Esztergom és Vidéke, 1900
1900-12-06 / 95.szám
ESZTERGOM * VIDÉKE AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. M€&] e lei*ik Vasárnap és Csütörtökön. Feleld a szerkesztésért: Szerkesztőség és kiadóhivatal: PLŐFIZ^ÉSI ARA K • MUNKÁCSY K Á Ir M ÁN- (bova a kéziratok, előfizetések, nyíltak és hirdetések küldendők) F(S é é>re T- ^ _ kJÍ' - S* LaptHlajdoi^s kiadókért: S^écljeiiyMíér, 3SO. SZálX}. Negyed Ve ^ - ^ 3 kSr. - M. D íí- PRO KOPP GYULA- * « Vármegyénk pénzkezelési reformja. Esztergom, deoem&er 1. Azon az értekezleten, amelyet a mult hó 28-án a főispán meghívására a vármegyei hivatalfők, szaktisztviselők és a iközség jegyzői kar meghívott két tagja tartottak, a közigazgatás egyszerűsítése érdekében a megyei pénzkezelés reformátását is szükségesnek találták, mégis a postatakarékpénztárt csekk-rendszer behozatala iránt, amint halljuk, bizonyost idegenkedést tanúsítottak. Csodáljuk. A vármegyei pénzkezelés- és.'számvitelről 1883. juKufi 14-én 169. sz. a. kelt belügyminiszteri rendelettel kiadott szabályzat 39. §-a szerint »minden, a központba bármi címen beérkező hiVatalos pénz-, vagy érték-küldemény csakis az alispán vagy annak törvény szerinti helyettese által vehető áL« Ezen rendelkezés végrehajtása a gyakorlatban igen Hagy nehézséggel jár, különösen azért, mert a postai szabályok értelmében a helybeli, valamint a kézbesítési berületbe eső községek és hatóságok pénzküldeményei postai uton nem küldhetők be. Az alispánnak tehát nemcsak a postáról kell naponta többször átvennie a pénzküldeményeket, hanem azonkívül napközben ís folyton jönnek-mennek az egyes küldöncök, kiktől a pénzt átvenni, jegyzékbe vezetnie és a pénztárnak átadnia kell. Kivált az őszi időszakban, midőn a pótadók behajtása folytán a pénzküldemények sűrűbben érkeznek, nincsen az alis-, pánnak egy nyugodt perce, mindegyre gyűlésekből felkelnie, értekezleteket félbeszakítani és minden munkát abban hagynia kell, hogy a pénzküldeményeket átvegye. Ezért állandó is volt ezen intéz-! kedés miatt a panasz és a nagyobb vármegyék minden követ me^moz-j ditottak. hogy alispánjaikat ezen^ bár csak aprólékos, ke2elési, de a^ért mégis személyes és vagyoni j felelősséggel járó és zaklató munkától megszabadítsák, E^y vármegyében tett kísérletek j tanúsítása szerint, az alispánok ezen felelősségteljes és zaklató munkától egy csapásra felmenthetők, ha aj községek által a központba küldött 1 I pénzek közvetítésére a postatakarékpénztár vétetik igénybe. | E célból — addig Ís, mig ezen (eljárásnak általánosan való életbe| léptetésével *esetleg mutatkozó szük| séglethez képest a hivatalos pénzj küldeményekre nézve a postatakaj rékpénztárnál Í2 megfelelő külön ; szabályok lennének életbelépfcethetők, I egyelőre csak az >szükséges, -hogy | az alispán, illetve a vármegye pénzj tára részére a póstatakarékpénztár| nál arendes ccsekk-számla nyittassék ís a községek az alispán, illetme a | vármegyei pénztár számlájára szóló I befizetési lapokat tartalmazó ifüzejtekkél láttassanak él. I Az ^eljárás pedig ugy menne, ihogy | a község az általa a központba küldendő pénzösszeget Jaz eddigi jpos;tautakány Shelyett) befizetési lap mellett adja fel a postára és ez alkalommal (füzetéből ki sem vágva) j mindjárt visszakapja a befizetési lap ! elismervény-részét, mely neki nyugtául szobái; külön jelentést tennie pedig nem is kell, hanem csak a befizetési lap szelvényére irja reá (épen ugy, mint eddig az utalványszelvényekre) az elszámolási adatokat ugy, hogy az mindjárt ellennyugtául használható legyen. Az alispán a községek által az ő, illetve a központi pénztár számIája javára befizetett összegekről a postatakarékpénztártól esetről-esetre számlakivonatokat kap, melyekhez a befizetési lapoknak fennemlitett (a község részéről az elszámolási adatokkal kitöltött) szelvényei csatolva vannak. Ezen számla-kivonatok és ellennyugtául szolgáló szelvények alapján a számvevőség és pénztár elnaplózhatják és könyvel-; hetik az illető összegeket épen ugy, | mintha készpénzben beérkeztek és' a takarékpénztárba elhelyeztettek volna. Magát a pénzküldeményt azonban minden egyes esetben, apró tételenként felvenni nem kell, hanem miután állami jótállás mellett és felmondás nélkül, azonnal kifizethetően, gyümölcsözően van elhelyezve, ott hagyható a postatakarékpénztárban mindaddig, mig felhasználás, vagy jobb kamatozás céljából (esetleg havonként) nagyobb összegben a pénztár által kiállított, a lisztán és számvevő által ellenjegyzett csekk utján felvéve, vagy más helyre átutalva lesz. Az alispán tehát teljesen felszabadul attól, hogy a pénzküldeményeket esetről-esetre átvennie kelljen és a vármegyei pénzek kezelésének biztonsága semmit sem szenved, sőt nagyobb lesz, mert a befizetési ílapszelvényeken (mint ellennyugtákon) kivül még a postatakarékpénztár! számla-kivonatok és csekk-könyv-szelvények után is gyakorolható az ellenőrzés. De maga a pénztári személyzet terhe is nagyot könnyebbül, mert bár az egyes öszszegekei a szelvények és számla-kiyonatok alapján naponta elkönyvelnie kell, az apró téteteles utalványoknak naponkénti beváltásával, a készpénz átvételével és kezelésével járó teendőktől ő is megszabadul. Az értekezlet e hó 20-án újra összeül s minden tag előadja addig [elkészült szaktervezetét. Reményei |jük, hogy a pénzkezelés reformjára 1 akkora az egész értekezlet legalkalkalmasabbnak fogja találni azt, amelyet most, az érdekeltek figyelmébe ajánlva, ismertettünk. Memor. § A közigazgatás egyszerűsítése. A •Belügyi Közlöny* közzéteszi most a belügyministernek a főispánokhoz 125.000 sz. a intézett körendeletét, melyben tőlük a közigazgatási eljárás egyszerűsítésére részletes javaslatokat kivan be. A rendelet különösen a főszolgabírói és községjegyzői hivatalok túlterheltségének csökkentését hangoztatja és a folyamatba tett tárgyalások irányait egy 24 pontból álló programmba foglalja össze, a melyből kapcsolatban vezércikkünkkel is, a következőket emeljük ki: A kihágási és rendőri ügyekben némi decentralizálás mellett, egységes fórumrendszernek megállapítása. A jogorvoslati módok és határidők egyesitése. A kézbesítéseknek a póstaintézmény felhasználásával leendő gyorsítása. A közpénzek postatakarékpénztár! uton való továbbítása. Az időszaki jelentések és nyilvántartások átvizsgálása és kiselejtezése. Járási számvevői állások rendeszeresitése. A jelentések szövegezésénél a sallangok elhagyása, a rövidségre való törekvés. A szabatos nyomtatványok megállapítása. A körrendeleteknek minisztérium, vagy a megye hivatalos lapjában való közzététel áítal való kihirdetése. A szóbeli tárgyalások meghonosítása, 1 1 annak eredményének az aktán való feli jegyzésével. j A telefonnak kiterjedtebb mrétékben ! való igénybevétele, kivált sürgetéseknél és ! jelentések czéljából. j A közvetlenség alkalmazása; ott, ahol | valamely hatóságra csak póstamunka (to\ vábbitás) hárul, ennek mellőzése, j Egyszerűbb ügyeknél az ügyiratnak és : pénzkezelés alapelveinek újból való meg| állapítása. S A javaslat megtétele végett minden j főispán tisztviselői értekezletet tart, a I melyben nem általánosságban mozgó, ha< j nem gyakorlati konkrét javaslatok álla| pitandók meg. Mint ismeretes, nálunk az első már megtartatott. A javaslatokat , még ez év végéig, még pedig a könnyebb ; tárgyaihatás érdekében nem egy jelen 1 tésbe összefoglalva, hanem pontonkint ; külön lapokon kell beterjeszteni. Nálunk , a megállapító ülés december 20. s eset: leg következő napjain lesz. I A városi tanács most foglalkozik be| nyújtandó jelentésével. f. •/'. ,'.'v : ^ I Pályázatunk. — Epilógus. — i I Mit vár On a jövő farsangtól? J A postabélyeg kelte tanúsítván, hogy a : XXX. számú pályafeleletet a somogymegyei egyik postán m, hó 28-án adták fel, azt a pályázatba bevenni kötelességünknek tartottuk a XXXI-ikkel együtt, amely ' m, hó 30-án érkezett, de nem a szerkesztőség, hanem az egyik belső dolgozótárs cimére lévén intézve, kezürkbe elkésve került. A hétfőn, illetőleg kedden helyben feladott Loreley és Sárga szegfű aláirásu pályázatokat azonban figyelembe nem vehetük és megsemmisítettük. XXX. Tisztelt Szerkesztő Űr! Hogy mit várok én a jövő farsangtól, erre nem felelem örökös refrainnek azt, hogy férjet, mert én mást várok. Tudniillik: az egész világban, de különösen Magyarországban a nők és férfiak változását. Tudom, hogy nagy kívánságnak tartják sokan, sőt magam is belátom, hogy nem vagyok szerény Nagyon szeretném, ha megváltoznának ugy a nők, mint a férfiak abban a tekintetben, hogy ne adnák el magukat a szó szoros értelmében árucikk gyanánt pénzért, mert sajnos, ma ez a legtöbb esetben így történik. Ha egy^ nő eladja magát, csúnya, de ha egy férfi teszi azt, utálatos. Hiszen már kezdettől fogva a férfi kötelessége volt a család fenntartása, már aztán, hogy tudna egy nő szeretni, de még becsülni is oly férfit, kit ő tart el, s nem az őt. Igazán nem lehet csodálni, ha ilyen házastársak között rövid -