Esztergom és Vidéke, 1900

1900-02-01 / 8.szám

ról, hogy egy-egy tanítóra 60 gyermeknél több sehol se jusson. így tehát a népiskolákat illetőleg a nevezett községek iskoláiban a magyar nyelvnek jövőre gyorsabb tempóban történendő elsajátításáról marig is gondoskodás történt. Van még a felsorolt 13 községen kívül két idegen ajkú községe a vármegyének: Nyergesujfalu es Szentlélek. Nyergesujfalut illetőleg a hercegprímás ő eminenciájának bőkezűsége fog három tantermü uj leányiskoláról s kisdedovodáról gondoskodni. Szentlélek községben pedig, ahol eddig tanképesités nélküli tanítókban volt a magyar nyelv terjedésének a legfőbb akadálya, akként történt az állapotok javítása érdekében gondoskodás, hogy a tanítói fizetés 2 70 korona évi államsegélylyel 800 koronára kiegészíttetett, így most már itt is rendes okieves tanító lesz alkalmazható. Az iskolák eszerint a magyar nyelv szolgálatában az egész vonalon meg fogják tenni hiven kötelességüket. A leánynövendékek részére általán nőtanitók nyertek alkalmaztatást, akik a női kézimunka oktatása mellett, ennek a tárgynak kapcsán is, a női közlékenyebb természetnél fogva, a leánytanulókat társalgási alakban fogják könnyű szerrel bevezetni a magyar nyelv elsajátításába. Szóval a népiskolák révén a gyorsabb tempóban való haladás egyik módozatáról teljesen gondoskodva van. 2. Az iskola azonban, úgymond a tanfelügyelő, egy magában éppen nem elegendő arra, hogy a magyar nyelv az idegen ajkú szülök gyermekeinél állandóan meg is gyökerezzék. Kell, hogy az iskoláknak veteményes kertjét a kisdedovodák képezzék. A kísdednevelésre nézve is gondoskodás törtéot, hogy már a legközelebbi iskolai nagy szünidő tartama alatt, tehát négy teljes hónapon keresztül, minden egyes idegenajku községben szerveztessenek a nyári kisdedovodák. Minthogy azonban külön-külön kisdedovodai helyiségek ez idő szerint még nem állanak rendelkezésre, a 3—5 éves kisdedek a szünidő alatt, az amúgy is üresen álló iskolahelyiségekben fognak elhelyezést nyerni. A nyári gyermek-menedék házakat mindenütt az ujonan szervezett tanítói állásokra alkalmazott kisdedóvónők fogják vezetni. A magyar nyelv terjesztésére ezek a nyári kisdedovodák is felette nagy előnyt biztosítanak. Az ekként három éven át előkészített kisdedek a már szerzett magyar szókincsek alapján könnyen s alaposan fognak haladhatni a magyar nyelvben. 3. A rövidebb időközökben szervezett nyári kisdedovodai oktatás azonban még mindig csak hiányos sikert biztosit. A siker csak úgy lehetne teljes, ha minden idegenajku községben egész éven át tartó rendes kisdedovodák létesülhetnének. Erre azonban a községeket kényszeríteni akkor, midón az új iskolai tantermek felállítása is súlyos terheket ró vállaikra, bajosan lehet. Hogy azonban a rendes kisdedovodák mégis mielőbb létesíthetők legyenek, erre nézve a kir tanfelügyelő javaslata a következő : Mondja ki a vármegye törvényhatósági bizottsága, hogy nemcsak általános kisdedóvási szempontból, hanem különösen a magyar nyelvnek az idegenajku községekben hatályosabb módon leendó terjesztése érdekében szükségesnek tartja a tevékenység sorompói közé a társadalom tényezőit is belevonni s ebből a célból kívánatosnak tartja a vármegye területén egy közművelődési egyesület megalakítását > Esztergomvármegyei Közművelődési Egyesület* cim alatt, amely egyesület ügykörébe vonná az egész kisdedóvási ügy fejlesztését is, feladatai közé sorozván első sorban a idegenajku községekben a rendes kisdedovodák szervezésének keresztülvitelét. Küldjön ki tehát, indítványozza a tanfelügyelő, saját kebeléből a törvényhatósági bizottság közgyűlése egy szűkebb körű bizottságot az egyesületi mozgalom megindítására. Részéről az ügyet saját hatáskörében a legmelegebben fogja felkarolni s megadja a netalán szükséges további útbaigazításokat. A kir. tanfelügyelő ezen előterjesztését legközelebb a megyei állandó választmány fogja érdemileg tárgyalás alá venni s a közgyűlésnek az állandó választmány fog javaslatot adni. Mi ezúttal csak a figyelmet óhajtottuk felhívni a hazafias és végeredményében üdvös eszme felkarolására. Teljesen hiszszük, hogy a közgyűlés magáévá teszi az előterjesztést. Üdvözöljük előre is az Esztergomvármegyei Közművelődési Egyesületet! Az lenne szép és lélekemelő dolog, ha ez az egyesület a főispáni jubileum ünnepén már meg is tarthatná alakuló ülését. Ez lenne a főispáni jubileum egyik legszebb emléke. Memor. A muzslai járásbíróság kérdése. Msttergom, január 30. Az igazságügyi kormánynyal immár memorandumban tudatta a muzslai kir. járásbíróság vezetője, hogy e hivatalt az ottani jelenlegi helyiségekben meghagyhatónak nem véli, mért is a ki —, avagy áthelyezésre vonatkozólag felsőbb intézkedést kér. E memorandummal ismét erősen aktuálissá vált a régóta lebegő kérdés: vájjon a tulsójárási járásbíróságnak hol volna a legalkalmasabb székhelye. Mert hogy Muzslát általánosságban — talán a muzslaiak kivételével — a közönség nem tartja ilyennek, az már 1896-ban is bebizonyosodott, amikor ép e lap szólította fel olvasóit arra nézve, hogy nyilatkozzanak a székhelykérdésben. Szinte tömegesen jöttek a válaszok s míg egyetértelmüséggel Muzsla ellen, a nagy többség Köbölkuttal szemben Párkány mellett nyilatkozott. Az aktualitás megindokolja, hogy ismét foglalkozzunk az ügy gyei. Nem tudjuk bár, mi lesz az igazságügyi kormány véleménye: mégis azt hisszük, hogy maga is — a jogkereső közönség igényeit, előnyeit szem előtt tartva — az 1896-iki ankétünk rezultátumát fogja helyeselni. Muzsla annak idején tulajdonképpen azért lett járási és járásbirósági székhely, mert ott állott a na

gy, terjedelmes megyeház, amelynek megfelelő értékesítésére gondolni is alig lehetett, amint ma is alig lehet, ahogy a muzslai nagykorcsma eladása is mutatta. Ámde az igazságügyi kormány elfogadja immár elvben a bíróság kihelyezését s igy a Muzsla mellett szóló főargumentum elesik. De megmarad valamennyi, amelyik ellene szól. Elég ebből kettő : sem a járás közepén nem fekszik, sem vasút mellett, a mi a jogkereső közönségre rendkívül hátrányos. Párkány élénk kereskedelmi központ, üzleti hely, gabonakereskedése meg éppen országos hirű s igy természetes, hogy itt több üzlet-lebonyolitás történik, mint az egész járásban. Az ily ügyletkötések pedig vajmi gyakrana bíróságnál kezdődnek, vagy végződnek, de minden esetben az ipari és kereskedelmi ügyletek természete hozza magával, hogy azok minden időveszteség és felesleges költség nélkül lebonyolíthatók legyenek. Muzslára kocsin kell menni, ami jó útban egy órai időtartam oda, ugyanannyi vissza : ez a legkedvezőbb eset. És tessék az időveszteséghez hozzávenni a fiakker költségét! Egy váltót kell óvatoltatni Párkányban s tegyük fel, hogy a közjegyző nincs itthon. Kocsira kell ülni, Muzsláról egy bírósági tagot hozni, az óvást felvétetni és a bírósági tagot visszaszállítani. A muzslai járásbíróság ügyforgalmának túlnyomó részét pedig éppen a párkányi ügyek képezik. Másrészt merjük állítani, hogy nincs az egész járásban polgár, aki ha sehol sem, de Párkányban évenkint többször meg ne fordulna, — legalább Esztergomba jövet. Az egész járás lakossága itt szerzi be az élelmi szükségleteit (talán az egy Farnád Nagy-Sallón), itt, vagy városunkban értékesiti termékeit. Az állandó hid által az érintkezés és összeköttetés kontinuitása biztosítva lévén, a téli időszak sem tesz kivételt. Ide hozza egyre a tulsójárásiakat — Párkányon át — az egész megyére kiterjedő telekkönyvi hivatal, a kir. közjegyzői iroda, a megyei árvaszék, a kaszárnya stb. Hányan fordulnak meg ezek közül Köbölkúton, a másik községben, amely szintén pályázik a járásbíróságra ? Mondjuk: a nagyölvedíek, szölgyémiek, kisujfalusiak, de ezek is csak a vasúti állomásra mennek, hogy ott Párkány-Nána, Budapest, Ipolyságh stb. felé elzónázzanak. Köbölkút inkább a megye szélén fekszik, még kevésbbé központ, [mint Muzsla. Igaz, hogy van vasútja, de ez csak a fehérhollókért jelentkező fővárosi ügyvédeknek volna kényelmes, ámbár nagy vonalak alig csinálnak menetrendet egy járásbíróság tárgyalási órái szerint. De vegyük a párkányiakat! Azoknak kocsit kellene fogadni Nánára, ott vasútra ülni s visszajövet megint bérkocsin haza. Ez az utazás talán még költségesebb volna a muzslai exkurzióknál is. Nem megvetendő szempont: helyiség az áthelyezendő járásbíróság részére. Tudtunkkal, a járás területén sehol sincs jelenleg alkalmas épület, amely vagy egyáltalán, vagy nagyobb, költségesebb átalakítások nélkül a célnak megfelelne, de viszont a modern követelések szerint való átalakításhoz, részben a mód, részben a' hajlandóság hiányzik az egyes községekben. Mindezek ellentétben Párkány vagyonos, előrelátó s boldogulása érdekében áldozatoktól sem visszariadó lakossága immár kimondotta, hogy a járásbíróságnak hajlandó teljesen olyan helyiséget átengedni, amilyet az igazságügyi kormány követel. Mindezeknél fogva a mi véleményünk, hogy fel kell használni az alkalmat arra, hogy a járásbíróság Muzsláról a legtermészetesebb helyére kerüljön. Ám minden e tárgyra vonatkozó érdemleges hozzászólásnak teret nyilunk lapunk hasábjain. Árgus. FARSANG. Farsangi naptár. Február É. A helyőrségi tisztikar tánczmulatsága. Február 1. Álarcos bál az ^Esztergom városához* cimzett vendéglőben a »Tüzoltó Egyesület* javára. Február 2. A Kaszinó műkedvelő előadásának megismétlése. Február 3. Tánczestély a Kaszinóban. Fberuár 4: A »Kereskedö Ifjak Önképző Köre-ének mulatsága dr. Walter Gyula felolvasásával. Február 7. A helyőrség Őrmestereinek mulatsága a »Korona< szállodában. Február 10. A Katolikus Kör bálja a »Fürdö« szállodában. Február 17. A párkányi ifjúság bálja. Február 18. Az esztergomi mézzárosok és hentesek bálja. Február 20. Deák-táncestély. Február 21. Táncestóly a » Katolikus Kör«-ben. Február 24. A helyőrségi tisztikar társas estély© tréfás előadásokkal Február 26. A «Kath. Legényegyesület» batyubálja. Február 27. Tréfás férfiestély a ^Katolikus Köroben. Az első hónap. — Január 31. — Kicsi hópihékkel, de ránk köszönt már ís A most 29 napos februáris; Január megkezdte, Február bevégzi, Karnevált temetni nem uj dolog néki. Nézem a naptárt, mely a farsangot zengi, Januárra nincs már előirva semmi: Januári álmok édes verőfénye, Pedig hány kis lánynak hullott a szivére! Ráhullt a szivére, ott játszik szikrázva, Mint egy édes emlék nem tünő varázsa; Égeti, heviti, reménységgel töltve, Míg el nem oszlatja a farsangvégböjtje* Napos. Kaszinósziflház. — Nyilványos előadás — Pénteken, 1900. január hó 2-án A HAJÓTÖRÉS. Monológ, irta: Francois Coppée. Fordította : Gabányi Árpád. AZ APRÓD. Dramolette egy felvonásban. Irta Guiseppe Giacosa. Fordította Radó Antal. Végül: AZ EGÉRFOGÓ. Vígjáték egy felvonásban. Irta Szomaházy István. Kezdete esti 8 órakor. Helyárak: Zártszék (1—100) 2 korona, körszék 1 kor. 50 fillér, állóhely 1 korona. Jegyek előre válthatók: Brutsy Cyula, Leitgeb János és Sternfeld Rezső urak üzletében.