Esztergom és Vidéke, 1900

1900-06-28 / 50.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. M«Ö

elei

>ík Vasárnap és csütörtökön. Felelős a szerkesztésért: Szerkesztőség és kiadóhivatal: L \ , I MÜNKÁGSY KÁLMÁN- (hoTaakózIraCok.elffflxatésak.iiyllttorek és hirdetések Uldondök) ELŐFIZETÉSI ARAK : ' Fá

é

évre

V- ~~ - ~~ - ~ ~~ X

\ koí" - fii* Laptulajdonos kiadókért: Széctjeqyi-tér, 330. SZáTr\ + Ne^edUe ^^^.^•^-•L DR' PROKOPP GYULA- Kéziratot nem adunk vissza, i-^A jegyzői tanfolyam. Esztergom, június 26. A képviselőház immár elfogadta a községi jegyzői tanfolyamról való törvényjavaslatot. A felszólalók valamennyien elismerték, hogy ez a törvényjavaslat nagy haladást jelent közigazgatásunk megjavításának utján. Széli Kálmán különösen hangsúlyozta annak fontosságát és nagy értékét. Az adminisztráció javítása érdekében, egyhamarjában nem történt olyan fontos intézkedés, mint a minőt ezen törvényjavaslat tartalmaz, a mely azt célozza, hogy az adminisztráció legbonyolultabb, leginkább túlterhelt szövevényes és majdnem legfontosabb részében, abban a részében, a mely az utolsó tagozatban, az utolsó fórumban a községi és állami adminisztráció közvetítésével foglalkozik, szakképzett egyének neveléséről és kiképzéséről gondoskodjunk. Első föltétele minden javításnak egy intézmény körében az, hogy arravaló egyének birtokába jussunk, hiszen egy intézményt, bármily tökéletes legyen is az, vezetése, kezelésének szelleme teszi jóvá, vagy roszzá, mert legnagyobb részben azon szellem mikéntjétől függ üdvös, vagy kevéssé üdvös hatása annak az intézménynek. És ezért csak köszönettel tartozunk a t. képviselőháznak, hogy ezen javaslatot ily fogadtatásban részesítette. E javaslat nem prejudikál az adminisztráció reformjának semmi irányban. Bármely irányban történjék az a reform, akár az államosítás irányában, mely nem zárja ki az önkormányzat bizonyos mértékének fentartását, akár bármely más irányban ; ily orgánumokra a községi adminisztráció szervezetében föltétlenül szükség van. Maga ez a javaslat is, elvileg véve, tulajdonképpen rendeleti útra tartozott volna \ hiszen egy tanintézetnek, tanfolyamnak felállítása rendszerint budgetszerüleg szokott történni, természetesen nem a törvényhozás tudta és hozzájárulása nélkül, hanem a budgetbe szoktak felvenni az ily intézeteket és a Ház a költségvetés tárgyalásánál vitatja meg és ellenőrzi azokat és állapítja meg a költségeket. Széli csak azért terjesztette be a törvényjavaslatot, hogy a törvényhozás ily módon mintegy szolemnis hozzájárulással adja meg a szankciót az adminisztráció javítására irányuló törekvések az első lépésére. Azért adta be e törvényjavaslatot mert azt óhajtotta, hogy már az idén, szeptember hóban, lehetőleg már berendezhesse és megnyithassa a tanfolyamot, minthogy sürgősnek tartja a dolgot és erre természetesen törvény kell. A kibocsátadó rendeletnek a tantervre vonatkozó része ez : Az első félévben i. a tételes magyar közjog általános ismertetése, különösen az ország alkotmányára, a képviselők névjegyzékének összeállítására és a képviselőválasztási eljárásra, az állampolgárságra, az állampolgárok közjogi viszonyaira, a közigazgatási, birói, pénzügyi és katonai hatóságok beosztására és általános hatáskörére való tekintettel. 2. Közigazgatási jog általában, a belügyi igazgatás részletesen, törvényhatósági és községi törvénynek, valamint az árva és gyámhatóságnak gyakorlása, az állami anyakönyvek vezetésével és a házasságkötésnél való eljárással kapcsolatos Összes teendők, közigazgatási bíráskodás a közegészség és építészet, a cselédszegény-, betegápolási- és lelencügy, tüz- és közrendészet-, toloncügy, csendőrség tekintetében fennálló törvények és szabályrendeletekből a községi elöljárókat illető határ ozmány oknak megfelelő ismertetése. 3. (Vallás- és közigazgatási igazgatás) a külömböző felekezetek egyházi szervezete és egyházi hatóságok, közhitelességü felekezeti anyakönyvek, egyházi szolgáltatások, kegyúri jog, egyházi adó párbér, népiskolai, óvodai oktatás, iskolai adó, az országos tanítói nyugdíj és gyámintézet ügye. 4. Büntetőjog elemei, tételes büntető törvényünk általános része. A bűnvádi perrendtartás és a fontosabb eljárási szabályok megfelelő ismertetése. 5. A magyar magánjog, községi bíráskodás, kézbesítési ügy, telekkönyvi rendtartás, örökösködési polgári, pörös és végrehajtási eljárás, csőd, váltó és kereskedelmi jogból a legszükségesebb tudnivaló ismertetése. 6. Kizárólag semináriumszerü oktatás és gyakorlatok. II. félév. 1. Pénzügyigazgatás, a pénzügytan elemei, az egyenes és közvetett adók, hadmentességi dij, bélyeg- és illetékek, egyedáruság, italmérési jog, közadók kezelése, per summos apices. 2. Közgazdasági igazgatás, mezőgazdasági és mezőrendőrség, munkásügy, erdőrendészet, állategészségügy, vadászat halászat, méhészet, vizjog és vízrendészeti iparügy, házalókereskedés, közutak és utrendészet stb. vonatkozó dolgok. 3. Katonai ügyigazgatás a véderőről, a honvédségről és népfölkelésről, a katonai beszáilásolásról, a lószükségletnek mozgósítás esetén való fedezéséről stb. fennálló fontosabb határozmányok. 4. államszámviteltan elmei, vármegyei és községi számvitel, háztartás és pénzkezelés. 5. Községi ügyvitel. Ezek volnának a második félév tantárgyai. Mindazon dolgok, amelyeknek gyakorlati ismerete az illetőknek szükséges, benfoglaltatnak a tantervben. Már most nem arról van szó, hogy mindazon matériák ugy adassanak elő, mint ahogy azok előadatnak egy magasabb tanintézetben, akadémiában, hanem a tanerőben, a gyakorlati életből veendők a gyakorlati közigazgatással foglalkozók köréből: alispánokból, főszolgabirákból stb. és itt-ott tanárokból s a tanerők arra fognak utasíttatni és arra lesz gond és őrködődés, hogy ezeket a dolgokat alaposan oktassák. Memor. II Pülay-bankett. Esztergom, június 25. Az esztergomi ügyvédi és birói kar által Pulay Géza komáromi kir. törvényszéki elnök és kúriai biró tiszteletére rendezett vasárnap-esti bankett egyike volt a legfényesebben sikerülteknek. Ritkán jön össze olyan illusztris társaság, mint milyen a Fürdőben volt együtt vasárnap este. A kerthelyiség födött szaletlijében a Schleiífer-i Ízléssel eszközölt 36 téritek mellett foglaltak helyet: Pulay Géza kúriai biró, Magos Sándor kir. Ítélőtáblai biró, dr. Hulényi Győző és Frey Ferenc országgyűlési képviselők, Vimmer Imre polgármester, Heya Tivadar kir. tanácsos, ügyvéd, Reviczky Károly földbirtokos, volt orszgy. képv., Környei Imre esztergomi és dr. Gönczy Gyula muzslai járásbirók, Gergely József, Körmendy Mihály, Lipschitz József és Szentimrey Lajos kir. aljárásbirók, dr. F'óldváry István, dr. Goldner Fülöp, dr. Weisz Sándor, dr. Burián János, dr. Wtpplinger Ödön, dr. Prokopp Gyula, Meszéna Kálmán, Szecskay Kornél, dr. Horn Károly, Pongrácz Zsigmond, dr, Kircz Oszkár, Magurányi József, dr. Helcz Antal esztergomi és Katinszky Lipót muszlai ügyvédek, Kelemen Béla, dr. Kabina Sándor, dr. Áldori Viktor ügyvédjelöltek, dr. Szlávy Elemér jbirósági, Thuránszky Lajos vármegyei aljegyzők, Csákány Sándor joggyakornok, Clementis Zsigmond és Sümegi Jenő telekkönyvvezetők. A menü volt: Viza tartárral. i& Vesepecsenye Pálfi-módra. Cseresnye szeletke. Stíriai jérce. Kacsa. Saláta. Gyümölcs. Sajt. Borok : Chadeau Koditek. Az első tósztot dr. Földváry István városi főügyész mondotta az ünnepeltre. Az igaz meggyőződés hangján emiitette Pulay Géza nagy érdemeit, mondván, hogy az érdem alulról korábban észrevétetik, mi^t felülről. Annál nagyobb az esztergomi ügyvédeknek és bíráknak öröme, mert az ünnepeltnek bokros érdemei már felülről is megkapták a régen megérdemelt méltánylást. Pali tust hozott rá, összecsendültek a poharak s egy akaratból eredő hatalmat »éljen* töltötte be a levegő-eget. Ezután általános csendben s egy jóságos arcú patriáta: az ünnepelt emelkedett fel ét igy kezdé beszédjét: »1867-ig én is ügyvéd voltam* és elmondta aztán, hogy 14—íjj év óta jár Esztergomba s ezen hosszú idő alatt azt tapasztalta, hogy az esztergomi ügyvédi és birói kar jó viszony| ban van egymással és ő a vezetése alatti íjbiróság nagyon eredményes müködésé' sének okát ezen egymást támogató jó j viszonyban látja. Eltette az esztergomi i ügyvédi és birói kart. Ezután dr. Horn Károly ügyvéd éltette Magos Sándor kir. itélő táblai birót és biró társait, kiemelvén, hogy a táblabíró, mint a járásbíróság vezetője, egyesíti magában mindazon feltételeket, melyek a jó vezetéshez szükségesek. Szikla szilárd jellem, erős akarat, kiváló szaktudás, homálytalan erkölcs. Kiemelvén, hogy a vezetése alatt álló bírák, mintegy összeválogatott kiváló munkaerők, igy állván a dolgok — úgymond — nem csoda, ha az esztergomi kir.jbiróság az ország bármely járásbíróságával szemben kiállja a versenyt. Ekkor dr. Kabina Sándor ügyvédjelölt — aki a társas estebéd intézésének nehéz szerepével bizatott meg — felolvasta a következő táviratot: >Nyitra június 24. Bankett rendezőbizottság dr. Kabina Sándor Fürdő szálloda Esztergom. Á távolban is üri-