Esztergom és Vidéke, 1900

1900-07-05 / 52.szám

Iskolai értesítők. i. A főgimnázium. A főgimnázium idei értesítője Ízlésesen szecessziós címlappal ugyan, de egész szerkezetében és berendezésében a régi kipróbált, komoly mód szerint készült­Közzétevője: Hollósy Rupert, az intézet érdemes igazgatója nem engedte magát elcsábbittatni azoktól a divergáló, sem­mivel sem indokolt kísérletezésektől, amelyeket a tavalyi értesítő-irodalom már nagyobb mértékben produkált. Aki figyelmesen végiglapozza a testes füzetet, számbaveti annak adatait s mérlegeli azokat: igy is könnyen megal­kotja a legörvendetesebb következtetést, hogy nem csupán egy örvendetes mér­tékben látogatott intézet egy évi szám­szerű történetét olvasta, hanem az ada­rok prizmájáról felé ragyog az intézet ma­gas kvalitása, amelynek szinességébői ép ügy nem hiányzik a siker, mint a kellő szigor sugara s a sorok közül ékes­szóllóan beszél hozzánk az a szeretet, törekvés, ügybuzgalom és szakértelem, amelylyel az egész tanári kar feladatát szi­vén viseli és teljesiti. Ami nem lephet meg senkit; bencések által vezetett tan­intézetről lévén szó. Az értesítő elején az igazgató a tanév legnevezetesebb emlékű esemé­nyét : az immár elkészült gimnázium alapköve letételének ünnepét írja le, előbb behatóan, rigorózus adatokkal is­mertetve, felépítése előzményeit Mara­dandó értéket kölcsönöz a kötetnek az a terjedelmesebb történeti értekezés, amelyet Kovács Vidor tanár a magyar nyelvnek jogaiba való iktatásáról (1790— 1844.) írt. Az essay egész folya­mán, továbbvitelében, felépítésében, ép úgy mint stílusában határozottan meg­nyilatkozik a hivatott, komoly történet­író. Meglep az értekezésben az a haza­fias bátorság is, amelylyel a szerző nem egy helyen kényes témáját nyíltan, ha­tározottan tárgyalja. A füzet statisztikai részéből felemlít­jük, hogy az elmúlt tanévben — a ta­nári testület — a két tornatanárral együtt tizenhét tagból, illetőleg január 1 óta, amikor a betegeskedő Serédi Marcell tanár szabadságoltatott, tizenhatból állott. A rendkívüli tárgyak között szerepeltek: a francia nyelv, tanította Csapó Antonin, az ének, a gyors-irás, szabadkézi rajz ; mindhármat tanította Schedl Arnulf. A tanári könyvtár sok, becses mun­kával gazdagodott; értéke ma 38,958 korona, Az ifjúsági könyvtár 465 művel szaporodott. A természettani szerttár részére több érdekes és becses eszköz szereztetett be, igy egy ekofongraf 12 hengerrel, Foucalt-inga, Wehnelt-féle áramszaggató, egy regenerálható Rönt­gencső. Örvendetes képet nyújt az intézeti se­gítő egyesület e tanévi segélyezése, amely­nek összegét az évzáró közgyűlés alkal­mából közöltünk Most csak hozzátesszük, hogy az intézet vagyona — az idei 1485 korona 29 fillér tőkésítéssel — július i-én 32013 kor. 71 fillérre emelkedett. Az 1894/5. tanévben létesült tápintézeti alap az idén tetemes gyarapodást mutat, amelyet a harminc év előtti abituriensek találkozója eredményezett, amennyiben ez alkalommal volt tanáraik közül a her­cegprímás 2000, Fekete Tivadar 200, a volt iskolatársak 900 koronát adomá­nyoztak ; a humánus célú alap, amely vajha mielőbb felhasználható lenne s kellőképen megnövekednék, ma 7186 kor. 21 fillér. Az ifjúság, vallásos érzületének minden ünnepies alkalommal alkifejezést adott; ke­gyeletesen emlékezett meg az intézet jótevőiről is. Az egészségi állapot kielé­gítő volt, súlyos fegyelmi eset egyetlen­egy. Az ifjúság ez évben is kitűnt, ille­delmes, szép, figyelmes magaviseletével. A >Czuczor Önképzőköre az ifjúság magasabb kiképzésére és ambíciója ser­kentésére ép oly eredményes munkássá­got fejtett ki, mint állandóan, amióta dr. Bárdos Rémig szakavatott keze vezeti. Az intézetnek összesen 379 tanulója iratkozott be, vizsgálatot tett az év vé­gén 352. Ez utóbbiak közül 29 ismétlő, 323 haladó volt: katolikus vallású 290, ág. ev. 4, ev. ref. 6, izraelita 48. Ma­gyar anyanyelvű 296, német 27, tót 29. Minden tárgyból jeles osztályzatot nyertek az /. osztályban: Miklóssy Kál­mán, Salkoszky Jenő. A másodikban : Barta Aurél, Wertner Sándor. A harma­dikban : Lastovicza Győző. Az ötödikben: Grajczár József, Zvickl Pál. A hatodik­ban: Bajnok József, A hetedikben : Veres Pál. A nyolcadikban: Fekete Vincze, Mendl Jenő. Hogy az ifjúságnak általá­nosságban ma is a matematika a leg­keményebb diója, mint apáink és nagy­apáink idejében volt, eléggé tanúsítja, hogy a nyolc osztályban vagy tizenhá­rom olyan tanulót számoltunk össze, akinek minden tárgyból jelese van a mennyiségtan kivételével. Ami a vizsgálatok eredményét illeti, felsőbb osztályba felléphet 278, javitó vizsgálatot tehet 42, osztályismétlésre utasittatik 29, nem ismételhet többé 3. A legtermészetesebb számarány, A jó deákoknak s szüleiknek bizo­nyára legkedvesebb könyve a vakáció­ban ez az értesítő, de élvezettel fogat­hatja minden tanügybarát. Sextus. Fizetés rendezés a vármegyeházán. Esztergom, július 4. Megírtuk, hogy a belügyminiszter jó­váhagyta a vármegyei tisztikar fizetésé­nek 1901 évi január i-től való rendezését, aminek mértékéről azonban sok téves adat van forgalomban. Azért közöljük az alábbi hiteles kimutatást: Ez után a Kife 1894 évi 1900 évi 1O6OO bo k ^e ösz- 1901 iki ,H Az törzsfize- törzsfize- rónából 12 1 v „ ,," a — S S .. «. \i ai \ szea fizetés fizetés .Tpcrvyftt íj állás megnevezése tes tes ^/.-^ „ idén: [Jegyzet. . -5 ______ kor. fii. kor. fii. kor. fii. kor. fii. kor. fii. T~I Alispán 374O — 4344 — 525 62 4870 — 5000 — 2 1 Főjegyző 2640 — 3066 — 370 98 3440 — 4000 — 3 1 Árvaszéki elnök 2640 — 3066 — 370 98 3440 — 4000 — 5 1 Tiszti főügyész 1320 — 1534 — 185 61 1720 — 3600 — 4 2 Főszolgabíró 4400 - 5112 - 618 54 5730 — 7200 — 6 2 Árvaszéki ülnök 4400 - 5112 — 618 54|5730 - 5600 — 7 1 I-ő aljegyző 1760 — 2045 — 247 44 2295 — 2400 — 8 1 Il-od „ 1540 - 1789 — 216 46 2005 — 2200 — 9 1 Pénztárnok 2200 — 2556 — 309 27 2865 — 2800 — 10 1 Főszámvevő 2200 — 2556 — 309 27 2865 — 2800 — 11 1 Főorvos 1672 - 1942 — 234 98 2175 — 3600 — 12 1 Levéltárnok 1540 — 1789 — 216 46 2005 - 2400 — 13 1 Árvsz. nyiiv. tartó 2200 — 2556 - 309 27 2865 — 1600 - ^ffiS 14 1 „ jegyző 1540 — 1789 — 216 46 2005 — 2200 — 15 1 ' Ellenőr 1540 - 1789 — 216 46 2005 — 2200 — 16 1 Számvevő 1540 — 1789 — 216 46 2005 - 2200 ­17 2 Szolgabíró 3080 - 3578 — 432 92 4010 — 4400 ­18 1 Eszt. járási orvos 868 — 1008 60 122 04 1130 - 2200 — 19 1 Párk. „ „ 704 — 818 — 98 97 915 — 2200 — 20 2 Járási állatorvos 1780 - 2068 — 250 22 2320 - 2400 ­21 1 S. könyvvezető 1320 - 1534 - 185 61 1720 — 1800 — 22 2 Közig, gyakornok 1688 - 1961 40 237 32 2200 — 2240 — 23 1 Közp. „ 800 — 929 60 112 48 1040 — 1120 — 24 1 Alispáni iktató 1210 — 1406 — 170 12 1575 — 1800 — . 25 1 kiadó 1210 — 1406 - 170 12 1575 - 1800 ­26 1 Árvaszéki iktató 1210 — 1406 — 170 12 1575 — 1800 — 27 -1 „ irattáros 1210 - 1406 - 170 12 1575 — 1800 ­28 1 Eszterg. jár. iktató 1172 — 1362 — 164 80 1575 — 1400 — 29 1 Közp. irattáros 1000 — 1162 - 140 60 1300 — 1600 — 30 4 írnok 4000 - 4648 — 659 20 5220 — 5600 ­31 3 Járási Írnok 2820 — 3276 60 396 45 3675 — 3800 — muzsla t kb°° kor * 32 1 Főispáni díjnok 1000 — 1162 — 140 60 1305 — 1200 — 33 5 Díjnok 4220 — 4903 60 593 30 5500 — 5000 ­34 1 Kapus 704 — 818 — 98 97 920 — 840 — 35 1 Lovashajdu 562 — 653 — 79 01 735 — 720 — 36 1 Gyorsnyomdász 608 — 706 40 85 47 795 — 840 — 37 7 Hivatalszolga 4158 - 4831 40 589 68 5460 — 5040 — 38 3 Tiszti legény 1266 — 1471 20 178 35 1650 — 1500 — 39 2 „ legény szbirói 560 — 650 80 78 74 730 — 1000 — 40 2 Házi szolga 936 - 1087 60 131 60 1220 — 1100 — Összesen: | 74958 J—j 87088 20 j — |— 97690 107000 mely egymással szemben feküdt s a kertjeik kerítése mögül beszélgettek össze és kacagtak egymásra s vetettek csókokat egymás felé. Jaj lett volna a férfinak, a ki e pillanatban az utcán kö­zöttük elhalad. A szőke és a barna csók jától találva, mintegy villámtól sújtva roskadt volna össze, vagy jobban mondva attól a két ellentétes villamos áramtól halt volna meg, mely a boldogtalan te­remtés testében találkozott. Nerina és Bianka a női szépség két pólusát képviselték s mikor karonfogva sétálgattak, ép ugy meggyötörték a fér­fiak szivét, mint zavarba hozták ítélő képességüket. Mindenki szeretett volna e két pólus közé férkőzni, * A két leánynak ez a futólagos körvo­nalozása elegendő lesz, hogy Palinak hirtelen támadt kettős szerelmét meg­magyarázza, ha igazolására nem szol­gálhat is. A templom meletti találkozásra kö­vetkező éjszaka rá nézve a rettenetes és egyszersmind édes álmok pokoli zűr­zavara volt. Majd ugy érezte, mintha Bianka szelíd, puha kacsói simogatnák, majd mintha Nerina forró kezei a haját tépnék; majd egyiknek a testét látta a másiknak a fejével, majd csak egy testet látott mind a két leány fejével; majd csábító, majd rettenetes kísértete­ket, melyek öröm és kin között hol ide, hol óda ragadták. Pali másnap reggel és este elsétált | azon az uton, mely a két leányka ottho- j nát egymástól elválasztotta s nem né-i zett se jobbra, se balra, hogy ha lehet eldöntse : melyik iránt érez igazabb von­zalmat. A leányok is mind a ketten belesze­rettek Paliba, mert csinos, derék fiu volt s a legvagyonosabb legény a faluban. Mint jó barátnők, elmondták egymás­nak, mennyire szerelmesek, s meges­küdtek, hogy mindig örökké szeretni lógják egymást, bármit hozzon is a jó szerencse. Pali valahányszor elment házuk előtt, mindig láthatta a két leányt, csakhogy még Nerina a kerítés mellett állva nyil-j tan tekintett ki rá, addig a félénkebb' Bianka rendesen a házuk ablaka mellé húzódott. Két hónap óta legalább kétszer látta Pali naponként a két leányt, látta őket a templomban s a mezőn sétálva, de a két hónap eltelte után se volt okosabb, még mindig nem tudta, hogy melyiket szereti jobban. Egy reggel azzal az erős elhatározással indult útnak, hogy Neriná­nak bevallja szerelmét, de mikor elment előttük s meglátta Bianka angyal arcát, a mint az ablakból rátekintett, elhatá­rozta, hogy vele fog beszélni s meg­kéreti. (Vége köv.) Máté Pál. "T__J I L_) L__ I L_^ mCl I .EV I I rS • Esztergom, július 4. A kilencszázados ünnep. Dr. Walter Gyula primási irodaígaz­gató, apátkanonok, akinek kezében mind­jobban Összefutnak az augusztusi ünnep­napok rendezésének szálai, immár haza­érkezett Balatonfüredről a teljesen kész programmal, amelyet jövő számunkban köziünk. Most csak felemiitjük, hogy a_ ünnep­ség aug. 14-én d. u. 2 órakor mozsárlö­vésekkel veszi kezdetét. 3 órakor ünnepi nagy vespera lesz a íőszékesegyházban, amelyet Császka György kalocsai érsek mond. 4 órakor következik a Szenthá­romság szobor benedikálása, amelyet Rimely Károly besztercebányai püspök, városunk fia végez. Este íél óráig zugnak az összes harangok. Majd toronyzene, kivilágítás, végül zenés takarodó. Tizenötödikén reggel ébresztő ; fél 7 órakor mise az összes templomokban, magyar szent beszéd a kir. városi, né­met a vízivárosi, tót a ferenciek temp­lomában. A menet s a kocsik a Szé­chenyi-térről vonulnak fel a vár felé a Leitgeb-sarokig, ahol a kocsik a pri­mási palota elé hajtatnak, a nép bevárja a knesimenetet. Az ünnepi istentisztele­tet a várban a hercegprímás mondja, a beszédet Rimely püspök. Ugyanez idő­ben a Bazilika előtt felállítandó sátor­ban tábori mise lesz, utána beszéd azok számára, akik be nem férnek a templomba. Déli fél 12 órakor városi díszközgyűlés. Déli 2 órakor díszebéd a hercegprímásnál. Dr. Walter Gyula ma délelőtt érte­kezletre hivta össze a helyi tantestület tagjait, akik közül harmincan jelentek meg. Az értekezlet célja volt, megbe­szélni a módokat, amelyekkel az augusz­tus 15-én reggel érkező kat. tanítókat fo­gadják. Az elnök jelentése szerint, 5—600 tanitó érkezik külön hajón, vagy vona­ton. Az értekezlet egyhangú lelkesedés­sel vállalkozott ünnepi fogadásukra és kalauzolásukra. Egyelőre csak a fogadás és programm általános keretét állapítot­ták meg, a részleteket a kisebb bizott­ságra biztak, amelybe dr. Fehér Gyula elnöklete alatt beválasztattak: Oberth Ágoston jegyző, Obermayer György, Guzsvenitz Vilmos és Számord Ignác igazgató-tanárok, dr. Csajka Ernő, Nagy

Next

/
Thumbnails
Contents