Esztergom és Vidéke, 1900

1900-09-27 / 75.szám

s azután mindketten előadták, hogy a sah alszik, aligha lesz látható. Az alispán sajnálkozását fejezte ki, hogy Esztergom városa és vármegyéje üdvözletét az uralkodó előtt nem tol­mácsolhatja, ám, ép e percben, a har­madik kocsi középső ablakában megje­lent a sah, egyszerű fekete ruhában, for­gós kucsmával s szalutált az urak felé. Úgy látszik, tényleg pihent az ural­kodó, mert zsebkendőjével szemét erő­sen törülgette. Egyáltalán nagyon ki­merültnek és lehangoltnak látszott, amit most már meg tudunk magyarázni, ol­vasván a fővárosi lapokban, hogy erősen gyengélkedett. A hadtestparancsnok azonnal a kocsi ablaknál termett s perzsa nyelven jól beszélvén, tolmácsolta az üdvözletet, sza­vaira a sah többször bólintott fejével; majd megkérdezte, hol vannak. — Gr an-Nana, felelt a báró. — Párkány-Nána, javította ki az alis­pán s a sah mindkét nevet utánmon­dotta, majd még megkérdezte, hány ezer lakosa van a városnak, amelyet bizo­nyára az állomás mellé képzelt. Négy percnyi időzés után a vonat megindult, hangzott az éljen s a sah egyre-másra szalutált, valamint hetvenkét tagú kísérete, amely a kocsik ablakánál állott. Különösen feltűnt a nagyvezír, aki­hez a város egyik jelenvolt főtisztvise­lője meglepően hasonlít. Sápadt, fekete hajú, erősen szakállas al?kok voltak va­lamennyien. A vonatkísérő kalauzok érdemérmeit sokan irigykedve nézték; ellepték egész mellüket, az udvari buffet kocsi is érdekes látványosság volt. Feltűnést keltett, hogy a helyőrség nem volt képviselve a fogadtatásnál, aminek története a következő: a kivo­nulás tényleg el volt rendelve, a dísz­század — Csobán Sándor százados ve­zetése alatt — összeállítva s Schubert karmester, szabadságidejét megszakítva, csak azért jött haza, hogy a zenekarnak a perzsa himnuszt betanítsa. A sah azon­ban már vasárnap gyengélkedett s kife­jezte, hogy minden fárasztóbb üdvözlés mellőzését kéri. S mivel Pozsonyban, te­hát már magyar földön úgyis fogadta a katonaság tisztelgését, a párkánynánai hétfőn reggel táviratilag le lett mondva. — Személyi hírek. Frey Ferenc or­szággyűlési képviselő vasárnap Jászbe­rényben volt, ahol gróf Apponyi Albert beszámolóján vett részt. — Dr. Föld­váry István és neje a vasárnapi napot, mint gróf Csáky Károly püspök meghí­vott vendégei, Vácon töltötték. — Herczeg Bertalan pénzügyminiszter számtanácsos magánügyben néhány napot városunkban töltött. — Új éreeki biztos. A hercegprímás Molnár János pápai praelátust az egy­házmegyében levő középiskolák hitokta­tóinak érseki biztosává nevezte ki. Ez az állás azelőtt rendszeresítve volt. az áj kinevezés a régi gyakorlat felelevení­tését jelenti. — Gyászmisék. A főgimnázium hall­gatói a héten két kegyeletes ünnepen vesznek részt. Kedden hallgatták az in­tézet elhunyt tanáraiért és tanulóiért mondott rekviemet s pénteken az intézet elhunyt jótevőiért mondandó gyászmisén lesznek jelen. — Nyugalomban. A hercegprímás Hanny Béla uradalmi jószágigazgatót, tekintettel megrongált egészségére, f. é. október hó i-től fogva, saját kérelmére nyugalomba helyezte. — Jubileum. Jövő hónapban lesz hu­szonöt éve, hogy Blumschein Lipót, mint a helybeli zsidó fiúiskola tanítója, működik. A szép dátumot az izraelita hitközség fel fogja használni arra, hogy az érdemes tanférfiu iránt háláját és elismerését kimutassa. — Új gondnok. A barsi ev. ref. egy­házmegye az elhunyt báró Nyáry Béla helyére, gondnokává gróí Tisza Istvánt választotta. — Muzsla kegyelete. A muzslai kö­zönség az 1876. évben, a boszniai had­járatban elesett házi ezredbeli katonák emlékét megörökítő oszlopot emelt. Az emlékoszlop, mely fehér márványból való, már készen áll és e hó 30-ikán d. e. fél 12 órakor lesz leleplezve és fel­szentelve. Az emlék felállításának ér­deme Szebé János muzslai lakos, utka­paróé, ki megindította a mozgalmat; másodsorban Teszárcs Győző csenkei la­kos, primási fővadász buzgólkodott és fáradozott. Működésüket siker koronázta. Dicséret illeti a muzslai még élő s a hadjáratban részt vett katonákat is, kik segítettek az oszlop^-felállitásánál, elho­zásánál. Az emlékoszlop három méter magas, a plébánia előtti téren áll, s a bátorkeszi ut felé eső részén a követ­kező felirata van : *Az i8y6. évben a cs. kir. 26-ik gyalogezredből a boszniai hadjáratban elesett bajtársak emtékére.* Lejebb olvasható »Emeltetett ipoo. év­ben.* A leleplezési ünnep programmja a következő: F. hó 30-ikán reggel 6 óra­kor mozsárlövések jelzik az ünnep kez­detét. Reggel 6 órakor a muzslai pol­gári zenekar ébresztője, d. e. 10 órakor ünnepéiyes szent mise, 11 órakor a tes­tületek, egyletek és a bajtársak, vala­mint az ünneplő közönség gyülekezése a templom előtt, honnan zászlók alatt menet az emlékoszlophoz. Fél 12 órakor az oszlopnál a muzslai da­lárda elénekli a Himnuszt. Ez után a muzslai plébános beszenteli az emléket és dr. Perényi Kálmán főszolgabíró leleplezi a szobrot. Teszács GyŐzŐ az oszlopot átadja a főszolgabírónak, az át­veszi és a községi biró gondjaira bizza, végül a dalárda Szózat-a reszketi be az ünnepélyt. A rendező bizotság ez uton is mindenkit tisztelettel meghív az ünne­pélyre, s különösen a község elöljáróit kéri, hogy a boszniai ütközetben részt­vett katonákat hívják fel a megjelenésre. Amint halljuk, a házi ezred képviseltetné magát az ünnepélyen. — A járásbíróságnak a Saskaszárnyá­ból való átköltözködése a ferenciek székházába hétfőn kezdődött meg s az egész héten tart. — Szentimrey La­jos betétszerkesztő albiró, szabadság­ideje leteltével, ma hivatalát újból át­vette. — Magyar Sándor fogházőrmester az altiszti fizetés első fokozatába lépett elő. — A büntetőjárásbiróság ügykeze­lését Biró Kálmán komáromi kir. alü­gyész kedden beható vizsgálat alá vette, amely után annak vezetője: Kórmendy Mihály albiró előtt, teljes megelégedésé­nek adott kifejezést. — Kinevezés. Schlesinger Lipót zala­egerszegi adóhivatali gyakornok a hely­beli adóhivatalhoz adótisztté neveztetett ki. — A Kaszinó ma választmányi ülést tartott, amelyen uj tagul dr. Mátray Ferenc tiszti főorvost vette fel. Elhatá­rozták, hogy a helyiségek világítására azt az acetylenvilágitást vezetik be, amely a Porgcsz-szállodában kitűnően bevált s amely semmi átalakítást sem tesz szükségessé. S ezzel a világítás ke­zelését egészen függetlenül íztézhetik a szállodabérlőtől. — Uj tanitó. A székesfőváros iskola­széke Marton István okleveles tanitót, városunk fiát, óradíjas tanítóvá nevezte ki. — Vizsgatétel. Hajas Olga kisasszony, előkelő leányvilágunk tagja, kitűnő ered­ménynyel tette le a tanitónőképesitŐ vizs­gát az angol kisasszonyok budapesti tanitónőképezdéjében. — Ifj. Glatz Ödön, Glatz Ödön nyug. őrnagy fia teljes siker­rel tette le az önkéntesi vizsgát. Mivel a hadseregben óhajt maradni, október i-én megkezdi az egyéves próbaszolgá­latot. — A helyőrségből. Dr. Singet József ezredorvos hat heti szabadságra távo­zott s nem is látjuk viszont, amenyiben november lén törzsorvossá lépvén elő megválik házi ezredünktől. — Veszedelmes elcsúszás. Komolyabb baleset érte az elmúlt héten Budapes­ten Berzeviczy József pilismaróti közala­pítványi számtartót. Az aszfalton meg­csúszott s elesett ugy, hogy bal válpe­rece megrepedt. Állapota bár fájdalmas, aggodalomra okot nem ad. — A zárda orvosa. Az október hó i-ével távozó dr. Rapcsák Imre helyét, mint intézeti orvos, a vízivárosi zárdá­ban dr. Gönczy Béla kórházigazgató főorvos foglalja el. — Operáció. Dr, Feichtinger Sándor kír. tanácsos, orvosi karunk nagyérdemű doyenja, Budapestre utazott, hogy ott a Vörös Kereszt kórházban szemhályo­gát operáltassa. Őszintén kívánjuk, tér­jen mielőbb vissza teljes eredménynyel ! — Harmincéves találkozó. A főgim­náziumnak azok a volt tanulói, akik az érettségi vizsgálatot harminc évvel eze­lőtt tették le, jövő' évben találkoznak városunkban. A felhívást dr. Feichtinger Elek közigazgatási biró és dr. Burány Gergely h. tankerületi főigazgató legköze­lebb kibocsátják. A volt iskolatársak összehozásán városunkban dr. ' Simányi Adolf fáradozik. — Kőhidgyarmat ünnepe. Vasárnap volt a kohidgyarmati búcsú, amely min­den évben mozgalmas és látogatott szo­kott lenni, de olyan forgalmas évtizedek óta nem volt, mint az idén. E nap délelőttjén tartották ugyanis a megbő­vitett és renovált községi iskola s az ugyancsak kibővített községház felava­tását. A felavatás díszközgyűléssel volt kapcsolatos, amelyen dr. Warga Dezső plébános lelkes szavakkal mondott kö­szönetet a község lakosainak áldozat­készségükért. Azután megkezdődött és másnap reggelig eltartott a > magnum áldo­más, t Ilyenek voltak dr. Wargha Dezső plébánosnál, amelyen dr. Walter Gyula egyházmegyei főtanfelügyelő s Pongrácz Kázmér h. főszolgabíró is résztvett, to­vábbá Morva Izidor jegyzőnél, Bernhard Gyula szőlőbirtokosnál s Szentes Péter­nél. Városunkból igen sokan voltak oda­künn. — Uj izraelita iskola. Megemlítettük, hogy az izraelita kitközség elvben elha­tározta, hogy uj, modern elemi isko« lát építtet. E célra Pálmai-féle Simor Já­nos utcai telket szemelték ki, amelynek vételára hétezer korona. Ez összeget ön­kénytes adományokból, a hitközség meg­terheltetése nélkül óhajtanák összehozni. A nemes célra az elmúlt újévi ünnepe­ken már be is folt ezernégyszáz korona. — Restauráció. Herceg Metternich Rikárdné bajnai kastélya nagyobbszerü renoválását határozta el s ennek vezeté­sére egy neves osztrák műépítész már meg is érkezett. A diszterem nagy fény­nyel egészen át lesz alakítva. — Mise féitizenkét órakor. Városunk előkelő hölgyei körében mozgalom in­dult meg, hogy a kir. városi plébánost alkalmas módon fe kérjék a féitizenkét órás mise újból való bevezetésére, mert annak hiányában, házi dolgaik miatt, igen sok vasárnap sem maguk nem jut­nak templomba, sem egyik-másik cse­lédet sem engedhetik el. — A körkórház építése. A kórház épitő bizottság Vimmer Imre polgármes­ter elnöklete s dr. Walter Gyula pré­postkanonok alelnöklete alatt szombaton délután ülést tartott. Szóba került az a támadás is, amelyet egy lap az épí­tési terv, illetve beosztás ellen intézett. A bizottság tekintetbe véve, hogy hóna­pokon át tartó hosszú, gondos munkával vizsgálta át s módosította a terveket, hogy azokat úgy a város képviselőtes­tülete, mint a törvényhatóság és végül a kormány, ahol ismételt szakszerű át­vizsgálás tárgyát képezte, elfogadta lelkiismeretében teljesen nyugodt, miként a közönség is s minderre való tekin­tettel a támadással foglalkozni szüksé­gesnek nem tartja. — A tanácsból. A tanács, szombati ülésében, a pénzügyőri biztosság \kéré­sére megállapította az időt és az utvo­nalakat, amelyeken szüretkor a must és bor szállítható. — Szenes Józsefet, aki cukrászüzlet engedélyezéseért folyamo­dott, kérőimével elutasította, mivel ké­pesítését nem igazolta. — Tudomásul vették, hogy az öregtói csádé 202 kor. 80 filléren, a nyárasszigeti sarjú 1229 koronán lett eladva. — A Szenthárom­ság-szobor bizottság elnökének kezéhez kiutalványozták azt a 2082 kor. 50 fill., amely a szobor céljára a városi pénz­tárban még benn volt. — Régi frankojegyek. A m. kir. posta és távirdaigazgatóság figyelmezteti a póstajegyárusokat, hogy a kereskedelem­ügyi miniszter 1900. évi szeptember hó 12-én 63,593/VH. 1900. szám alatt kelt rendelete alapján felhivatnak, hogy a még található régi kiadású (forint és krajcár értékű) összes frankojegyek és érték­cikkeket 1900. évi szeptember hó 30-a után mindjárt, múlhatatlanul becseréljék az illető posta- (és távírda ) hivatalnál, hol értékcikkeiket vásárolják. Ily franco­jegyeket és értékcikkeket 1900. évi szep­tember hó 30-án túi a közönségnek elá­rusitaniok nem szabad. — Az aimásfüzitői gyártelepet, mely f. évi július hó 15-én égett le, óriási kárt okozva a tulajdonosoknak és biztosító társulatoknak egyaránt, — mint értesü­lünk — felépitik. A gőzmalom, mely kétszer akkora lesz, mint a régi volt, egész külön épül a keményitő-gyártól, evvel kizárva a lehetőséget is annak, hogy a két gyár egymástól lángba kap­jon. Az építkezést október 15-ike táján kezdik meg. Az üzembe helyezést várva várja a környék lakossága, melyet a tűz kenyérkeresetétőt fosztotta meg. — Új szállodakocsik. Trebitser Zsig­mond, a >Korona« szálloda bérlője már megkezdette szállodakocsijának a vasúti állomásokhoz való járatását. Ujabban hasonló kocsira kért a városi tanácstól engedélyt Meitler János, a >Magyar Király* szálloda bérlője. — Halálos esés. A hercegprímás pusztamaróthi gazdaságában Tóth Lajos béres szekeréről oly szerencsétlenül bu­kott le, hogy a kerekek átmentek rajta. Sérülései oly súlyosak voltak, hogy még a helyszínén kiszenvedett. Törvényszéki boncolása ma van. — Másodvirágzás. Az enyhe őszi napok, a tavasziasan kék ég, az állandó sárga napsugár megcsalja a természetet. Ennek jele, mint tudósítónk irja, hogy Huta-Szentléleken az Összes almafák új­ból virágoznak. — Baleset egy bányatelepen. Chluzek Ágost bányamunkás Olcsányi gépészszel f. hó 22-én az annavölgyi bányatelepi Samu-tárnájában az eresztéksikátorában a géptérban dolgozott. Az áram még nem működött, miért is a csillekocsi nem akart indulni. Chluzek villájával igyeke­zett előre tolni azt. Mikor azután a kocsi hirtelen megindult, kezének két ujját összeroncsolta. Lakásán ápolják. — Veszettség gyanúja. A hét első nap­jaiban az egész város megtelt azzal a hírrel, hogy egy tizennégy éves fiún, akit egy kutya évekkel ezelőtt megha­rapott, a veszettség összes tünetei je­lentkeztek s miután több embert össze­harapott, óriás erőfeszítéssel beszállítot­ták a közkórházba. A pozitív formában jelentkező hir nagy megdöbbenést és nyugtalanságot okozott. De nem volt igaz. A tény az, hogy Valásek János kőmüvespallér fia hétfőn délelőtt heves görcsöket kapott s beszélő képességét elvesztve, artikulátlan hangokat hallatva, habzó, véres szájjal ődöngött az utcá­kon, egy asszonyt letepert s egyik tár­sát megharapta. Tény az is, hogy szü­lei csak két rendőr segítségével tudták lefogni s kocsin a kórházba beszállítani, Itt azután az orvosok konstatálták, hogy ideggörcsei vannak, — ily rohama már máskor is volt, — amelyeket bizony­nyara az a közülmény idézett elő, hogy valami lelketlen ember erős pálinkával leitatta. Ma már a javulás utján van. — Vérgyógyítás. (Hemopatia.) Az or­vosi tudományban az utolsó két évtized óta oly fordulat mutatkozik, a mihez foghatót az orvosi tudomány története csak egyszer mutatott, mikor a két év­ezreden át uralkodó galenusi iskola meg­töretett. Addig kizárólag a Hippokrates­féle fölfogás uralkodott, amely Galenus tekintélye következtében akkora dogma­tikus jelentőségre jutott, hogy az orvosok Galenust csalhatatlannak tartották. V. Károly császár udvari orvosa Vesalius András ezen időben alapította meg az újkori anatómiát és ugyanakkor Theophrastus Bombastus Paracelsus küzdött a legnagyobb erővel Galenusnak addig megdönthetetlen tekintélye ellen és ujabb orvosi kutatásokat és nézeteket indított, meg a betegségek mibenlétére és okaira vonatkozólag. ^E két tudósnak egymást kiegészítő működése idézte elő az orvosi tudomány ama nagy fordulatát, melyet fönt jeleztünk. Velük kezdődik a jelenleg uralkodó iskola korszaka, mely Virhow Rudolf sejt-elméle­tevel nyert befejezést. Virchownak 1855-ben fölállított sejt-elmélete nyomán halad a mai orvosi tudomány.

Next

/
Thumbnails
Contents