Esztergom és Vidéke, 1900

1900-06-28 / 50.szám

2 géppel és külön mászógyakorlatok vezényszóra. A legénység ügyesen és teljes tudással működött s ) ülönösen a mászógyakorlatok méltó feltűnést keltet­tek. Midőn teljesen szét voltak a tűzoltók és szerelvényeik forgácsolva, a parancs­nok tüzet jeleztetett. A felszerelés csend­ben és gyorsan történt s a tüzo tók teljes készültséggel elvonultak. Midőn a Frank gyár előtt vágtattak, a parancs­nok helybeli tüz támadást fúvatott a kürtössel, mire az elvonult csapatok megfordultak s rendes tüztámadást in­téztek a szertár ellen. Az első számú gép a III ik emeletről 2 x j % perc, a Il-ik számú gép a háztetején 2 perc alatt víz­zel dolgozott s az oltást hatalmasan végezte. A tűzoltók jól képzetteknek bi­zonyultak és feladatukat gyorsan és né­mán oldták meg. A vidéki testületek a gyakorlatról dicsérőleg nyilatkoztak és gratuláltak az eredményhez. A gyakorlatot követte a 15,10 és 5 éves szolgálati érmek kiosztása, melylyei az orsz. tüzöltő szövetség tüntette ki felterjesz­tés utján az arra jogosultakat. 15 éves érmet 9 en, 10 éveset 3 an, 5 évest 7 en kaptak ; az érmeket Rogrün Ede lelke­sítő beszéd kíséretében tűzte fel a ki­tüntetettek mellére. Ezután fénykép felvétel volt, kizárólag a tűzoltó testületekkel. Az ünnepség hivatalos része igy véget érvén, a vendégek egy része eltávozott, egy része ott maradt a kerti mulat­ságra. Az esztergomi testületek képvi­selői elbúcsúzván, az összes tűzoltóság zene mellett kisérte őket a párkányi hídfőig, hol tisztelgések után szívélyesen elbúcsúztak, ugyanígy a muzslai tűzoltók csapatja is. Az est. Este 8 órakor a Polgár féle kert he­lyiségben sikerült táncmulatság tartatott, melyen számos vendég vett részt. Sajná­latunkra, zászló anyánkat távol mara­dásra késztette a rosszullét s az egész nap kiállott fáradság. A mulatság reggel ért végett; egész végígj élvezetes és kedélyes volt. Igy mult el felettünk a nevezetes és emlékezetes vap. Nem hagyhatom em­lítés nélküf hogy a testületnek jól esett a magas vendégek megjelenése s hogy a főispán, alispán, főjegyző és főbiró valamint Esztergom polgármestere meg­jelenésükkel emelték az ünnepély fé­nyét és méltóságát s megmutatták ér­deklődésüket és rokonszenvüket közsé­günk, illetve testületünk iránt. Kérjük hálás köszönetünknek kifejezést adni s annak, hogy szép emlékünk marad az ünnepély diszének emelése. A zászlóanya kedvességével minden­kit elbájolt s szebbet, méltó­ságteljesebbet soha sem találtunk volna s büszkék vagyunk és leszünk örökké rá — zászlóanyánkra. A rendezőség Ivanits Gyula, parancsnok­kal az élén, kit hathatósan támogatott Renner Géza s Hegedűs Gyula mindenben helyes beosztással élt, pontos és előre gondos volt mindenben, s zavarok sehol sem kelet­keztek s az ünnepély mindvégig nyugodt és lélekemelőén szép lefolyású volt. Szolgálati érmek. A kiosztott szolgálati érmek három­félék voltak, a 15 — 10 5 évi szolgá­lat szerint. Az első ezüst, közepén arany körrel, a második ezüst, a harmadik bronz. Egyik oldalon a felirat: Szolgálati érem. Alapíttatott: 1884. A másik oldalon a szolgálati évek száma római chifferrel s >Magyar Orszá­gos Tűzoltó Szövetség* felirat. Mind a két oldalon tüzoltójelvények. Ily szolgálati éremmel lettek feldíszítve : Tizenöt éves éremmel: Krizsán Vince, Jávorka Antal, Szalma János, ifj. Krizsán István, Kovács István, Dorna Vince, Hrabóvszky Gábor, Németh Imre, Szalma Vince. Tiz éves éremmel: Nemes Fló­rián, Szlávik István, Németh József, Öt éves éremmel: Horváth Sándor, Barti István, Németh Gyula, Hackel Vince, Fezek Sándor, Szántai János, Lelóczky András. Riporter. UHU il h^iT^iZE^Zw Esztergom, június 27. A c stozzai emléknap. A 76-ik ^yalogezred fenállása óta leg­diadalmasabb fegyvertényét: a custozzai nagy ütközet évfordulóját ez évben is megünnepelte. Az ünnepség szombat délután kezdő­dött künn a lövöldében diszlövészettel, amelyről zeneszó mellett tért haza az ezred. Fél kilenc órakor az ezred zene­kara lampionos menettel vonult az ezre­des, a főispán s gróf Csáky Károly püs­pök lakása elé s mind három helyen szép szerenádot adott. Vasárnap reggel hat órakor pedig ébresztő zenével járta be a várost. A főszékesegyház rendes istentisztele­tének befejeztével, délelőtt IO órakor volt a vár piateauján a tábori mise, amelyet e célra Ízlésesen dekorált sátorban dr. Fehér Gyula udvari káplán mondott s nagy közönség hallgatott végig. A mi­séhez az egész ezred díszben, tölgyleve­les csákóval vonult fel. A defilé után Rupprecht Henrik ezredparancsnok ma gyar és német nyelven lelkesítő, szép beszédet intézett a katovasághoz. A ma­gyar beszéd következőképen hangzott: Katonák ! A szent mise áldozat, a melyet né­hány perc előtt halk imával követte­tek, elődjeitek emlékének szólt, a kik 34 évvel ezelőtt Custoxza véres me­zein ezredetek soraiban tűzkeresztség­ben részesültek és ezredünk vitéz hír­nevét megalapították. Örökké tartson közöttünk azon hő­sök dicsőségének emléke, kik zászlón­kat 1866 június 24-én a küzdelembe és a dicső diadalra követték, — kik ezen lobogó alatt hősi halált leltek. Diadalkoszoruzottan, díszítve az első babérgalyakkal, adták át nektek elődjeitek zászlótokat, a katona eme szent Palladiunát, szeplŐtlenül adjá­tok tovább utódjaitoknak, ujabb babé­rokat szerezve reá, ha egykor a kö­telesség komoly tettekre szólít. A hol zászlótok lobog, oda hív becsületetek ; hív hadurunk, hazánk véres küzde­lembe : ott győznötök, vagy halnotok kell. Itt a szabad ég alatt, Istennel szem­ben a hol az urak ura reátok letekint,.j a legnemesebb lelkesültség érzelmei-} tői áthatva, fogadjátok meg, hogy úgy; fogtok harcolni és küzdeni, mint előd-! jeitek, hogy legyőzhetlenné legyetek, I mint ők. Jelszavatok pedig legyen: Mindenkor győztesen, mint Custoz­zánál, császár és királytokért, közös hazánkért és becsületetekért. A díszebéd déli egy órakor kezdődött. A helyőrség tisztikarán kivül résztvettek benne : gróf Csáky Károly püspök, Krup­lanicz Kálmán főispán, Andrássy János alispán, Magos Sándor kir. ítélőtáblai biró és Eitner Elemér Ákos sekrestye­igazgató, aki a délelőtti ünnepség egy házi részét előkészítette és rendezte. A lakoma folyamán az ezredparancsnok a j királyt éltette, gróf Csáky püspök a had­sereget s annak részét: a 76-ik gyalog­ezredet, Andrássy alispán a katonaság s a polgárság jó egyetértésére ürített po­harat, amig Marék százados a jelenvolt cívil vendégeket éltette. A napi programm a szigeti tennispá­lyán kedélyes tennispartival és tánccal fejeződött be, amely a lampionokkal és fáklyákkal megvilágított groundon festői képet nyújtott. —er. Tízéves találkozó. Azok az ifjak, akik a helybeli főgim­náziumban az 1889—90. tanévben végez­ték a nyolcadik osztályt s érettségi vizs­gát tettek, a jövő hó folyamán rendezik városunkban tízéves találkozójokat, ame­lyet annak idején a következő érdekes dokumentummal határoztak el *. Mí alulírottak az esztergomi főgy. VIII. osztályának 1889/90. évi tanulói, azon szívélyes viszonyt, mely az iskola falai között öntudatlanul szövődött közöttünk, öntudatosan fenn akarván tartani az élet­ben is, midőn a sors »széles padokkait fog szét választani bennünket, szövetsé­get körünk. Ennek értelmében ünnepé­lyesen ígérjük és szavunkra fogadjuk, hogy az életben egymás érdekeit tőlünk telhetőleg támogatjuk, egymásban min­denkor — még, ha a gondviselés egyi­ket-másikat magasabbra vezetendi is — egykori iskolatársat látunk; és ha vélet­lenül mint különböző, sőt esetleg mint ellenkező eszmék harcosai találkoznánk, még a legelkeseredettebb harcban sem feledkezünk meg barátságunkról, mely majd nem engedi, hogy az elvek és esz­mék harcába belevigyük a személyeske­dést. ígérjük, hogy szeretni és becsülni fog­juk egymást, mint olyanok, kik vetél­kedve igyekszünk szeretni hazánkat, kik a magyar állam hasznos polgárai, a szép és jó harcosai, az igaz műveltség és ha­ladás fáklyavivői akarunk lenni. Ezen fogadásunk emlékére és annak megerősítésére ünnepélyesen kötelezzük magunkat, hogy egy évtized múlva, azaz az 1900. év július havának i-ső szerdá­ján d. e. 9 órakor a » Fürdő* vendéglő­ben Esztergomban egymás viszontlátá­sára összejövünk ; onnan testületileg a bazilikába vonulunk, hol iy a netalán el­hunyt társakért sz. misét, az élőkért pe­dig ünnepélyes hálaadást fog mondani két paptársunk. Az állandó összeköttetést a szövetség tagjai között megválasztott két titkárunk tartja fönn, kik az összejövetelre a ta­gokat annak idején egy hónappal előbb 5 legelterjedettebb fővárosi és a helyi lapban figyelmeztetik. Isten v lünk. Esztergom, 1890. május 14. A volt abituriensek a következők: Alapi Gyula Komárom város számve­vője, Milch Dezső földbirtokos, Kovács L. Zoltán kír. adótiszt, Hubert Béla cs. és kir. főhadnagy, Glöckner Samu orvos, Sztaniek Géza kir. adótiszt, Horváth Dezső földbirtokos, Szabó Tivadar a ko­máromi kir. törvényszék tanácsjegyzője, Dávid József cisztercita (tanár), Witten­berg Dezső, a »Pesti Napló* s. szerkesz­tője, Haugh Béla főgimnáziumi tanár. (Szegszárd), Pisuth Kálmán várm. al­jegyző, Hunyetz Károly csendőrhadnagy, Sebeszta Hugó premontrei tanár, Fusz János káplán, Misik Károly káplán, Czen­ner Jenő, a kassa-oderbergí v. mérnöke, Kryvald Ottó h. tanár, Kaján Endre káp­lán, Takács Béla, a szerencsi cukorgyár ellenőre, Rott Nándor helybeli szemi­náriumi praefectus, Sáfár József káplán, Valnitsek Béla tanár, Szemlér Ferencz fógim. tanár (Maros-Vásárhely), Teosz Elemér meghalt, Zubriczky Aladár sze­mináriumi praefectus, Izsóf Alajos tanár, Apoller Béla meghalt, Gyulai Sándor jegyző (Nagy-Kovácsi). A találkozás július hó 4. én lesz, július hó 3-án este a »Fürdő* vendéglőben va­csorás összejövetel előzi meg. Tornavizsga. A helybeli főgimnázium tornázó ifjú­sága f. hó 25-én d. e. fél 9-től fél 12-ig a Saskert kevésbé tágas területén torna­ünnepséget tartott, melyen az intézeti igazgató a tanártestület élén megjelent. A tornázó ifjúság által meghívott szü­lők sem hiányoztak az ünnepségről, ha­bár a nyilvánosság nem lett kimondva, mindazonáltal örült a tanártestestület, hogy az érdeklődés külön felhívás nélkül szépen megnyilatkozott. Mind a hét osztály külön- külön arcvo­nalba lőn felállítva, s az ünnep Schedl Arnulf tanár vezetése mellett a »Szózat« eléneklésével kezdődött. Ezt követte az alsó 4 osztály kígyóvonulása, majd osz­tályonkint 4-es oszlopba fejlődve, csukló­és tagszabadgyakorlatok ütemszerüsége kötötte le a figyelmet. Az I. II. osztály a verseny mászásban, a ÜL IV. osztály ver­seny bakugrásban mutatta meg ügyes­ségét dicséretére kitűnő tanárának Gyarmathy Józsefnek. A versenymászás­ban győztes lett Matancsevics I. tanuló, a verseny bakugrásban többIII. és IV. o. ta­nuló érte el a legmagasabb fokot, s igy az, egyforma győzelemben 15-en osztoztak. Ezután az V. VI. VII. egyesitett osztá­lyok tornagyakorlatai következtek, melyet Obert Ágoston intézeti tornatanár kitű­nően vezényelt. Az ifjúság tetszetős cso­portgyakorlataival kedvező benyomást keltett, majd a verseny- és tetszésszerinti szergyakorlatokban tüntették ki magu­kat az ifjak, amit a jelenvolt tanárikar és a közönség elismerő tapsokkal jutal­mazott. A rúdugrásban Vasári VII. és Mattyasovszky VI. oszt. tanulók érték el a legnagyobb rekordot. Távolság ug­rásban többen tüntették ki magukat, mi­dőn 6 méterig fokozták ugrásuk távol­ságát. Nyujtós korláton Vasári, Brenner, Re­viczky stö-ben virtuozitással állták meg helyüket. Közkívánatra befejezőül elővé­tetett az alsó 4 osztály egyenruhásainak kötélhúzás! versenye, melynél a közön­ség az erőkifejtés különböző változataiban kiválóan gyönyörködött. Az ünnepségeta >Hymnusz« eléneklésé­vel zárták be s az ifjúság katonás elvo­nulással — a tanári kar előtt — távo­zott a hely színéről. Egy jelenvolt. Tanképesitő vizsgálatok. A tanitóképesitő vizsgálatok a kír. ér­seki tanítóképzőben befejeződtek. Össze­sen jelentkezett 39 jelölt. Ebből 25 az intézet rendes növendéke volt, 10 jelölt részint mint magántanuló végezte az év­folyamokat, részint már régebben vizs­gázott és végezte az intézetet, ezenkí­vül 4 nőjelöltis volt. A jelentkezettek kőiül 38 sikerrel ál­lotta ki az írásbeli vizsgálatokat, egy je­lölt 1 évre visszautasittatott. A szóbeli vizsgálaton 3 hóra visszautasíttatott 6 jelölt. Kitűnő oklevelet nyertek : Farnady István, Hrivnyák László, Kynczell Béla, Ölveczky Pál, Pervolf József, Pethes Ma­riska, Jeleset: Bohón Erzsébet, Estéli András, Kicsindy Kálmán, Lakner József, Lerner Sándor, Marton István, Matulay Ferencz, Slezák József, Szlovák István. } Jót: Fray Oszkár, Huszár Géza, Janovics Anna, Kis-Szölgyémi Péter, Kottra Re­zső, Lechner Gyula, Lengyel Gyula, Nó­vák Ferencz, Nóvák Vilma, Pechó Jó­zsef, Prokopiusz Nándor, Rausz István, Ríchter Vilmos. Elégségeset: Mészáros Ferencz, Prudovics Ödön, Répásy Sán­dor, Títtel Bertalan. A kitűnően végzett hat jelölt közül, az egy nő kivételével, mind a2 öt az intézet rendes növendéke volt. Az eredmény kihirdetésekor úgy az érseki biztos, mint a kir. tanfelügyelő buzdító, lelkes beszédet intéztek a vég­zett ifjakhoz, felhíva őket különösen a hazafias, vallásos nevelés fejlesztésére. Elismeréssel nyilatkoztak a tapasztalt eredményről, kiemelve az igazgató s az intézet tanártestületének szakavatott, je­les mőködését, mint amely a szép sikert biztosította. Végül Vargyas kir. tanfel­| ügyelő az intézet jótevőjéről s kegyes fontartójáról emlékezett meg, s figyel­meztette a jelölteket a köteles hálára, melylyei Ö Érainenciája, a hercegprimás iránt tartoznak. Lelkes éljen, az utolsó Isten hozzád hangzott el az intézet falai között, s bi­zonyára boldogan távoztak a fárasztó munka után távoli otthonukba. Vargyas kir. tanfelügyelő különben nem mint miniszteri biztos volt jelen, hanem mint kir. tanfelügyelő, hivatalból képviselte a kormányt. Egyházmegyei részről Kittenberger István kanonok mint érseki biztos vezette az összes vizsgála­tokat. — Személyi hírek. Vargyas Endre kir. tan ácsos, tanfelügyelő, hosszabb tar­tózkodásra Budapestre utazott!—Szlabba Emil dörögni s. lelkész egészségi szem­pontból 6 heti szabadságra felső ausztriai Halbach fürdőbe utazott Ezen idő alatt Szabó Gyula fővárosi hitoktató, volt dorogi s. lelkész helyettesíti, ki a do­roghiaknak mindenkor kedvelt vendége. —- Az Új Váci püspök székvárosába való bevonulásának napját augusztus hó 5-iké­ben állapította meg. A mult héten, nő­vére gróf Schaffgotsch Herbertné társa­ságában néhány napig incogníto Vácott időzött. — Templom szentelés. A kir. városi plébánia templom pénteki felszentelésé­nek programmja a következő: í.Aszen­telést megelőző napon az oltárban elhe­lyezendő ereklyék a templom éjszaki ol­dalán levő mellékhelyiségben elhelyez* tétnek. 2. A szertartás 29-én reggel 7 órakor veszi kezdetét. A felszentelést vé­gező váci püspök, a papság és a nép kivonul a templomból és a szertartás első része a templom 3 szőri megkerü­lésével a templomon kivül folyik le. A püspök és a papság később bevonul a templomba, a nép azonban egy darabig még künn marad; majd később az is bebocsáttatík és előbb a templom, majd az oltár felszentelése történik. A szente­lés végeztével mise tartatik az ujon felszentelt oltáron.

Next

/
Thumbnails
Contents