Esztergom és Vidéke, 1900

1900-10-18 / 81.szám

visszaéléseit gátló szabályrendelet hoza­tala Iránt. Igy vélekedett a tanács is, amely mai ülésén tárgyalta a kérelmet s nagyon helyesen, felhívta a rendőrséget az utazó ügynökök és azok szállásadói legszigorúbb ellenőrzésére. Esztergom, október 17. Dal a képviselőtestületről. — Levél a szerkesztőhöz. — Azt beszélik, nemsokára Feloszlik a parlament, Jelölgetnek, kombinálnak, Odafön és ide lent, Sok a jelölt kegyetlenül És kevés a kerület, No de sebaj, van fuvardíj, S van még kortes-becsület. Sok a jelölt szerkesztő ur, És sok köztük a legény S hogy honatya akar lenni Valamennyi, értem én. Csak az nem íér a fejembe, Hogy gondozza majd a hont, Akinek nincs felesége S aki atya sohse volt. Mondja meg hát ez uraknak Szerkesztő ur, édesem, Nősüljenek minél előbb, Adok én lányt szívesen. Azt sem bánom, ha mindnyája örökké jelölt marad, Az a fő, hogy a nyakamról Vigyék el a lányokat! Egy családapa. — Negyedszázados püspök. Folyó hó 24-én lesz huszonöt éve, hogy Boltizár József püspök, általános érseki helynök­nek, ez igazán Jézus szive szerint való ritka főpapnak homlokát érte a püs­pökké szentelő krizma. Csak a kiváló férfiú, a mi minden örömünk és bánatunk teljes lélekből való résztvevője nagy szerénysége mellett volt lehetséges, hogy a ritka szép dátum csak most tudódott ki. De kitudódott és a közönség, amely a legteljesebb és legáltalánosabb hódo­lattal van eltelve a főpap nemes egyé­nisége iránt, nem engedheti, hogy ér­zelmeinek kifejezést ne adjon. Az ün­neplés módozatai ugy a megyei, mint a városi hatóságnál most képezik megálla­podás tárgyát. Ülést tart holnap a Vá­rosi Kör is. A sok-sok »multi anni,* amely mindenki óhajtása, kell hogy tel­jesedésbe is menjen! — Személyi hírek. Graejfel János és Maszlaghy Ferenc kanonokok, akik a hely­beli főkáptalant képviselték, néhai Hi­dassy Kornél szombathelyi püspök te­metéséről visszaérkeztek. Ott volt a fő­káptalan tagjai közül gróf Széchenyi Miklós jaáki apát is, aki a temetési szer­tartás alkalmával segédkezett. — László Gyula, a M. Á. V. főmérnöke a tegnapi napot katonai kérdések miatt városunk­ban töltötte. — Templommegáldás. A doroghí templom, mely kivül-bévül nagy költ­séggel és sok ízléssel renováltatott, októ­ber 14-én lett ünnepélyesen megáldva. A megáldást Pelczer Lipót esperes-plébá­nos végezte nagy segédlettel s a szoká­sos ceremóniák megtartása között, majd az ujonan megáldott templomban dr. Prohászka Ottokár papnevelde! ta­nár szép beszédet mondott, mely állan­dóan lekötötte a hívek figyelmét. Ugyan­csak 6 végezte az ünnepélyes nagy mi­sét is. Délután vecsernye volt körme­nettel. — ÜJ kórházigazgató. A hercegprí­más vármegyénk nagyérdemű tiszti főor­vosit : dr. Mátray Ferencet a Vörös Ke­reszt kórház igazgató főorvosává s ura­dalmi orvosává nevezte ki. A kinevezési okmány vasárnap érkezett meg Buda­pestről. — A Katolikus Kőr ünnepélye. Nem nagy, de előkelő közönség vett részt azon az ünnepségen, amelyet a Katoli­kus Kör a kiiencszázados jubileum al­kalmából vasárnap rendezett. A dalárda — Kersch Ferenc lelkes, buzgó veze­tése mellett, hetek óta készült a mise­énekekre s jól, szépen elkészült. Különö­sen a Liszt-féle >U salutaris hostiac hiva­tásos koralistáknak is elismerést szerzett volna ; mint rendesen, itt is megérződött kissé a kellőszámú középhang hiánya. Az ünnepi misét és a TeDeum-ot Wezinger Károly apátkanonok mondotta. Mise után az ünnepség a kör helyiségeiben folytatódott. Kimagasló része volt Rózsa Vitái főgimnáziumi tanár hatalmas ün­nepi beszéde ; szép, elegáns a formában, gazdag gondolatokban, elmés fordulatok­ban ; ihletett órában komponált munka. Sok erővel és hatással szavalta Reiter József e. tag Simon Péter volt helybeli növendékpap egy versét s a dalárda újra imponált. Este társasvacsora volt; cse­kély érdeklődés mellett. — Áthelyezés. Megírtuk, hogy Czin­der Antal volt vasúti árupénztárnok immár eltávozott városunkból. Zimonyba volt áthelyezve s csak útközben érte­sült, hogy a sokkal előnyösebb újvidéki hasonló állát bízták reá. Ma már újvi­déki lakos. — Halálos veszedelemben. Az elmúlt napokban, amint a fővárosi lapok is megírták, a legkomolyabb életveszede­lemben forgott Bódy Bódog volt kenyér­mezei gyárigazgató és neje. Az őszülő enyhe verőfényt akarták felhasználni s a paulisi nyaralótelepen megfüröd­tek a Marosban. Fürdés közben az ur asszonyt erős görcsök fogták elő, úgy hogy a víz alá merült. Férje segítségére sietett, de halálra rémült neje oly sze­rencsétlenül kapaszkodott bele, hogy mindkét kezét szinte vasmarokkal le­fogta, úgy hogy nem is mozoghatott ve­lök. Már-már fuldoklottak, amikor segély­kiáltásaikat meghallotta Parecz György aradi ügyvéd, aki a közelben fürdött. Azonnal segítségükre ment és fárasztó, tiz percnél tovább tartó küzdelem után megmentette a házaspárt. A szerencsés megmenekülés hírét városunkban levő nagyszámú ismerőseik igaz Örömmel hal­lották. — Emlékmise. A főgimnázium ifjúsága az intézet egyik nagy jótevője : Szlávy Éva emlékére ma gyászmisét hallgatott. Nemes vonás az intézet jeles vezetősé­gétől, hogy az utóbbi években e kegye­letes emléknapokat rendszeresítette. — A bajnai ünnep. A bajnai hercegi parkban vasárnap délután 3 órakor gróf Vilcsek János tiszteletére rendezett gsznász-menet, mintlevelezőnk írja, szépen sikerült, a vidám hangulat egész far­sangkeddi volt s főrendezője: Janicsáry titkár meglehetett elégedve az eredmény­nyel s szereplőivel. A menetet huszon­négy kínai katona és husz csikós nyi­totta meg, majd Domonkos-puszta örö­kös főispánja következett (az Örökifjú kedélyű Gotthard bácsi) ragyogó dísz­magyarban; suitejét Zitterbarth és Kéry urad. intézők képezték, akik rnegett két kínai zászlós s tizenkét muzsikus haladt, de micsoda hangszerekkel! Utánuk a >Szúnyog-királyt négy fehérruhás leány­nyal, akik a >Tarokkíanum< rendjel szunyogszárnyakból összefűzött láncát emelték nagy óvatosan. És jött az ad­mirális, négy tigris bőrös ökörtől vont hajón: Janicsáry titkár, admirális váll­rojttal s mezítláb, mellette egy vak kor­mányos s két hajósfiu cilinderben, de cipő nélkül, Végül négy doktor közép­kori orvos-jelmezben, hurkatöltőkkel, akik közül dr. Krausz átadta a rendje­let az ünnepeltnek. A menet után a parkban népünnep volt, a bál esti 8 órakor kezdődött s éjfélig tartott; a hercegnő nyitotta meg gróf Vücsekkel. Nagy arisztokrata közönség, a gazda­tiszti kar s Bajna honorációrai voltak jelen. — EskÜVŐ. Fekete Győző komarom szentpéteri kántortanító tegnap a vízi városi plébánia-templomban örök hűsé­get esküdött Somogyi Annának, néhai Somogyi Miklós és Soraogyiné Hutt Te­réz szép leányának. A fiatal párt Glatz József udvardi plébános eskette Össze. — Az Oltáregyesületből. Az Oltár­egyesület az eltávozott dr. Rapcsák Im­réné helyére elnöknőül Vaszary Lászlóné, szül. Csupor Máriát kérte fel s az úr­asszony az általános óhajtás előtt szí­vesen meghajolt. A terjesztőnők sorába lépett újabban Marosi Józselné úrhölgy. — Társas vacsora. A »Circiterf asz­taltársaság a >Magyar Király* szálloda emeleti termében szombaton este 8 óra­kor szezonnyitó társasvacsorát rendez. Az étkezés étlap szerint lesz. — Új kórház a szomszédban. Amit mi csak a jövő évben érünk meg, megtör­tént már a szomszédos Hontmegyében, ahol az új közkórházat f. hó 10 én avat­ták fel ünnepélyesen. A kórházat annak egyik jótevője: dr. Rajner Lajos apát­kanonok adta át a gráci apácáknak, mint ápolóknak. A >Honti Lapok t ez alkalomból szépen emlékezett meg a nemesszivü főpapról; a cikket jelen szá­munkban olvasóinknak is bemutatjuk. — Az igazságügyi palota. Magos Sán­dor kir. ítélőtáblai biró tudatta a város vezetőségével, hogy az igazságügyi kor­mány a Sastelekre vonatkozó szerződést acceptálja s az átiratási illeték kifizeté­sét magára vállalja. — Névmagyarosítás. Popper Dezső és József Popper Lipót helybeli divatáru­kereskedő gyermekei nevüket Pór-ra magyarosították. — Gonosz gyermek. Adamitz Ignác nyergesujfalusi lakos rossz viselkedéseért megkorholta a fiát, ami ezt annyira dühbe hozta, hogy agyba-főbe verte édes apját, amíg az eszméletét el nem veszítette. Megtették a bűnvádi felje­lentést a lelketlen fiu ellen. — Rothadt hús. Sajnosán kell kons­tatálnunk, hogy a megelőző esetek da­cára egyes hentesek most is rothadt hús sal veszélyeztetik a közegészségügyet. A szeptemberi 29-iki husvizsgálat alkalmával Székely Henrik állatorvos és Hauslohner István rendőrfogalmazó Polacsek Jánosnál és Muzsik Gyulánál (ez utóbbinál mind a két üzletében) találtak romlott, gyaláza­tos hust. A feljelentést a polgármester­hez benyújtották ellenük. — Az állatorvosok államosítása. A városi tanács megbízásából a főjegyző már dolgozik azon a memorandumon, amelyben bő indokolással lesz kifejtve, mennyire sérelmes a város közönségére a vármegyének az a terve, hogy az álla­mosítás alkalmával a városi és eszter­gomjárási orvosi állás egyesittessék, va­gyis a város még külön állatorvost le­gyen kénytelen tartani. — Tanitógyüfet. Az Esztergomjárási Tanító Egyesület, Pelczer Lipót esperes­plébános elnöklete alatt Doroghon ma tartja évi rendes közgyűlését, amelyet a jubiláris évforduló alkalmából rendezett díszközgyűlés előz meg. Az ülés lefo­lyását vasárnapi számunkban is mutatjuk. — A Propeller Társulat igazgatósága hétfőn délután ülést tartott, amelyen tárgyalás alá vette a vendéglő- és szál­loda-bérletre beérkezett ajánlatokat. Min­denekelőtt sajnálattal kell konstatálnunk, hogy a helyi vendéglősök és szállodá­sok közül, akiket külön levélben is fel­szólítottak, senki sem pályázott, pedig kétségtelennek tartjuk, hogy Schleiffer Lajosnak az üzlettől való visszavonulása határozott veszteség a telepre. A leg­kedvezőbb ajánlatot, kilencezer koroná­val, Grosz F. budapesti kávés tette, aki azonban hat évi szerződést kíván, amibe az igazgatóság, amennyiben természete­sen nem ismerheti eléggé a vállalkozó kvalitását, semmiesetre be nem mehet. Az alkudozás folyik. — A hármas ikrek. Egyik kereskedő mesélte a napokban a következő kis históriát: Néhány hét­tel ezelőtt útra akarta küldeni egyik utazóját, ami­kor beront az utazónak cselédje. Nagyságos úr, a nagysága hármas ikreket szült. Mit sehetett a kereskedő? Maga ült vasútra és elment vidéki feleihez' személyesen. Az első vevő VívŐ csodálkozott: — Hogyan ? Ön személyen jön ? — Mit tegyek f az utazóm váratlanul hármas ik­rek atyja lett. A jó vidéki kereskedő nagyot sóhajtott; — Szegény ember! Hiszen már úgyis annyi gyer­meke van! Elér a másik félhez. — Mi a manót. Személyesen ? Megmagyarázta a dolgot. Részvéttel hangzik a válasz. — Istenem, istenem, de sajnálom a szegényt, kis fizetés, hármas ikrek, — ez borzasztó. A főnök ur beállit a harmadik vevőhöz: — Hogy kerül maga ide ? Talán elhagyta az utazója ? — Nem hagyott el, csak otthon maradt, mert a felesége hármas ikreket szült. — Hogy mondja ? — Hármas ikreket, — Hármas ikreket? Hallja, ez nagyszerű. Igazán nagyon örülök. Ugy kell a gazembernek t A főnök ur nagyot néz; — Engedelmet kérek, hát miért okoz ez magá­nak ekkora örömet? Ön az első, aki nem sajnálja szegényt. .— Tudja, felel a vidéki fél, a káröröm beszél belőlem. Legalább megtudja a maga utazója is, hogy mit jelent az, ha az ember egy darabot ren­és hármat küldenek. — Cumberland Odrap. A Cumberland is gyűjtőnévvé vált idővel, akár csak a Bosco, a professzor Hermann, vagy a párisi belle Fatmá-k akik mind­egyike : la vraie. A Cumberland nevet első viselője a gondolatolvasás fogalmá­nak megjelelŐjévé tette. Ily gondolat­olvasó járt a héten nálunk, természete­sen ő is a Cumberland családból, Sven­gali — fekete szakállal, érdekesen hala­vány, kifejező arccal és Hatvani inpresz­szárióval, akit még szinidirektor korá­ból ismer a közönség. Uj mutatványt nem láttunk tőle: gombostűkeresés, fin­gált bűntett szereplőinek felfedezése, papírszeletre felirt gondolatok kitalálása, gondolt notabilitások arcképének bekö­tött szemmel való megrajzolása stb., de mind e cumberlandi mutatványokat ügye­sen, előkelően és hatásosan mutatta be s a keresés-kutatás nem szűkölködött tréfás jelenetek és helyzetek nélkül. Mindkét estén közepes, de előkelő kö­zönség találkozott a >Fürdő* termében. Különösen érdeklődtek a középiskolák növendékei. — Összeeső Vásárok. A párkányi és helybeli őszi állatvásár egy napra, 29-ikére esik. Felkérjük a hatóságot­hogy e tekintetben sürgősen intézked, jék. — A pénzügyi osztály reformja. Vagy két héttel ezelőtt hallottuk, hogy a pénzügyi osztály reformjának előkészí­tésére kiküldött bizottság teljesen befe­jezte megfigyeléseit, a tervezetet össze­állította a s odahelyezte a végére az utolsó pontot is. Az egész közönség ért­hető türelmetlenséggel várja a reform életbeléptetését, egyelőre legalább an­nak tervét, immár a személyzeti viszo­nyok is sürgősen követelik azt s éppen ezért helytelenítenünk kell, hogy az elaborátumot hevertetik, amennyiben még sem a pénzügyi bizottság, sem a tanács nem foglalkozott vele, pedig ezek javaslatával kell, hogy a november 6-iki közgyűlés elé kerüljön. Mert reményel­jük, mindenesetre oda lesz vezérelve. Tudomásunk szerint, az újítás benne két számtiszti állás szervezése s a jelenlegi dijnokrendszer teljes beszüntetése. He­lyes ; de erős garanciákat kell követelni, hogy ez a beszüntetés tényleg komoly s főleg hogy állandó lesz. — Leégett szertár. Szombaton este kilenc óra után tűzjelző harangszó ri­asztotta fel azokat, akik immár pihenni tértek, zavart szerte-széjjel másokat, akik még esti sétájukat végezték. A tűz a Simor János utca irányában látszott, arra­felé tódult az embertömeg, amíg meg­tudta, hogy a temetőnél, az épülő Jó Pásztor kápolna mellett a Sinka Ferenc építész tulajdonát képező szertár ég. A tűzoltóság idejében megjelent, jól mű­ködött s a szélcsendes, derűs időben lo­kalizálta a veszedelmet A vállalkozó kára így is tetemes; körülbelül 3400 korona, amennyiben maguk az elham­vadt kőfaragó szerszámok 800 koronát értek s a szertárban dolgozták fel a ve­rebélyi templomhoz szükséges márvány­köveket, igy az oltáralapot, a keresztelő­kutal, amelyeket már néhány nap múlva szállítani lehetett volna. Az összeöntö­zött kövek pedig a nagy hőségben szer­tepattogtak s hasznavehetetlenekké vál­tak. Biztosítva csak maga a szertár­épület volt s igy a kárból e réven 900—1000 koronánál több nem térül meg. A tüzet az a két inasgyerek vette

Next

/
Thumbnails
Contents