Esztergom és Vidéke, 1900

1900-03-15 / 20.szám

nek ? —- a néma gyermeknek felkopik az álla. UH figura docet. Összegezve a fentiekben élmon-j dottakat,' be* keli""i«'ísmérntink, hogy mai helyzetünk olyan, hojgy a íegéberebb feörultekfri^ssel 'leöl ezelfcj tul sorsuhí^ost'ó'nas'^p'áit eftünr^tríij még petfl^ %h^

n

^éM

ú

te^p

h

&4 , <íi(y mi iél yfrvpri ahb ,t v

ó>.{ ban, nehogy a Tcéseaielme.s, buzavonás eljárat eredménytelenné ' tegye igyekezetünket. Ha az állam behajtja rajtunk busás tizedét, "lényünk mi is elég éleimesék árr i

? bo;-y talentumjainkból — állami intézmények, subvenciók. alakjában — legalább obulusok térüljenek vissza."Éz az egyetlen jó zari és helyes "városi 'politika — amelyet más élelmes, okos, előre-' látó városok már rép; gyakorolnak s mi azok példáját kövétíií - saját kárunkra éé érzékerty veszteségüükre — elmulasztottuk. Alfa. Az érdemes cikkíró végső konklúYr dójával teljesen egyetértvén, csak néhány 'megjegyzést teszünk. Mindenekelőtt elismerjük, hogy a ^varosok' 'tetheinek; jó, riáfgjr részét áí:' 'állam'hevében és' helyett végzett f közigazgatási funkcióié képezik, de nemcöak nálunk ; — míhdeh városban. Csakhogy más városok voltak elég szemesek, előrelátók, alkalmazkodók, az átvett terhek "fejében állami intézményeket, kedvezményekét' kieszközölni. Hogy Észtert gdm^'é telHn'tetb'iéh Sí í^gűjáÖfi időkig'

1 nemcsak tétfen, sültgalambvárő;'taífSn léóldíisbiiszke volt, de sőt szinte mindent elkövetett, hogy a kormány jóindulatát rniriéi jobban és minél áll mdóbban eljátaza, be sokszor megírtuk és Tefpanaszoltuk l\ Viszont nem Írhatjuk az állam rovására a kaszárnya, á Lőrinc-utca drágaságát, a kétszeri gímnáziumépitést; mindennek csak magunk vagyunk "az okai. A jelek arra mutatnak, hogy kissé megokosodtunk, üres zsebbel, telve' adóssággal nem akarjuk tovább is a büszke'' spanyolt 1 játszani s mivel" az "uj kormány- tényleg" nagyon szép igéretekét tett a vidéki városok helyzetének javításaira, reményeljük." a közönség meghallgatja és megfogadja az ígén tisztelt cikkíró úr tanácsát és megpróbáljuk fokozottabb igyekezettel pótolni; ámít eddig ~ a!''magütik" !

kárára — mulasztóttunk. felfüggesztett ffeoIgabirÉ. — A közigazgatási bizottság ülése. — ' . ; Esztergom, március-14'. Kínos szenzációja volta közigazgatási bizottság tegnapi ülésének, amely mély megdöbbenést keltett ügy a tanácstér-', meh bélül, mint Kiviül, 'homorú; k'dmór

: 'képe volt a"'teremnek, mint'a bzobának, ahol némáh, lehajtotta fővel ümék a hagy, nagy beteg ismerősei; aggódva, hogy a baj végzetes, mkurábilis természetű. Melankólia "szállta meg a lelkeket, hogy megtépétthek Játszik (bár hé legyen ügy !!) a vármegyéi tisztikar eddig ilíététien nimbusza. Másrészt azonban általános megnyugvást keltett a bizottság egyhangúlag hozott gyors és erélyes intézkedése, amely á ' teljes Igazság és valódi tényállapot kiderítésének egyedüli biz tositéka. A közigazgatási bizottság Reviczky Győző esztergomjárási főszolgabíró ellen elrendelte a fegyelmi vizsgálatot megelőző vizsgálatot, állásától felfüggesztette, a vizsgálat vezetésével —> hatvan nap alatt teendő jelentéstétel mellett — ax alispánt bízta meg s felkérte a főispánt, hogy a hivatal átadása iránt sürgősen intézkedni szíveskedjék. Emmerle Antal^ a lábatlani Gőztégla és Cementgyár volt igazgatója, a vállalattól távozván, magával vitte privát pénztári könyveit és a levelezései másolókönyvét (Copirbuch). E könyveket a ^áH&lati\'egyszerű levélbeli, illetőleg távirati megkeresésére, Reviczky Győző Errin*érle« meghallgatása nélkül, sőt. tiltakozása ellenére, személyes meggyőződést nem"-sr.erezve; Emmerle' magánlakásán lefog4a!tatt^#elvitetter

s

miiértftUtbe Emmerle á*\lelüg^flalSnisztern# panaszt emelt. A fcnfei&tter w^zsgálattal a közig, bizottsá^íftHbrfzta trffíg. Emmerle Antal kihallgatása alkalmával — aí vizsgálatvezető abbeli» kérdésére : lehetett-e, oka Reviczky nek, aki mint régi közigazgatási tisztviselő mindenesetre'tisztában van a tulajdonjog - és magánlaksértés következményeivel, a könyveket oly sürgősen és törvényellenesen elvitetni, azt felelte, hogy volt oka', mert a/ok reá nézve kényes ada tokát tartalmaztak. Erre a könyvek átkérettek a járásbíróságtól s tényleg igazolták, hogy amióta azokat Emmerle vezette (1893 dec. I. — 1897-jan. 31.) Reviczky állandóan szerepel bene 50—200 koronás összegekkel, amelyeket minden hivatalos és nem hivatalos künnléte után napi-/ fuvar-, ellátási-, kiszállítási dij címén felvett s a bemutatott levelekkel, táviratokkal sürgetett is. " Emmerle hivatkozott Tencsert Rajmondra, a Magyar Általános Kőszéubanya R. T. felügyelőjére, aki előtte állítólag panaszolta, hogy a- vállalat éVenkint- 2400 korona körül fizet Reviczkynek" A'főjegyző erre jegyzőkönyvet vett fel Tencserttel is, aki ismételte emez állítását s az üzleti könyveket i 1894 tői betekintésre felmutatta, kijelentvén, hogy Reviczky a könyvekben kimutatott napidijakon, stb. újévi ajéndékön kivül • (Honorar, Omfidé'n-cielle Spesen, Intervención Gründerverbung, per Gesellschaftliche Nützenstb) 1898-i? évinkint 50O, azóta 200 korona rendes évi ellátásban részesül. Egyszersmind Reviczky eredeti nyugtáit a főjegyző rende 1 kezesére bocs átotta. Hasonlóképpen nyilatkozott Rudolf az Esztergom Szászvár-Kőszénbánya R. T. felügyelője, aki mivel az okmányokat minden hóban a Vezérigazgatósárdtoz küldi'fel, cs^k egy f. hó 9 én keltezett nyugtát adhatott át, mely szerint Reviczky 100 koronát vett fel »a sztrajkrhozgalmak ellenőrzése elméri.« Mind e ; vádak áúlyosan hangzanak, amennyiben Reviczkynek hivatalos eljárásért (munka- lakasok vizsgálata, bányaír'lesetek s£b.) ni ég a magánügyben való eljárás után járó hat korona (nem 5°—3°° •korona) napidíjat se lett volna szabad í— pláne alispáni és számvevőségi láttamozás nélkül— felszámítani, s oly előkelő állást foglalt el, mint az iparvállalatok'törvényes ellenőrzője is, hogy a kínos ügy teljes tisztázására a közönség megnyugtatására, a vármegyei tisztikar reputációja érdekében is — elkerülhet len szükség volt. A

A' vizsgálat gyors 'tempóban fog folyni s így a valódi tényállás miharább kiderül. Reviczky hivatalát még tegnap délután átvette -Kakas.i'-Jjk&^\6'• muzslai szolgabíró, akit a főispán táviratilag rendelt be. Az irodát magát a legnagyobb kendben találták. ITolnr-ptól -• a felépült '' Takács József helyettesíti, Takácsot Pongrácz Kázmér ellenőr. Riporter. Idősb szobi Luczenbacher Pál. f — 1818—1900. — Március hó n-én d. u. hunyta le szemejt örökre egy érdemekbén gazdag és köztiszteletben' élt" hazánk fia, idősb szobi Luczenbacher Pál királyi tanácsos, a Ferencz József rend lovagja * s a főrendiháznak tagja ; fáradhatlan életének 83-ü évében, a Bécs melletti Hütteldorfban, hol a szép vidék és jó levegő végett,' rongált egészségének érdekében csendes vísszavonultságbáh, az utóbbi időkben legihkább szerétett időzni. A boldógültnak élete s emléke minket esztergomiakat közelebbről érdekel, mert a szomszédságunkban fekvő Hontmegyei Szob községben született, Luczenbacher János és Einczinger Terézia szülőktől. Az elemi iskoláit és a gymnáziumot Esztergomban, a felsőbb iskolákat Nagyszombatban végezte. Esztergomot gyermekkorától fogva szerette, a hol édes anyjának révén számos roko nai vannak még jelenleg is ; a közügyei terén szerzett érdemeinél fogva pedií sok ismerőse, -^' és jóakaró*- barát volt. Ebbeli"vonzalma Ksztervíomh'Tz ín ditoíta őt árra a hagy bátorságot % szákértelmer'ííiítéíele^ő s követelő v&F lálkózásárá,

: hogy Í86[ bérí, nyomhat akkor, á midőn az I. C«í'.;

Klr.' SzV.l>ádalfn. Gőzh'ííjótársáságnak

: a

: Dunárt: 'bfz tositoit kizárólagos szabadalma lejárt Í megszűnt J á * >Szerit István* nevű sze métyszáliitó gőzhajóvá.!; m addig 'divoti magas menetdíjaknak 50 százalékkal '-vak leszállítása mellett, Budapest és Eszter gom között egy jól rendezett személy szállítást indított és alapított meg, i mely azon gyakorlati beosztásánál fogva hogy a hajó reggel indult EsZtergómbó a fővárosba s estére ismét hazatéri Esz tergomba, rendkívül nagy tetszésben éí sikerben részésült: Az utazó közönség nek nagy hasznára Vált, hogy féle áröv utazhatott és nem volt kénytelen Buda pesten éjjeli szállásköltségét fizetni. Ez a jó siker nyújtott további bátori tást é§ erőt arra nézve is, hogy Lüczen bacher Pál, a • "réridkivüt p'aszionátus éi gyakorlott hajós, fegy régi"kedveric észí méjét raegvalósíthassa, t. i. a Dunái fölfelé utazó terhes gabonás hajóknál; lovakkal való kinos és veszélyes, árvi zek alkalmával telfjesen lehetetlen von tatását "megszüntesse, és gőzerővel téljesitesse: Erre a célra^, készíitetett Ifé erős gőzhajót'; a

! >Visegrád* 5 éi »Szigetvárt vontatókat, a melyek mind egyike három legnagyobb gabonás hajó tudott egyszerre vontatni a Tiszától Győ rig 12 nap alatt, holott lovakkal mindéi egyes hajónak utja 30 napba került Ennél is a vontatás gyorsasága és ol csóbbsága által úgy a kereskedelemnek mint a földbirtokos termelőknek igei fontos és jó szolgálatot tett, mert ilynemű vontató gőzhajóinak számát tizen kettőre emelte s ezzel megmutatta, hog) a niít'a'szabadalmazotf. "tnrsas'ág soha Sem akart a haagyár'kereskedelem érdé kében megtenni' s amit "mindig lehetetlen nek mondott; azt egy magányos embe: meg tudta tenni kifogástalanul. 0 Vól tehát a Duna szabad hajózhatásának ut törője s praktikus útmutatója. Bőséges" gabona termésű években Iát szőtt meg ezen uj hajózási módnak ;

nagyértéke legfeltűnőbben, mert a gabonát szállító hajók kétszer annyi utat tudtak tenni, mint azelőtt lovakkal. Idősb Luczenbacher Pál latin iskolákat végzett ember volt, * a' ki nemcsak jól tanült !

s a latin' nyelvet igen'""kedveltéi de azt még öreg napjaiban is* Jól

,v beszélte, sőtVennek segítségével könyedén tanulta meg az olasz, francia *s angol nyelveket is. A praktikus életben gyors felfogása s acél szorgalmának segítségével áz életnek igen"-sokféle' foglalkozásába" tudott könnyűséggel beletanulni. Értett a mezőgazdasághoz, szőlő- s

; gyü-<j mölcstermeleshez, kedvelte a pincégai dasagofc és a méhészireíí, á népnevetést,; a mely ügynek a Szob községi fiúiskola s leánynevelőintézet epitése s alapítványa áltál, ezen kívül más helyeken ís, százezrekre menő áldozatokat hozott. *A népéék 'murikat szerezUi s * kérésétet nyújtani* volt'egyik vezérlő* jelszava. Az ipar terén is oíy szépen működött, hogy az, az ő ismereteinek bő tárházáról tanúskodott. Voltatc malmai patakokon és a Dunán; gőzmalma a Bánátban; gőzfiirészé s hajógyára Szóbőn. Téglagyárai 3 közkemetícére, járdákőbányái s mészégetői, sőt még kőszénbányája is. Az ily terjedelmű és sokféleségü vállalatokon kívül á fő Üzlete a tüzifakereskedés volt, amelynek magának is ' sok hajóra volt szüksége. Ennyi munka és gond között a boldogult jó ember közben-közbeu még vasutak építésével is f)gíai'kozott Gregerisen társaságban, d« s-zeméiyes közfé^űkődésévH;"

1 Jeleá^h á<6a1ü1f építtetett: a?

!

tísí5:-íi'vásü't 'Szolnoknál, ^Dé^brecenbe s N.'

4

Vár.»drá.

i

;'H hegyi

K vaspálya' OravicaAnihá közöttf a déli vaspálya, a budai pályaudvarai együtt, Balaton mentén mafdriem Eüniz-sáíg s végre

1 -azr,,

UjszőnyBM-ék

4;

k Öz¥ttf

5

vasutvoiTá. *' A szegények iránt való jószívűsége s bőkezűségében klfőgyháíTan volt, de a muükátép^séktől' kövétélte: tiőf-y' dolgozzanak' és gondoskodott róla, hogy dolgot és keresetet, is adhasson nekik. Magára keveset költőit,$e annak helyén mindég gavallér volt. Jó keresztény és jó hazafi volt, akihez hasonlót sokat adjon a Gondviselés hazánknak, kedvező, vagyoni helyzetének dacára : kényemet nem kedvelő, igénytelen nemesléHfü ..e^ber '"• raÉjes életében, aki azonban a tudományt, irodalmat s szépművészetet szer'erté, tisztelte. Gardag kölify'yt^ra ágen* b -c^-s művekből Esztergom város régebbi kórházára 2500 frtot, áz ujabbra -IOOO írt és a szépítő bizottságnateíis rooo frf adott* niég életében. Hatvan milliós végrendeletében |'öt milliót hagyott jótékony célokra,' kÖI zöttük a helybeli papnevelő intézetnek | ösztöndíj alapra 100.óöo\kórónát. " ] Várbsuitkbatr u<ö'

;

lára' í ' fia korai \ halála idejében 'Járf^éfe sol^zor'' megláVtogatta íegbízábnasa.eb' emberét s "rokoInát Vim>ner F-rénczer. ,|- Elhunytát vároisházün-tcon is gyászlobogó hirdette. 1

' '' < "* &#«*\ ••• | Haláláról a következő gyászjelentést ! vettük : In memóriám. Luczenbacher Jfehff' éá nejé '^Üressel Klára ; Luj czenbacher Pál és- flfcje • Jilics' Ir'm'a,''

1 gyermekeik Mária, Lajza, Raou.3, Oclave ; Luczenbacher Eraséb'et és férje Forster Gyula- gyermekeik ifj. Forster • Gyula, Pál, DezsC, JenS; Luczenbacher Miklós-és I neje Koller Blanka,' gyerniekeik Ada és Jani; vala• mint elhunyt fivérük Luczenbacher" István özvegye 1 Kobek Ginéit*' "'és gyermekeik Pál és Edith; ..,toj vábbá az Összes rokonság ri&Vében is mély fájdalomj mai jelentik szeretett atyjuknak illetőleg ap.ósuk és ] nagyatyjuknak méltóságos id. szobi Luczeaíiacter Pál úrnak .v..»,v 1 - í ; »,l • te 1 i a főrendiház, a székesfőváros törvényhatósága, a | fővárosi közmunkák tanácsa tagjának, Ilütteldorfban | 1900 március hő 11-én délután x

/

4

5 órakor, élete • 83-ik évében á halotti szentségek ájtatos felvétele | után bekövetkezétf gyászos elhunytát. I A megboldogult földi maradványai f. hó 14-én délelőtt 11 órakor fognak Hütteldorfban Bécs • melij lett, az Irgalmasok rendjének üdülő faágában- besaött| teltetni sa megboldogultnak életében- kifejeiett 'óhajához képest'ugyanott ideiglenesen a- szobi usaj ládi sirboltbsn leendő elte,metéseig ; nyugalomra j helyeztetni. Lelki üdvéért aa engesztelő sssent-mise ,j áldozatok a hütteldorfi : zárda kápolnájában f. hé • 14-én reggel 10 órakor, f. hó' 15-én reggel 10 óra* ! kor Budapesten a - lipótvárosi plébá*iia

c

;:fe'mplomb*» ; és f. hó 17-én a szobi' ^plébánia-" templomban,' fof* : fiak az Vtniút beniutattatni. • I Áldás és tíéke hamvaira! Két levél. • V (t — A vármegyei közgyűléshez. — Esztergom, márczius 14. A vármegye szombati közgyűléséről szóló iüddáitásunkban ' megemlékeztünk már árról a meleghangú, szép válaszról, amelyet a hercegprímás a vármegye: üjévi üdvözletére adott, nemkülönben a főispán hosszabb elokvens, a vármegye tisztikarára és közönségére rendkívüli hízelgő ' levélről, amelyben Kruplanicx Kálmán kir. tanácsos, főispán a törvényhatóságunk jubileuma alkalmából tolmácsolt üdvkivánatait megköszönte. E két nevezetes okmányt itt közöljük egész terjedelmében :