Esztergom és Vidéke, 1900

1900-01-25 / 6.szám

helyt viszonyai annyira-mennyire megengedik — segítségére sietni polgárainknak. Ezt a mai kormány be is látja s mi sem szűnünk meg hangoztatni a követelés jogos voltát. Addig azonban meg kell ragadni minden olyan alkalmat, mely a viszonyok javítását elősegíti. Szemünk előtt áll egy országos fogyasztási és termelő-szövetkezet, melynek társai, vagy szövetségesei vannak mind a huszonöt törvényhatósági városban s a nagyobb rendezett tanácsú városokban. Bámulatos gyorsasággal egészítik ki egymás szükségleteit. A kassai vadat küldik Kolozsvárra, a kolozsvári gyümölcsöt Kassára, a besztercebányai szenet a délvidékre, a honnan pompás frisshus kerül fel északra. Az egész egy szervezel s az egész nem más, mint maga a középosztály, a mely önmagát látja el s nem engedi magát kiszolgáltatni más közvetítőnek. Már létesült fogyasztási szövetkezeteink bajai többnyire a közönség csekély érdeklődésén multak. Igen nagy közös erőre, fáradozására van szükség. Egységesen és kerületenkint meg kell szervezni a fogyasztási szövetkezeteket. Bele kell vonni a szervezés müvébe a törvényhatóságokat, a helyi elöljáróságokat s főleg a gazdasági egyesületeket s a kereskedelmi kamarákat. Ezeknek a segítségével kell biztosítani az illető területeken az összes fogyasztási cikkeket abban a minőségben, a mint azokat a fogyasztók igényelik s lehetővé kell tenni, hogy azok olcsón és gyorsan juthassanak minden egyes háztartásba. Magát a szervezetet olyformán kell egységessé erőssé tenni, hogy az alkalmazott közegek mindenekfölött a fogyasztók érdekeit kötelesek megóvni s szavatosságot vállalnak abban a tekintetben, hogy az egységárak s a fogyasztási cikkek minősége megfelel a limitáltnak. Aki ezen a téren némi tapasztalatot szerzett, tudja, hogy a legsarkalatosabb hiba mindig ott mutatkozott : a közegek megbízhatatlanok, a felelősségük nincs anyagi érdekeikhez kötve s az ellenőrzés laza. Ezeket el kell kerülni a tervezett szövetkezeti szervezetben. Bele kell vonni mindenkit, aki igaz szeretettel akarja előmozdítani középosztályunk élet-módjának javítását, de előre ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy önző és haszonleső elemek keveredjenek bele az üzleti részbe. A szövetkezetek gyakori hangsúlyozásával korántsem akarjuk azt hirdetni, mintha ezzel meg lenne oldva a íizetésrendezés kérdése is. A kormányra ezen a téren fontos feladat vár s kilátásba is vannak véve a megfelelő intézkedések. De nyilván kétszeres leend ezen intézkedések hatása, ha egy már szervezett, józan életmódú osztály sorsán javít! Memor. Esztergom, janáár 24. Farsangi naptár. Január 27. Műkedvelő előadás a Kaszinóban. Január 28. A belvárosi >Polgári Olvasóköre táncmulatsága. Január 28: Műkedvelő előadás a szentgyörgymezei • Olvasó Köre-ben. Február I. A helyőrségi tisztikar táncz mulatsága. Február 1. Álarcos bál az »Esztergom városáhoze címzett vendéglőbea a > Tusoltó Egyesülete javára. Február 2. A .Kaszinó műkedvelő előadásának megismétlése. Február 3. Tánczestély a Kaszinóban. Február 4: A » Kereskedő Ifjak Önképző Köre-ének mulatsága dr. Walter Gyula felolvasásával. Február 7. A helyőrség őrmestereinek mulatsága a »Koronac szállodában. Február 10. A Katolikus Kör bálja a »Fürdöe szállodában. Február 21. Táncestely a ^Katolikus Köre-ben. Február 24. A helyőrségi tisztikar társas estélye tréfás előadásokkal Február 26. A eKath. Legényegyesület» batyubálja. Február 27. Tréfás férfiestély a sKatolikus Kör«-ben. Heine, »Heine szobrát amelyet boldogult Erzsébet királynénk Korfuban emeltetett, átszállítják Bécsbe, a lainzi parkba, c A raontmartrei temetőnek Sirdombjain virágok nőnek, Csodás virágok, melyek félve Húzódnak meg a csöndes éjbe. És elsuttognak halkan, lágyan, A halottak birodalmában. # Mondja a cziprus, társaihoz szólva > Halottunkról már megint zeng a nóta. Vándorlás volt az ő egész élte S holta után sem tér pihenésre. Szobra, melyen a dél napja égett, Nem talál seholsem menedéket. Szállítják erre, szállítják arra, Nem lesz nyugalma . . .< * Csak suttognak a cziprusok amott S nem ért szavukból mit sem a halott. Krónikás. — Pál fordulása lesz a holnapi nap, minden időjósok nevezetes dátuma. Névünnepe városunk egyik legkiválóbb alakjának: Niedermann Pál kir. tanácsosnak Fogadhassa őszintéi tisztelőit e napon még nagyon sok időkön át! — Ugyancsak holnap üli néviinnepét egy másik közkedvelt Pali bácsi: Nagy Pál építési vállalkozó, nemkülönben Nedeczky Pál utibiztos. — Esküvő. Kührner Antal építész, Eggenhoffer József épitŐvállalkozó irodavezetője szombaton f. hó 27-dikén esküszik a kir. városi plébániatemplomban örök hűséget szép megasszonyának : Pelcxmann Ilonkának, özvegy Pelczmann Józsefné leányának. — Farsangi ebéd. Boltisár József érseki vikárius tegnap adta a márodik farsangi díszebédet, amelyre a helyőrség tisztikarának tizennyolc tagja volt hivatalos. — Rózsaszínű rovat. Fleischmann Mór helybeli kereskedő Farkasdon jegyet váltott Fischer Mariska kisasszonynyal. — Angyal kellett . . . Kicsike volt a koporsó, de tengernyi bánat fért el benne. Az elrepült angyalka alig látott még néhány tavaszt, alig tépett virágot annyit, amennyi a fehér koporsójára került... És mégis megismerte már a szenvedést. A halál hosszú, kínos szenvedésének vetett véget. Egészséges már Lujzika, mindenkorra egészséges; vigasztalja legalább ez a gondolat megtört szüleit . . . Gyászjelentése ezeket mondja: Alulírottak a maguk, valamint az öszszes rokonok nevében íájdalomtelt szívvel jelentik kedves, szeretett fiuk, illety* testvérkéjük Czinder Lujzikának folyó évi január hó 19-én éjjeli 11 órakor, élete 4-ik évében, hosszas, kinos szenvedés után történt gyászos elhunytát. A felejthetetlen kis angyalnak hült teteme folyó hó 21-én délután 3 órakor fog a kir. városi halottas házból (az esztergomi pályaudvarról) örök nyugalomra tétetni. A kérlelhetetlen halál életünk legkedvesebb virágát ragadta el! Esztergom, 1900. január 20, Áldás emlékére: Béke poraira ! Czinder Antal és neje szül. Weiser Erzsébet szülei. Czinder Erzsike, Czinder Jolánka testvérei. — Műkedvelő előadás. A szentgyörgymezei »PoIgári Olvasóköre f. hó 28-án este saját helyiségében farsangi mulatságot rendez. A táncot megelőzőleg a kör tagjai előadják a »Túri Borcsa c elmü népszínművet, a zenét a 76-ik gyalogezred zenekarának vonós része fogja szolgáltatni. Az előadás, amelynek jövedelmét az egyesületi könyvtár gyarapítására fordítják, 7 órakor kezdődik. Helyárak : ülőhely az első három sorban 1 kor. 60 fii., a többi sorokban 1 kor. 20 fii., állóhely 60 fii, — Katonatiszti hangverseny. A helyőrség tisztikara szombaton rendezte első farsangi estélyét, amely tulajdonképen hangverseny volt. A megjelent előkelő, szép közönség asztalok mellett élvezte a 76 ik gyalogezred zenekarának minden tekintetben sikerült, minden zenegourmandot kielégítő programmját. Kitűnt az örökifjú > Parasztbecsület c intermezzojának művészi, rendkívül finoman kidolgozott előadása, érdekés volt Schreiner sok zenei raffineriával kombinált nagy egyvelege s zajosan tapsolták a zenekarvezető kitűnő karmester: Schubert Nándor uj keringőjét. Éjfélfelé a kis cipellők nyugtalanul kezdettek tapogní. azért a rendezőség, amelynek élén Pauer Ferenc ezredes állott, befejezte a hangversenyt a búrbarátok szomorúságára, amennyiben így nem hallhatták Stiíter: Búr-indulóját. A hangversenyt végighallgatták: Bogisich Mihály püspök, Kittenberger István és Vezinger Károly kanonokok, Schedl Arnulf bencés házgondnok s dr. Fehér Gyula udvari káplán is. A táncban résztvettek: Alezi Gusztávné, Arlow Viktorné, Blasskovich Ida, Burány Ernő né, Bohn Gusztávné, Cselka Jánosné, Etter Gyuláné, Etter Ödönné, Garger Viktorné, Geiger Ferencné, Geiger Ilonka és Mariska, Ghyczy Franciska, Hartmann Gusztávné, Hartmann Ernesztin, Herzberg Emiiné, Marosi Ferencné, Mészáros Lajosné, Pauer Ferencné, Perényi Árpádné, Pfalcz Józsefné, Pessiak Viktorné, Petri Viktorné, Pospesch Antalné, Rapcsák Imréné, Rupprccht Henrikné, Saghy Agatha és Margit, Szecskay Antalné, Szecskay Valéria és Váraljai Sándorné. — Ügyforgalom a városházán. Menynyire megnövekedett az ügyforgalom a városházán az egyesítés óta, illusztrálja a következő statisztika, amely cáfolata ama híreszteléseknek is, hogy alig van több dolog ma Bottyán kúriájában, mint 1895 előtt volt. A polgármesteri hivatal ügyforgalma volt 1889-ben 3300,1894 ben 3711, az egyesítés után 1895-ben 5007, 1899 *b^n 6168 ügy darab. —• A tanács elintézett 1889-ben 3595 tanácsi, 934 árvás, 1894-ben 4481 tan., 431 árv. 1895-ben 6656 tan., 904 árv. és 1899-ben 9447 tan. és 2310 árv, ügy darabot. Beszélő számok t — Gróf Battyány Lajos tervezett szobrára a rendőrkapitányi hivatal gyűjtő ivén 54 korona 40 fillér folyt be. — Őrmesterek mulatsága. A helyőrség őrmesterei február hó y-én a »Koronae szállodában táncmulatságot rendeznek. E mulatságok híresek látogatottságukról s vidám hangulatukról; már most is nagy az érdeklődés iránta. — A mi gyalogjáróink. Alig emlékezünk még télre, amelyen olvasóink köréből oly nagyszámú s valóban jogosult panaszt vettünk volna a gyalogjárók tisztátlansága ellen, valamint hogy magunknak ís tudomásunk van több esetről, amelyben az el nem seprett havon, fagyos zúzmarán való elcsúszás komoly baleseteket okozott. A háziurak a legforgalmasabb utcában pl. a Budautcán a legcsekélyebb gondot sem fordítanak arra, hogy a szabályrendelet követelményeinek egyáltalán eleget tegyenek. A további veszedelmek meggátlása céljából tisztelettel kérjük a rendőrhatóságot, hogy e mulasztó háziurakkal szemben a jövőben kérhetetlen szigorasággal járjon el. — A városi tanácshoz is volna egy szavunk. Ugyanis a tanácsbeli urak, amikor a Takarékpénztár igazgatóságának kérelmére az 1899. februán hó 20-án tartott ülésben elrendelték, hogy az élénk gyalogforgalom könyebb Iebonyolittatása céljából a költségvetés XVIII. czim 77 1. tétele terhére a Zsiga-gyógyszertár és az uj takarékpénztári bérház között legkésőbb május hó i-ig egy két méter széles gyalogjáró készíttessék, maguk ís belátták, hogy e gyalogjáróra annak, aki szárnyakkal és bagariacsizmákkal nem rendelkezik, sáros, esős időben okvetlenül szüksége van s ez aránylag csekély költséget elvégre megérdemli a Takarékpénztár, amely némi áldozatot a város szépítésére mégis csak hozoti bérpalotáival. Belátták bizonyára, de feledékenyek voltak, mert a Takarékpénztár novemberi sürgetésére a november iSiki ülésből már azzal feleltek, hogy a gyalogjáró költségei az évi költségvetésben fedezetet nem találnak, de a kocsiút kövezésével egyidejűleg (immár csak:) lehetőleg elkészítik. Hol a két végzés között a következetesség és ki respektálja a tanács rendeleteit, ha maga a tanács nem teszi meg azt ? — Kérjük szépen, sétáljanak e napokban át a kijelölt útrészen és bizonyosra vesszük: mindjárt érvényt szereznek eredeti határozatuknak. — Uj Városi Virilista. A vármegye igazoló választmánya elrendelte, hogy Pór Antal kanonok a városi virilisták névjegyzékébe pótlólag felvétessék. — A szent év műemlékei varosunkban. Legutóbbi számunkban emiitettük már, hogy a katolikus vallás kilencszázados jubileumi évének emlékét a kir. városi plébánia templomban uj főoltár fogja megőrizni. Sinka Ferenc elkészült már tervével s akik eddig látták, a legnagyobb elismeréssel szólnak róla. Alapmotívumai hasonlatosak a Bazilika főoltáráéhoz de kétségtelen, hogy az eszközölt változtatások iOlytán ez oltár harmonikusabbnak, ízlésesebbnek ígérkezik, mint amilyen a mintája. Az oltár maga fehér verseci márványból, hátulsó része csiszolt haraszti kőből fog készülni. —öntés alatt van már a Bazilika fedelének két monumentális bronz szobra is; szent István és szent László király. E szobroknak is fel kell állítva lenni augusztus 15-ére. Fényképük Brutsy Gyula ur üzletében megtekinthető a annál jobban érdekelni fogják a közönséget, mert a Szent Háromságszobor mellékalakjai kisebbített másolatai lesznek e szobroknak. — Van remény reá, hogy az augusztusi ünnepségek idejéig a Jó Pásztor kápolna is felépül, s Fehér Gyula, akinek érdeme első sorban a városi műemlékek létesülése, most nagyban fáradozik azon, hogy az év emlékére gyönyörű Kálváriánk is kapjon kápolnát. Itt emiitjük meg, hogy a szakolczaiak nemrégen városunkban jártak, hogy megtekintsék kálváriánkat s annak terve szerint építsék meg a magukét. — A gazdasági bizottság a városházán tegnap délután, a tagok nagy érdeklődése mellett, ülést tartott, amelyen fontos tárgyak felett tanácskozott. Mindenekelőtt a városgazda állásának betöltése felett. A tanács az állásra a jelenlegi gazdasági gyakornokot ajánlja, mégis a polgármester által proponált gazdasági intézői ciia mellőzésével. A bizottság ragaszkodik a címhez, amelyet az állás auktoritása megkíván. A tanács továbbá véleményt kért, vájjon a közvilágítás s a vám- és helypénzszedés vezetése rábtzható-e a gazda utódjára, A bizottság az elsőt nem véleményezi, mert ahhoz a gazdasági intézőnek fizikai ideje nincs, de meg a gyúlékony világító anyagok a városmajorban nem is tarthatók, ellenben az utóbbit igen, mégis júgy, hogy az ellenőriz és a jövőben is a számvevői hivatal kötelessége legyen. — Nagy örömmel vették a polgármester indítványát a komposzttermelés behozatalára s azt javasolják, hogy annak megkezdése előtt a gazd. tanácsos s néhány bizottsági tag küldessék ki az efajta kispesti Cséry-telep tanulmányozásán, nemkülömben — a gazdasági kezelés megfigyelése végett — a csenkeí primásí uradalom trágyatelepének megtekintésére. A komposzttelep helyének kijelölését a polgármesterre, a rendőrkapitányra s a gazd. tanácsosra óhajtják bízni. — Misoga Sándor kérelmet adott be a városhoz, hogy méltányos árért — egy szőlőtelep céljaira — szán hold homokterületet adjanak el neki. A bizottság hosszabb vita után kimondotta, hogy nem ellenzi az eladást úgy, hogy a terület a sátorkői puszta mentén, a kezztölchatári káptalani szőiőtelep mellett jelöltessék ki s ára holdankint 600 koronában állapittassék meg. — A esordapásztorok bérért vonatkozólag azt ajánlják, hogy ezek minden hazajáró marha után 2 kor. 80 fii. a künnháló után 3 koronát kapjanak a s ezt a marhatulajdonosoktól, akik természetben is törleszthetik, maguk szedjék be. Minden kihajtott állat után az egész Összeg lenne fizetendő, tekintet nélkül arra, vájjon mennyi ideig járt ki az állat. — Végül a csádészedésre vonatkozólag azt javasolják, hogy ezt a szőlőtulajdonosok, minden külön engedély nélkül, de csakis sarlóval, szabadon szedhessék a gazd. tanácsos által megállapítandó és közhírré teendő három heti időtartam alatt. — Végül megjegyezzük, hogy a polgármester a bizottsághoz előadóvá Osvátk Andor allevéltárost osztotta be.