos Rémig, Borovicska Adolf, Schedl Arnulf — crősebbek, hata'masabbak, dia­dalmasabbak, mint volt az első római. A szereplők általában még jobbak, bát­rabbak, fesztelenebbek voltak, mint az első alkalommal. Az új számok közül legtöbb tapsot a kis Zsákovetz hegedű­játéka aratta. A harmadikos deák akár művészi turnéra indulhatna. O lesz a Zsákovetz-dinasztia erőssége. Játéka fel is lelkesítette annyira a nagy hegedűs Borovicskát, hogy összeölelgette a pó­diumon a ki« kollégát. Amennyiben a programm el nem árulta, meglepetés számba ment a >Földiekkel játszó égi tüneményt előadása az énekkar által. Érzéssel, me'egséggel daloltak a kis trubadúrok. Sok jövője van, ha foly­tatja zongora-tanulmányait, Paulovits Gézának. Ugyancsak derekasan megbir­kózott Talexy Etude Mazurká-jával. Az uj szavalószámok is erősen emelték a programm változatosságát és hatásossá­gát. Jeles volt Gábor, ahogy Deák Fe­rencnek az ifjúsághoz intézett örökszép levelét bemutatta a legmegfelelőbb he­lyen — az ifjúság előtt. Határozott sza­való tehetséget ismertünk meg Kartaly István-ban, aki Várady Iskariót-jának n*gy jelenetét nem várt erővel és találó részletezéssel mutatta be. Jó volt Boron­kay pátosza is Vörösmarty Apotheozisá­ban. Oly teljes, zavartalan volt élveie­tünk az egész előadás alatt, hogy ha nem volnánk a tanév végén, kérnéak bizony — magyarosan — harmadikat. — A jövedelem körülbelül 400 koronát tesz ki. A felülfizetők, akiknek az intézet ez uton mond köszönetet, a következők: Dr. Klinda T. 40 kor., Venczell A., Mattya­sovszky Lajos 20—30 kor., Berzeviczy J., Boltizár J., Rajner L.. Simor Teréz, dr Walter Gy. 10—10 kor., Andrássy János, dr. Andor Gy., Bogisich M , Magurányi J, Sujánszky A. 5—5 kor, dr, Földváry István, Mattyasovszky Vilmos, Zubcsek Mihályné 4—4 kor., Meizler J., dr. Rott Nándor 3—3 kor., dr. Berényi Gy., Leitgeb J., Reviczky Gy., Walter Károly 2—2 kor., Csikasz V, dr. Fehér Gyula, Popper D , Schreiber A. 1—1 kor. összesen 185 kor. Jegyekből befolyt 235 kor. — Tennis sport. A katonatiszti tennis­pályák ünnepies megnyitási a szigeti vikáriuskertben, katonazene hangja mel­lett, szombat délután volt. — Megkez­dették már a Torna Egyesület tennis­pályájának rendbehozatalát is. A sporl­kedvelő urak körében pedig mozgalom indult meg egy íoot ball-pálya létesíté­sére. — Kiránduló tanulók. A szép tavaszi napokat, ahog/ a társadalom minden osztálya, a középiskolák vezetősége is felhasználja arra, hogy a városok falai küzül egy huszonnégyórára kirepüljön a szabad természetbe, hogy az ifjúság szép helyeket lásson, szórakozzék, tapasztal­jon. Örömmel látjuk, hogy ez utóbbi ka­tegóriából mind többen kezdenek váro-

Next

/
Thumbnails
Contents