Esztergom és Vidéke, 1900

1900-03-01 / 16.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE. (16. szarna 1900. márczius 1. víczy Flóra (Pilis-Maróth), Boltizár Szerafin, Burián Böske, Csáky Lili (Szálka), Csukass Erzsike, Dreyschok Anna, (Oroszka), Fáy Rózsika, Farkas Erzsike (Anyala), Gorsits Elvira (Sopron), Ghyczy Franciska, Groux Jenny, Gyurányi nővérek, Hartmann Ernesztin, Hoffmann Böske, Jaklits Róza (Hontvisk), Kersch Etelka, Laczkó Vilma, Nedeczky Erzsike, Nozdroviczky Olga, Reviczky Arpadin, Schönbeck Márta, Szvoboda Kornél, Szecskay Valéria, Saaghy Margit és Malvin, Sztankay Gizella (Csata), Usztanek Margit (Csenke), Vancsó Annuska (Szölgyén), Vimmer Ilonka (Csém) stb. II. Polgári Egyesület. Városunknak, amely egyesületekben sohasem szűkölködött, tulajdonképen legifjabb egyesülete — az alapszabályok megerősítését tekintve — a PolgáriEgyesület, amely Phoenixmadárként a •Tarkaság* hamvaiból támadt s új elnöksége alatt immár többször bebizonyította, hogy renaisanSe-a teljes és sikerült volt. Bebizonyította vasárnap is, amikor tagjai a mulatságot olyan sikerült előadással vezették be, amilyenre büszkék lehetnének a legveteránabb »eiőadók.« Sikerük fő kulcsa mindenesetre abban a körülményben rejlett, hogy a szinre került bohóságok ügyes, aktuális célzásokkal voltak — minden túlzás nélkül — fűszerezve. Az előadás olyan nívón állott, hogy igazán kár, amiért a helyiség szűk volta miatt a megjelentek alig fele élvezhette igazán. Kezdte az előadást és be is fejezte egy tréfás zenekar, amely a papirmassé hangszereivel például bayereuthi kollégáit (a dissonans zene harmóniájával) mindenesetre megszégyenítette. A legsikerültebb dissonanciát iiy ügyesen az igen változatos öltözékű banda karmesterének : Neményi Károlynak sikerült megteremtenie. Két ötletes monológon kivül (előadták : Kósik Ferencz és Reuter József), az utóbbi Gabányi Árpád >Öngyilkosát-t az előbbi a közönség ismert kedvencze : »A Hold elégiájá-t) kisebb, tréfás színdarabok szerepeltek a műsoron, nagyrészben maguknak az előadóknak szerzeményei, inprovizációi. A szereplőkkel, aki mind igazi kedvvel és arravalósággal állták meg helyüket, már az első hasonló tréfás estély alkalmából megismerkedtünk, de volt egy új is közöttük: Székely Henrik, aki úgy érces, dallamos hangjával (amely a betyarszólókban excellált), mint sok természetes humorával éppen nem árulta el, hogy először tapossa azokat a világot jelentő, ha ezúttal gyalulatlan deszkákat is. Főszereplője volt a >Sárga csikó *-ból vett csárdajelenetnek, amelyben Icig kocsmáros (Kitzinger József), a két cigány (Krechnyák Ferenc és Schwarcz Dezső) kacagtató staffagget képeztek. Még közvetlenebbül hatott — ugyancsak a két fentemiitett asszisztenciájával, amikor maszkban, beszédben, gesztusokban a mi »hotelier premierc-ünk alteregója volt. Fokozta a hatást, hogy az >eredeti* is jelen volt s a szám után lenn a nézőtérben egy asztalnál foglalták helyet. Újdonság számba ment a törpék bemutatása. Neményi Károly impresszárió igen komikusan adta elő a rengeteg veszélyt és küzdelmet, melylyel a törpék ideszállitása járt, kik nem ijedve meg az uti fáradalmaktól, az elnökség meghívására készséggel elhatározták, hogy szerepelni fognak a Polgári Egyesület estélyen, de ennek fejében kikötötték, hogy az egyesület őket jövedelmező állásokhoz juttassa. Az asztalokra állított 50—6o cm. magas törpék az impresszárió kérdéseire előadták életrajzukat, Fungulus Demján (Reitter József) az ősz szakállú előkelő ur Frey bankházánál kívánt lenni a nyitvafelejtett Wertheím szekrények őre. Csengő női hangon modta el Pogácsa Bella változatos életrajzát, születését; szerénységéről tesz tanúságot, hogy legnagyobb kívánsága a »Korona< kávéházban elnyerni az üresedésben levő nagydijazásu kasszírnő állást. Hofbauer fodrász ügyész keze néhány percig felisruerhetlenné tette az igen ügyes ál-Bellát Hollósy Károlyt.) A harmadik az élet gondjaitól megőszült és összeaszott törpe Pundus Jónás volt. (Kósik Ferencz.) Igen szánalmas hangon mondta el múltját és kérte a jelenlevőket, hogy alkalmazzák őt az építendő fővárosi villamos vasúthoz felügyelőnek a nyár folyamán. Mint halljuk, mindhárman elnyerték a kivánt állásokat, a mi annyira felbuzdi totta az impreszáriót, hogy a böjti estélyre négy óriást szállít Esztergomba. Méltó befejezését képezte a változatos és kivétel nélkül zajos derültséget keltő programúinak a búr zenekar fellépte a Transválból sürgönyileg megrendelt kalapokkal és hangszerekkel, ez utóbbiak között volt a Spión-kopi győzelmi tárogató, amelyet Krűger apó engedelmével Futus Zsiga (Rothnágel László) fújt oly lelkesen, hogy az utolsó akkord után végkimerülést konstatált rajta a karmester, minek folytán a megijedt közönséget egy kopogós csárdással és más jó nótákban villanyozta fel Pali és Géza bandája, megerősítve az angol táborból városunkba utazott kis bőgőssel, melyet ez jobban kezel és irányit a sziveknek, mint most az angolok a Maxim ágyú lövegeit a búr sáncoknak. • Tartott a tánc és mulatság csaknem virradtig örömére Meizler János szállodásnak, a ki ez estén is sok elismerést érdemelt pontos, gyors kiszolgálásával és jó konyhájával. Az igazán sikerült estét végignézte Vimmer Imre polgármester is. —o. III. Kath. Legényegylet A »Katolikus Legényegylet* farsangzáró mulatságul batyubált rendezett. Az ily természetű mulatságuk mindég kedélyesek, az volt a hétfői is. Volt sok, sok batyu és telve mind ínycsiklandozó tartalommal. Annyira tele, hogy egy rövid éjszaka folyamán kiürithctők nem voltak. Hogy pedig tartalmuk romlásnak ne induljon, kellett kedden este >tyukverőt« is tartani. Akkor azután alaposan kiürült minden batyu. Az első estén a négyeseket negyvenhat pár táncolta. IV. A Katolikus Kör. Igen csintalan estéje volt tegnap a »Katolikus Kör<-nek. Természetesen csak férfiak voltak jelen. A sok jóizű mókára egy nyeremény-kiosztás adott alkalmat, mely a piccoló-pincérnek sok húszfillérest jövedelmezett. A névre szóló nyeremények persze kissé célzatos tartalmúak valának. A négy csücskében begobozott zsebkendő a címzett feledékenységére utalt, az avas szalonna nyolc fillér áru kapadohány nyal egy bizonyos »legtisztábbc választásra. Volt babérkoszorú, amelynek levelei között feltűnő számban > Heidschik-dugaszokc diszlettek, bizonyos nem édes víz volt hivatva egy régebben megakadt Rákóczy-indulót megindítani, óriási tarokkártyák is szerepeltek; egy óriási kártyásnak, szájharmonikát kapott egy nagy muzsikus, a szeminárium képviselője igen megbízható firmától ajánlatot a bozóki uradalom megvételére , lelepleztek egy kanáriárust, sőt túlzott szellemességgel egy — borjúkötél is szerepelt —- stb. stb. A legtöbb célzást természetesen csak hivatottak érthették meg. A mulatság korán végződött, hogy az ájtatos tagok — kinyugodva magukat, kellő komolysággal készülhessenek elő a mai hamvazásra. V. Polgári bál. Ennek a farsangkeddi mulatságnak tulajdonképen csak a cime volt bál, lényegében pedig nem volt egyéb bőséges, jókedvű farsangi vacsoránál, amelyet a »Fürdő c szálloda hoteiierje rendezett. Rendezése sikerült is ; igen nagy közönség jelent meg, a társadalom minden osztályából és csináltak—>magnum áldomást-t. Megtekintették a mulatságot: Vimmer Imre polgármester, JDóczy Ferenc ipartestületi elnök, Rupprecht Henrik ezredparancsnok, Hartmann Gusztáv alezredes, Pessiák Viktor őrnagy stb. VI. Ma pedig vannak mindenütt >HerÍngschmausz<-ok. Riporter. (Vége.) KRÓNIKAHamvazószerdán. Vezekleni! Ez, most a jelszó, Vagy, hogy ha tetszik, hát divat, A templomokban búsan hangzó Panasz, az agy velőmig hat. Fehér harisnyás kis leányok, Sötét ruhájú Özvegyek, Feledve sok szép farsang álmot, A templom felé lejtenek, És szól az ének, szent zsolozsma, Áhítat tölti a leget S mint hogyha, hangja enyhet hozna, A pap megtérést emleget. Egész valója át van hatva Szemében túlvilági láug Ah, érzem szavának hatalma Delejes álmot bont reánk. »Por és hamu !* Igy dörgi ajka, Aztán merészen szembe néz — S nyugodt arccal elmondogatja, Mit könyvbe irt sok más nagy ész, A hallgatók gyöngédebb nemje Meghatva szépen leborul, De egy sincs köztük, ki ne merne Fölpillantani jámborul. Mert szép az ember, tagadhatatlan, S hozzá az utcán kész lovag, A keble úgy ég, mint a katlan, Ha egy estélyt meglátogat: Szükség ha hozza; ugrik, táncol; Hisz olyan félét emleget: »Mig kis pap voltam hiszen akkor Koplaltam ugy is eleget, t Elmém csapong és elkalandoz, Hiába nézek szerteszét; Hiába nézek fel a paphoz, Meg nem hatott a szent beszéd. Az volt az átkom életemben: A sok beszédre mit sem adtam, A képmutatást nem szerettem, Sehol és semmilyen alakban. A templomot én nem így véltem, Nem volt az Így gyermekkoromban, Tömjénnek füstje szállt a légben, Hogy utoljára benne voltam, — És szólt az ének, szent zsolozsma, Araithogy ha most is hallanám, Mellettem térdelt imádkozva Az én egyetlen jó anyám. Az oltár nem volt ilyen ékes. S nem égett annyi gyertya rajta, De közelebb volt Istenéhez A hivő lelke góndolatja. Tengernyi kinját mind le rakta : Oh, én megváltó Jézusom ! S te patronánk, te Isten anyja, Kisértél a nehéz uton. De hagyjuk ezt! Elő a kámzsát! Mi van belül, azt nem kell látni . . . Kik tegnap a bolondját járták, Mind itt a bál hős daliái; Fehér harisnyás kis leányok, Sötét ruhájú özvegyek Szövik tovább az édes álmot Mit bálban, s otthon nem lehet. Lévai Sándor. Egy hír. Dél verőfényes vidékéről Gyászos hir szárnyalt el ide, Megreszket tőle minden magyar S halkabban dobban a szive. Egy szabadságért élő-haló Kisded nemzetnek ássák sirját, Cronje a hős, a búr oroszlán Megadta magát, igy távirják. Éjjel, nappal ágyuk okádták Gyilkos tüzük a búr csapatra, S a katasztrófa beállt végül, A búr hadállás fel van adva : A szabadság szent lobogója Megtépetten került a sárba, Könyeket hullajt a jó Isten, Ez most a nap gyászkrónikája. Napos. Z^^üZ ZH ZET^ ZEN! tZEHüZZ • Esztergom, febuár 28. — Lapunk szerkesztőjével — a szerkesztőségen kivül — mindennap délelőtt 8—9, délután 2—3 óra között beszélhetni a lakásán: Széchenyi-tér Takarékpénztár épület. I. emelet. — Személyi hirek. Gergely József kir. aljárásbiró nővére temetésére Veszprémbe utazott. — Dedinszky Kálmán bányaügyész néhány napot városunkban töltött. — Mint örömmel értesülünk, Zsiga Zsigmond gyógyszerész megrendült egészségi állapotában határozott javulás állott be. — Névnapok. A farsank utolsó napjai a névnaposok napjai is voltak. Vasárnap gratulálták Vajda Géza kir. főmérnököt, az államépitészeti hivatal főnökét, Szabó Géza főkáptalani ispánt, kedden dr. Hulényi GyozŐ országgyűlési képviselőt, Reviczky Győző főszolgabírót. Március 4-én Kázmér napján Pongrács Kázmér vármegyei ellenőrt fogják a gratulánsok ostromolni. Rózsaszivü rovat. Száva János alsó-kubíni polgárt iskolai tanár hétfőn jegyezte el Kubicza Berta úrhölgyet. — Vizsgatétel. Dr. Rudolf Béla városunk fia, aki jelenleg tanulmányozás végett a szegszárdi kir. törvényszék jegyzője, tegnap tette le Budapesten sikerrel az ügyvédi vizsgát és nyert ügyvédi oklevelet. Szívből gratulálunk. — A Szentháromság szobor. Kiss György szobrászművész, a Szentháromságszobor alkotója megküldötte immár a >Hungária*-alak fénykép-mintáját is, amelyet a szoborbizottság legközelebbi ülésén vesz bírálat alá. — Estélyek — Valóságos kis házi bál volt hétfőn este Reviczky Győző főszolgabíró vendégszerető házában. A mulatság — legjobb hangulatban —reggeli hat óráig tartott. Az ezermester háziúr nagy figyelmességén kivül tréfás előadásokkal is mulatatta vendégeit. A mutatványok közül különösen sikerült a veterán banda szereplése s az automaták bemutatása. — Párkány intelligenciája farsang keddjének estéjét dr. Kuffler Hugó járási orvos házában töltötte. Ott volt dr. Hulényi Győző országgyűlési képviselő is, akit legragaszkodóbb közönségének előkelősége, mint minden alkalommal, ezúttal is a legkitüntetőbb rokonszenvben részesítettek. — Díszpolgári oklevél. Nyergesujfalu közönségének képviseletében egy küldöttség tegnap nyújtotta át Reviczky Győző főszolgabírónak a díszpolgári oklevelet, amelynek párja alig akad az ország összes hasonló oklevelei között. Nem pergamentra van írva, hanem vö>