Esztergom és Vidéke, 1900

1900-02-01 / 8.szám

ról, hogy egy-egy tanítóra 60 gyer­meknél több sehol se jusson. így tehát a népiskolákat illetőleg a nevezett községek iskoláiban a magyar nyelvnek jövőre gyorsabb tempóban történendő elsajátításáról marig is gondoskodás történt. Van még a felsorolt 13 közsé­gen kívül két idegen ajkú községe a vármegyének: Nyergesujfalu es Szentlélek. Nyergesujfalut illetőleg a hercegprímás ő eminenciájának bőkezűsége fog három tantermü uj leányiskoláról s kisdedovodáról gondoskodni. Szentlélek községben pedig, ahol eddig tanképesités nél­küli tanítókban volt a magyar nyelv terjedésének a legfőbb akadálya, akként történt az állapotok javítása érdekében gondoskodás, hogy a tanítói fizetés 2 70 korona évi állam­segélylyel 800 koronára kiegészít­tetett, így most már itt is rendes okieves tanító lesz alkalmazható. Az iskolák eszerint a magyar nyelv szolgálatában az egész vona­lon meg fogják tenni hiven köte­lességüket. A leánynövendékek ré­szére általán nőtanitók nyertek al­kalmaztatást, akik a női kézimunka oktatása mellett, ennek a tárgynak kapcsán is, a női közlékenyebb termé­szetnél fogva, a leánytanulókat tár­salgási alakban fogják könnyű szer­rel bevezetni a magyar nyelv elsa­játításába. Szóval a népiskolák ré­vén a gyorsabb tempóban való ha­ladás egyik módozatáról teljesen gondoskodva van. 2. Az iskola azonban, úgymond a tanfelügyelő, egy magában éppen nem elegendő arra, hogy a magyar nyelv az idegen ajkú szülök gyer­mekeinél állandóan meg is gyöke­rezzék. Kell, hogy az iskoláknak veteményes kertjét a kisdedovodák képezzék. A kísdednevelésre nézve is gon­doskodás törtéot, hogy már a leg­közelebbi iskolai nagy szünidő tar­tama alatt, tehát négy teljes hóna­pon keresztül, minden egyes idegen­ajku községben szerveztessenek a nyári kisdedovodák. Minthogy azon­ban külön-külön kisdedovodai he­lyiségek ez idő szerint még nem állanak rendelkezésre, a 3—5 éves kisdedek a szünidő alatt, az amúgy is üresen álló iskolahelyiségekben fognak elhelyezést nyerni. A nyári gyermek-menedék házakat minde­nütt az ujonan szervezett tanítói ál­lásokra alkalmazott kisdedóvónők fogják vezetni. A magyar nyelv terjesztésére ezek a nyári kisdedovodák is felette nagy előnyt biztosítanak. Az ekként há­rom éven át előkészített kisdedek a már szerzett magyar szókincsek alapján könnyen s alaposan fognak haladhatni a magyar nyelvben. 3. A rövidebb időközökben szer­vezett nyári kisdedovodai oktatás azonban még mindig csak hiányos sikert biztosit. A siker csak úgy lehetne teljes, ha minden idegen­ajku községben egész éven át tartó rendes kisdedovodák létesülhetné­nek. Erre azonban a községeket kényszeríteni akkor, midón az új iskolai tantermek felállítása is súlyos terheket ró vállaikra, bajosan lehet. Hogy azonban a rendes kisded­ovodák mégis mielőbb létesíthetők legyenek, erre nézve a kir tanfel­ügyelő javaslata a következő : Mondja ki a vármegye törvény­hatósági bizottsága, hogy nemcsak általános kisdedóvási szempontból, hanem különösen a magyar nyelv­nek az idegenajku községekben ha­tályosabb módon leendó terjesztése érdekében szükségesnek tartja a tevékenység sorompói közé a társa­dalom tényezőit is belevonni s ebből a célból kívánatosnak tartja a vár­megye területén egy közművelődési egyesület megalakítását > Esztergom­vármegyei Közművelődési Egyesület* cim alatt, amely egyesület ügykö­rébe vonná az egész kisdedóvási ügy fejlesztését is, feladatai közé sorozván első sorban a idegenajku községekben a rendes kisdedovodák szervezésének keresztülvitelét. Küldjön ki tehát, indítványozza a tanfelügyelő, saját kebeléből a tör­vényhatósági bizottság közgyűlése egy szűkebb körű bizottságot az egyesületi mozgalom megindítására. Részéről az ügyet saját hatásköré­ben a legmelegebben fogja felka­rolni s megadja a netalán szüksé­ges további útbaigazításokat. A kir. tanfelügyelő ezen előter­jesztését legközelebb a megyei ál­landó választmány fogja érdemileg tárgyalás alá venni s a közgyűlés­nek az állandó választmány fog ja­vaslatot adni. Mi ezúttal csak a figyelmet óhaj­tottuk felhívni a hazafias és vég­eredményében üdvös eszme felka­rolására. Teljesen hiszszük, hogy a közgyűlés magáévá teszi az előter­jesztést. Üdvözöljük előre is az Esztergomvármegyei Közművelődési Egyesületet! Az lenne szép és lélekemelő do­log, ha ez az egyesület a főispáni jubileum ünnepén már meg is tart­hatná alakuló ülését. Ez lenne a főispáni jubileum egyik legszebb em­léke. Memor. A muzslai járásbíróság kérdése. Msttergom, január 30. Az igazságügyi kormánynyal im­már memorandumban tudatta a muzslai kir. járásbíróság vezető­je, hogy e hivatalt az ottani je­lenlegi helyiségekben meghagyha­tónak nem véli, mért is a ki —, avagy áthelyezésre vonatkozólag fel­sőbb intézkedést kér. E memorandummal ismét erő­sen aktuálissá vált a régóta le­begő kérdés: vájjon a tulsójárási járásbíróságnak hol volna a legal­kalmasabb székhelye. Mert hogy Muzslát általánosságban — talán a muzslaiak kivételével — a közön­ség nem tartja ilyennek, az már 1896-ban is bebizonyosodott, ami­kor ép e lap szólította fel olvasóit arra nézve, hogy nyilatkozzanak a székhelykérdésben. Szinte tömege­sen jöttek a válaszok s míg egyet­értelmüséggel Muzsla ellen, a nagy többség Köbölkuttal szemben Pár­kány mellett nyilatkozott. Az aktualitás megindokolja, hogy ismét foglalkozzunk az ügy gyei. Nem tudjuk bár, mi lesz az igazság­ügyi kormány véleménye: mé­gis azt hisszük, hogy maga is — a jogkereső közönség igényeit, előnyeit szem előtt tartva — az 1896-iki ankétünk rezultátumát fogja helyeselni. Muzsla annak idején tulajdonkép­pen azért lett járási és járásbiró­sági székhely, mert ott állott a na gy, terjedelmes megyeház, amely­nek megfelelő értékesítésére gon­dolni is alig lehetett, amint ma is alig lehet, ahogy a muzslai nagy­korcsma eladása is mutatta. Ámde az igazságügyi kormány elfogadja immár elvben a bíróság kihelyezé­sét s igy a Muzsla mellett szóló főargumentum elesik. De megma­rad valamennyi, amelyik ellene szól. Elég ebből kettő : sem a járás kö­zepén nem fekszik, sem vasút mel­lett, a mi a jogkereső közönségre rendkívül hátrányos. Párkány élénk kereskedelmi köz­pont, üzleti hely, gabonakereskedése meg éppen országos hirű s igy ter­mészetes, hogy itt több üzlet-lebo­nyolitás történik, mint az egész já­rásban. Az ily ügyletkötések pedig vajmi gyakrana bíróságnál kezdődnek, vagy végződnek, de minden eset­ben az ipari és kereskedelmi ügy­letek természete hozza magával, hogy azok minden időveszteség és felesleges költség nélkül lebonyo­líthatók legyenek. Muzslára kocsin kell menni, ami jó útban egy órai időtartam oda, ugyanannyi vissza : ez a legkedvezőbb eset. És tessék az időveszteséghez hozzávenni a fiakker költségét! Egy váltót kell óvatoltatni Pár­kányban s tegyük fel, hogy a köz­jegyző nincs itthon. Kocsira kell ülni, Muzsláról egy bírósági tagot hozni, az óvást felvétetni és a bí­rósági tagot visszaszállítani. A muzslai járásbíróság ügyfor­galmának túlnyomó részét pedig éppen a párkányi ügyek képezik. Másrészt merjük állítani, hogy nincs az egész járásban polgár, aki ha sehol sem, de Párkányban évenkint többször meg ne fordulna, — legalább Esztergomba jövet. Az egész já­rás lakossága itt szerzi be az élelmi szükségleteit (talán az egy Farnád Nagy-Sallón), itt, vagy városunkban értékesiti termékeit. Az állandó hid által az érintkezés és összekötte­tés kontinuitása biztosítva lévén, a téli időszak sem tesz kivételt. Ide hozza egyre a tulsójárásiakat — Párkányon át — az egész megyére kiterjedő telekkönyvi hivatal, a kir. közjegyzői iroda, a megyei árvaszék, a kaszárnya stb. Hányan fordulnak meg ezek közül Köbölkúton, a másik községben, amely szintén pályázik a járásbíró­ságra ? Mondjuk: a nagyölvedíek, szölgyémiek, kisujfalusiak, de ezek is csak a vasúti állomásra mennek, hogy ott Párkány-Nána, Budapest, Ipolyságh stb. felé elzónázzanak. Köbölkút inkább a megye szélén fekszik, még kevésbbé központ, [mint Muzsla. Igaz, hogy van vasútja, de ez csak a fehérhollókért jelent­kező fővárosi ügyvédeknek volna kényelmes, ámbár nagy vonalak alig csinálnak menetrendet egy já­rásbíróság tárgyalási órái szerint. De vegyük a párkányiakat! Azok­nak kocsit kellene fogadni Nánára, ott vasútra ülni s visszajövet megint bérkocsin haza. Ez az utazás talán még költségesebb volna a muzslai exkurzióknál is. Nem megvetendő szempont: he­lyiség az áthelyezendő járásbíróság részére. Tudtunkkal, a járás terüle­tén sehol sincs jelenleg alkalmas épület, amely vagy egyáltalán, vagy nagyobb, költségesebb átalakítások nélkül a célnak megfelelne, de vi­szont a modern követelések szerint való átalakításhoz, részben a mód, részben a' hajlandóság hiányzik az egyes községekben. Mindezek ellentétben Párkány va­gyonos, előrelátó s boldogulása ér­dekében áldozatoktól sem vissza­riadó lakossága immár kimon­dotta, hogy a járásbíróságnak haj­landó teljesen olyan helyiséget átengedni, amilyet az igazságügyi kormány követel. Mindezeknél fogva a mi vélemé­nyünk, hogy fel kell használni az alkalmat arra, hogy a járásbíróság Muzsláról a legtermészetesebb he­lyére kerüljön. Ám minden e tárgyra vonatkozó érdemleges hozzászólás­nak teret nyilunk lapunk hasábjain. Árgus. FARSANG. Farsangi naptár. Február É. A helyőrségi tisztikar tánczmulatsága. Február 1. Álarcos bál az ^Esztergom városához* cimzett vendéglőben a »Tüzoltó Egyesület* javára. Február 2. A Kaszinó műkedvelő előadásának meg­ismétlése. Február 3. Tánczestély a Kaszinóban. Fberuár 4: A »Kereskedö Ifjak Önképző Köre-é­nek mulatsága dr. Walter Gyula felolvasá­sával. Február 7. A helyőrség Őrmestereinek mulatsága a »Korona< szállodában. Február 10. A Katolikus Kör bálja a »Fürdö« szál­lodában. Február 17. A párkányi ifjúság bálja. Február 18. Az esztergomi mézzárosok és hentesek bálja. Február 20. Deák-táncestély. Február 21. Táncestóly a » Katolikus Kör«-ben. Február 24. A helyőrségi tisztikar társas estély© tréfás előadásokkal Február 26. A «Kath. Legényegyesület» batyubálja. Február 27. Tréfás férfiestély a ^Katolikus Köroben. Az első hónap. — Január 31. — Kicsi hópihékkel, de ránk köszönt már ís A most 29 napos februáris; Január megkezdte, Február bevégzi, Karnevált temetni nem uj dolog néki. Nézem a naptárt, mely a farsangot zengi, Januárra nincs már előirva semmi: Januári álmok édes verőfénye, Pedig hány kis lánynak hullott a szivére! Ráhullt a szivére, ott játszik szikrázva, Mint egy édes emlék nem tünő varázsa; Égeti, heviti, reménységgel töltve, Míg el nem oszlatja a farsangvégböjtje* Napos. Kaszinósziflház. — Nyilványos előadás — Pénteken, 1900. január hó 2-án A HAJÓTÖRÉS. Monológ, irta: Francois Coppée. Fordította : Gabányi Árpád. AZ APRÓD. Dramolette egy felvonásban. Irta Gui­seppe Giacosa. Fordította Radó Antal. Végül: AZ EGÉRFOGÓ. Vígjáték egy felvonásban. Irta Szoma­házy István. Kezdete esti 8 órakor. Helyárak: Zártszék (1—100) 2 korona, körszék 1 kor. 50 fillér, állóhely 1 korona. Jegyek előre válthatók: Brutsy Cyula, Leitgeb János és Stern­feld Rezső urak üzletében.

Next

/
Thumbnails
Contents