Esztergom és Vidéke, 1900

1900-02-15 / 12.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. M egj Cl Cl) ik Vasárnap és CSÜtÖrtÖkÖn. Felelős a szerkesztésért: Szerkesztőség és kiadóhivatal: m . MUNKÁCSY KÁLMÁN- (hova a Kéziratok, előfizetések, iiyiltterek és hirdetések küldendők) Egésa évre — — — — 12 kor. - fii. \ Laptulajdonos kiadókért: S z éct>CI> VÍ-tér, 3JBO. SZám. Fél évre— — — — — 6 kor. — fii. J ^ l * 1 " w,lém K CT í M ta fa . : T4m. 8k * r DR- PROKOPP GYULiA- 1 M«*Í* — —. Népoktatásunk. — A kir. tanfelügyelő havi jelentése. — Vargyas Endre kir. tanácsos tan­felügyelő, a vármegye közigazgatási bizottságának f. hó 13-án tartott rendes havi ülésén, Esztergomvár­megye népoktatásügyének 1900. évi januárhavi állapotáról a követ­kezőkben terjesztette elő havi je­lentését : (Iskolalátogatások.) A lefolyt januárhóban teljesített hivatalos iskolalátogatásai alkalmá­val meglátogatta: a kesztölci rk. és a csévi rk. elemi népiskolákat, továbbá az esztergomi összes le­ányiskolákat s összes kisdedóvóinté­zeteket, névszerint: a vízivárosi rk. polgári és elemi leányiskolát, a bel­városi elemi leányiskolát, a Szent­Anna-zárdai rk. elemi leányiskolát s a szentgyörgymezei rk. elemi le­ányiskolát, a Szent-Anna-zárdai rk. kisdedóvódát, a belvárosi társulati kisdedóvódát s a szentgyörgymezei rk. kisdedóvóintézetet, nem különben a Szent-Anna-zárdai rk. ismétlőis­kolát s a szentgyörgymezei rk. is­métlőtanfolyamot. Vagyis a lefolyt januárhóban meglátogatott összesen 13 népoktatási intézetet, mindössze 36 tanteremmel. A felsorolt népoktatási intéze­tekbe utalt tankötelesek száma, a községi összeírások szerint, 1632. Ezzel a létszámmal szemben a fel­vételi naplókba beírva talált 1726 növendéket. Tehát eszerint 94 nö­vendékkel több beiskolázott tanulót talált, mint amennyi az összeirt tan­kötelesek összes száma. Ezt a több­letet azomban részint a szomszé­dos Párkány községből átjáró, ré­szint pedig az egyes zárdai leány­iskolák idegen illetőségű bennlakó növendékei szolgáltatják. (Községi ünnepek.) Az összes tankötelesek közül lá­togatásai alkalmával jelen volt 1276 tanuló, vagyis az összes tankötele­seknek 78*i8°/ 0-a. Ez a nagy kü­lönbözet azonban, az esztergomi is­koláktól eltekintve, teljesen Kesztolcz és Csév községek iskoláinak rová­sára esik, amely községekben, Fá­bián és Sebestyén napján, midőn iskolalátogatás céljából másodszor is megjelent, községi ünnep lévén, a két község 497 tankötelese kö­zül csupán Kesztölczön talált jelen az iskolában, mindössze 1S2 tanu­lót, Cséven ellenben, a községi ün­nepen üresen találta a tantermeket. Cséven egyébként a rendes egyházi ünnepeken kívül, a községi ünne­pek száma, úgymond, 22, azaz hu­szonkettő s ezeken a napokon is­kolai oktatás egyáltalán nincsen. Kesztölczön pedig már 56-ra megy szen községi ünnepek száma, ahol azonban iskolai oktatás van ugyan, de a tanulók csak felében — har­madában jelennek meg, minthogy a szülők nagy része ünnepel s csak egy része dolgozik. Altalán azt tapasztalta, hogy nem­csak a nevezett két községben, ha­nem a vármegye többi német- és tót­a/'ku községeiben is temérdek az úgy­nevezett >községi ünnep t-ek száma. Az ilyen községi ünnepek úgy ke­letkeztek, hogy a községek ájtatos hivei valamely nevezetesebb köz­ségi esemény: tűzvész, szárazság, jégverés, marhavész, kolera, robot alól való felszabadulás, járvány meg­szűnése, vagy más nevezetesebb esemény emlékére az illető napot megünneplik, reggel szent misével, délután pedig litániával, ami min­denesetre dicséretreméltó szép szo­kás. Csakhogy az a baj, hogy az áj­tatosságon felül fennmaradó időt azután dologtalanul elherdálják és kedvteléseikre fordítják. Nyári idő­ben járja a pincézés, a fiatalság kö­zött a flirteiés, téli időben pedig, a jó erkölcsök rovására: a korcsmá­zás. Ezen felül, miként jelezte, ezen tömeges ünneplésnek nagyon hát­rányos oldala van az iskoláztatás rovására is, mert iiyenkor ünneplő­ruhát öltvén a falu örege-apraja, a szülők rendesen visszatartják ün­neplő ruhába öltözött gyermekei­ket az iskolától is, vagy a gyer­mekek, szüleik tudtán kivül, önma­guk is elcsavarogják az iskolát, minthogy a tanítók, a községi ün­nepeken általán nem is vezetnek iskolamulasztási kimutatást. Ezek folytán arra kérte a közi­gazgatási bizottságot, hogy az egy­házmegyei főhatóság figyelme fel­hivatván ezen állapotokra, az egyház­megyei főhatóság utján hasson oda a bizottság, hogy habár ünnepel is egyes kiválasztott napokon a község vallásos érzületű népe, de ez az ün­neplés ne váljék az amúgy is rövid iskolai szorgalmiidő tetemes és tör­vényellenes megcsorbítására, mert hi­szen az iskola, mint az egyház leá­nya, a vallásosság és az erkölcsösség terjesztésére van hivatva s az isko­láztatás az ünnepléssel igen szépen meg is fér. (Városi iskolák.) Az esztergomi iskolákat illetőleg az oktatást valamennyi leányisko­lában rendes folyamában találta. A világi és zárdai tanítónők nemes buzgalommal vezetik mindegyik osz­tályban az oktatást. A magasabb fokú leányiskolát kitűnően képvi­seli a Bach Remigia aranyérdem­keresztes főnöknő vezetése alatt álló érseki polgári leányiskola, mely­nek fölszerelése is mintaszerű. Az intézet körében talált egy tanitónő­képezdei magán-tanfolyamot is, hat növendékkel, akik magán uton nyer­vén képeztetésüket, nyilvános inté­zetnél tesznek osztályvizsgálatokat s ezek alapján tanképesitő vizsgá­latot. Az esztergomi ismétlőtanköteles leányok részére a mult tanévtől kez­dődőleg szervezett ismétlőoktatás igen szépen bevált. A Szent-Anna zárdai s a szentgyörgymezei zárdai leány­iskolánál szervezett leány-ismétlőis­kolában a 274 ismétlőköteles leány közül beírva talált 211 ismétlőköte­les leányt, kik közül látogatásakor jelen volt 192 növendék. Ugyan­csak a zárdai leányiskoláknál az idén már szervezve találta az elemi iskolák 5-dik, illetőleg 6-dik évfo­lyamú osztályát is. Eszerint az ed­digi csonka elemi iskolák lassankint teljesen kiegészülnek. Mindegyik zárdai elemi iskolánál azonban a legalsó osztályoknál túlfömöttséget tapasztalt. A herceprimás ő eminen­ciájának legközelebb tüzetes előter­jesztést is fog tenni az Összes ér­seki tanintézetek célszerű szerve­zése iránt, anélkül, hogy a gyöke­res átalakítások nagyobb anyagi áldozatokat tennének szükségessé. Csupán csak arra vár, hogy a vá­rosi iskolák jellege iránt akár fele­kezeti, akár községi alapon, tisztá­zódjék a zavaros állapot. A városi kisdedóvást illetőleg je­lentette, hogy a 3—5 éves óvókö­teles 471 kisded közül a három kis­dedóvodába beírva talált 273 kis­dedet, akik közül látogatásakor je­len volt 163 kisded, kiknek száma azonban nyáron át ennek a lét­számnak háromszorosára is fel szo­kott emelkedni, amidőn a szűk he­lyiségek helyett az udvarok szol­gálnak játszó és foglalkozási helyül. Egyébként a városi kisdedóvási ügy is, az 1891. évi .XV. t. c. értelmé­ben, rendezésre vár. (Iskolamulasztók.) A vármegye összes népiskoláira vonatkozólag a tankötelezettség vég­rehajtására nézve jelentette, hogy a vármegye 35 jegyzője közül a januárhavi iskolamulasztási kimuta­tásokat összesen 33 jegyző terjesz­tette be. Hegedűs Béla kéméndi s Mészáros Dénes nagysápi jegyzők a kimutatásokat máig sem terjeszt­vén be, azok megsüsgetése vált szükségessé. Egyébként a várme­gye területén a népiskolai oktatás rendes menetében akadálytalanul folyt. Indokolatlan iskolamulasztások után a lefolyt januárhóban összesen 437 korona pénzbírság rovatott ki. Ebből eddig az elöljáróságok 10 korona bírságot hajtottak be. A többí bírság behajtása végrehajtás alatt áll. Esztergomvárosában a le­folyt januárhóban a városi hivata­los közegek teljes szigorral jártak el a hanyag szülők ellen s ennek eredménye az, hogy az ismétlőoktatás is most már rendes kerékvágásban ! halad. (Tanitófizetések rendezése.) j A tanítói fizetéseknek az állam­pénztárból való kiegészítésére vonat­! kozólag jelentette, hogy a lefolyt I január hóban a következő tanítók j és tanítónők, illetőleg iskolák nyer­j tek államsegélyt: a muzslai rk. is­I kólánál Kanszky Matild, Zigmundik I Anna és Rayda Matild összesen 2100 koronát, a bajnaí rk, iskolánál Far­kas Aladár, Erős Zoltán, Kicsindy József és Porubecz Győző összesen 1632 koronát, a csévi rk. iskolánál Móricz Erzsébet és Stefkó Mária összesen 1400 koronát, a nánai rk. iskolánál Martinecz Mária 700 ko­ronát, a kesztölczi rk. iskolánál Csu­pák Ede 700 koronát, a kicsindi rk. iskolánál Rácz Anna 577 koro­nát s 50 fillért, a barti rk. iskoláná­Bellus István 240 koronát, a bátor­:keszi rk. iskolánál Kertész Ödön 148 koronát, Újlaki Ernő bényi és Kucsera Gyula kémendi rk. tanitó 100—100 korona évötödös korpót­lékot nyert. A dömösi ev. ref. taní­tói állás javadalmazása évi 145 ko­; rona segélylyel 800 koronára kie­1 gészittetett. Mindezeken felül a to­kodi és piszkei rk. iskoláknál a III-dik és IV-dik uj, a doroghi rk. és a táthi rk. iskolánál pedig a III-dik tanítói állások javadalmazá­sára egyenkint 700 korona, össze­gen 4200 korona évi államsegély | engedélyeztetett. 1 { Eszerint a lefolyt hónapban a ta­\ nitói fizetések kiegészítésére s uj ta­\nitói állások javadalmazására az állampénztárból összesen 10,042 ko­, róna s 50 fillér évi államsegély utal­ványoztatott, iletőleg engedélyezte­tett. A szervezett uj tanítói állások száma 57. Ugyancsak a lefolyt január hóban j 6 elhalt tanitó özvegyének s 7 ta­I nitónak a kultuszminiszter össze­sen 710 korona rendkívüli segélyt utalványozott. (Az iskolák felszerelése.) Az iskolák felszerelésére nézve jelentette, hogy a folyó évtől kezdve a vármegye valamennyi népiskolája megnyerte a kellő fel­szerelést. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur ugyanis a bajnaí, ba­jóthi, barti, bátorkeszi, bényi, csévi, csolnoki dághi, dömösi, dunamocsi, ebedi, karvaí, kesztölci, kéméndi, köbölkuti, kicsindi, kétyi, kirvai,

Next

/
Thumbnails
Contents