Esztergom és Vidéke, 1900

1900-07-26 / 58.szám

több újonnan épült épületnek más az irányvonala. Nemcsak az utcák régi görbületét nem csökkentettük; de még görbébbé nyomorítottuk némely utcát. Sietni kellene tehát legalább e városrészek végleges szabályozási tervének elkészitésével, hogy a netáni uj építkezések már e tervhez alkalmazkodjanak. Igaz, hogy az egész város rendezésének terve nem kis munka. Sok időt, munkát és megfontolást igényel. Egymagában saját mérnökünk meg se birja. De ez nem lehet ok a feltétlenül szükségesnek bizonyult munkálat további halasztgatására. Ha nem birjuk egyszerre, végezzük részletekben. Ha nem birja, amint hogy nem is bírhatja saját szakerőnk: segítséget kell melléje kérni. Ha valahol volt szükség ilyen tervre, nálunk kétszeresen van. A régi időben abszolúte mit sem törődtek eleink a szabályozási vonalakkal. Épített ki-ki úgy, a hogy tetszett. Egyik ember ki, a másik be. Meg is látszik a teljes rendszertelenség egész óvárosunkban. Még a nótában is benne van, hogy >esztergomi utca mind görbe.c És még hányszor görbe ! A Buda-utcát pld. még a mult században »hétszer görbe* utcának nevezték. De méltó joggal rászolgál ez epitetonra — egy-kettő kivételével — minden utcánk. Jól tudjuk mi, hogy a multak bűneit egyszerre helyre nem hozhatjuk. Esztergomi nyílegyenes utcákról még a legmerészebb fantázia sem álmodhatik. Hiszen akkor le kellene rombolni és alapjából újból építeni fel — egész Esztergomot. De legalább segítsünk ott, ahol lehet, ahol a legégetőbb a szükség és főképen pedig ne rontsuk a mai amúgy is mizerábilis állapoton. Erre pedig alapul csakis egy végleges szabályozási terv szolgálhatna, hogy legalább az új épitkezések alkalmazkodjanak ehhez. Manapság ugyan édes kevés uj építkezés történik. De remélhetőleg a közel jövőben e tekintetben is lesz némi fellendülés. Különösen a zöld tó helyén várható épitkezés. Ne halogassuk hát tovább e munkálatot. A város felkérésére, meg vagyunk győződve, derék államépitészeti karunk is készséggel fogja kivenni részét a jövő Esztergom alapvetésének munkájából. Sincerus. A kilencszázados jubileum. Esztergom, július 25. Vendégek. A jubileumi ünnepségeken való részvételüket legutóbb a következők jelentették be: Vay Dénes báró pozsonyi főispán, Radu Demeter Iugosi püspök, Szabó János szamosujvári püspök, Brolly Tivadar pozsonyi polgármester, Kazy János cs. és kir. kamarás, Bars-vármegye főispánja, Kukán Imre érsekújvári polgármester, Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, Márkus József Budapest székesfőváros főpolgármestere, Bubics Zsigmond kassai püspök, báró Horeczky Ferenc pozsonyi prépost, a pozsonyi társas-káptalan képviseletében : dr. Való Simon és Gaibl Sándor pozsonyi kanonokok, gróf Pongrácz Adolf vágujhelyi prépost, Szitnyay József kir. tan. selmeci polgármester, dr. Kuncz Adolf csornai prépost, Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás, Nyitra vármegye főispánja, Laszberg Rezső gróf, Győr vmegye főispánja, Aranyos-Mar óth város 15 tagu küldöttsége, Jánoska Gyula pozsonyszt.-györgyi polgármester, Rudnay Béla Budapest székesfőváros államrendőrségének főkapitánya. Távolmaradásukat kimentettek : Szabó Miklós kúriai elnök, Mihályi Viktor érsek és metropolita, Szilányi Ferenc érseki helynök, Taliani Aemygdius pápai nuncius, Eötvös Lóránt báró a tud. akadémia elnöke, báró Skrbensky Leó prága hercegérseke, Pável Mihály nagyváradi gör. kat. püspök. Díszítések. Mint előre jeleztük, vasárnap délután városunkba érkezett a Rumbold féle neves diszitő cég főnöke s Emmerling Vilmos, az ismert tűzijáték- és kivilágitószergyáros, akik a hercegprímás által elrendelt diszitéseket is végezik s meghivattak a világi szűkebb rendező bizottság ülésére. Itt Rumbold bemutatta a dr. Helcz Antal tervei szerint készült transparensskizzet, amelyet azonban módosítottak. A módosított rajz tegnap visszaérkezett s azt a tanács és a pénzügyi bizottság együttes ülésén kivitelre acceptálta. E szerint a transparens, amely tudvalevőleg a városháza erkélyére jön, 780 cm. széles és 4 mét r magas lesz, három részét stilizált diszes ráma és vörös drapériák hozzák összefüggésbe. Jobb felén Vajk megkereszteltetése, a balon királylyá koronáztatása látható, középen a hármas balom,' a kettős kereszttel s »iooo—1900.« aranybetűs felirattal. Az egészet betetőzi a mintegy gloriolában felül lebegő szent korona. A transparens maga 620 koronába kerül, acetylennel való gazdag kivilágítása 250 koronába, E célból az Emmerling-cég külön gázfejlesztő készüléket fog felállítani. Ugyané cég egy más díszítést is eszközöl a városháza frontján, az ablakok alatt végig : füzéreket, amelyekben vörös golyók és kék gyertyák ragyogó levelek között váltakoznak. Mindkét cég díszítői és egyéb munkásai augusztus hó 5-én kezdik meg munkásságukat, amikor a két cégfő is állandóan városunkban fog tartózkodni kellő raktárral, hogy magánosok megkeresésének is eleget tehessenek. Különösen impozánsnak Ígérkezik a Vár, s ebben a papnevelő intézet, amelynek párkányzatán bordó alapon a következő transparensképek lesznek: a király, a pápa, Asztrik, Vaszary Kolos, Vajk keresztelése és Szent István megkoronáztatása. Az egyes képek között pálmalevéldiszek. A kapu mellett levő két szobor biborveres baldachin alá kerül, Két 18 méter hosszú nemzeti zászló fog az épületen lengeni, nemzeti, primási, pápai címerek. A kanonokházak kivilágítására 6000 mécsest és 2000 üveggolyót alkalmaznak, Mint értesülünk, igen szépen lesz a vízivárosi zárda kertjének kerítése mellett álló Mária-szobor kivilágítása, a melyre nézve a terv már szintén készer van. Az ünnep napján a főszékesegyháí minden ajtaja fél 9 óráig zárva lesz s nagy közönség előtt, hogy oda a menel megérkezése előtt be ne nyomuljanak s 2

/

i 9 órakor ismét zárnak. E közben ií a bejárás a Bakács-kápolna oldalán lesz A bejuthatás csak jegyekkel lehetséges A végrehajtó-bizottság a városi rendezőbizottságnak, amely szétosztja az egyesü letek, testületek, egyszóval a jelentkezőt között, 2000 belépőjegyet bocsát ren delkezésre, a maga dispoziciójára 150c darabot tartván vissza. Az egyszerű nép nek a két kápolna mellett a padok mellett lesz hely fentartva. A p. ü. bizottság az emlékjelvényrc nézve, dr. Földváry indítványára, a Brutsy Gyula által bemutatott mintái fogadta el, amelyet a menet minden résztvevője viselni köteles s amely ilyenforma lesz : Két minőségű fog készülni belőlük; egyszerűek harminc fillér és emaillosak egy korona árban. A rendezők jelvénye nemzetiszínű selyem karszallag lesz »Rendező* felírással. A városi bizottság. A keddi bizottsági ülésen a szintén megjelent dr. Walter Gyula kanonok, a végrehajtó bizottsága lelke, tudatta, hogy a városnak a vendégek elszállásolására ne legyen gondja ; ezt elvégezi az elszállásoló bizottság. Tanácskoztak az ünnep legfőbb mozzanatairól, különösen beható tanácskozás tárgyát képezte a Szentháromság-szobor leleplezésének ünnepélye, mely alkalommal Frigyes főherceg ő Fenségének diszes sátort fog a város felállítani, az ünnepségen egyébként közre fognak működni a főszékesegyházi énekesek és a katonai zenekar. A bizottság elhatározta, hogy Tiefenthal Gyula városi mérnökkel elkészítteti a Bazilika alaprajzát, feltüntetésével, ama helynek, amelyet a hatóság, a testületeknek, egyleteknek stb. el kell foglalni. A rajzot kinyomtatják s ezer példányban szétosztják a közönség között. A menetben a kocsik a gyalogosok után mennek, miután a Bottyán-utcában gyülekeztek. A Leitgeb-saroktói lemennek a Dunagőzhajózási Társulat állomásig, ott megfordulnak s a megállapított sorrendben felállanak a primási palota előtt. A rendőrkapitányt felhívják, hogy a menet utján a kocsiközlekedést fél 8 órától elzárja s csak a szallagos kocsiknak engedje meg az átmenetelt s az istentisztelet idejére a várhegyen vagy 200 kocsi számára helyet jelöljön ki. A rendező-bizottság naponként tartja üléseit a város székházának- tanácstermében, nagy buzgalommal és egész odaadással törekedve arra, hogy az ünnep fényes sikere biztosittassék. Vegy

es fairek. Szélt Kálmán miniszterelnök Balatonfüreden látogatást tett a hercegprímásnál, hogy az augusztusi ünnep ügyében szükséges megbeszélést megtegye. Az egész kormánynak városunkban való megjelenése van tervbe véve. Megírtuk, hogy Andrássy János alispán felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez az állami utak rendbehozása és a Mária Valéria híd feldíszítése érdekében. A miniszteri válasz már megérkezett s tudatja, hogy a miniszter a párkánynánai ut rendbehozatalára ötezer korona államsegélyt engedélyezett, a hidat a feljáró utakkal együtt feldiszltteti s aug. 14-én és 15-én vámmentességgel engedélyez, minek következtében a két napon a város sem fog kövezetvámot szedni. Andrássy János alispán már befejezte az uri bandérium szervezését. A vára szabótól, aki nem tud a kedvemre szabni, a kereskedőtől, aki selejtes áru, cikket szállít, a földbirtokostól, aki szemetes, vagy ázott búzát ád el, hogy mindeme cikkeket a »Tekintetes Haza* egész olyan árban vásárolja, mint a jó minőségűt, egészen olyan indokolatlannak találom a hazai fürdő- s üdülőhelyek pártolás után való jajgatását is. A hőséget nem sziveihetem, a Balaton partjára tehát, még ezen indokból sem vágyódom; de ezen, Mehádián s Trencsén Teplicen kívül, nagyrészt ismerem Magyarország nevezetesebb fürdőhelyeit. Egytől-egyig valamennyi, amelyet ismerek, drágább, mint pl. Aussee, Ischl, Karlsbad vagy akár Reichenhall is. Pedig ezek világfürdők. S hol, melyik magyar fürdő adja meg nekem azt a kényelmet és azt a szórakozást, amit a külföldi másodrangú helyeken is megtalálok ? Mert az örökös tombolát, a térzenét a tennist és a társas kirándulásokat épp úgy nem nevezem szórakozásnak, mint az Annabált és — esős napokon — a kártyázást. Azután ott van a mágnások koteriája, a jómódú földbirtokosok klikkje a gazdag vidék társasága, a szegény zsidók köre, a vármegyei tisztviselők asztala stb. Ez a magyar fürdőkben mind farkasszemet néz egymással; de azért boldog, aki a kisebb jelentőségű klikkből az előkelőbbe kapaszkodhatik. A lényeg tehát az, hogy a íürdő, vagy üdülőhely üzlet s mivel nekem kidobnivaló pénzem nincsen, Magyarországon pedig ezek az üzletek tőlem többet követelnek s kevesebbet adnak, mint ami az én anyagi tehetőségemnek s igényeimnek megfelel — ennélfogva hazafiságom integritásának épségbentartása mellett, biz én ha tehetem, mindaddig külföldön töltöm a vakációmat, amig e tekintetben nálunk a . viszonyok nem változnak. Mindazonáltal azomban hálás köszönettel adózom kedves irótársam, a nagytiszteletü lelkész úr szívélyes sorainak, amelyekből kisugárzó meleg hazafisága bensőmben a viszhangot megtalálta. De a hazaszeretet oly magasztos valami, hogy azt araszszal mérni csak úgy, mint az óceánt kanállal kimerni, — nem lehet ! Az mindnyájunk érző sziveinek a szentségtartójában maradjon, körülfonva a nemes érzések és hajlamok koszorújával. Es, amiképpen a legszentebb, a mi hitünk szerint csak választott napokon kerül a hivők szemei elé, — úgy, ha ennek ideje van, igenis mutassuk azt büszkén és bátran mindenkinek; küzdjünk vérezzünk és haljunk meg a Hazáért, ha kell, de — ágyúval legyekre ne lövöldözzünk. * Ne vedd rosz néven kedves barátom, hogy ennyire túlírtam magamat, de már más jóbarátaimtól is nem egyszer hallottam az én külföldi nyaralásaim hazaellenes tendenciájának kritikáját s igy bizony jól esett most megragadnom az alkalmat a védekezésre. Tehát most már csak vakaródzék az a tót, vagy az az oláh még egy darabig. Bár a Kárpátokban és Erdélyben is csak azt csinálná! De bizony olykor fészkelődik is. No de majd megnyugtatjuk egy kis krumplival, mamaligával, vagy — ha máskép nem lesz — vassal! B. Szabó Mihály.