Esztergom és Vidéke, 1900

1900-03-18 / 21.szám

ESZTERGOM és Vitt AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. Megjelelik Vasárnap és Csütörtökön. Felelős a szerkesztésért: [ Szerkesztőség és kiadóhivatal: '1 { • I MUNKÁCSY KÁLMÁN. (Ima a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) ELŐFIZETÉSI ARAK : Keéw évre — — - — 12 kor. — ÍL L.ptuujdonoa kudókért: Széchenyi-tér, 330. szám. Fél évre— — — — — 6 kor. — fii. * ^«ta ta ..T4i.. Sk " DR. PROKOPP GYULA- ..-.«..•. —^ — —————————————^•^MM^M^MM^^^M^M^^MMMMMMM^^^MM—w^———— A második alkapitány. Esztergom, március 16. A második rendőralkapitányi ál­lás betöltésének kérdése immár új­ból aktuálissá vált. Es pedig fel­színre hozta ezt az éveken át pi­henő kérdést az ez év elsejével életbeléptetett új bűnvádi perrend­tartást amely nemcsak az egész kriminális judikatúrát átalakította, hanem a rendőri hatóságok műkö­désére is messze kiható eredmény­nyel járt. Megérezték ezt az ország összes ren­dőri hatóságai s kebelükben igyekez­tek azokat az átalakításokat véghez vinni, amelyeket az uj törvények kellő végrehaj thatás a szempontjából el­kerülhetetleneknek csak mutatkoztak. Igy a csendőrség részére is uj szol­gálati szabályzat dolgoztatott ki a honvédelmi, igazságügyi és belügyi kormányok együttes működésével; a rendőri hatóságok meg tekintet­tel arra, hogy az uj eljárás a bűn­vádi nyomozást teljesen a rendőri hatóságok vállaira dönti, — min­denütt a személyzet megfelelő sza­porításával igyekeznek segíteni ma­gukon, hogy bővült hatáskörük kö­telmeinek megfeleljenek. Mi a lé­nyeges változás ugyanis az uj tör­vény életbelépte folytán a rendőri hatóságokra nézve ! Az, hogy a bűnügyi nyomozás, amelyet addig úgyszólván teljesen a bíróság telje­sített, az most leglényegesebb ré­szében — az ügyészség vezetése alatt ugyan — de a rendőrségre van hárítva. Természetes, hogy en­nek a feladatnak alárendelt állású va gY képzettségű közegek annál­kevésbbé sem felelhetnek meg, mert a bűnügyi nyomozások esz­közlése, az adatok fontosságának mérlegelése oly magasabb ismere­teken alapuló éleslátást igényel, amelylyel alsóbbrendű még oly gyakorlott közegek sem rendelkez­nek. Innen, hogy e törvények élet­belépése előtt eme fontos funkció a bírói vizsgálat körébe volt utalva. Most nemcsak mint feljelentő, a vizsgálatnál közreműködő vagy mint pusztán karhatalom szerepel a rend­őrség, hanem mint önálló nyomozó, bünvizsgáló faktor. De térjünk át a mi viszonyainkra. Esztergom a nagyobb vidéki váro­sok közé tartozik, keverék nép lakja, a főváros közvetlen tőszom­szédságában fekszünk, ezek mind oly tényezők, amelyek megkövete­lik, hogy rendőrsége ne álljon holmi apró városkák nívóján. Az évente előforduló bűnesetek száma oly nagy, hogy a jelenlegi rendőri ap­parátus, föltéve tagadva, ha elégsé­ges volna is a felderítő, de telje­sen elégtelen a preventív rendőri szolgálatra. Vegyük az első tételt, amelynek alapját az uj bűnvádi per­rendtartás folytán ráháramló feladat megoldása képezi. Hogy erre nézve tájékozással bírjunk, elég a rendőr­kapitány által a második rendőr alkapitányi állás betöltése tárgyá­ban a képviselőtestülethez intézett előterjesztését figyelemre méltatnunk. Ezen előterjesztés teljesen hűen vázolja az állapotokat és leirja a sokszor emiitett uj törvények foly­tán beállott tetemes munkaszaporu­latot. »Az 1896. XXXIII tc. értelmé­ben a rendőri hatóság köteles ugy az ügyész, valamint a vizsgáló biró, járásbiró megkeresésének feltétlenül j eleget tenni, különösen a tényállás megállapítása, a tettes és a részes kipuhatolása, valamint a bűnjelek és bizonyítékok megszerzése céljá­ból eljáró és minden lényegesebb intézkedésről az ügyészséget értesí­teni. Tehát akár hivatalból részlelt, j akár feljelentés alapján a rendőri hatóság tudomására jött bűntény, jvagy vétség merül fel, ugy az ügyész, mint a rendőrihatóság fő­| nöke által elrendelt nyomozás egész­ben a rendőrhatóságot s annak I közegét terheli és pedig a nyomo­zás akként foganatosítandó>, hagy annak alapján a tárgyalás megtart' ható legyen, szóval a tényállás any­nyira felderítendő, hogy a nyomo­zás adatai alapján a kir. ügyészség minden további vizsgálat, vagy pót­lás nélkül teljes tájékozást nyerhes­sen arra nézve, hogy vájjon vádat emeljen-e, vagy pedig ne emeljen. Hogy az ily nyomozás, eltekintve az arra fordítandó fizikai időtől, mily Írásbeli teendőkkel jár, arról csak annak lehet fogalma, aki tüzetesen ; átolvassa a B. P. életbeléptetéséről és végrehajtásáról szóló »Utasítást*, i melynek részletes ismertetésére itt helyszűke miatt ki nem terjeszked­hetem. Megemlítendő még, hogy mig a kir. ügyészség, a vizsgáló­bíró, kiküldött biró, ugy járásbíró­ság a rendőri hatóság főnökével megkeresés utján érintkezik, addig a rendőri hatóság azon közegévei, kik a rendőri hatóság főnöke által nyomozások teljesítésével s egyes nyomozási cselekményeknek foga­natosításával vannak megbízva, a kir. ügyészség nemcsak hogy köz­vetlenül érintkezik illetőleg rendel­kezik, hanem utasíthatja is azokat nyomozási ügyekben. Természetes ezekből az előadot­takból, hogy itt nem mekanikus munkáról van szó, amely a rendőr­! ségre hárul s amelyet talán alsóbb­| rendű és állású közegekkel is elvé­geztetni lehet, de azt az utasitások | meg sem engedik. Hogy azonban fa mi rendőrségi apparátusunk bün­í vizsgálati nyomozások teljesítésére ; alkalmazható létszáma mennyire i elégtelen, kitűnik a rendőrkapitány­Ínak azon kény szerparancsolta té­jnyéből is, hogy a nyomozások tel­jesítésére a rendőrbiztosokat is be­| osztotta s ezen körülményt az i ügyészségnek is bejelentette, bár látni yaló, hogy ezen intézkedés 'csak átmeneti s nem maradandó j lehet, mert ily fontos szerep a meg­-felelő magasabb intelligenciával és ; képességekkel nem biró közegekre, j vagyis rendőrbiztosokra nem bizható. De vegyük a másik tételt : a 'preventív szolgálatot, amely szin­. tén fontos feladata a rendőrségnek. | Ennek eszközei a lakosság, külö­í I ül .Esztergom és Vidéke" tárcája. Egy képre.*) — IvanoTÍts—-Meszéna Lenkének. — Két kis madárka van a szines képen. Amelyet névnapomra küldtél nékem, Úgy ülnek összebújva egy kis vékony Szúrós, virágos, lombos rózsa ágon. Elnézem-e vájjon engemet mit illet t . . . Madár nem, a dalok már régen pihen ­[nek . . . A rózsa nem, — hisz immár osz felé {megyek . . . A tövistf No, ez talán enyim leheti De lásd, van ebben mégis egy tanúság : Hogy mennyi üdvöt elbir egy kis ág t Ahhoz, hogy szívben boldogok legyünk, Kevés elég : nem kell a gazdagság nekünk Az életnek tövisei: a gondok ! És én ki régen ezek közt bolyongok, Azt gondolom, ha ezt a képet nézem, Hogy *gy kis ágon: kis házban, — sze­[gényen Is, boldog lehet, a ki igatán szeret, S a kit igazán szeretnek / Kis-Kér 1899. VIII/26. Földváry István. I modern szegénylegény. — Néprajzi ismertetés. — Magyar ember azt hiszi, hogy szegény­legény, vagy zsivány — ugyanaz. Ezút­tal e kifejezésnek vissza akarom sze­rezni a valódi értelmét. A szegénylegény olyan nőtlen fiatalember, akinek nincs pénze. Ez a szegénylegény definíciója általánosságban, a melyhez nem szüksé­geltetik okvetlen a zsivány-kvalifikáció. Annak megszerzése tisztán egyéni nézet, arra való hajlandóság dolga. Nos hát uraim, hölgyeim, én egy ilyen, a zsiványság és betyárságnak minden gyanújától Makótól jeruzsálemnyi távol­ságban álló modern szegénylegény va­gyok, vagyis: van jó szivem, lelkem, jó kedvem, félig kopasz fejem, egyedül pénzem nincsen s ez utóbbi fogyatékos­ságom igen fáj — a szabóimnak, akik­nek egyébiránt Allah hoszúra növessze a szakállukat és adja, hogy mielőbb ta­lálják fel a Tuba-fa árnyékában azt a végnélküli boldogságot, melyet a próféta minden igazhitű muzulmánnak ígért. Ej, elárultam magam ! Megtudták Önök, hogy egy modern szegénylegény milyen jó indulattal viseltetik a hitelezői iránt. Elvégre, rosszat nem kívántam. Minden igazhitű török oda vágyik. Különben is már régtől fogva mázsányi sulylyal nyomta a lelkemet az a tudat, hogy fölruházóímnak még semmi jót sem kí­vántam . . . Milyen tehát egy moder szegénylegény élete ? Becses cngedclmükkel nagy voná­sokban le fogom rajzolni. Ez olyan si­került kép lesz, — elóre is örülök neki, a melyben minden modern szegényle­gény a saját képmását fogja felismerni. Jéghideg szobában ébred fel a szegény szegénylegény. Fája, kőszene nincsen, elfogyott; a fűtés különben is luxus, nagyúri passzió. Ellenben nyakkendője van legalább egy tucat, melyek közül nem kis gondot ád a legszebbiknek, leg­divatosabbnak kiválasztása, mert mind szép, mind divatos. S bár szappanra és fogkefére nem telik, a nadrágot azért minden másodnap vasaltatja. Gyűrött nadrágban nem járhat az ember. A cipő -jlakk ugyan, de a talpa kissé lyukas, íj Sebaj, még pár hétig igy is kitart. Be­L fejezi az elegáns öltözéket a cilinder. Es az a legszükségesebb ruhadarab, mely , nélkül az embert még csakugyan sze­t génylegénynek nézhetnék. Ekképen kistaűrozva, útra kel a mo­1 dern szegénylegény. Hová megy ? híva­t talha-e, vagy máshova, — maradjon az \ az ő titka. Ebéd után következetesen a kávéház­. ban találhatod őt, hol stoíkus nyuga­lommal és a legnagyobb otthonossággal ' szürcsölgeti feketéjét, majd pedig udva­rol a kaszirnőnek. Hogy hol ebédelt, ne kérdezd. Ugy sem árulná el a világ mia­, den kincséért sem. Ha mindazonáltal érdeklődői a dolog iránt s tovább fag­gatod, arra a meggyőződésre, vagy legalább valószínűségre fogsz jutni, hogy ő szegénylegénysége egyáltalán nem is ebédelt. S lehet, hogy igazad van. Késő ! délutánig nem mozdul ki rendes körül­mények között a kávéházból. Rendetlen körülmények között azonban, mikor t. i. valamely hitelezője is jelen van, oly ha mar eltűnik, hogy a még múltkor köl­csönadott koronádat is elfelejti visszafi­zetni a nagy sietségben. B—k Gy—a. (Vége köv.) *) Egy képes levelezőlapról.

Next

/
Thumbnails
Contents