Esztergom és Vidéke, 1900

1900-12-06 / 95.szám

ESZTERGOM * VIDÉKE AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. M€&] e lei*ik Vasárnap és Csütörtökön. Feleld a szerkesztésért: Szerkesztőség és kiadóhivatal: PLŐFIZ^ÉSI ARA K • MUNKÁCSY K Á Ir M ÁN- (bova a kéziratok, előfizetések, nyíltak és hirdetések küldendők) F(S é é>re T- ^ ­_ kJÍ' - S* LaptHlajdoi^s kiadókért: S^écljeiiyMíér, 3SO. SZálX}. Negyed Ve ^ - ^ 3 kSr. - M. D íí- PRO KOPP GYULA- * « Vármegyénk pénzkezelési reformja. Esztergom, deoem&er 1. Azon az értekezleten, amelyet a mult hó 28-án a főispán meghívá­sára a vármegyei hivatalfők, szak­tisztviselők és a iközség jegyzői kar meghívott két tagja tartottak, a közi­gazgatás egyszerűsítése érdekében a megyei pénzkezelés reformátását is szükségesnek találták, mégis a postatakarékpénztárt csekk-rendszer behozatala iránt, amint halljuk, bi­zonyost idegenkedést tanúsítottak. Csodáljuk. A vármegyei pénzkezelés- és.'szám­vitelről 1883. juKufi 14-én 169. sz. a. kelt belügyminiszteri rende­lettel kiadott szabályzat 39. §-a szerint »minden, a központba bármi címen beérkező hiVatalos pénz-, vagy érték-küldemény csakis az alispán vagy annak törvény szerinti helyet­tese által vehető áL« Ezen rendelkezés végrehajtása a gyakorlatban igen Hagy nehézség­gel jár, különösen azért, mert a postai szabályok értelmében a hely­beli, valamint a kézbesítési berü­letbe eső községek és hatóságok pénzküldeményei postai uton nem küldhetők be. Az alispánnak tehát nemcsak a postáról kell naponta többször átvennie a pénzküldemé­nyeket, hanem azonkívül napköz­ben ís folyton jönnek-mennek az egyes küldöncök, kiktől a pénzt át­venni, jegyzékbe vezetnie és a pénz­tárnak átadnia kell. Kivált az őszi időszakban, midőn a pótadók be­hajtása folytán a pénzküldemények sűrűbben érkeznek, nincsen az alis-, pánnak egy nyugodt perce, mind­egyre gyűlésekből felkelnie, érte­kezleteket félbeszakítani és minden munkát abban hagynia kell, hogy a pénzküldeményeket átvegye. Ezért állandó is volt ezen intéz-! kedés miatt a panasz és a nagyobb vármegyék minden követ me^moz-j ditottak. hogy alispánjaikat ezen^ bár csak aprólékos, ke2elési, de a^ért mégis személyes és vagyoni j felelősséggel járó és zaklató mun­kától megszabadítsák, E^y vármegyében tett kísérletek j tanúsítása szerint, az alispánok ezen felelősségteljes és zaklató munkától egy csapásra felmenthetők, ha aj községek által a központba küldött 1 I pénzek közvetítésére a postataka­rékpénztár vétetik igénybe. | E célból — addig Ís, mig ezen (eljárásnak általánosan való életbe­| léptetésével *esetleg mutatkozó szük­| séglethez képest a hivatalos pénz­j küldeményekre nézve a postataka­j rékpénztárnál Í2 megfelelő külön ; szabályok lennének életbelépfcethetők, I egyelőre csak az >szükséges, -hogy | az alispán, illetve a vármegye pénz­j tára részére a póstatakarékpénztár­| nál arendes ccsekk-számla nyittassék ís a községek az alispán, illetme a | vármegyei pénztár számlájára szóló I befizetési lapokat tartalmazó ifüze­jtekkél láttassanak él. I Az ^eljárás pedig ugy menne, ihogy | a község az általa a központba kül­dendő pénzösszeget Jaz eddigi jpos­;tautakány Shelyett) befizetési lap mellett adja fel a postára és ez al­kalommal (füzetéből ki sem vágva) j mindjárt visszakapja a befizetési lap ! elismervény-részét, mely neki nyug­tául szobái; külön jelentést tennie pedig nem is kell, hanem csak a befizetési lap szelvényére irja reá (épen ugy, mint eddig az utalvány­szelvényekre) az elszámolási adato­kat ugy, hogy az mindjárt ellen­nyugtául használható legyen. Az alispán a községek által az ő, illetve a központi pénztár szám­Iája javára befizetett összegekről a postatakarékpénztártól esetről-esetre számlakivonatokat kap, melyekhez a befizetési lapoknak fennemlitett (a község részéről az elszámolási adatokkal kitöltött) szelvényei csa­tolva vannak. Ezen számla-kivona­tok és ellennyugtául szolgáló szel­vények alapján a számvevőség és pénztár elnaplózhatják és könyvel-; hetik az illető összegeket épen ugy, | mintha készpénzben beérkeztek és' a takarékpénztárba elhelyeztettek volna. Magát a pénzküldeményt azon­ban minden egyes esetben, apró tételenként felvenni nem kell, ha­nem miután állami jótállás mellett és felmondás nélkül, azonnal kifizet­hetően, gyümölcsözően van elhe­lyezve, ott hagyható a postataka­rékpénztárban mindaddig, mig fel­használás, vagy jobb kamatozás cél­jából (esetleg havonként) nagyobb összegben a pénztár által kiállított, a lisztán és számvevő által ellen­jegyzett csekk utján felvéve, vagy más helyre átutalva lesz. Az alispán tehát teljesen felsza­badul attól, hogy a pénzküldemé­nyeket esetről-esetre átvennie kell­jen és a vármegyei pénzek keze­lésének biztonsága semmit sem szen­ved, sőt nagyobb lesz, mert a be­fizetési ílapszelvényeken (mint ellen­nyugtákon) kivül még a postata­karékpénztár! számla-kivonatok és csekk-könyv-szelvények után is gya­korolható az ellenőrzés. De maga a pénztári személyzet terhe is nagyot könnyebbül, mert bár az egyes ösz­szegekei a szelvények és számla-ki­yonatok alapján naponta elköny­velnie kell, az apró téteteles utal­ványoknak naponkénti beváltásával, a készpénz átvételével és kezelésé­vel járó teendőktől ő is megszaba­dul. Az értekezlet e hó 20-án újra összeül s minden tag előadja addig [elkészült szaktervezetét. Reményei |jük, hogy a pénzkezelés reformjára 1 akkora az egész értekezlet legalkal­kalmasabbnak fogja találni azt, ame­lyet most, az érdekeltek figyelmé­be ajánlva, ismertettünk. Memor. § A közigazgatás egyszerűsítése. A •Belügyi Közlöny* közzéteszi most a belügyministernek a főispánokhoz 125.000 sz. a intézett körendeletét, melyben tőlük a közigazgatási eljárás egyszerűsítésére részletes javaslatokat kivan be. A rende­let különösen a főszolgabírói és község­jegyzői hivatalok túlterheltségének csök­kentését hangoztatja és a folyamatba tett tárgyalások irányait egy 24 pontból álló programmba foglalja össze, a melyből kapcsolatban vezércikkünkkel is, a követ­kezőket emeljük ki: A kihágási és rendőri ügyekben némi decentralizálás mellett, egységes fórum­rendszernek megállapítása. A jogorvoslati módok és határidők egyesitése. A kézbesítéseknek a póstaintézmény felhasználásával leendő gyorsítása. A közpénzek postatakarékpénztár! uton való továbbítása. Az időszaki jelentések és nyilvántartá­sok átvizsgálása és kiselejtezése. Járási számvevői állások rendeszeresi­tése. A jelentések szövegezésénél a sallan­gok elhagyása, a rövidségre való törekvés. A szabatos nyomtatványok megálla­pítása. A körrendeleteknek minisztérium, vagy a megye hivatalos lapjában való közzé­tétel áítal való kihirdetése. A szóbeli tárgyalások meghonosítása, 1 1 annak eredményének az aktán való fel­i jegyzésével. j A telefonnak kiterjedtebb mrétékben ! való igénybevétele, kivált sürgetéseknél és ! jelentések czéljából. j A közvetlenség alkalmazása; ott, ahol | valamely hatóságra csak póstamunka (to­\ vábbitás) hárul, ennek mellőzése, j Egyszerűbb ügyeknél az ügyiratnak és : pénzkezelés alapelveinek újból való meg­| állapítása. S A javaslat megtétele végett minden j főispán tisztviselői értekezletet tart, a I melyben nem általánosságban mozgó, ha< j nem gyakorlati konkrét javaslatok álla­| pitandók meg. Mint ismeretes, nálunk az első már megtartatott. A javaslatokat , még ez év végéig, még pedig a könnyebb ; tárgyaihatás érdekében nem egy jelen ­1 tésbe összefoglalva, hanem pontonkint ; külön lapokon kell beterjeszteni. Nálunk , a megállapító ülés december 20. s eset­: leg következő napjain lesz. I A városi tanács most foglalkozik be­| nyújtandó jelentésével. f. •/'. ,'.'v : ^ I Pályázatunk. — Epilógus. — i I Mit vár On a jövő farsangtól? J A postabélyeg kelte tanúsítván, hogy a : XXX. számú pályafeleletet a somogymegyei egyik postán m, hó 28-án adták fel, azt a pályázatba bevenni kötelességünk­nek tartottuk a XXXI-ikkel együtt, amely ' m, hó 30-án érkezett, de nem a szerkesz­tőség, hanem az egyik belső dolgozótárs cimére lévén intézve, kezürkbe elkésve ke­rült. A hétfőn, illetőleg kedden helyben feladott Loreley és Sárga szegfű aláirásu pályázatokat azonban figyelembe nem vehetük és megsemmisítettük. XXX. Tisztelt Szerkesztő Űr! Hogy mit várok én a jövő farsang­tól, erre nem felelem örökös refrainnek azt, hogy férjet, mert én mást várok. Tudniillik: az egész világban, de külö­nösen Magyarországban a nők és fér­fiak változását. Tudom, hogy nagy kívánságnak tart­ják sokan, sőt magam is belátom, hogy nem vagyok szerény Nagyon szeret­ném, ha megváltoznának ugy a nők, mint a férfiak abban a tekintetben, hogy ne adnák el magukat a szó szoros ér­telmében árucikk gyanánt pénzért, mert sajnos, ma ez a legtöbb esetben így történik. Ha egy^ nő eladja magát, csúnya, de ha egy férfi teszi azt, utálatos. Hiszen már kezdettől fogva a férfi kötelessége volt a család fenntartása, már aztán, hogy tudna egy nő szeretni, de még becsülni is oly férfit, kit ő tart el, s nem az őt. Igazán nem lehet csodálni, ha ilyen házastársak között rövid -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents