Esztergom és Vidéke, 1900

1900-11-08 / 87.szám

nem nyert, a községben a birói személyzetnek megfelelő lakások nincsenek s a tisztviselők megunván a lakás-mizériákat, kikívánkoztak a parasztházak ól. Mig ezzel szemben Párkány község mindeme kellékekkel bőven rendelkezik, sőt a központi hivatalok is a közelben levén, mindenféle előnyöket helyezett kilátásba az ügyek elintézhetésénél, továbbá piaca, üzletei, kiterjedt kereskedelme lévén, a járás lakosságának módot nyújtott volna, hogy ügyei elintézésével egyidejűleg bevásárlásait, vagy eladásait is eszközölje. Végeredményében, mondom, a járás lakossága mindezt megtalálj u akkor is, ha a bíróság Esztergomban lesz. De nem mindegy ez Párkány községnek. íme, itt volt az alkalom, hogy fejlődésének egy újabb rugót szerezzen, hogy kapjon egy oly hivatalnoki kart, melyet társadalma örömmel kell, hogy üdvözöljön. A járás székhelyének és a járásbíróságnak ide való helyezése Párkányra nézve életkérdés, melyet bővebben fejtegetni szükségtelen ; nem szabad tehát most már kiengednie kezéből a reményteljes jövőt, melyet a járás mozgalma neki kilátásba helyezett; meg kell mozdítania minden lehetőt arra nézve, hogy a járásbíróság ott maradjon, mert arra nézve, hogy a muzslai bíróság az esztergomival egyesittessék, semmi különös magasabb érdek nem forog fenn, az az általános közérdekre semmiféle előnyt nem nyújt, csakis az anyagi előny tolul az előtérbe. Esztergom városa pedig csupa jó szomszédságtudja senki, hogy én min gondolkozom. Ez megnyugtat és kijózanít egy kissé. Még egy pohár vizet is megiszom. Igy! No most gyerünk tanulni ! Megint hangosan kezdem, de egy passzust hangtalanul is utána olvasok: » ... és a meghalt emlékezete a reá ítélt bün alól feloldozottnak és megtisztitottnak nyilvánittatik. c Ezen aztán eltűnődöm. Szeretnék egy olyan percsomót átolvasni, a melyben ez az Ítélet, — gondolom. És egyik gondolat a másikat kergeti. Mint valami bohó kedvű madár, ugy ugrál a gondolatom. Lám, mennyi szánom-bánom és mennyi kegyelet van ebben! A hátramaradottaknak vigasztalás és a meghalt felélesztése lehetetlenségének fájdalma, Az emberek tágranyilt szemekkel, izgatott hangon és összecsapdosott tenyérrel beszélik az esetet. A jogászok vitatkoznak, az Öreg asszonyok óbégatnak, sopánkodnak. A krájzleros élénken tárgyalja a szenzációs jóvátételt, mig a cukrot méri s az érzékeny idegzetű cselédleány borsózott háttal nézi a cukorvágó bárdot: >Máriám, ha azzal a nagy bárddal fejen ütnének, akkor hiába volna minden jóvátétel !* Ezen aztán addig eltűnődöm, mignem elálmosodom és akkor lassan hozzákezdek a lefekvéshez. Még az ágyban is erről gondolkodom. Kiszineződnek gondolatomban egy ilyen Ítélet hírének különböző hatásai s a mig ezeket rajzolgatja képzeletem, elalszom ... * Hála Istennek ! Vége van a novemberi napnak és a néger-zenének, ból ez esetben meg fog barátkozni a német közmondással: Élni és élni hagyni. M. F.*) Városi közgyűlés. — November 6. — A tegnapi részleges tisztújító városi közgyűlés váratlan ellentétet idézett fel az alispán és a képviselőtestület között. Az erős konfliktus érthető izgatottságot keltett úgy a teremben, mint a városban, ahova a híre hamar eljutott. Ma már az egész meghiggadt többség belátja, hogy a mindég igazságos alispánt/bár eljárása merevnek tetszhetett, minden oldalról a törvényes eljárás sánca védi s ami történt, be nem következik, ha a szenvedélyesség fáklyáját magasra nem lobogtatják. Pedig jól mondta a polgármester az elnöki székből, hogy a szenvedély rossz tanácsadó. A sajnálatos szenzáció Így esett meg : Az alispán, a kiküldött Niedermann József rkapitány, EggenhofFer József és Marosi József képviselők kíséretében megérkezvén, az ülést megnyitotta, bizalmi férfiakul Brenner Józsefet, Bayer Károlyt, Sternfeld Rezsőt és Rudolf Mihályt jelölte ki, aztán tudatta, hogy a kijelölő bizottság a rendorirnoki állásra kijelölte első helyen Polczer Istvánt, 2-ikon Pilinyi Gyulát, 3-on Kun Lászlót, 4-en Csernák Bélát, 5-iken Holly Sándort, 6-on Gyarmathy Dénest, 7-en Molnár Bélát. A szavazás a bizottság előtt, amely dr. Földváry elnöklete alatt dr. Áldory Mórból és Rudolf Mihályból állott, serényen folyt. Gyarmati kezdettől fogva többségben volt. Beadatott 119 szavazat, ebből Gyarmatira 47, Polczerre 33, Hollyra 17, Csernákra 10, Pilinyire 8 és Kunra 3 szavazat esett. A megválasztott az esküt nyomban letette. A szavazás alatt terjedt el a hir, hogy a kijelölő bizottság a városgazdái állásra azokat nem jelölte, akiket a képviselőtestület hajlandó volna megválasztani. Majd ki is jelentette az elnök, hogy csak hárman lettek jelölve 1. ifjabb Ékesi Ede, 2. ifj. Gotthard Ede. 3. Várnai Adolf. Pár percig általános némaság uralkodott, majd szólásra emelkedett dr. Földváry István s a képviselőtestület nevében azt a kérelmet intézte az alispánhoz, hogy tekintettel ama körülményre, hogy a képviselőtestület nem látja egyik jelöltben sem ama kellékeket, amelyek a speciális jellegű gazdái álláshoz szükségesek, ez egyszer kivételesen halassza el a választást s tűzzön ki ujabb határidőt. Ekkor már köztudomású volt, hogy előtte való napon huszonhét képviselő írásban kérte az alispánt a választás elhalasztására, de az alispán kérelmüket elutasította. Ezúttal is ugy válaszolt, hogy legnagyobb sajnálatára a kérelmet nem teljesítheti, a választást a képviselőtestület kérte, a pályázat s a kandidálás szabályszerű volt, az ily eljárás veszedelmes praecedens volna, ma megtörténik a gazdái állásnál, máskor a polgármesterinél stb. Ez alatt a hangulat .már erősen izzóvá vált, >a megyei jóindulatc, > vaskalap «, kiáltások hallatszottak, majd meg felhangzott a jelszó : — Nem szavazunk. Az alispán erélyesen szólt, hogy lármázni lehet, de törvénytelenséget nem enged. Elrendeli a szavazást. Valóságos obstrukció támadt erre, *) Az >audiatur et altéra parsc elvi álláspontján állván, hozzuk e felszólalást, a válasz jogát fentartva. A szerk. majd felugrik dr, Helc s harsányan mondja, hogy aki a város érdeket igazán szivén visen, az nem fog szavazni s ha senki sem szavaz, nincs választás. — Éljen Helcz ! — volt a felelet. — Nem szavazunk. A szavazatszedő bizottság (dr. Csernok János elnöklete alatt Dóczy Antal és EggenhoíTer József) megkezdette működését. Lázas buzgalommal lestek, akad-e szavazó. Négyen voltak a 119-ből: Dóczy Antal, Farkas Gyula és Véghelyi Ödön s a második névsor olvasásnál Kollár Károly. Egy szavazólap üres volt, egyen ifjabb Ékesi Ede, kettőn Ékesi Ede neve állott s dr. Csernoch János, e körülményt kiemelve, tudatta a visszatért alispánnal az eredményt. Az alispán pedig megválasztottnak jelentette ki a két szavazatot nyert Ékesi Edét. Valóságos tombolás támadt; »törvénytelcnségc >abzugc hangzott, mire az alispán hevesen szólott, hogy mindég a jog, törvény és igazság embere volt, megköveteli, hogy legalább tisztelettel vegyék kijelentését. Ha sérelmet látnak, fellebbezzenek. Az ülést be akarta zárni, amikor Vimmer Imre felszólalt s kifejezést adott abbeli véleményének, hogy az alispán csak hivatalos kötelessége érzetében járt el (dr. Helcz: Felfogás dolga) s reményli, az incidens nem fog árnyat vetni az eddigi jó viszonyra. Andrássy örömmel veszi e kijelentést, mert fájt volna, ha bizalmatlanság támad iránta, A város, ha máskor ily helyzetbe kerül, előbb gondoskodjék lehetséges megoldásról. Dr. Helcx rendkívül ingerülten) mondja : nem ért ftgyet a polgármesterrel, óvást emel kijelentése s a választás ellen, amelyet az alispán a közgyűlés egyhangú tiltakozása dacára erőszakolt ki; nem a választás, amikor 119 közül 4 szavaz, .kéri óvását jegyzőkönyvbe venni s bejelenti a fellebbezést. Az alispán elrendelte a jegyzőkönyvbe vételt s távozott. Az incidensnek azomban délután folytatása akadt. Ekkor jelentkezett ugyanis ifj. Ékesi Ede eskütételre s a polgármester kivette tőle az esküt, ami dr. Helczet rendkívüli ingerültségbe hozta. »Hisz itt minden csupa meglepetése s szervilizmust említett, mire az elnök felvilágosítást kíván tőle. Dr. Helcz erre azt indítványozta, hogy mivel e választás törvénytelen volt, Ékesi fizetését ne utalványozzák. Az elnök, dr. Földváry, dr. Horn elismerték, hogy a választás nem úgy esett ki, mint szerették volna, de törvényesen történt s elvégre a pályázó is jogalany, akinek jogait védeni kell; törvényes alap a fizetés elvonására, a fellebbezés eldőltéig nincs. Dr. Helcz : Amamelukok!) Brutsy János retorzióval óhajt élni, dr. Helcz fejtegeti, hogy végét kell vetni ama felfogásnak, hogy az alispán minden ; — törvényes közeg, de első sorban ez képviselőtestület. A hangulat még a délelőttinél is izzóbb, szólani már nem engednek, mire az elnök — utalva a nagy felelősségre — névszerinti szavazást rendel el. A fizetés utalványozását 45 szóval 14. ellen megtagadták. * A tárgysorozat többi pontja iránt az érdeklődés nem volt nagy. Napirend előtt Brutsy János interpellált az épülő közkórháznál használt bádog silánysága felől elterjedt hírek miatt. Tiefenthal Gyula részletezte, hogy a vizsgálat a vádakat alaptalannak bizonyította, mire az elnök kijelentette, hogy az ügyről részletes jelentés készül. Tudomásul vették. Szép jelenet volt, amikor az elnök jelentést tett a Boltizár József püspöknél való tisztelgésről: az elébb még szenvedélyben égő testület a legmelegebb ovációt rögtönözte, amelyet a jelen volt főpap az ő szeretetreméltó modorában köszönt meg. Felhangzott a zajos éljenzés akkor is, amikor Pór Antal kanonoknak a Szentháromság-szoborra tett 500 koronás adományát bejelentették. Helyesléssel fogadták Frey Ferenc indítványát, hogy a járásbíróságok egyesítése érdekében lépések tétessenek s egyhangúlag köszönetet szavaztak az indítványozók e téren kifejtett nagy buzgalmú eljárásáért. Csak dr. Palkovics Jenő aggódott, hogy egy járásbíróság esetén még kevésbé remélhetünk törvényszéket, de Frey alapos érvei őt is megnyugtatták. A pénzügyi osztály reformjának kérdése hosszú vitát provokált: Brutsy a pénzügyi tanácsosi állás megszüntetését, Tátus a közgyámi és kat. nyilvántartói állás egyesítését javasolta s előfordult minden régi panasz az osztály hibáiról; személyeskedések sem hiányoztak a p. ü. tanácsossal szemben. Elvégre azonban mind belátták, hogy a reform halaszthatlan s az adópénztári, adóellenőri, kat. nyilvántartói s közgyámi állás sürgős betöltését elhatározták, valamint két uj számtiszti állás kreálását 1200, illetve IOOO korona fizetéssel s 200—200 korona lakbérrel. Az elemi iskolák jellegének megállapítása ügyében eljárandó vegyes bizottságba a polgármestert, a főügyészt, Frey Ferencet küldöttek ki s dr. Csernock indítványára megkeresik a közig, bizottságot, hogy a tanfelügyelő helyett más elnököt küldjön ki, vagy annak választását bizza a bizottságra, mert a min. rendelet szerint a tanfelügyelő csak >meghallgatandó* lesz. Elhatározták, hogy kérelmet intéznek a földmüvelésügyi miniszterhez, hogy a vármegye indítványával ellentétben, a városban külön állami állatorvosi állást szervezzen. A szükséges két uj tanítót állás szervezését kimondották, amennyiben az állam 750—750 korona államsegélyt ad. Hosszú jogi vita volt a testvérvárosunktól átvett jegyzők kérelme felett, hogy a községi pótadó alul, amelyet az egyesülés előtt nem fizettek, felmentessenek. Elfogadták az ügyész elutasító véleményét, amennyiben az átvételkor teljesen kártalanítva lettek s annak előtte az anyavárosi tisztviselők sem fizettek pótadót, csupán személyi pótlékuk lesz pótadómentes. Az építési szabályrendeletben a miniszter által kívánt módosításokat részben átvezették, részben az eredeti szöveg fenntartását kérelmezik. A márkás levelek ügyében tudomásul vették a rendőrkapitány jelentését, miután a járlatdijak visszafizetésére vonatkozó kérelmét Önként visszavonta s felmutatta a tanácsi végzést, amely a dijakat neki utalja. Tudomásul vették Adorján Jánosnak az országos vásárok ügyében régebben tett inierpellációjára adott válaszát is, amely bebizonyította, hogy a vásárok a ker. miniszter éltal meghatározott napokon tartatnak s a legutóbbi elmaradásáról idejében értesítette a távoli községeket is, a városban pedig kiplakatirozta. A közgyűlés - a túlfűtött, rettenetes levegőjű teremben, fél 8 órakor ért végCt

* Riporter. A főgimnázium ünnepe. — November 5- — Szép nap volt a magyar szent herceg ünnepe ; aki látta, emlékébe véste nem könnyen enyésző, mély és erős voná-