Esztergom és Vidéke, 1900
1900-05-06 / 35.szám
gyermekével, hogy van ám mód, van miből rugdalóznia, hencegnie, s ha csákugyan így tesz a gyermek — elnézésre, sőt tetszésre talál a szülők részéről, akkor ne bámuljuk a helyzet rosszaságát és ne kritizáljuk a tanárok nevelési irányát. — Hanem vádoljuk a roszra hajló gyermekeknek elnéző szülőit. Gyarmathi József. H jegyző egylet közgyűlése. Esztergom, május 5. Csütörtökön délelőtt tartotta meg az »Esztergommegyei községi és körjegyzők egyesülete* folyó évi rendes tavaszi közgyűlését a vármegye székháza nagytermében. Ha ugyan közgyűlésnek mondható annak az egynéhány községi jegyzőnek tanácskozása, a kik a harmincegy jegyző közül megjelentek. Kényelmetlen dolog saját mirevalóságunkról és mire nem valóságunkról irni, de ez alkalommal, sajnos, az utóbbit nem hagyhatom szó nélkül. Az esztergomi járás jegyzői kara valósággal tüntetett távollétével, mintha nem is léteznék. Avagy már saját ügyeinkkel sem törődünk ? Az esztergomi járás jegyzőinek sorsa s jóléte oly fokú, hogy keleti kényelmükben nem jut eszükbe fáradtságot venni a jegyzők közös ügyeinek ís! ápolásához ? Minden üdvös dolognak megölője a közöny. S a jegyzői kar önmagának gyilkosa lesz, ha épen e válságos időben, midőn az áltamosítás legaktuálisabb kérdése létérdeküknak, tétlenül marad, midőn munkátlanul, apatikusan várja a jövőt ahelyett, hogy egy kődarabbal is igyekeznék hozzájárulni jövője felépítéséhez, midőn nyugalomban hever a helyett, hogy legéberebb őrt állna. Az egylet elnöke sajnálkozással volt kénytelen megnyitni a közgyűlést e részvétlenség miatt, s tette meg előterjesztéseit s jelentését a jegyzői kar kebelében a mult évi őszi közgyűlés óta előfordult eseményekről, a melyeknek egyik kedves kimagasló pontja volt Ridly István nyergesujfalusi kollégánk jubileuma. Mert nagy szó, ha igazán, teljesen elfeledni. Berta el-elbeszélget Etelkáról a gödöllői parkban a költővel. Elkérdezi, hogy milyen volt: kicsi, magas e ? szőke avagy barna ? Talán könnyűt is hullat a kedves leányért, talán vigasztalja is a költőt. Sőt egy nemzeti szinü szalaggal átkötött virágbokrétát is ad a költőnek. Miért ne hihette volna a költő, hogy a részvét már csírája a sserelemnek? S ha megvan a csirája, miért ne nőne olyan rohamosan mint az övé ? És miért ne hihette volna, hogy ez a részvét nemcsak a költőnek szól, hanem az embernek is. Hiszen Petőfinél e kettő egy. Hitte, de csalódott. Hirtelen elhatározással megkéri levélben Berta kezét az apától, a ki nem adja Bertát sem színésznek, sem költőnek, mert ezzel tartozik őseinek. A szép szőke Berta nőül megy egy földbirtokoshoz, Petőfi pedig néhány hónapi szenvedés után uj szerelmet keres. Elpártol a szőkéktől, akik csak bánatott okoztak szivének. A szőke fürt és A kék szem okozta szenvedésekre ráborul a feledés fátyola. Föllobog egy mély tüzű fekete szempár, melynek lángjánál megleli Petőfi a régen hajszolt, sóváran keresett boldogságot. egyik másik biztos léptekkel haladva, oly hosszú időt tölt el a jegyzői pálya rögös útjain. Majd bejelentette az elnök, hogy a közigazgatási bíróság az Esztergom városhoz csatolt községek jegyzői által befizetett nyugdíjjárulékoknak a jegyzői nyugdijalapból Esztergom városnak való átutalása ellen emelt panaszát az egyletnek, illetékesség szempontjából elutasította. Az elnöki jelentések után az egylet 1899 évi számadásának felülvizsgálásával, áttértek a központi jegyzőegylet által megküldött nyugdijszabályzat tárgyalására. A nyugdíj az, mely mindazoknak, kik nem érnek rá a közügyek munkálása közben vagyont gyűjteni s jövőjüket biztosítani, gondoskodása legfőbb tárgyát képezi. Az esz,tergommegyei jegyzők nyugdíjügyük reformálásának nehéz küzdelmét csak a közel múltban fejezték be, melyben sikerült oly kedvezményeket kinyerniök, a milyenek kevés helyen vanak meg az országban, u. m. a 36 év utáni teljes nyugdijrészesülés és az özvegyeknek a férfiakkal való egyenlő összeggel való nyugdíjazása. Nem látta tehát opportunusnak az egylet, hogy ez oly nehezen felépített épület falait újból megbontsa akkor, mikor az országos központi jegyzői egylet által egyöntetűség kedvéért kidolgozott s megküldött nyugdijszabályzat tervezete alig tér el valamelyest a miénktől. Nagyobb megvitatás tárgyát képezte a közp. jegyzői egylet elé terjesztendő indítvány a legújabb (sajnos, hányadik »legújabb* !) : az országos betegápolási pótadó kezelésének megváltoztatása iránt. Mint minden új, a gyakorlatban nyert kícsiszolás közepette nyeri meg befejezését. Ezen uj adó kezelése, kivetése oly komplikált s annyira megkétszerezi a jegyzőknek adóügyi teendőit, hogy mindjárt az első évben be kellett látnunk, hogy ezt módosítani kell a törvényhozásnak. Szükségét látta tehát az egylet, hogy a kezdeményezés, illetve az illetékes helyen való előterjesztés megtétele végett az orsz. közp. jegyzői egylet felhivassék. Ezután a mai tárgysorozatnak legkedvesebb pontjára, a megye minden lakosa által féltve s gondosan ápolt témájára tért át a közgyűlés : szeretett főispánunk jubileumára, melynél a jegyzői egylet is In fogja róni hódolatának adóját. Az egyes felszólalók lelkesen emlékeztek meg a vármegye főispánja ő méltóságának jóságos szivéről s lelkéről, melylyel mindenkoron körülvette vármegyéje tiszt viselőkara minden tagját s egyhangúlag elhatároztatott, hogy testületileg vesz részt a jegyzőikar az általános tisztelgésekben, mely alkalomra ünnepi szónokul megbízatott Serényi Jószef egyleti elnök. A központi orsz. jegyzői egylet közgyűlésére az egyleti elnök, alelnök s főjegyző kiküldetvén s a községi számadások és költségvetések felülvizsgálata tárgyában az alispánhoz felirat benyújtása határoztatván el, a közgyűlés több rendbeli belső ügyet vitatott még meg, melyek után az elnök a közgyűlést bezárta. Meszes Ferencz. SZÍNÉSZET. Esztergom, április 28. Heti szemle. * Szulamith. Másodszor is kevés érdeklődés mellett adatott ez érdekes zenéjü opera, melynek főszerepét ezúttal is Cathry Emma operaénekesnő vitte. Sokkal jobban volt disponálva, mint az első estén, kapott is sok tapsot és a felvonások végén tüntetőleg hivták őt a lámpák elé. A többi szereplők eléggé kitettek magukért, bár az első előadásról tett megjegyzéseinket figyelmen kivül hagyták, jóllehet azok mindegyike megérdemelte volna a tudomásul vételt s növelte volna játékuk hatását. * Mátyásdiák. Napraforgó. Vasárnap két előadás is volt. Délután ifjúsági előadásul a Mátyás diák ment, a főgymnasium és többi tanintézetek ifjúsága nagy számának jelenlétében. A benyomásokról csak annyit, hogy a szereplők teljes igyekezettel, folytonos taps és ünnepeltetés, tüntetés és ismételtetés között játszották végig e történeti tárgyú vígjátékot, külön-külön mind helytállva. Este rendes előadásban a társulat rendezőjének, Deréky Antalnak énekes vígjátéka ment közepes ház előtt. A darab maga nem válik ki a tucat — népszínművek sorából a reminisencia benne a jobb népszínművekből igen sok, feltűnően sok a Gyimesi vadvirág és Ördög mátkája cselekményéből való. Ez estén szerepelt először egy jó színész, a kit eddig a karban használtak és két kardalos, a kik mindhárman a legnagyobb meglepetésünkre jól megállották helyüket. Kövessy régi jó színész, róla tudtuk, hogy meg íogja állani a helyét, de JenŐfi és Szabó váratlanul tűntek ki és igazán csodálkoztunk Szabó Dani jó alakításán. Lesz belőle színész, csak foglalkoztatni kell. Harkányi Gi zella ezúttal is excellált. A népszínművekben mindég bájos. Mezey Béláné a szégyenében is büszke, amellett nemes jellemű birónét hatásosan adta. Bátosyné és Hetényiné\ de különösen Kállay Jolán jó kedvvel, tudással játszottak. A férfiszereplők közül első sorban a szerzőről Deréky Antalról kell megemlékeznünk. Egy toprongyos csavargót adott, aki a falu szégyene, a biróné régi szeretője és megrontója.. Maszkja oly hű, páratlanul ügyes volt, hogy nem szerettünk volna vele színpadon kivül igy találkozni. Amellett oly jól kreálta darabjának főalakját, amilyennek ő azt elképzelhette. Hetényi Elemér (Fitos szabómester) nehéz szerepében jó alakítást mutatott. A falu politikus szabóját adta, aki mindig magas nyelven beszél, fölényt gyakorolni óhajtva a többi falubeli kaputos emberen és míg munkáját és iparát elhanyagolja, addig inkább szónokol, dalárdát alakit, politizál és más ügyeibe avatkozik. Viharos tapsokkal jutalmazták gyorsan előadott nehéz szerepének minden szavában derültséget keltő előadását. Radványi és Szarvasy, a két baritonista egymással vetélkedtek, a verseny mindkettőjük előnyére vált. Radványi már a napokban a budai színkörbe távozik, Szarvasy pedig nemsokára követni fogja és pedig, mint halljuk, Aradra Leszkay Andor társulatához. Még csak játszania kell jobban megtanulni. Szigethy Andor ez estén játszott eddig a legjobban. * A földhözragadt szegények. Deréky Antal, a színtársulat tagjának 30 éves írói és színészi működésének jubileuma és jutalomjátékára saját szerzeméuyű színműve telt ház előtt, — amely ez idény első telt háza volt — hétfőn ovációk és tüntető ünnepeltetés mellett, lelkesültség közepette adatott. A jubiláns a neki juttatott ünnepeltetést hosszú, küzdelmes pályáján, teljesen kiérdemelte. Neve az országban mindenütt ismeretes, önálló darabjai is fordításai pedig az összes színpadokat bejárták. Közönségünk, amelynél oly ritkaságszámba megy a szívből jövő lelkesültség, oly mértékben tett ki magáért, amilyent rég nem láttunk. Az ünnepeltet nyilt jelenetben és felvonások végén számtalanszor, zajos éljenzéssel hívta a lámpák elé. Az egész darabban különben neki volt a legjobb szerepe melyet minden izében kidolgozva, eredeti hűséggel, kerek alakításban mutatott be. A többi szereplők is kedvvel játszottak, dokumentálni óhajtván szeretetüket és ragaszkodásukat veterán pályatársuk irányában, de meg honorálni igyekezve a telt házat is. E darabnál észlelhettük legjobban, mily különbség van a telt háznak játszó színész alakítása és az üres ház előtti szereplés között. A többi szereplők közül különösen ki kell emelnünk Harkányi Gizellát, Bátosyt, Völgyi Ilonkát, Radványit és Szigethy Andort. A rendezés és Összjáték teljesen preciz, dicsérendő volt. * Rip van Winkle. Teljesen üres ház előtt, kedvtelenűl ment e sokszor hallott operett, a mely azonban érdemes arra, hogy hosszú éveken keresztül mindig állandó repertoiron tartsák az összes színpadokon. Nem is mondhatunk mást, mint azt, hogy az üditő zápor, a mely az előadás kezdetén az egész természetet felélesztette, a színészekre leverő hatással volt. Harkányi Gizella (Lisbet, később Alice) volt az egyedüli, a ki úgy játszott, a mint ő szokott, disponálva, örömmel és kedvesen. Csupán az őt kihívó tapsok tudtak adni némi életet a teljesen, rideg léleknélküli előadásnak. Mellette Szarvasy Jenő (Ríp-Rip) jeleskedett, szép hangját előnyösen érvényesítve. * Harkányi-est. Minden szini idénynek megvan a maga szenzációja. Hol egy művésznő érkezik az ország egyik első színpadáról, hol pedig a működő társulat egyik didelgetett tagja tartja jutalomjátékát. Ilyenkor azután a mi tartózkodó közönségünk is megváitozjk, igazi > esztergomi* tüntetést rendez kedvenczének. Ilyen tüntetésben volt része Harkányi Gizellának, a társulat primadonnájának szerdán, mikor a Nebántsvirág ment jutalomjátékul. Közönséget nem vonzott a darab, hisz az ország első dívái és legutóbb, Perényi Margit is vendégszerepeltek már benne. Annál nagyohb volt azonban az, ováció, melyet tisztelői rendeztek Harkányinak, aki a legutóbb két szini idény alatt a színházlátogató közönség teljes rokonszenvét és tiszteletét vívta ki. Ritkán foglalkoztak még a társaságokban primadonnával annyit, mint Harkányival, a ki szerény modora, visszavonultsága mellett tehetségével, tudásával, szorgalmával számottévő sikereket vivott ki. titkán és talán Perényi Margit ünnepeltetése óta oly mozgalmas est nem játszódott le a Fürdő nagytermében, mint e jutalomjáték alkalmával. Az előadás folyton megakadt az éljenzugás, a taps, az ujrázás, a kihívások miatt. Egész felvonásokat keresztül tapsoltak, az ünnepelt nem volt képes belekezdeni szerepébe, mikor pedig belekezdett, újra elkezdődött az ováció. Minden énekszáma többször megismételtetett és csak be kellett lépnie a szinre. máris hosszú, percekig tartó éljenzés fogadta. Az igazi érdem jutalmazása volt mindez, legfőkép azért, mivel az elmúlt idény alatt csupán a közönség feltétlen ragaszkodása és akarata tudta kivinni, hogy a primadonna tehetségéhez mérten foglalkoztatva legyen. Azóta Mezeivel végigjárta egy év alatt a felvidéket és mindenütt babérokat aratott. Mikor ez este, mint zárdai növendék legelőször megjelent és elénekelte dalát, tapsvihar közepette nyújtottak fel neki két hatalmas bokrétát és több ajándékot. A harmadik felvonásban pedig ezernyi virágból készült virágeső hullott. Igen szép és feledhetlen jelenet volt, mikor az egész közönség felkelt helyéről, a színpadig előrelépett és a virágesőt az ünnepelt felé zúdította. A többi szereplők segédkeztek diadalában. Különösen kitűntek Bátosyné, Hetényi és Szigethy Andor, Ez utóbbi eddig tőle még nem látott sikerű alakítást mutatott. Hetényi pompás Celestin volt. * Unatkozó király. Egy ujabb premier, amely üres ház előtt, üres cseiekménynyel és az unatkozás jeleivel az arcokon, kedélytelenül pergett le, jóllehet Hetényi mindvégig iparkodott, kissé túlzott mértékben is, derültséget kelteni. Az >Őrült-e vagy szent* helyi vonatkozású kupiéi keltettek is hatást; a végjelenet szakáitréfája túlhajtott volt. Harkányi Gizella (Király) és Völgyi Ilonka (Róza) énekszámaikkal sok tapsot érdemeltek ki. Mindkettőjüknek jó szerepük volt és azt előnyükre ki is aknázták. Harkányi fényes toilettjével nagy hatást keltett, Völgyi pedig diskrét, elegáns játékával. Legjobb volt a kaszárnya jelenetben az ujonc-kiképzés, amelyben Hetényi túltett bármely professzionátus huszárkápláron. A rendezés jó volt, a zene azonban sokszor oly erős, hogy nem hallottuk miatta az énekszám szövegét. A Harkányi és Völgyi által előadott spanyol-duett mint legszebb énekszám, többször megisméteíteteít. * Péntek, szombat. Pénteken félhelyárakkal Szulamith szerepelt harmadszor a műsoron ; ujat az előadásról nem mondhatunk. Ma este a »Bolond* operett megy Fehér Gyulával, aki nejével: Bogyó Ilonkával egy havi szabadság után visszatért a társulat kötelékébe. Ezenkívül még két előadás lesz, amelyek után a társulat Aranyos-Mar óth-ot keresi fel, ahol már nagyszámú bérlet várja, Nemo.